Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-17 / 63. szám

a 1993. március 17., szerda GAZDASÁG MS MEGYEI HÍRLAP Gépesítik a szerencsejátékokat Szegeden most így keresik a nyertes szelvényeket Elkészültek azok az új lottó- és totószelvények, amelyekkel majd a gépesített értékelési rendszerben lehet játszani — jelentették be a Szerencsejáték Rt. keddi sajtótájékoztatóján. Mint elhangzott: terv szerint halad az átállás előkészítése, így 1993. november 1-jétől Budapesten kezdődik meg a lottószelvények gépesített ér­tékesítése, illetve feldolgozá­sa, majd jövőre a szegedi, a győri, a pécsi, a debreceni és a miskolci igazgatóság területei következnek. Az új rendszer egy év alatt épül ki, ezután viszont a játé­kosok a jelenleginél sokkal biztonságosabb rendszerben lottózhatnak és totózhatnak. Egyszerűbb, kényelmesebb lesz à szelvények kitöltése, s csökken a kitöltésnél a hibale­hetőség. Aki variációt játszik, az számait egyetlen szelvé­nyen is beikszelheti. A szelvé­nyek feldolgozása, a nyertesek kiválasztása és a nyeremények megállapítása nem lesz gyor­sabb, ám a kiértékelésénél a hibalehetőség gyakorlatilag megszűnik. Egyszerűbbé és gyorsabbá válik viszont a nye­reménykifizetés rendszere. Az új játékszabályokat a nagykö­zönséggel időben megismer­tetik. Az újfajta szelvényeket bi­zományosok árulják majd a postákon, az OTP-kben, a részvénytársaság 262 saját ki- rendeltségén, a hírlapárusító boltokban, a takarékszövetke­zeteknél, de tervezik, hogy a nagyobb áruházláncok üzlete­Árak és a létminimum A fogyasztói árak februárban — januárhoz képest — 1,7 százalékkal emelkedtek, az el­múlt 12 hónap alatt pedig 24,7 százalékkal nőtt az árszínvo­nal — tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal az MTI-t. Februárban egyes élelmisze­rek és szolgáltatások átlagára még a januári hóközi áremel­kedés következtében volt ma­gasabb, mint az év első hónap­jában. Februárban egyébként központi áremelés is volt, a telefondíjak átlagosan 21 szá­zalékkal növekedtek. Azok a termékek és szolgáltatások, amelyeket nem érintett a janu­árról áthúzódó központi ár­emelkedés, februárban átlago­san 1,1 százalékkal lettek drá­gábbak. Ez a mérték — bár egyetlen hónap alapján messzemenő következtetése­ket nem lehet levonni — ked­vezőjelzés az infláció alakulá­sát illetően. Februárban az át­lagosnál jobban nőtt az élelmi­szerek és szolgáltatások egy részének ára, viszont több helyütt kedvezményes akciók­ban árusítottak sertéshúsokat. A szokásos téli kiárusítás miatt a ruházati cikkek jó része a korábbinál lényegesen olcsób­ban volt kapható. A többi ter­mékcsoportban jelentős árvál­tozások nem voltak. Egy átlagos, két felnőttből és két 15 éven aluli gyermek­ből álló városi magyar család létminimuma a statisztikai számítások szerint februárban 42 900 forintot tett ki. A febru­ári áremelkedések miatt e csa­ládtípusnál az összeg emelke­dése januárhoz képest 800 fo­rint volt. A legmagasabb egyébként a létminimum összege a városi egyedülállók­nál, februárban 15.100 forint volt. FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET iben is elhelyezik a terminálo­kat. Az rt. vezetői úgy vélik, hogy a gépesítés könnyebbé teszi a több mint hárommillió rendszeres lottózó és totózó dolgát, bár eleinte valószínű­leg fenntartással fogadják az új rendszert és az újfajta szel­vényeket. A Szerencsejáték Rt. lízing formájában gépesíti a totózást és a lottózást, a rendszert egy svédországi cégtől, az EssNet- től szerzik be. A gépesítés összesen 2,2 milliárd forintba kerül, s valószínűleg 1995 vé­géig teljesen ki is fizetik. Bár szabad tőkéje az elkövetke­zendő években valószínűleg nem lesz a részvénytársaság­nak, úgy vélik, hogy likviditá­si gondokkal sem kell számol­niuk. Lehet reklamálni Az adófolyószámla-rek­lamációkkal 1993-tól az elsőfokú adóhatóságok foglalkoznak — tájékoz­tatta az Adó-, és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ked­den az MTI-t. Ez azt jelenti, hogy az APEH hatáskörébe tarto­zó adókra vonatkozóan mind a tárgyévet, de az azt megelőző éveket érin­tő észrevételekkel is az APEH megyei, illetve fő­városi igazgatóságait kell felkeresniük az érintet­teknek. Az igazgatóságo­kon az adókönyvelési és pénzforgalmi osztályok foglalkoznak az adófo­lyószámla-reklamációk­kal. Ezzel az intézkedés­sel egyben megszűnik az adózók és az APEH- SZTADI adóelszámolási intézet közötti közvetlen kapcsolat. Uj Lada-árak Véglegesítette ez évi szállítási szerződéseit az orosz Avtola- da, illetve annak magyarorszá­gi vezérképviselete, a Hunga- roLada Kft. Mint Szabó Esz­ter, a társaság kereskedelmi igazgatója az MTI tudósítójá­nak elmondta: a szerződés le­hetővé teszi, hogy a Togliatti Autógyár a magyar piac igé­nyeinek megfelelő teljes mennyiséget leszállítsa. így tehát nincs korlátozás egyik típusra sem, ám az átlagosan két-három hónapos várakozá­si idő az egyes változatoknál eltérő lehet. A járművek ára az egy évvel ezelőttihez képest csupán 1-2 százalékkal emelkedett, esze­rint a Ladák ára 460 ezertől 499 ezer forintig terjed, míg a Samaráké motorteljesítmény­től és három- vagy ötajtós vál­tozattól függően 530 ezer forinttól 679 ezer forint között mozog. A gyártó mindegyik típust katalizátorral hozza for­galomba. A legdrágább a négykerék­meghajtású terepjáró Niva, ezért az autóért 695 ezer forin­tot kell fizetni. A HungaroLada Budapes­ten egyelőre egy, vidéken pe­dig két kereskedőjénél bizto­sítja a részletvásárlás lehető­ségét. A pénzintézetekkel je­lenleg folyik a tárgyalás arról, hogy ezt a lehetőséget a dea­ler-hálózat minél több tagjára kiterjeszthessék. Emellett a cég azt is tervezi, hogy a vára­kozási időt rövidesen egy hó­napra csökkenti. Ha hideg van, akkor kelendő... — Nos, csak átvitt értelemben beszélhetünk fűtőanyagról, ugyanis madáreleségről van szó, annak is az exportértéke­sítéséről — mondta Varga Sándor, a mezőkovácsházi Hortseed Magszaporító és Szolgáltató Kft. igazgatója a címben szereplő megállapí­tásra, amikor a madáreleségek forgalmazásáró érdeklődtünk. Mindehhez még tudni kell, hogy a cég e növénycsoport egyik jelentős termelője és exportálójajó néhány éve. — Legkedveltebb madáre­leségek: a fénymag (másnéven kanári köles), az iregi csíkos napraforgó, a sáfrányos szekli- ce, az apró szemű borsó, a mustármag, a pattogatni való kukorica és a salátamag, amelyre ismételt megrendelé­seink vannak. A termesztésük A községekben élő emberek szociális helyzete egyre kilá­tástalanabb. Sokan kénytele­nek a polgármesteri hivatalok­hoz fordulni, hogy anyagi tá­mogatást kérjenek. E gondok érvényesek-e Murony lakosai­ra? — erről kérdeztük Andrási Béla polgármestert. —A község lakóinak száma 1507 fő. A rendszeres és rend­kívüli segélyek mellett neve­lési segélyben is részesítjük az arra rászorultakat. Nyugdíja­saink részére ingyenes étkez­tetést biztosítunk, továbbá közgyógyászati ellátásukhoz is hozzájárulunk. A rendszeres segélyeket a képviselő- testületen belül működő há­romtagú bizottság bírálja el, ők foglalkoznak a rendkívüli segélykérelmekkel is. Hatás­körükbe tartoznak még azok az idős emberek, akik 6000 forint alatti nyugdíjból élnek és kérik segítségünket. —A fiatalok kapnak-e lakás- építési kölcsöntámogatást? — Tavaly sok volt az igény, 40 főből 32 lakásfelújításra, illetve -bővítésre nyújtottak be kérelmét. Ezek jelentős részét elutasítottuk, így a fiatalok la­kásépítésének kölcsöntámo- gatását meg tudtuk oldani, nyolc fiatalnak 40—50 ezer forintot adtunk. viszonylag egyszerű és a szál­lításra való előkészítésük sem okoz különösebb technikai ne­hézséget. A minőségi követel­mények ezen termékeknél is szigorúak (tisztaság, egyönte­tűség, egészségi állapot), de teljesíthetők. —Kik termeszthetik? — Magántermelőknek is ajánljuk azzal a szolgáltatással kiegészítve, hogy a termés be­takarítását követő előtisztítás után összevonva készítjük elő exportminőségre az árut. Ter­mészetesen a költségeket nekünk is fel kell számolnunk. —Van-e megfelelő kereslet? — E termékek piaca biztos, bár a növényféleségek aránya­iban állandó „mozgás” ta­pasztalható. A piacgazdaság viszonyai között az egész vi­lágra kiterjedő a „készletfi­— Az anyagi támogatás mellett a nyugdíjasokat ho­gyan tudják segíteni? — Az idősek klubja tavaly indult be, a jelentkezők száma a 20 főt sem érte el, pedig az ingyenes étkeztetésükről is gondoskodtunk. Jelenleg a há­zigondozó megvásárolja napi szükségleteiket, és az ebédet kiviszi nekik. —• Milyen lehetőségek lesz­nek az idei évben? — A községben egyre rom­lik a szociális helyet. Jellem­ző, hogy már 70 segélykére­lem érkezett az idén. Fejlesz­tésről sem lehet beszélni. Az ifjú házasok lakásépítésének támogatására szintén nem jut pénz. Ezen kívül két dolog okoz még nagyobb gondot számunkra. A jövőben azokat az embereket is támogatnunk kell, akik kiesnek a munka­nélküli-segélyből, valamint a lakásfenntartással kapcsolatos nehézségek is egyre gyakorib­bak. A gázfűtéses lakások havi rezsije a 7000 forintot is meg­haladja. A falu és az itt élő emberek érdekében a képvise­lő-testület természetesen min­den tőle telhetőt megtesz. Igyekszünk a benyújtott kérel­meket körültekintően bírálni és segíteni a rászorultakon. BródaIbolya gyelés”, az árak mellett külö­nösen a kanadai terméstől függ a pillanatnyi piaci helyzet. Az idei tél nem túlzottan kedve­zett a madáreleségek forgal­mazási ütemének, mégha a mennyiségi eredménnyel elé­gedettek is vagyunk. Év végé­ig realizáltuk árualapunk két­harmadát, a fennmaradó har­mad áthúzódott 1993-ra. Együttesen 100 kamionnyi áruról van szó, 30 millió forint értékben, devizában kifejez­ve. Megjegyzem, hogy ez a termékcsoport fontos cégünk­nek, de nem ez a meghatározó, amit a számok is kifejeznek. Összegezve, eladásainkkal egy jó közepes évet hagytunk magunk mögött és még nincs vége a télnek — mondta befe­jezésül. H.M. Csökken a kereslet, esik a színvonal A közelmúltban a város közel­látásáról tárgyalt Mezőhegyes képviselő-testülete. „Többen visszaadták vállalkozói enge­délyüket, hivatkozva a társa­dalombiztosítási járulék meg­emelésére, valamint a kevés megrendelésre” — bocsátotta előre Kassai Béla polgármes­ter, aki a továbbiakban ered­ményként értékelte, hogy újabban a városközpontban működik egy Gelka-kirendelt- ség, amely hétfőtől péntekig 9 és 15 óra között ügyeletet tart. Délután 3-tól a szerelő hívásra házhoz megy, nemcsak a vá­rosközpontban, hanem a ma­jorokban is. (A külterületeken korábban meghatározott na­pokon és időben javították a hibás készülékeket, sajnos ez már a múlté.) Az előterjesztés további ré­széből a jelenlévők megtud­hatták, hogy a Patyolat szol­gáltatásait egyre kevesebben veszik igénybe Mezőhegye­sen. A leadott és összegyűjtött ruhákat hetente egyszer szállít­ják el Békéscsabára tisztítani. Végezetül arról is szólott az előterjesztő, hogy az úgyneve­zett „lassú megtérülésű szak­mákban” évek óta nincs válto­zás Mezőhegyesen. Például mindössze egy idős korú, nyugdíjas férfiszabó dolgozik a városban, de kevés a cipész is. Egyre több a segélykérelem Muronyban Nehéz ügy Mármint a privatizáció, vagy­is az állami tulajdon magán­kézbe adása. Még akkor is ne­héz volna, ha fejlett kapitalis­ta gazdaságban menne végbe, mint Angliában annak idején és Franciaországban, ahol csak egy részről kellett dönte­ni és nem az egészről. De hát a mi szerencsénk márcsak ilyen: a gazdasági rendszer teljes átalakítását is jelenti a privatizáció. S jó lenne minél gyorsabban túlesni rajta. Azonban ahogy a szólás mondja, a nagy sietség sose volt jó. Eladáskor meg külö­nösen nem, hisz akinek sürgős az üzlet nyélbeütése, az ki­szolgáltatott és csak ráfizet­het. Félpénzt, vagy annyit sem kap a kínált dologért, a vevő akkora fölényben van, ő ráér, válogathat, fitymálhat. És akárhogy szeretnénk, nem várhatjuk el, hogy aki vásárol, az ne az adásvétel, a kínálat­kereslet örök törvénye szerint járjon el. S mindehhez még adjuk hozzá, hogy évek óta tart a világgazdasági válság, továbbá akik végrehajtják a privatizációt, azelőtt ilyet so­sem csináltak, tehát a tanuló­pénzt be kell kalkulálni. Ez a hatalmas bolt, ez a kis Magyarország a fentiekből ki­folyólag eleve kiszolgáltatott állapotú, az emberi gyarlóság, felelőtlenség, netán korrupció csak súlyosbítja a helyzetet. A tény akkor is tény: a külföldi befektetők a habot már elvit­ték a tortáról, de a krém kapar- gatása még aktuális, amihez viszont jóval több magyar vál­lalkozóra lenne szükség. De miből? Erre a kérdésre kívánt választ adni a hiteljegy-konst- rukció, mely által szinte fillé­rek befizetésével fejenként egymilliós tőkével lehetett volna tulajdont vásárolni a felnőtt magyar állampolgár­nak, csekély kamat ellenében. A gyors és erős sortűz, amellyel számos pénzügyi és gazdasági szakember fogadta a még nem is kész elgondo­lást, a bábáskodókat elbizony­talanította: tényleg ingyenes osztogatás az, amit akarnak, és mint ilyen feltétlen csak rossz lehet? Az erőtlen vita gyorsan véget ért, jött a fegy­verletétel: a hiteljegy helyetti öszvérkonstrukciónak neve­zett valami. Igazából az angol szakértők közreműködésével igencsak észre térített magya­rok 180 fokos fordulatot tet­tek, millióról már szó sincs. Az új elképzelés szerint „Minden magyar állampol­gárnak joga lenne arra, hogy belépjen egy számítógépes rendszerbe úgy, hogy 50 ezer forintos számlát nyisson. En­nek fejében kapna egy ekkora összegű vásárlási lehetőséget, a hiteljegyet. Amit vissza kell fizetnie.” Mit lehet erre mondani? Nemakarásnak nyögés a vége. Vass Márta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents