Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-11 / 59. szám
Az önkormányzat a sarkára állt. Mai 5. oldalunkon mezohegvesi olvasóink gondjaival foglalkozunk 1993. MÁRCIUS 11., CSÜTÖRTÖK Ára: 13,80 forint XLVIII. ÉVFOLYAM 59. SZÁM Megbízatás visszavonva Csak a „második felvonásban” sikerült dönteni Tankönyvpiac ’93 Végre a magyar oktatásügyben is megszűnni látszik az egykönyvűség, egyre több szerző, kiadó kínálja a különböző tantárgyakhoz szakkönyveit. A piac bővülését azonban nem követi kellő ütemben a tájékoztatás. (4. oldal) Százötven éve hunytéi Huszár Mátyás Mérnök, előbb a Körös-szabályozás igazgató-mérnöke volt, majd elkészítette a Tiszántúl szabályozásának tervét. Elsőnek ő térképezte fel a Dunát, a Marost, a Tiszát és a Körösöket. (6. oldal) Egy-két fekete, pár pohár bor... A szenvedélybetegségek sorában előkelő helyen áll az alkoholizmus. A gerontológussal beszélgetve kiderült, hogy igen sokan idős korban szoknak rá az italfogyasztásra. Pedig: „gondold meg és — ne igyál. Az ötödik X-en túl a kevés is árt. (8. oldal) Békés megyéért Tegnap Békéscsabán a Munkácsy Múzeumban alkotók, művészek és értelmiségiek részvételével egyesület alakult Békéscsaba és Békés megye felemelkedésének, értékei felfedezésének és az alkotómunka megbecsülésének támogatására. A „Körösök vidéke az alkotókért” néven bejegyzésre kezdeményezett egyesület számít a magánszemélyek és a közületek támogatására. Céljaik eléréséhez hamarosan alapítványt hoznak létre. Az egyesület elnökévé Takács Győző keramikusművészt választották. Rendkívüli ülésen döntött tegnap Békés Megye Kép- viselő-testülete a Jókai Színház ügyéről. Mint ismeretes, február elején 136 dolgozóból 92-en aláírták azt a beadványt, amelyben — szakmai és emberi alkalmatlanságra hivatkozva — Tímár Zoltán igazgató-főrendező leváltását kezdeményezték. A megyei közgyűlés elnökének eljuttatott indítvány alapján háromtagú ad hoc bizottság vizsgálódott két héten át a színházban. Tegnap a testületnek csak ismételt szavazás elrendelése után sikerült dönteni: 33 szavazat alapján március 16-ával visszavonták Tímár Zoltán vezetői megbízatását. Dr. Simon Imre, a megyei közgyűlés elnöke köszöntője után Szilágyi Menyhért, a művelődési és egyben az ad hoc bizottság elnöke beszámolt a A Büntető Törvénykönyv nemrégiben elfogadott módosításáról, illetve a legutóbbi kormányülés elé terjesztett Ptk.-módosításról, s a gazdasági kamaráról szóló szabályozás elveiről tartottak sajtó- tájékoztatót tegnap az Igazságügyi Minisztériumban. Dr. Baisai István miniszter először a Büntető Törvénykönyvet érintő módosításokról beszélt, hangsúlyozva, hogy az új szabályozás közelít az igazságos, a tett súlyához igazodó vizsgálat eredményéről. Megállapították többek között, hogy a színházban egyetlen terület sem a hatályos szervezési és működési szabályzat büntetés elvéhez. Dr. Bárd Károly helyettes államtitkár szerint azzal, hogy az értelmetlen, régi szigorúságot kiiktatták, a törvény nem lett gyengébb, inkább kiegyensúlyozottabbá vált. A Polgári Törvénykönyv módosításával kapcsolatban dr. Kecskés László helyettes államtitkár kiemelte, a tervezet egyes szakasza szerint a Ptk. által érintett vagyoni és személyi viszonyokat szabályozó más jogszabályokat e értelmében működik. Hangsúlyozta: a cél mindenképp a színház működőképességének helyreállítása, ennek érdeké- (Folytatás a 3. oldalon ) törvénnyel összhangban kell értelmezni. A koncepció különös hangsúlyt fektet a közcélokat szolgáló közhasznú szervezetek kialakítására, mint a közhasznú társaság, a köztestület vagy a kamarák. Az elképzelések szerint a szakmai kamarák nem a különböző gazdasági ágazatok szerint szerveződnek, hanem a tárcáknak kell felmémiök, melyek azok a foglalkozások, amelyek esetében szükség lehet kamara létrehozására. L. E. Enyhülő szigor a Btk-ban Sok hőhó semmiért? „Elfogultságom tárgya kizárólag a színház” — hangzott el tegnap a közgyűlésen egy politikustól. A szívemből szólt, és pontosan arról az elfogultságról, amit örömmel vállalok. Nem X vagy Y igazgató mellett vagy ellen, hanem csakis a Színházért, Thália templomáért, azért a kulturális műhelyért, pótolhatatlan értékért, amelyből oly kevés van ezen a vidéken, amelyre jobban rászorulunk manapság, mint valaha és amely megőrzéséért már annyiszor kellett harcolni. Ezt nem értheti, aki nem jár rendszeresen színházba, akinek csak a botrány érdekes. Akit viszont már megérintett a varázs, nehezen emészti meg a hatalmi döntés jogosultságát. A gazda, a kívülálló, nem szakértő rákényszerül a „szakma” véleményére. Aztán jogában áll másként dönteni. Itt ez történt egy éve. Mostanig vártuk, lesz-e elég ereje, méltósága az önkormányzatnak az önkritikához, hogy akkori döntésén túllépjen és beismerje felelősségét. Megrázó élmény volt: az állásfoglalástól olyan sokan tartózkodtak, hogy egyik határozati javaslat sem kapta meg a szükséges szavazatot. A lehető legrosszabb történik? Nem változik semmi, minden marad a régiben? Pedig arossz döntés is jobb, mint a semmilyen döntés. Aztán újabb szavazás következett, már eredményes. Ám sem az előzményeket, sem a színházi botrányt nem könnyű emlékezetünkből kiradírozni. Niedzielsky Katalin „Vetró László, én magától kérdezem!” Az olvasó ha még nem tudná, a megszólított Pusztaföldvár polgármestere, a mindenáron szót követelő pedig az oly „népszerű” Balogh István nagyhangú önkormányzati képviselő. Tegnap a testületi ülés első napirendjének apropóján (a ’92. évi költségvetés beszámolója) az említett képviselő 30—40 kérdést vetett fel és több esetben felelősségre vonta a falu első számú vezetőjét. Többek között arra is kíváncsi volt, hogy a polgármester reprezentációs keretét miért lépte túl és mi jogon használja az önkormányzat autóját. — Miért fizettünk ki majd 200 ezret a könyvvizsgálónak, amikor az a polgármester baja volt, nem a miénk? (Csak emlékeztetőül: a polgármester ellen röpcédulákon olyan sikkasztással kapcsolatos rágalmak jelentek meg, ami miatt megbíztak egy szakembert a vizsgálattal. — a Szerk.) A beszámoló elfogadása előtt Dénes Lajos alpolgármester a jegyzőnőn kért számon dolgokat, például az idáig el nem készített munkaköri leírásokat, de kiemelte, hogy az önkormányzat szakmai irányításáért őneki is felelnie kell. A vita kapcsán a képviselők kérték, hogy a pénzügyi ellenőrző bizottságot is hallgathassák meg, hogy a felmerült szabálytalanságok ismeretében tudjanak végre dönteni. A majd háromórás eredménytelen vita után a szavazáskor 5:2 ellenében a testület nem fogadta el a ’92. évi költségvetés beszámolóját. Cs. I. Összefogás a munkanélküliség csökkentésére Koordináló iroda nyílik Békéscsabán Konzultatív tanácskozásra hívta meg a Kommunális Dolgozók Szakszervezete (továbbiakban KDSZ) és a Településszolgáltatási Országos Egyesülés Békéscsabára, a szakszervezetek házába a megye városai önkormányzatainak, a megyei önkormányzat, a megyei munkaügyi központ, a köztársasági megbízotti hivatal képviselőit, valamint a kommunális és közüzemi munkahelyek vezetőit. A munkaerőhelyzet általános romlása, a munkanélküliek számának növekedése és az elhelyezkedési lehetőségek fokozatos beszűkülése egyre jobban megnehezíti a kommunális dolgozók helyzetét is. Érdekvédelmi szerveik egy alapítványt hoztak létre (Kommunális és Közüzemi Alapítvány), melynek segítségével az ágazatukhoz tartozó cégeket próbálják munkához juttatni. Az alapítványon belül működik Budapesten a Kapacitás Koordináló Iroda, mely munkát és munkaerőt közvetít, valamint koordinálja a regionális fejlesztési programokban való részvételt. Hatékonyságuk növelése érdekében már az ország több településén is létesítettek helyi irodákat, amelyek a terület sajátosságainak figyelembevételével igyekeznek feltárni a munkalehetőségeket és kapcsolatot teremteni az érintett önkormányzatok, munkaügyi központok és munkaadók között. • Dr. Pék Zsolt, a KDSZ titkára, Szarvas Tibor, a Településszolgáltatási Egyesülés igazgatója, valamint dr. Balogh Jenő, az alapítvány irodavezetője tájékoztatta a megjelenteket az alapítvány kínálta lehetőségekről, és kérték a jelenlévők véleményét a Békéscsabára tervezett regionális iroda létrehozásának indokoltságáról, illetve feltételeiről. A hozzászólások azt bizonyították, hogy a regionális iroda működésére szükség van, létrehozásának megszervezésével a Békéscsabai Városgazdálkodási Vállalatot bízták meg. Lenthár Márta Szép magyar beszéd Minden eddiginél többen jelentkeztek a Szép magyar beszéd anyanyelvi verseny Békés megyei döntőjére: 47 tanuló olvasta fel szabadon választott szövegét. Az eredmény viszont változatlan: közülük csupán hét a szakmunkástanuló, a többi szakközépiskolás és gimnazista. Gondos felkészítés, felkészülés, jó olvasótechnika, értelmes szövegolvasás jellemezte a versenyzők többségét. A békéscsabai Gépipari és Számítástechnikai Szakközépiskolában rendezett versenyen a következő eredményt hirdették: a szakmunkástanulók kategóriájában Pápai Marianna, a Szarvasi 615. Számú Ipari Szakmunkásképző és Gáspár Erzsébet, a Szabadkí- gyósi Szakmunkásképző Intézet tanulója jutott az országos döntőbe. A szakközépiskolások és gimnazisták legjobbjai az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium tanulói: Domán Ildikó Auguszta és Papp Zsuzsanna voltak. Ok vesznek részt az áprilisi győri versenyen. - F REGIERT ÚJAT! Rendkívüli televíziócsere-akciót tartunk a mai naptól, amíg a készlet tart. 3000 Ft-os egységáron bármilyen régi televíziót beszámítunk a vételárba függetlenül attól, hogy működik-e vagy nem, ha Ön Videoton TS 3361 OSD típusú 55 cm-es szupersarkított televíziót vásárol. A KÉSZÜLÉKET KITŰNŐ KÉP- ÉS HANGMINŐSÉG, VALAMINT A NAGYFOKÚ MEGBÍZHATÓSÁG JELLEMZI. EREDETI ÁR: 36 960 FT. CSEREÁR: 33 960 FT. ELEKTR0HÁZ, Békéscsaba, Baross út. 10. Tel.: 325-588.
