Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-10 / 58. szám
a 1993. március 10., szerda GAZDASAG Mától: Módosított E-hitelról tRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Az életet vagy a halált válasszam? 1. §: A R. 3. § (1), (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosul: (1) A hitel az állami tulajdonban álló vagyon, vagyonrészek (a továbbiakban: vagyonrész) — ideértve az állami termőföldet, a gazdasági társaság üzletrészét, részvényét, a bérleti jogot, valamint a többségében állami tulajdonban lévő részvénytársaság és korlátolt felelősségű társaság vagyonát — értékesítése esetén vehető igénybe. (2) Az állami tulajdonban álló vagyonrész értékesítése esetén hitel olyan mértékben nyújtható, amilyen mértékben az ellenérték — a (3) bekezdésben meghatározott vagyonkezelő szervezet nyilatkozata alapján — az állam- adósság törlesztésére szolgál. Hitel és részletfizetési kedvezmény igénybevételével állami vállalat kezelésében lévő vagyonrészeket — az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény 53. § (1) bekezdése alapján történő vagyonelvonás után — csak a vagyonkezelő szervezet értékesíthet. (3) Ha a rendelet másképp nem rendelkezik, vagyonkezelő szervezetnek minősül: a) az Állami Vagyonügynökség (a továbbiakban: Vagyonügynökség); b) az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság; ej a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet; d) az Állami Fejlesztési Intézet Részvénytársaság; e) a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1992. évi Lili. törvény 31. § (3) bekezdésében állami tulajdonosi jogok gyakorlására felhatalmazott miniszterek. 2. §: (1) Ha a befolyt vételárnak — 3. § (4) bekezdése szerinti összeggel csökkentett — meghatározott hányada törvény alapján az alapítói jogokat gyakorló önkormányzatot illeti meg, ennek erejéig a vevő részletfizetési kedvezményre jogosult. A részletfizetés feltételei a hitelfeltételekkel azonosak (kamat, futamidő, türelmi idő, saját forrás). A késedelmi kamat mértéke a részletfizetési kedvezmény esetében is megegyezik a pénzintézet által érvényesíthető késedelmi kamat mértékével. 3. §: A R. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és ezzel egyidejűleg e § a következő (4) bekezdéssel egészül ki: (3) A hitel igénybevételével megvásárolt vagyonrészt a hiteltartozás fennállása alatt csak a pénzintézet hozzájárulásával lehet elidegeníteni, ideértve annak gazdasági társaságba nem pénzbeli betétként történő bevitelét is. A pénzintézet csak akkor járulhat hozzá az elidegenítéshez, ha az új tulajdonos az (1) bekezdés szerinti feltételeknek — az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével — megfelel. A 7. § (4) bekezdésében foglalt bérleti jog esetén — az átruházástól számított öt éven belül — a pénzintézet hozzájárulásának az is feltétele, hogy az elidegenítés során befolyó bevételből az eredeti vevő a pénzintézet felé fennálló tartozását teljes egészében kifizesse. (4) A hitelből eredő tartozás átvállalásához a pénzintézet csak akkor járulhat hozzá, ha a tartozás átvállalója az (1) bekezdés szerinti feltételeknek — az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével — megfelel. A 7. § (4) bekezdésében foglalt bérleti jog megszerzéséből eredő tartozás átvállalása esetén a Vagyonügynökséget terhelő kezesi felelősségre a Polgári Törvény- könyv 332. § (3) bekezdése az irányadó. 4. §: A R. 7. § (2) és (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, és ezzel egyidejűleg e § az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki: (2) A 4. § (1) bekezdés szerinti értékesítés esetén a hitelt igénybe vevők készpénzben, illetve kárpótlási jegyben történő befizetését — kivéve a 3. § (4) bekezdés szerinti összeget — törvényben meghatározott arányban kell megosztani a vagyonkezelő szervezet és 6. §: Ez a rendelet a kihirdetését {Magyar Közlöny, február 23.) követő 15. napon lép hatályba, renaz alapító jogot gyakorló ön- kormányzat között. (4) A Vagyonügynökség az 1990. évi LXXIV. törvény hatálya alá tartozó üzletek bérleti jogának értékesítése esetén a saját pénzforrásként befizetett készpénzből garanciális tartalékot képez az esetleges vállalkozói fizetésképtelenségből adódó — pénzintézetet ért — hitelezési veszteségek fedezésére. A Vagyonügynökség ezekért a veszteségekért — a garanciális tartalék mértékétől függetlenül — kezesként felel az erre vonatkozó eljárási rend szerint. (5) A Vagyonügynökség a (4) bekezdésben foglalt bérleti jog értékesítése esetén az átruházástól számított 5 éven belül visszavásárolhatja a bérleti jogot, ha a vevő helyett — a (4) bekezdés alapján — mint kezes teljesített. A Vagyonügynökségnek az eredeti vevővel szembeni — saját követelésének beszámítása után még fennmaradó — tartozása csak akkor válik esedékessé, ha a bérleti jogot újra értékesíti. 5. §: A R. 8. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A hitelhez és a részletfizetéshez szükséges saját pénzforrás — hitelfelvevőként számított — mértéke, a törlesztés maximális futamideje és türelmi ideje: delkezéseit a hatálybalépését követően megkötött hitelszerződésekre kell alkalmazni. Csődszakértő Sopronból A Békés megyei mezőgazda- sági szövetkezetekre komoly feladatok várnak. Az eredményes működéshez nem elegendő a szövetkezeti vezetők szakmai tudása, külső szakértők segítségére is szükség van. A problémák megoldására ad tanácsokat Beck György, a Soproni Agroprofit Kft. szervezési igazgatója, aki a napokban megyénkben tartózkodik. —Hogyan jött létre a vállalkozásuk? — Korábban olyan vállalatokkal dolgoztunk együtt, melyek üzem-, illetve számítógépes szervezéssel foglalkoztak. Ezután jött az ötlet, hogy a szövetkezeteken belüli üzem- és vállalkozásszervezéssel, továbbá a munka- nélküliség megoldásával is foglalkozzunk. Ezenkívül banki és csődszakértőként dolgozunk, valamint vagyonértékelést és teljes vagyonmérleg hitelesítését végzünk. Országos szinten eddig 150 szövetkezettel voltunk kapcsolatban. A mostani időszakra megnőtt az igény az átalakulás utáni szervezeti rendszerek kidolgozására, hiszen 45 szövetkezet kéri ilyen jellegű segítségünket. — Győzik a sok feladatot energiával? — Nem lehet más választásunk. Három év alatt a szövetkezeteket, annak tagságát a rendszerváltással történő átalakulás során szinte kifosztották. A jelenlegi szövetkezeti vagyonnak a leghatékonyabb — és a tulajdonosok által elfogadható — működési módjának mihamarabbi kialakítása érdekében vállaltuk az üzleti, pénzügyi, termelési tervek kidolgozását is. Bróda Ibolya Levélrészlet: „Remélem, hogy megértenek, ha elolvassák soraimat. Úgyis megtudják a rendőrségtől, de én akarom Önökkel közölni, ilyen még úgysem fordult elő, hogy a bűnös írjon Önöknek. Gondoljanak azokra, akik szegények, fáznak, éheznek. A nyugdíjam 8000 forint, a havi gázszámlám úgy, hogy csak az őrláng ég 3700 forint. A férjem nagyon beteg, nincs segítség. Én idegbeteg vagyok. Van egy fiam, házasságon kívül született, jelenleg katona. A férjem jobban szereti az alkoholt, mint a családját, a nyugdíjából semmit sem ad haza, így csak az én kevés pénzemet kell beosztani. Szeretnék a katonafiamhoz utazni, nincs miből. A fájdalom, a sok bánat, keserűség és a kényszerűség vitt rá arra, amit tettem. Annyira összejött minden, nem tudom, hogy az életet vagy a halált válasszam. Most rátérek arra, amit tettem. Vásároltam egy kaparós sorsjegyet a piacon. Az egyiken két ötmillió meg egy egymillió volt. Ezt átjavítottam ötmillióra. Természetesen lebuktam. A rendőrség vizsgálja az ügyet. Én így nem tudok élni, csak a fiamat akarom még látni, aztán választanom kell, élet vagy halál... Mindenesetre amíg a rendőrségtől választ nem kapok, éhségsztrájkolok... * * * Mezőberény egy családi házában él P. Pálné, kérte, hogy a nevét ne írjuk le. Jéghideg szobában, ágyban találom. Ragyog minden a tisztaságtól... Szőrmés csizmában, irhabundában is fázom, olyan hideg van. Az asszony magas, vékony. Majdhogynem ketté törik, olyan sovány. Nem lehet több 48-49 kilónál. Neki aztán nem hiányzik az éhségsztrájk. — Én egyszer már felakasztottam magam — sírja el magát —, de levágtak. — Most Ki ne lenne elégedetlen a rendelkezésre álló pénzkerettel, különösen akkor, ha újabb és újabb feladatokat kell megoldani. így volt ezzel Zöld Lajos, a medgyesegyházi általános iskola igazgatója is, amikor â legutóbbi testületi ülésen próbálta ecsetelni az oktatás nehéz helyzetét. Még így is többet kaptak, mint a hivatalos normatíva — figyelmeztették a képviselők. A pénz kevés, de ebből is lehet jól gazdálkodni — bizonyíték rá az elvégzett munka. A módosított előirányzat szerint 31,2 millió forinttal gazdálkodhattak tavaly. A bevételekből 4,5 millió saját, a többi finanszírozásból, illetve pályázatokból ered. A saját bevételek főként térítési díjakból származnak, valamint bankkamat és bérleti díjból. Pályázatból 196 ezer forintot kaptak, amelyből az óvodának is jutott 20 ezer forint. Az iskolánál a bérfelhasználás kielégítő volt, bár év elején nem tervezhettek az 1992. júniusában életbe lépő új rendelettel. azon gondolkodom, hogyan kellene ettől a világtól elbúcsúznom? Nagyon szégyellem magam. Tudja ha ötmilliót nyernék, a daganatos betegek javára ajánlanám fel nagyrészét. Nekem csak annyi kellene, hogy ne éhezek, ne fázzak. — Maga nagyon beteg, hívott orvost? — Nem. Nem tudnám a gyógyszert úgysem kifizetni... —Alig forog a nyelve, ivott valamit? — Gyógyszert szedek, de egyébként sem iszom szeszt... — Mikor fejezi be az éhség- sztrájkot? — Ha a rendőrségtől értesítenek, hogy nem büntetnek meg. Mondja, miből fizetném ki a pénzbüntetést? A férjem halálos beteg, isten ne adja, hogy meghal, mert nem tudnám eltemettetni. A rokonságom is olyan szegény, mint a templom egere. Az asszony egy rejtekhelyről előveszi eldugott kis pénzét. Félretette, hogy a gázt ki tudja fizetni. — Ennyi van — mutatja az ezrest —, nincs több. A fiamat még nem tudtam meglátogatni a pesti laktanyában. Nincs miből felutaznom. Azt hiheti, hogy nem szeretem, pedig ő a mindenem. Reszketve a hidegtől, visszateszi a pénzt, hogy a férje meg ne találja. Mert nem elég, hogy nem segíti az asszonyt, de még azt is elinná, amit villanyra, gázra tett félre. Próbálom az éhségsztrájkról lebeszélni, megköti magát. Tehetetlen vagyok. Nem tudok segíteni rajta. Tudom, most sokan azt mondják, akkor sem szabad csalni... Nem, persze. Nem is arra biztatom. De vajon kinek a lelkén szárad, ha ez a szerencsétlen nő éhen hal? Mezőberényi önkormányzat! Nem tudnának segíteni? Béla Vali Készletbeszerzésre közel 1 millió forintot fordítottak, amelyben bennfoglaltatik a takarítószerektől a szakmai anyagok kifizetéséig minden. Az éves karbantartási munkák megtörténtek, valamint év közben kisebb-nagyobb javításokra is sor került. A polgár- mesteri hivatal szakmunkásainak segítségével megoldották a „lapos tetős” épület kőporozását, festését. A sportcsarnok két közmunkás felvételével üzemel. A napközis konyha biztosítja az óvodások, iskolások, alkalmazottak étkeztetését. Szabad kapacitását kihasználva ellátja az idősek klubja, a házi szociális gondozás, valamint a polgármesteri hivatal étkeztetését is. Az egyenleg szerint a kapott pénz elegendő volt a számlák kifizetésére, és bár nagyobb beszerzésre nem került sor, de néhány eszközre (video, tévé, magnó) igen. S ami a mai nehéz gazdasági helyzetben fontos lehet: az intézmények üzemeltetését megfelelő színvonalon sikerült megoldani. H. M. A BÉKÉSCSABAI „ZSIBONGÓ” NYÁRI GYERMEKTÁBOR HASZNOSÍTÁSA! Békéscsaba Megyei Jogú Város — mint tulajdonos — hasznosításra meghirdeti a békéscsabai nyári gyermektábort. Főbb adatai: Cím: Békéscsaba, Lencsési út 138. Helyrajzi szám: 1700/6. A teljes területe: 5 ha 9725 m2 (ennek nagy része erdő). A létesítmény részbeni vagy egészbeni hasznosítására lehet javaslatot adni. Korlátozó tényező: Az épületek, faházak, egyéb kiegészítő helyiségek, létesítmények a textilipari szakmunkásképző rendelkezésére bocsátott épület kivételével vehetők igénybe. Kötelező feladatellátás: Az ajánlattevő köteles a nyári hónapokban (kb. június 20-ától augusztus 20-áig) a város általános iskolás korú napközis gyerekeinek étkeztetését, felügyeletét és foglalkoztatását — ezek előkészítését — ellátni. 1992-ben 332 fő vette igénybe. — A részletes ellátási, szociális és pedagógiai funkciókat a polgármesteri hivatalban lehet tisztázni. — A működtető (hasznosító) köteles a fenti kötelező feladatok ellátására pedagógus (népművelő) táborvezetőt megbízni. — A kötelező feladatok ellátásán felül a létesítmény kihasználása, hasznosítása a nyertes ajánlattevő hatáskörébe tartozik, de a szervezett programok nem veszélyeztethetik — az egészségügyi, szociális és pedagógiai szempontból — a kötelező feladat megfelelő szintű ellátását. Az ajánlatok benyújtási határideje: 1993. április 9., 10 óra. Cím: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7., 161-es szoba. További információk is itt szerezhetők be. Medovarszki János, telefon: (66) 452-252, telefax: (66) 441-236. Az ajánlatok felbontási időpontja: 1993. április 9., 10.30 óra. Eredményhirdetés időpontja: 1993. április 15., 11 óra. Mindhárom helye: polgármesteri hivatal I. sz. tárgyaló. Az ajánlatok benyújtásáért vállalkozói díj nem számolható fel. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartja azon jogát, hogy a város érdekeit ki nem elégítő ajánlatok esetén nem hirdet eredményt. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Az igényelt hitel és Saját pénzforrás Futamidő Türelmiidő részletfizetés együttes az igényelt hitei (év) (év) összege és részletfizetés százalékában 5 millió Ft-ig 2 15 3 5 millió Ft fölött 15 15 3 „Kevésből is lehet jól gazdálkodni”
