Békés Megyei Hírlap, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-10 / 58. szám

e 1993. március 10., szerda NAGYVILÁG w. MES MFCTF.I HIM,AP HÍKffPLLISZ Kohl-Gorbacsov egyezmény A Tanjug bukaresti tudósí­tója keddi kommentárjá­ban visszatér a Kohl— Gorbacsov találkozón állí­tólag megkötött egyez­ményre, miszerint a két ve­zető 1990-ben megállapo­dott volna Kelet-Európa felosztásáról. Dragoslav Markovié tudósításában hangoztatja, hogy Buka­restben nem enyhül az ag­godalom az 1990-es tár­gyalás miatt, főként mert annak Jugoszláviára és Csehszlovákiára vonatko­zó része voltaképp megva­lósult. Bukarestben most attól tartanak, hogy Jugoszlávia és Csehszlovákia feldara­bolása után az 1990-es al­ku szerint Románia követ­kezne, ami egyet jelentene azzal, hogy Romániának búcsút kellene vennie Er­délytől. A tudósító meg­jegyzi, hogy a románok­nak a hasonló német— szovjet alku 1940-ben Moldova, Bukovina, Eszak-Besszarábia és Dél- Dobrudzsa elvesztését je­lentette, s ami miatt jelen­leg a románok mintegy harmada a határokon kívül él. Dragoslav Markovié is a Romania Libera cikkére hivatkozik, hasonlóan a Vecemje Novosti című belgrádi lapban vasárnap megjelent anyagra. A Ro­mania Libera arról írt, hogy Ororszország, illetve a Szovjetunió, valamint Németország nem akadá­lyozza meg a régi Magyar- ország visszaállítását Kohl és Gorbacsov egyezménye alapján, s hogy emellett megállapodtak abban is, hogy Horvátország, Szlo­vénia, Morvaország és Csehország a német ér­dekszférába kerül, Ukraj­na és a balti államok pedig orosz érdekövezetben ma­radnak. Nem értem én a románo­kat Az egyik nap kijelen­tik, hogy Erdély nem lé­tezik. A másikon meg at­tól félnek, hogy hetven év után Erdély visszakerül Magyarországhoz, aho­va — mintegy melléke­sen —ezer évig tartozott, pontosabban ugyanazt jelentette. Hiába szögezi le hazánk, hogy ma Euró­pa értékrendje fontosabb minden határnál, ezért nekünk nincs területi kö­vetelésünk. Hiába mond­juk, hogy a térség egyet­len lehetséges kiútja a ha­tárok eltüntetése, az egyének, közösségek, et­nikumok demokratikus önrendelkezése lehet Hi­ába minden érv, a román propaganda naponta rio­gat a magyar veszéllyel, amivel aztán,.leplezni le­het” a módszeres elro- mánosítás hetven éves politikáját.. Egyre vilá­gosabb, hogy pontosan úgy cselekszenek, mint ama közmondásbeli em­ber, akit rossz lelkiisme­rete nem hagyja éjszaka aludni, mert maga előtt látja önmaga elkövetett igaztalanságát Ezen pe­dig egyetlen szomszéd sem segíthet, mert nem rajtuk múlik! Nem raj­tunk múlék! L. S. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek. Meciar: várom a magyar választ A szlovák miniszterelnök „a magyar fél kedvező lépéseire” vár — nyilatkozta kedden a szlovák rádióban Vladimir Meciar a bősi erőműre vonat­kozó kérdés kapcsán. Egyna­pos londoni látogatása után Meciar úgy nyilatkozott, hogy brüsszeli útjával ellentétben a brit fővárosban nem esett szó a kisebbségekről. Ezt a kérdést csupán az MTI tudósítója érin­tette — mondta a miniszterel­nök. Meciar szerint Londonban Bőst nem vitát képező kérdés­ként értelmezik, hanem a feszültség csökkentésének, egy probléma megszüntetésé­nek tárgyaként kezelik. Ezzel a problémával az Európai Kö­zösség országai azért birkóz­nak, hogy ne alakuljon ki konf­liktus. A szlovák kormányfő elmondta: — Noha jómagam a konfliktus szó alkalmazását erős kifejezésnek tartom, a szlovák fél részéről tett kedve­ző lépések ismertetése után Londonban látják: ha hasonló­an kedvező lépéseket tesznek magyar részről is, úgy a prob­léma megoldható. A szlovák miniszterelnök hangsúlyozta, hogy várja a magyar kormány hivatalos ál­láspontját. Hozzátette, hogy ezt az elvárását a magyar nagykövetség útján tolmá­csolta Antall Józsefnek, Göncz Árpáddal pedig szemé­lyesen is közölhette. Hasonló­képpen kifejtette elvárását Brüsszelben is. Ennek volt az eredménye, hogy Pablo Bena­vides már a múlt héten Po­zsonyban járt, hogy az erőmű körüli vita részleteivel ismer­kedjen. Meciar szerint Szlovákia megtette a kedvező lépéseket Támad a hadsereg A török hadsereg hétfőn újabb támadást intézett a szakadár kurdok ellen a Törökország keleti részén húzódó Ararát hegység­ben. Török katonai források' hírül adták, hogy az akcióban körülbelül száz felkelő vesztette életét, más jelentések szerint azonban csak 18 holttestet találtak az összecsapások helyszínén. A török hadsereg vadászgépekkel és helikopterekkel bombázta a kurd gerillák táborait és állásait. A Kurd Munkapárt tagjai Törökországban próbálnak biztonságos táborhelyeket keresni, mivel a török csapatok tavaly ősszel kiűzték őket észak-iraki támaszpontjaikról, több mint 1000 embert meggyilkolva. Kína megfenyegette Tajvant Csiang Cö-min, a Kínai Kommunista Párt főtitkára fegyveres támadással fenyegette meg Tajvant arra az esetre, ha a sziget kikiáltaná függetlenségét. A US News and World Report című amerikai folyóiratnak adott nyilatkozatában, melyet kedden a kínai sajtó is ismertetett, kijelentette, hogy Kína nem nézné tétlenül Tajvan elszakadását. Jelezte, hogy nem kerülte el Peking figyelmét a tajvani függetlenségi mozgalom utóbbi időben ta­pasztalható élénkülése. Szavai szerint Kína változatlanul szor­galmazza újraegyesülését Tajvannal. Roham Walesa ellen Újabb nagyszabású támadást indítottak a lengyel államfő ellen Lech Walesa politikai ellenfelei. A „rohamot” ezúttal külföldről indították. A Dziennik Chicagowski című emigráns lap az Egyesült Államokban sorozatban kezdte megjelentetni a hetvenes évekből származó dokumentumok fénymásolatát, amelyek azt bizonyítják: a gdanski hajógyárban akkor valóban működött egy Bólék álnevű besúgó, aki szolgálataiért rendszeresen kapott pénzt a titkosrendőr­ségtől. Jan Olszewski volt miniszterelnök tábora szerint a Bólék fedőnév Lech Walesát takarta. Andrzej Drzymski elnöki szóvivő nyilatkozatában visszautasította a vádakat. Magyar-román tárgyalások Gyulán Tisztelgés a lett SS-légió előtt? Nyolc lettországi szervezet — köztük a parlament felügyele­te alatt álló Nemzeti Gárda — hétfőn felhívást tett közzé, kérve, hogy országszerte em­lékezzenek meg a lett SS-légió felállításának közelgő 50. év­fordulójáról. A dokumentum szerint a második világhábo­rúban az SS-en belül szervező­dött lett légió „a lett nemzeti hadsereg közvetlen utóda”. A felhívás szerzői úgy vélik, hogy a lett SS-ek kiemelkedő érdemeket szereztek az ország szovjet megszállása elleni küzdelemben. A lett SS-légió- nak mintegy 150 tagja volt. Itt a hajrá Moszkvában hajrájához érke­zett kedden a rendkívüli nép- képviselő kongresszus előké­szítése: az államfő délelőtt a köztársaságok és autonómiák vezetőivel tárgyalt, este pedig a törvényhozás frakcióvezető­ivel találkozik. Nem tétlenke­dik a parlament, a Legfelsőbb Tanács sem, amelynek két há­za délelőtt külön-külön meg­tartott ülésén vitát kezdett Bo­risz Jelcin elnök népszavazás­ra szánt kérdéseiről. A végle­ges állásfoglalást várhatóan a két ház délutáni együttes ülé­sén fogalmazzák meg a hon­atyák. Nemhivatalos tárgyalásokat folytat majd a magyar—román kapcsolatok időszerű kérdéseiről Jeszenszky Géza magyar és Theodor Melescanu román külügyminiszter március 20-án, Gyulán. A találkozóra az ad alkalmat, hogy a Magyarországi Románok Szövetsége szobrot állít a városban Líviu Rebrea- nu neves román író, a magyar tüzérség egykori alhadnagya emlékére, az avatóünnepségre pedig meghívta mindkét or­szág külügyeinek irányítóját Mindenkinek joga van felterjeszteni Lelkesen élnek a britek azzal a John Major miniszterelnök múlt heti intézkedése nyomán nyílott lehetőséggel, amely sza­kítva a szogálatok és munkássá­gok megjutalmazásának évszá­zados rendjével, nagyobb bele­szólást biztosít a polgároknak a kitüntetések odaítélésébe. Ezt kormánytisztviselők közölték kedden. A Reuter szerint több mint ezren tettek javaslatot kitüntetendőkre, illetve kértek jelölési űrlapot azóta, hogy az elmúlt héten belejelentették: immár mindenkinek joga van felterjesztésre. Major minisz­terelnök, aki nem végzett egye­temet és saját erejéből küzdötte fel magát a kormányfői székbe, a múlt héten bejelentette, hogy a jövőben az érdemérmek és a lovagi rang elérhetőek lesznek az emberek széles rétegei szá­mára. Kérdőjelek Kissinger szemüvege Neves vendég járt a hét elején Budapesten: fővárosunk vendége volt pár napig Henry Kissinger, akit — noha már bő másfél évtizede múlt, hogy betöltötte az amerikai külügyminiszter posztját — ma is a nemzetközi kérdések egyik legavatottabb szakértőjeként tartanak számon. Hogyan lehetne véget vetni a délszláv polgárháború­nak? Hol a kiút a jugoszláviai krízisből? Beavatkozik-e a Clinton-kormányzat vagy az új adminisztráció Washing­tonban befelé forduló lesz? E sorok írójának alkalma nyílt személyes beszélgetésen is feltenni az egész régiónkat joggal foglalkoztató alapkérdéseket. Kész recepttel Kis­singer sem szolgálhatott, ám azt egyértelművé tette, hogy az etnikai tisztogatás vagy a koncentrációs táborok létesí­tése miatt a szerbek viselik a fő felelősseget. Az embargó­intézkedések persze Belgrád szomszédait — így hazánkat is — sértik, ismerte el az ex-külügyminiszter, mégsem lehet számítani a szankciók enyhítésére. Elárulta, „cserbenhagyta-e” a Nyugat a kelet-közép- európai új demokráciákat? Az újságírók e sűrűn hallható váddal is szembesítették a neves látogatót, s ő nem is vitatta, hogy akad igazság e véleményben. Ám ideje leszá­molni az illúziókkal, hogy a politikai rendszerváltást máról holnapra követi a gazdasági felvirágzás, s beköszönt a nyugati szintű jólét—; figyelmeztetett Kissinger. S tény az is, hogy a hivatalos Washington vagy épp az EK-illetéke- sek szemében térségünk inkább le-, semmint felértékelő­dött az utóbbi időben. Örülünk neki vagy sem, az más kérdés, de a mi szemüvegünk nem torzíthat. Szegő Gábor Ferenczy Europress Választani pedig kell Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfői, egyhangúlag hozott határo­zatában a vörös khmerek részvétele nélkül is támogatásáról biztosította a májusi kambodzsai választások megtartását. A Reuter jelentésében emlékeztet rá, hogy az 1991-es párizsi békemegállapodás értelmében május 23. és 27. között kell megrendezni az alkotmányozó nemzetgyűlés megalakítását cél­zó szavazást. Mennek a meghívók Az arab—izraeli béketárgyalások újabb washingtoni fordulójára az Egyesült Államok és Oroszország, a tárgyalások két védnöke még a héten elküldi a meghívókat — jelentette kedden reggel a jeruzsálemi rádió. A kétoldalú tárgyalások újabb fordulóját várhatóan április 19-re tűzik ki. Mindennap feladhatja J&mmM&mhirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen és telefonon is feladhatja 8—16 óráig. Hívható telefonszámunk: 441 -311. Munkatársakat keresek Hörbaláfe sejttáplálkozási prog­ram terjesztésére. Békéscsaba, Kazinczy u. 18. IV/13. BÉKÉSI kistüzépen fenyőrúdfa 250—350 Ft/db, orosz pala 300 Ft/db, fenyő fűrészáru 2—2,75 m-ig 16 500—18 500 Ft- ig. 10 000 Ft vásárlástól ingyenes házhoz szállítás a megye területén. Telefon: (66) 341 -739. MT—4-es Skoda turbós motorral, 960-as HIAB önrakodó­val, érvényes műszakival eladó. Érdeklődni: telefonon (60) 80-378. Irányár: 450 000 Ft + áfa. 18 négyzetméteres, telefonos üzlethelyiség Békéscsabán, a sétáló utca végén berendezéssel együtt eladó. Telefon: 321-991. A Városgazdálkodási Vállalat árverésre bocsátja feleslegessé vált gépjárműveit, eszközeit. — Tehergépjármű (UAZ, PRÁGA, ROBUR, BARKAS). — Autogréder SHM—100. — Építőipari gépek, berendezések. — Olajégő. — Egyéb eszközök (irodai berendezések, szerszámok). Az árverés időpontja: 1993. március 24-én 9 órakor. Érdeklődni lehet a 441-530 vagy a 442-342-es telefonszámokon.

Next

/
Thumbnails
Contents