Békés Megyei Hírlap, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-03 / 28. szám

àRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­Téma: az újtelepi iskola Pusztaföldváron február 3-án, azaz ma 14 órai kezdettel tart­ja soros ülését az önkormány­zat képviselő-testülete. A na­pirenden szerepel az újtelepi iskola vállalkozásba adása; az idei év költségvetésének ren­delettervezete és a helyi adók­ról szóló rendelet módosítása. Képviselői fogadóóra Dr. Sarkadiné dr. Lukovics Éva országgyűlési képviselő február 5-én, pénteken 14-től 16 óráig képviselői fogadóórát tart az SZDSZ Kiss E. u. 8/1. szám alatti székházában. Földkiadó bizottság választása A mezőgyáni részarány-föld­tulajdonosok február 5-én, pénteken fél 10-kor közgyű­lést tartanak a község művelő­dési házában, ahol megvá­lasztják a földkiadó bizottsá­got. MSZP-rendezvény A szocialista párt szarvasi szervezete legközelebb febru­ár 4-én, csütörtökön 17 órakor tartja soron következő ülését. A rendezvényen a párt belső életéről és aktuális politikai kérdésekről lesz szó. Munkanélkülieknek A Békés Megyei Munkaügyi Központ szarvasi kirendeltsé­ge január 24-étől új helyre köl­tözött. Címük: Szarvas, Vasút út 40. Részarány­tulajdonosok közgyűlése A Lökösházi Haladás Tsz részarány-tulajdonosainak közgyűlését február 5-én, pén­teken 14 órára hívta össze Túri György jegyző a helyi műve­lődési házba. A gyűlés célja a földkiadó bizottság megalakí­tása. Kuratóriumi ülés A „Medgyesegyházáért” ala­pítvány kuratóriuma február 4- én 17.30órakorülösszeaműve- lődési házban, ahol megbeszé­lik az alapítvánnyal kapcsolatos új célokat, valamint megterve­zik az ez évi programokat. Képviselőnő a kultúrházban Szabadkígyós vendége lesz február 5-én, pénteken 18 órá­tól Remport Katalin ország- gyűlési képviselő, aki a te­lepülés kultúrházában tart be­számolót a megjelenteknek. Továbbra is várjuk vásárlóinkat! Piért Raktáráruház, Békéscsaba, Baross út 34. sz. Telefon: 323-038. Ü KÖRKÉP Emelkedik a családi pótlék (Folytatás a: 1. oldalról) mi költségvetésről szóló tör­vény elfogadásával — első al­kalommal az 1994. évi költ­ségvetés megszavazásakor — egyidejűleg dönt. A törvény kihirdetése nap­ján lép hatályba. Rendelkezé­seit első ízben az 1993. január hónapra járó családi pótlékra kell alkalmazni. Agrárpiaci rendtartás Az Országgyűlés tegnap dél­után 142 szavazattal, hét elle­nében, 86 tartózkodás mellett elfogadta az agrárpiaci rend­tartásról szóló törvényt. A törvény — figyelemmel a mezőgazdasági, élelmiszer- ipari és erdészeti termékek ter­melési, értékesítési, feldolgo­zási és fogyasztási sajátossá­gaira — a piacgazdaság jogi kereteinek kiépítését, a szabá­lyozott agrárpiac megteremté­sét, valamint az európai gaz­dasági együttműködési rend­szerhez való csatlakozást Se­gítheti elő. Hatálya a mező- gazdasági, élelmiszeripari, er­dészeti termékekre terjed ki, ideértve a biotermékeket is. A törvény keretjellegű, rögzíti a kialakítandó szabályozás in­tézményrendszerét és eszköz- rendszerét, a piaci beavatko­zás módjait és lehetőségeit. A jogszabály meghatározza a közvetlen és közvetett módon szabályozott agrárpiac, a ter­mékpálya, a kvóta, a garantált ár, az irányár, a küszöbár, a piaci beavatkozás és a piaci zavar fogalmát. Értelmezi to­vábbá a lefölözés, illetve a sze­zonév törvényi fogalmát, és rendelkezik a belső piac védel­méről is. A rendtartás műkö­désének szervezése a minisz­ter, illetve az általa létrehozott Agrárrendtartási Hivatal fel­adata lesz. A törvény kihirde­tésekor lép érvénybe. (MTI) Kinek a minisztere? A kisgazda képviselők pontosabban meg akarták határozni az agrárpiaci rendtartásban, hogy mi is az a garantált ár. Az ellenzékiek is támogatták a javaslatukat. — A miniszter úr egyetért-e? — kérdezte az elnök. — Nem! — felelte Gergátz Elemér. Az egyik SZDSZ-es képviselő félhangosan átkiabált a 36- okhoz. — Mi van? A kisgazda miniszter nem támogatja a kisgazda javaslatot? Egy legyintés és egy sóhaj kíséretében érkezett a válasz. — A kormány minisztere ez... < A gyulai államhatár nem „álomhatár” (Folytatás az 1. oldalról) moltunk össze. A megkérde­zett sofőrök mindegyike állí­totta, hogy nem a magyar határ és vámvizsgálati szerveknek az áldozatai, hanem a románé. Magyar oldalon ugyanis per­cek alatt végeznek a vizsgála­tokkal. A szállítási hivatal iro­dájába lépve egy urnát is meg­pillantottunk, amelyben fo­rint, dollár, márka gyűlik. Ko­vács János felvilágosított a mi­értről. — A balti-tengeri lengyel komphajó, a Jan Hewelius ka­tasztrófájában tragikusan el­hunyt öt magyar kamionos családtagjain szeretnénk segí­teni — mondta. — Ezért hat határátkelőhelyen helyeztünk el urnát. Ezeket folyamatosan felbontjuk, a pénzt befizetjük a számlára és majd egyenlő Az öt elhunyt kamionos családtagjainak gyűjtenek arányban osztjuk szét az öt család között. Szót ejtettünk arról is, hogy a régen slágerszakmának tar­tott kamionozás szépsége szertefoszlott, hiszen többet állnak, mint autóznak. — A helyzetet látva lép-e a szövetségük? — Mindenképpen eljutta­tunk egy határozatot a Külügy­minisztérium felé, hiszen on­nan olyan jelzések jönnek ki, hogy javul a kapcsolat a ma­gyar és a román fél között és ez vonatkozik a többi volt szocia­lista országgal való kapcsola­tunkra is. Akkor viszont az ilyen határhelyzetet meg kell tudni előzni. Visszafelé jövet a Veszély csárdánál még mindig ott ta­láljuk a Rábást szerelés köz­ben. O még csak álmodik a gyulai államhatárról, pedig ez most egyáltalán nem „álom­határ”. Nyemcsok László ,A KEGYELMES URAK IS LEHETNEK KEGYETLENEK.’ (Juhász Gyula) Elfáradtak a képviselők Hétfőn délután ülést tartott Szeghalom város képviselő­testülete, melynek napirend­jén szerepelt a város idei költ­ségvetése is. Már a huszonhá­rom napirendi pont sejtette, nem lesz könnyű dolguk a vá­rosatyáknak. Hamar döntöttek abban a kérdésben, hogy a na­pirendi pontok közül azokat veszik előre, amelyek így vagy úgy érintik a költségvetést. A helyi adók módosításáról szó­ló rendelet tárgyalása közben váratlanul két képviselő, La­dányi János kisgazda és dr. Pailaghy Ferenc MDF-es beje­lentette, hogy lemond az ügy­rendi bizottságbeli tagságáról. Mint a szünetben megtudtuk, mindketten a bizottság elnö­kének, Dienes Istvánnak füg­gőben lévő bírósági ügye miatt nem akarnak együttműködni vele. Úgy tűnik, végleg eldőlt a sokáig vajúdó szakmunkás- képző indításának ügye. A testület az idei indítást nem tartotta lehetségesnek, ezért az iskola csak 1994 szeptemberé­ben indul majd. Este fél nyolc tájban kezdő­dött volna meg az érdemi vita a költségvetésről, ám ekkorra a testület egyébként is — mint legtöbbször — hiányos létszá­ma annyira lecsökkent, hogy valamennyi jelenlévőnek egy véleményen kellett volna lenni a döntés érvényességéhez. Ezt az SZDSZ-es Sándor Ferenc nem vállalta, mondván, nem akar kényszerből szavazni és egyébként is fáradt. Hamarosan még ketten csatlakoztak hozzá. A jelenlévők döntöttek néhány kisebb ügyben, majd meg­egyeztek, hogy a jövő hétfőn ismét testületi ülést tartanak, ezúttal csak a költségvetésről. Gila MSZDP-választás A Magyarországi Szociálde­mokrata Párt békéscsabai szervezete — adja hírül közle­ményük — megválasztotta új vezetőségét. A szervezet elnö­kének Botyánszki Györgyöt, titkárának Csemus Pált vá­lasztották meg. A békéscsabai szervezet a midenkori legitim MSZDP vezetését ismeri el, amelyet az ország MSZDP- tagjai nagy többséggel (illetve többséggel) megválasztanak. Jelenleg a bíróságok által is elismert vezetője a pártnak dr. Borbély Endre. Dr. Petrasovits Anna már nem vállal szerepet az MSZDP-ben, lemondott, ő már magánember. A szervezet nem a személyekben látja meghatározónak az MSZDP arculatát, hanem magában a párt politikájában. A vezetők változhatnak, de a párt marad és maradnia is kell — hangsú­lyozzák. Ez az „előrehozott” választás ennek a jegyében történt. Minden olyan párttal, amely közel áll a nézeteikhez, baráti viszonyt kívánnak foly­tatni, mindenekelőtt a dr. Tor- gyán József által vezetett Füg­getlen Kisgazda- és Polgári Párttal. 1993. február 3., szerda Gyenes Mihály 1924-1993 Életének 69., áldozópapsá­gának 45. évé­ben, február 1- jén visszaadta nemes lelkét Teremtőjének Gyenes Mihály címzetes apát, plébános, kiér­demesült főes­peres és esperes, püspöki tanácsos, a békéscsaba- belvárosi egyházközség ti­zenötödik plébánosa, pia­rista szerzetes tanár. Földi ma­radványait február 8-án, hétfőn 12 óra­kor helyezik örök nyuga­lomra a Szarvasi úti te­metőben. Lel­ki üdvéért aznap délelőtt 10 órakor engeszte­lő szentmise áldozatot mutatnak be a békéscsa- ba-belvárosi templom­ban. Apát úr, Miska atya nincs többé. Nehéz tudomásul venni, hogy nem köszön már ránk kedvesen, har­sány hangján, nevünkön szólítva. Elment vele mo­solya, amellyel tréfálko­zott, vicceket mesélt, ha kellett ép­pen humo­ros poéno­kat rögtön­zött. Szerette az em­bereket és ezért szeret­ték őt nagyon sokan. Nem felejtik el Kondo­roson, ahol káplán éveit töltötte a nehéz időkben, s ahol mégis örömmel járta kerékpárral a nagy tanyavilágot. Mindig szívesen emlékezett ezekre az évekre és a jó Bandi bácsira, Regős es­peres úrra, akit rajongásig szeretett és példaképének tekintett. Aztán jöttek a „számkivetés” évei Sar- kadkeresztúron: hóban­sárban, egy-két hívőért is lelkesen harcolva dolgo­zott az Úr szőlőjében. Újkí­gyóson azután megadatott, hogy szép nagy nyájért munkálkodhasson a jó Pásztor. Együtt élt népével gyászban és örömben. Fia­tal és öreg egyaránt közel állt szívéhez és viszont. Kí­gyóson sokan ma is büsz­kén emlegetik: „Jó barát­ságban voltam Miska atyá­val”. A szép és boldog évek után ismét kemény esz­tendők következtek, im­már Békéscsabán. Bár az egyházköz­ség nehéz súlya nehe­zedett vál­lára, mégis fiatalos lendülettel látott mun­kához. De míg a lélek készsége nem fogyott, testi ereje egyre apadt. Orvosai már régen fi­gyelmeztették: lassab­ban, Apát úr! De nem hitte, nem akarta elhin­ni, hogy már nem a régi. Dolgozott tovább a vég­sőkig. Csak szigorú or­vosi parancsra vonult kór­házba karácsony előtt. Múlt hét szombaton tért ha­za, s máris a jövőről álmo­dott. Ám mintha érezte vol­na, hogy valami történni fog. „Legyen meg Isten akarata” — mondta vasár­napi szentmiséje után. Kí­vánhat-e pap — aki egész életében az Urat szolgálta — méltóbb halált. Utolsó szívdobbanásával is ezt mondta: Legyen meg, Uram, a Te akaratod! Reklám a reklámnak? A Mogyoróssy könyvtárban rendezi újabb megbeszélését a Gyulai Idegenforgalmi Kama­ra. A február 8-án, hétfőn 15.30 órakor kezdődő rendez­vényen „A reklám, mint esz­köz a marketing munkában” címmel dr. Medve Mária, a Hungexpo kiállítási irodájá­nak igazgatója tart előadást. Ezt követően tájékoztatás hangzik el az Utazás ’93 kiállí­tásról, az idegenforgalmi adó kamara által javasolt felhasz­nálási módjáról. Ismertetik majd a márciusi idegenforgal­mi, szolgáltatási, marketing tanfolyam programját is. Sarokba sz&rÉfva // Onagysága megaláz A zöldségesnél néhányon sorban állva várakozunk. Fel­tűnően jólöltözötten és türelmetlenül toporog egy hölgy, valami láthatóan bosszantja. Szatyra már félig tele, való­színűleg valamelyik boltból jöhet. Úgy tűnik, méltatlan­nak érzi magához azt a procedúrát, amit egy háziasszony­nak végig kell csinálni egy ebéd elkészítése előtt. O boldog cselédkor, amikor ezt más végezte el őnagyságáék helyett... A sors azonban kegyes hozzá, alkalmat ad feszültsége levezetésére. — Dióbelet kértem és nem szemetet — csattan a meg­jegyzése a pultra visszadobott zacskóval együtt. A zöldséges egy pillanatra megdöbben, majd zokszó nélkül kiméri újra — válogatott diógerezdekből — a pár dekányi diót, s onagysága elégedetten távozik. Való igaz, a dió egy kicsit törmelékes volt, s valahogy elégedetlen­ségünket is jelezni kell, de így? A kritika jogos, a megalá­zás bántó. Az észrevételünket meg kellene próbálni úgy közölni, hogy azáltal ne sértsük az érintett emberi méltó­ságát. Persze ehhez először önmagunknak kell emberré válni. L. M.

Next

/
Thumbnails
Contents