Békés Megyei Hírlap, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-27-28 / 49. szám
a 1993. február 27-28., szombat-vasárnap MŰVÉSZETEK - TÁRSADALOM Ez az a technika, amivel mindent ki lehet fejezni Műterem a menekülttábori közös szobában... Akvarellek Újvidékről Fehér László festőművész Újvidékről települt át feleségével és 6 éves kislányával Magyarországra. Jelenleg a Két- egyházi úti menekülttáborban élnek. Itt kerestük fel egy rövid beszélgetésre. — Pár hónappal ezelőtt döntöttünk úgy, hogy áttelepülünk. Újvidéken már elviselhetetlen volt a helyzet. A kislányunk magyar nyelvű óvodába járt, s az idén ősszel már iskolába kellene mennie, de a magyar nyelvű oktatás elég kilátástalan ebben a helyzetben. Én a vendéglátóiparban dolgoztam, a feleségem ápolónő. Szabadidőmben festettem. —Rengeteg festménye van. — Amikor eljöttünk otthonról, amennyit lehetett, azt magammal hoztam, s azóta itt is festettem már. A határon akár az egész állományt áthozhattam volna, senki nem kérdezett semmit. Örültek, hogy elmegyünk. — A szobában egy másik kisgyermekes családdal élnek együtt. Hogyan tud ott festeni? — Szerencsére az akvarell- festészet nem igényel sok mindent. Tulajdonképpen csak egy pár ecset, egy jó nagy pohár víz és jó minőségű festék kell hozzá. Ez a technikai oldala. Ugyanakkor rengeteg türelmet és viszonylag gyors festőtechnikát igényel, mert az olajjal ellentétben itt nem lehet átfesteni semmit, ha nem Kitűnően lehet érzékeltetni a harmatos tájat REPRODUKCIÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Versenytárgyalási felhívás a szeghalmi vásárcsarnok üzlethelyiségeinek bérleti jogáért. A versenytárgyalás idSpontja: 1993. március 6. (szombat). A versenytárgyalás helye: Szeghalom, Somogyi B. u. 9. sz. A versenytárgyalás órabeosztása: Büfé-vendéglátó: 8.00 Hús-hentesáru: 9.00 Halbolt: 10.00 Lángossütő: 11.00 Virágüzlet: 13.00 Élelmiszerüzlet: 14.00 Zöldségesbolt: 15.00 Butik: 16.00 \ Egyéb: 17.00 J Kéijük a vállalkozók pontos megjelenését! A versenytárgyaláson való részvétel feltétele 30 000 Ft (azaz harmincezer) bánatpénz letétbe helyezése. Bővebb információ: Szeghalom, Somogyi B. u. 9. sz. Telefon: (66) 371-205, 8—12 óráig. Esélyegyenlőség - más értékrenddel A Hit Gyülekezet az egyetemes egyház része úgy sikerült, ahogyan az ember elképzelte. — Miért pont az akvarellt választotta? — Szerintem ez az a technika, amivel szinte mindent ki lehet fejezni. Gondolok itt elsősorban a tájképfestésre, ahol az akvarellel kitűnően érzékeltetni lehet például a ködös vagy harmatos tájat. Én egyébként is szeretem a sejtel- mességet, az erős kontúrnélküliséget. — A festmények nagy része vízparthoz kötődik. — Szenvedélyes horgász vagyok, s mint ilyen, nagyon szeretem a vizet. Úgy hallottam, hogy a Körösök vidéke igazán gazdag élményanyagot tud nyújtani a magamfajta festő számára. Ha kitavaszodik, szeretném bejárni a környéket. — Hogyan alakult Újvidéken festői pályafutása? — Közel 20 éve festek. Újvidéken minden évben részt- vettem az egyhetes művészeti táborban, ahová az ország más tájáról is érkeztek festők. Itt rengeteget lehetett tanulni, s nem utolsó sorban festeni. Rendszeresen voltak kiállításaim, képeimet vásárolták. Igaz ugyan, hogy nem jártam a képzőművészeti főiskolára, mert az első felvételi után közölték velem, hogy nem is értik, valójában mit keresek itt, hiszen kialakult technikám van. Gondolom magyarságom sem volt túl jó ajánlólevél a számukra. — Hogyan képzeli el a jövőt? Ha elcsitulnak a fegyverek, hazatérnek? — Sokat gondolkodtunk a feleségemmel, mi tévők legyünk. Remélem, sikerül munkát találni, és akkor itt maradunk. A gyerek érdekében is így lenne jó, mert itt biztosan tudna magyar iskolába járni. S ezt fontosnak tartjuk. Szeretnék itteni kortárs festőkkel megismerkedni, s amennyiben lehetőség van rá, egy kiállításon bemutatkozni. Muzslai Katalin Hiába beszélünk vallásszabadságról, szabad vélemény-' nyilvánításról, az új, a szokatlan gondolatok megjelenését még mindig az elutasítás jellemzi. A Hit Gyülekezetét is hamarabb minősítették szektának, mintsem megismerhette volna a közvélemény életüket, szándékaikat. A bemutatkozás, a tájékoztatás céljával keresték meg szerkesztőségünket Hajdú Sándor, Pintér Lajos és Radván Sándor, a gyülekezet tagjai, közülük ketten a Közép-Kelet-Európai Bibliaiskola és Lelkészképző Intézet hallgatói. — A történelmi egyházakon belül és azokon kívül századunkban elindult egy karizmatikus mozgalom, mely egyre több követőt vonz a protestánsok és a katolikusok közül egyaránt. A Római Katolikus Egyházon belüli megújulást II. János Pál pápa is,elfogadta. Önök is a karizmatikus megújulás egyik vonalát követik-, mégis szektának minősítik felekezetűket. Mi lehet ennek az oka? — Sajnos manapság nálunk mindent szektának neveznek, ami a történelmi egyházaktól eltér, és ismeretlenül is szélsőséges magatartást tulajdonítanak híveiknek — kezdte indoklását Pintér Lajos. — Ez azonban nem újkeletű és nem csak magyar jelenség. A kereszténység megjelenésekor az ókori Római Birodalom vezetőinek is hasonlóak voltak a reakciói Jézus követőinek máskéntgondolkodására. Az új vallási közösségeket — jelenjenek meg bárhol — legtöbbször azonnal veszedelmessé nyilvánítják. — A Hit Gyülekezetei is megvádolták már azzal, hogy nemzetellenes, családellenes... — Gyülekezetünk tagjai tisztában vannak azzal, hogy a szegénység nem tesz jobbá — kapcsolódott a beszélgetésbe Hajdú Sándor —, s a nemzet felemelkedéséhez, anyagi felvirágzásához mi is hozzájárulunk munkánkkal, de azt is világosan látjuk, hogy ezek a célok csak a bibliai normák visszaállításával valósíthatók meg. S mivel a mi célunk éppen a Bibliában megfogalmazottak szerinti életvitel, hogyan lehetnénk családellenesek? Az evangélium hirdetése, karitatív tevékenységünk következtében tönkrement családok jönnek újra össze, alkoholisták gyógyulnak meg, fiatalok találják meg életük értelmét. —- Miben különbözik az önök hitvallása a történelmi egyházakétól? — A szembetűnőbb eltérések az istentiszteleti formák szabadabb jellegében vannak — kezdte magyarázatát Radván Sándor. — N agy óbb hangsúlyt kap benne a Szentlélek személye, aki az örömöt és az isteni kijelentéseket is tudja közvetíteni számunkra. Az Atya feladata a teremtés volt, Jézusé a megváltás, a Szentlélek pedig kijelenti számunkra a hit lényegét, Jézus Krisztus megváltását és valóságát. Ugyanakkor a hitéletben hangsúlyt kap a bibliai igazságok és értékrendek egyéni szintre való beépítése. A Hit Gyülekezet tagjai is szeretnék szabadon gyakorolni vallásukat, s csupán a többi felekezetével azonos esélyekre törekszenek. Vallják, hogy az Istenhez való odafordulás nem elfordulás a világtól. A gyülekezethez való csatlakozás. után is tovább élik az életüket, csak más értékrenddel, s egy negatív életformát hagynak ott azért, hogy személyes és közösségi fejlődésüket hatékonyabban szolgálhassák. Lénthár Márta Fricska a modern művészeteknek? A manchesteri Szépművészeti Akadémia kiállított egy absztrakt vízfestményt szokásos évi bemutatóján — nem tudván, hogy azt egy ötéves gyermek festette. A Carly Johnson által alkotott „A fák ritmusa” című kép egyike annak a 150 festménynek, amelyeket az Akadémia a beküldött több ezer alkotás közül érdemesnek talált arra, hogy hat hétre kiállítsa a városi Galériában. A hat-, tagú zsűri úgy találja, hogy a kép „bizonyos minőséget képvisel a színek egyensúlyával, a kompozícióval és a festési technikával”. A „művész” édesanyja, a 28 éves Helen Johnson kijelentette, hogy tréfából küldte be a képet, amely — szerinte — „azt bizonyítja, hogy mindenki képes modem műalkotást létrehozni”. Johnson asszony, aki „szabadúszó művész” a BBC-nek nyilatkozta ezt. Bizonyára nem sok örömöt szerezve ezzel a modern műalkotások kedvelőinek és védelmezőinek. Glenys Latham, az Akadémia elnöke viszont védelmébe vette a zsűri döntését, mondván, hogy „az ügyes technika gyakran felülkerekedik az ösztönös megnyilatkozáson”. Ugyancsak a BBC-nek nyilatkozva, Latham kijelentette: „Gondoljanak arra, 'hogy a gyermekek művészete gyakran rendelkezik olyan ártatlansággal és nemes egyszerű kvalitással, amelyet a felnőttek szeretnének maguk is felmutatni. Ezért a legkevésbé sem vagyok zavarban”. Johnson asszony szerint ötéves leánya a nagyapa által elnevezett „festményéről” azt mondta, hogy az „csak egy egyszerű motívum.” A szeghalmi Péter András Gimnázium az Erdélyi Szépmíves Céh alapító tagja 1991-ben Kolozsvárott újra megalakult az Erdélyi Szépmíves Céh azzal a céllal, hogy folytatja azt a könyvkiadást, ami a háború után meszakadt. Folyamatosan kiadják az erdélyi magyar irodalom legértékesebb alkotásait. Középiskolánk elsők között csatlakozott az alapítókhoz. így tették ezt 1926-ban a Református Péter András Gimnázium tanárai is. A napokban megérkezett az első könyv, Kós Károly: Az országépítő, István királyról írt regénye. A könyvhöz ex librist is készítettek. A kiadó terveiben a következő művek szerepelnek: Kiss Jenő: Ithaka messze van, Remény ik Sándor: Válogatott versek és Nyírő József: Isten igájában. Reméljük, mások is csatlakoznak az alapítványhoz. V. T. A Művészetek-Társadalom oldalakat Niedzielsky Katalin szerkeszti EX L1B RIX£z tv könyv er Änctras GtTnnáatunt ________5zeq1taCpttt._______ A z-GT^óéLyi-Szépmives-GéhAlapító 'ZHQ jAszÁmÁRA* készült-