Békés Megyei Hírlap, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-03 / 28. szám
1993. február 3., szerda NAGYVILÁG HfjfPLlJSZ Műsorváltozás George Radu Serafim, a román televízió főosztályvezetője hétfőtől elrendelte a tévé magyar és német adásának tartalmi korlátozását. Intézkedése szerint a műsorok csak kulturális és hagyomány- őrző, elméleti jelleggel foglalkozhatnak gazdasági, szociológiai és politikai kérdésekkel, de a politika és gazdaság időszerű történéseit ki kell iktatni e műsorokból. ¥ Az intézkedés épp időszerű, így az Európa Tanács közgyűlésének legújabb határozata idején, amikor is sikerült elfogadni a kisebbségi jogok garantálásának kiegészítő jegyzőkönyvét. Úgy látszik Európa ezen fele rádöbbent arra, hogy ha nem sikerül biztosítani a földrész népeinek kulturális és etnikai szabadságát, akkor egyre reménytele- nebbül veheti fel a harcot az etnikai tisztogatás kísértetével. Ezt mi itt tudjuk. De vajon mivel lehet rávezetni Európa azon országait, vezetőit, az ott élő embereket erre a közel sem bonyolult dologra. Nem tudom. De ahogy elnézem szomszédunkat még csak nem is kapisgálja a dolgokat. M.K. Gorbacsov elnökválasztást sürget Mihail Gorbacsov elnökválasztás kiírását sürgeti, még azelőtt, hogy Borisz Jelcin megbízatása 1996-ban lejár. A volt szovjet államfő egyben a Népképviselők Kongresszusának újraválasztását is javasolja. Gorbacsov azzal érvel, hogy az elnökválasztáson lehetne lemérni, vajon Jelcin élvezi-e a nép támogatását. Megöltek négy ENSZ-alkalmazottat Afgán fegyveresek agyonlőttek négy ENSZ-alkalmazottat, köztük egy brit és egy holland szakértőt, miután a keleti országrészben fekvő Dzsalálá- bád közelében csapdába ejtették őket. Eltévedt légvédelmi rakéták Egy belgrádi napilap azt jelentette, hogy a horvátországi szerbek által kikiáltott Kraji- nai Szerb Köztársaság rendőrsége Benkovac közelében lefoglalt egy teherautónyi légvédelmi rakétát. A rakéták német gyártmányúak voltak, és a Krajinában küzdő horvát hadseregnek küldték őket — írta az újság. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek. Ellenőrzött tengerpart F randa hadihajók az Adrián Havel beiktatása Tegnap a prágai vár Ulászló- termében letette a hivatali esküt Václav Havel, a Cseh Köztársaság első elnöke. Havelt egy héttel ezelőtt választotta meg államfővé a cseh parlament képviselőháza. Az ünnepélyes eskütételen jelen volt Göncz Árpád magyar köztársasági elnök is. Szlovákiának még nincs államfője, ezért onnan Vladimír Meciar miniszterelnököt hívták meg, ő azonban —fontos pozsonyi teendőire hivatkozva — elhárította a meghívást. A cseh alkotmány értelmében a köztársasági elnök hivatali ideje — szemben a négyéves parlamenti ciklussal — öt évre szól, és ugyanazt a személyt legfeljebb két, egymást követő periódusra lehet megválasztani. Izrael visszaengedi a kitoloncoltak egynegyedét Az izraeli kormány hétfő esti rendkívüli ülésén egyhangúlag úgy határozott, hogy — egy Washingtonnal kötött megállapodás keretében — visszaengedi a decemberben Libanonba toloncolt több mint négyszáz palesztin körülbelül egynegyedét. Jichak Rabin kormányfő két nap alatt két ízben találkozott William Harroppal, az Egyesült Államok tel-avivi nagykövetével, hogy az egyezséget megkössék. Az ellentétel amerikai részről az Egyesült Államok támogatása, vagyis az, hogy Washington az ENSZ-ben megvétóz bármilyen Izrael-ellenes szankcióra tett javaslatot. Arra a kérdésre, mi történik akkor, ha az izraeli döntést az érintett palesztinok nem fogadják el, izraeli részről Jspzölték: a megállapodás a zsidó állam és Amerika között született, más felet nem vontak be. A kormány döntése szerint a libanoni „senki földjén” maradó kitoloncoltak „száműzetésének” időtartamát az eredetinek a felére csökkentik. A kitoloncoláskor két évben jelölték meg a büntetőintézkedés maximális tartamát. Az Izraelből kiutasított palesztinok kedden „határozottan” visszautasították az izraeli kormány engedményét, amelynek értelmében százan hazatérhetnének közülük. A dél-libanoni senkiföldjén táborozó palesztinok szóvivője azzal támasztotta alá álláspontjukat, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának 799-es határozata értelmében kivétel nélkül mindannyiukat vissza kell engedni otthonukba. Amerikának dönteni kell Warren Christopher amerikai külügyminiszter hétfő esti sajtóértekezletén hangoztatta: az új amerikai kormány még nem döntött arról, milyen politikát folytat a délszláv válság ügyében, és közölte, hogy amerikai szárazföldi csapatok bevetésének kérdése nem merült fel. Lord Owen nyilatkozatában kijelentette: az amerikai kormánynak el kell döntenie, tá- mogatja-e a genfi tárgyalásokat, vagy sem. Ha pedig sikert akarnak, a brit, a francia és a spanyol példára amerikai katonákat is kellene kiküldeni az ENSZ békefenntartóinak keretében. Az EK, Oroszország és sok más állam már elfogadta a genfi tervet, s remélhető, hogy a Washingtonból érkezett ellentmondó jelzések után a Clinton-kormányt is meg tudja győzni a béketerv jogosultságáról. A Győzelem Mezőgazdasági Szövetkezet, Gyomaendrőd értékesítésre felajánlja a következő ingatlanokat: — baromfitelep komplett berendezéseivel, 6 ha földterületen (kb. 20 ezer liba nevelésére, tartására alkalmas) — baromfikeltető üzemképes gépekkel a város belterületén, 3 szintes magtárépület, brojlercsirke nevelésére berendezve (28—35 ezer db között) — kastélyépület dombtetőn — kövesút, villany, víz biztosított — víkendházak (fa- és kőépület) a Körös siratói holtága mellett telekkel — malomépület plusz 250 vagonos terménytárolóval, lakással vagy telekkel a 46-os út mellett. A malomépület bármilyen ipari tevékenység végzésére, kereskedelmi tevékenységre, élelmiszer-csomagolásra, -előállításra alkalmas. A Pásztor János úton megépülő piactéri vásárcsarnok mellett (volt gépállomás): — üres telkek — további üres telkek ipari létesítmény részére a Pirosmalom mögött — üdülőtelek a gyomai ligeti strandfürdő mellett — juhhodályok kutakkal, településtől távol — szarvasmarhatelep Póhalmon — kövesút, villany, víz van, legelőterület és jó takarmánytermő terület bérelhető. Érdeklődni a (67) 86-244-es telefonszámon vagy személyesen Gyomaendrőd, Kossuth Lajos út 45. szám alatt Iványi Miklós igazgatósági elnöknél lehet. Kérdőjelek A davosi üzenet A síparadicsomként messzeföldön ismert svájci városban, Davosban a közelmúltban majd két tucatnyi államfő, csaknem 1000 miniszter, üzletember vett részt a Világgazdasági Fórumon. Fontos volt számunkra is a tanácskozás? Igen, amit nemcsak Kádár Béla, Kupa Mihály és Hóm Gyula részvétele bizonyított, hanem az a tény is, hogy jelentős magyar javaslatok is elhangzottak ott. Van-e nyugati stratégia? A magyar résztvevők éppen ezt a kérdést boncolgatták, megállapítva, hogy a Nyugatnak továbbra sincs összehangolt koncepciója térségünkre nézve. Magyar részről azt szorgalmazták, hogy legyen világos közép-kelet-európai stratégiája a gazdaságilag fejlett világnak. Üzenet Clintonnak? Tekinthetjük annak is azokat a véleményeket, amelyek óvták az új amerikai kormányt a befeléfordulástól, a protekcionista módszerektől. Magunkra maradunk? Magyarország és a vele jórészt azonos helyzetben lévő szomszédai változatlanul fontos s a jelek szerint bizonyos fokig vonzó színterét alkotják a világkereskedelemnek. Ez nem mond ellent annak, hogy átfogó segélyprogramokra nincs esély. Vagyis nem maradunk magunkra, de elsősorban saját forrásainkra és erőfeszítéseinkre kell számítanunk. Pontosabban, hasznosítsuk úgy saját erőinket, hogy ez másokat is meggyőzzön róla: nekik is érdemes kereskedni, együttműködni velünk. Ferenczy Europress Kisebbségi jogok kérdése az Európa Tanács közgyűlésén Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése elfogadta azt a javaslatot, hogy az Európai Emberi Jogok Chartájához fűzzenek kiegészítő jegyzőkönyvet a kisebbségek jogainak garantálásáról. A közgyűlés javasolta a miniszteri tanácsnak, hogy haladéktalanul maga is fogadja el a kiegészítő jegyzőkönyvet, amely így nemzetközi jogi érvényű dokumentummá válik, s a tanács tagjainak októberben Bécsben sorra kerülő csúcstalálkozóján azt nyissák meg aláírásra a tagállamok képviselőinek. A kisebbségi jogok tervezete A parlamenti közgyűlés által elfogadott tervezet úgy határozza meg a nemzeti kisebbségeket, hogy azok egy adott állam olyan lakosai, akiknek „régi, szilárd és tartós kapcsolatuk van” az érintett állammal, vagyis őshonosak. Nem tartoznak a kisebbségek körébe viszont a jelenlegi bevándorlások következtében kialakult közösségek. Minden egyes személynek szabadon választott joga, hogy a kisebbséghez tartozónak vallja magát. A kisebbségek garantált jogai közé tartozik a dokumentum szerint az anyanyelv szabad használata, az anyanyelven történő oktatás joga. Ugyancsak biztosított jog a szabad társulás, szervezkedés, illetve a saját politikai pártok létrehozása. A kisebbségnek jogában áll az, hogy szabadon és akadályok nélkül tartson fenn kapcsolatot más államokban élő azonos közösségekkel — vagyis adott esetben azzal az országgal is, amelynek népe etnikailag azonos a kisebbséggel. Leszögezi végül a kiegészítő jegyzőkönyvnek a parlamenti közgyűlés által elfogadott tervezete, hogy azokban a körzetekben, ahol a kisebbséghez tartozó állampolgárok jelentik a lakosság többségét, joguk van helyi közigazgatási autonómiára, illetve különleges státusra. Kiegészítő magyar javaslatok A magyar küldöttség álláspontját ismertetve Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő hangsúlyozta: a kiegészítő jegyzőkönyv elfogadása egész Európa stabilitása és az emberi jogok védelme szempontjából kivételes horderejű és sürgető lépés. Az Európa Tanács az elmúlt évtizedekben történelmi küldetést teljesített az emberi jogok védelme terén, s ha ezt a küldetését a jövőben folytatni kívánja, akkor elengedhetetlen, hogy az Európai Emberi Jogi Bizottság, illetve bíróság kiterjessze tevékenységét a kisebbségekre is, mivel napjainkban Európában ezen a téren van a legtöbb emberi jogi jogsértés. A jegyzőköny kiindulási és viszonyítási alapot jelent a felvételüket kérő közép- és keleteurópai országok gyakorlatának, jogrendszerének megítéléséhez — hangoztatta a magyar képviselő, aki rámutatott: a kiegészítő jegyzőkönyv elfogadásával a közgyűlés jelentős mértékben befolyásolhatja azoknak a kormányoknak magatartását, amelyek még nem ismerték fel kellőképpen a kisebbségi kérdés súlyát. A javaslathoz 26 módosító javaslatot terjesztettek elő. A magyar küldöttség nevében Bratinka József országgyűlési képviselő terjesztett elő több módosító javaslatot, ezek között szerepelt például az anyanyelven történő oktatás joga. Ez azt jelenti, hogy a kisebbségek tagjai ne csupán anyanyelvűket tanulhassák szabadon, hanem azon képzést is kaphassanak. A módosító javaslatot a parlamenti közgyűlés szoros szavazási eredménnyel elfogadta. Mindennap feladhatja Jktmmimm hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen és telefonon is feladhatja 8—16 óráig. Hívható telefonszámunk: 441-311.
