Békés Megyei Hírlap, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-25 / 47. szám

1993. február 25., csütörtök

TÖRVÉNYEK, TENNIVALÓK

ÍBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP

A Földrészletet terhelő költségek megállapítása

10. §

A föld, tanya körüli föld kiadása, illetőleg a részaránytulajdon helyének meghatározása során közös tulajdonba kerülő föld korábbi tulajdonosa, használója által közölt, az egyes földrészleteket terhelő meliorációs-, művelési- és egyéb, a termőföld AK értékében ki nem fejezett — így különösen a szövetkezet üzletrésztőkéjében meghatározott ültetvény telepítéséből eredő — értéknövekedést eredményező beruházási költségeket a földkiadó bizottság a földtulajdonos kérelmére ellenőrzi. A földkiadó bizottság a tényleges értéknövekedést eredményező költségeket szakhatóság bevonásával állapítja meg és a föld tulajdonba adásáról szóló határozatban a tulajdonost ennek megfizetésére kötelezi.

A földkiadó bizottság határozata

11. §

( 1 ) A földkiadó bizottságnak

a) a részarány-földtulajdonnak megfelelő föld, a tanya körüli föld kijelölésére és a tulajdonos birtokba helyezésére;

b) a részarány-földtulajdon helyének meghatározására;

c) a földterület tulajdonba adására és az értéknövekedést eredményező beruházási költség megállapítására;

d) a részarány-földtulajdonok AK értékének arányos módosítására vonatkozó határozata az Áe. 42. § (1) bekezdésében meghatározott érdemi határozatnak minősül.

(2) A földkiadó bizottság eljárása illetékmentes, a földkiadási kérelem bejelentésére előírt határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

(3) A földkiadó bizottság határozata ellen fellebbezést nyújthat be, akinek a határozat jogát vagy jogos érdekét sérti. A fellebbezést a kézhezvételtől számított nyolc napon belül a földkiadó bizottsághoz kell benyújtani.

(4) A fellebbezést a megyei földművelésügyi hivatal bírálja el. A földkiadó bizottság a fellebbezést és az annak elbírálásához szükséges iratokat véleményével ellátva megküldi a fellebbezés elbírálására illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalnak. A földművelésügyi hivatal a földkiadó bizottság törvény- sértő határozatát megsemmisíti és szükség esetén a bizottságot új eljárásra utasítja, illetőleg a megalapozatlan fellebbezést elutasítja.

(5) Az érdekeltek a határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül benyújtott keresettel az illetékes helyi bíróságtól kérhetik a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal határozatának a felülvizsgálatát. A bíróság a 10. § szerinti költségek és az 13. § (5) bekezdése alapján történő AK érték módosítása tárgyában hozott határozat megváltoztatására is jogosultak.

Egyéb bizottsági feladatok

12. §

(1) A földrendező bizottság az árverésre kijelölt táblákból kialakítandó kisebb földrészletek megközelítéséhez szükséges úthálózat (dűlőutak) kialakítása, visszaállítása érdekében még az árverések meghirdetése előtt javaslatot tesz a terület felosztására, utak kitervezésére és helyszíni kitűzésére. A földkiadó bizottság is e rendelkezés szerint jár el a részarány-földtulajdonok kiadása céljából kijelölt táblák esetén.

(2) Az (1) bekezdés szerinti javaslat elkészítésénél az érintett

bizottság az ideiglenes birtokbahelyezési határozatokat, a kárpótlásra jogosultak és tanyatulajdonosok által tett vételi nyilatkozatokat, valamint a 9. § szerint meghatározott részarányföldtulajdonokat veszi figyelembe.

(3) Az érintett bizottság a javaslatot egyezteti a jegyzővel, a területileg illetékes közúti igazgatósággal és közlekedési felügyelettel, valamint a hivatallal. A bizottság az egyeztetett javaslatot az önkormányzati képviselő-testület elé terjeszti jóváhagyásra. A jóváhagyást követően a földhivatal elvégzi a tervezést és a helyszíni kitűzést.

(4) A kialakítandó földrészletek megközelíthetősége érdekében kitűzött helyi közutak a települési önkormányzat tulajdonába kerülnek, azokat a földhivatal önálló földrészletként jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba.

(5) Az ideiglenes birtokbahelyezési határozatban megjelölt és a kárpótlási jegy ellenében tulajdonul megszerzett, illetőleg a részarány-földtulajdon helyének meghatározásával közös tulajdonba került földrészlet területnagysága és AK értéke — különös tekintettel az úthálózat kialakítása céljából bejegyzésre kerülő földrészletekre — a részletes földmérési munkák során kiigazítható.

Záró rendelkezések

13. §

(1) E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a szövetkezetnél folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E törvény alkalmazásában

a) Tanya: a település külterületén lévő, eredetileg kisüzemi mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás) céljára létesített lakó- és gazdasági épület, illetőleg épület- csoport és a hozzá tartozó termőföld együttese. Az e törvény alkalmazásában használt egyéb fogalmakat a földről szóló 1987. évi I. törvényben (a továbbiakban Ftv.) foglaltaknak megfelelően kell alkalmazni.

b) Szakhatóság: a megyei növényvédelmi és talajvédelmi állomás, az építésügyi hatósági feladatok tekintetében a jegyző, az erdőfelügyelőség és a területileg illetékes nemzeti park vagy természetvédelmi igazgatóság.

(3) A földrendező bizottság és a földkiadó bizottság a helyi igényeknek megfelelően a 8. § (3) bekezdés szerint közös javaslattal kezdeményezheti a hivatalnál a földkijelölési határozat módosítását. A javaslat előkészítése során a kárpótlásra a jogosult földigénylők és a részarány-földtulajdonosok érdekeire egyaránt figyelemmel kell lenrfi.

(4) Ha a földkiadás, illetőleg a részarány-földtulajdon helyének meghatározása céljából a földkiadó bizottság nyilvános sorsolást tart, annak helyét és idejét legalább tizenöt nappal előbb a helyben szokásos módon meg kell hirdetni. A nem helyben lakó érintett részaránytulajdonost írásban értesíteni kell.

(5) E törvény hatálybalépését követő 15 napon belül a földhivatal megállapítja az illetékességi területén működő szövetkezeteknél a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített földalapok tényleges AK értékét. Ha az így megállapított AK érték a művelési ág időközi változása, vagy egyéb ok következtében eltér az Amt. 21. §-a szerinti jóváhagyott földkijelölésben meghatározott összes AK értéktől, akkor a földkiadó bizottság az eltéréseknek megfelelően arányosan módosítja az egyes részarány-földtulajdonok AK értékét.

(6) Az előző bekezdés szerinti eljárást követően a törvény hatálya alá tartozó földrészek művelési ágát csak a tulajdonba adásukat követően lehet megváltoztatni.

(7) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

1. A Kpt. IV. 4. §-ának (1) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:

„A bizottság működési feltételeit a helyi önkormányzat biztosítja az állami költségvetés terhére.”

2. A Kpt. IV. 5. §-ának (2) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:

„A földrendező bizottság javaslatot tehet az árverésre kerülő földrészleteket terhelő, a korábbi tulajdonos, használó által közölt, a termőföld AK értékében ki nem fejezett tényleges értéknövekedést eredményező, a gazdálkodó szervezet részére megtérítendő költségek felülvizsgálatára is. A hivatal a közölt költségeket — szükség szerint — szakhatóságok bevonásával vizsgálja felül.”

3. A Kpt. I. 21. §-a (1) bekezdésének b) pontja a következők szerint módosul:

(Az árverésen az őt megillető kárpótlási jegyekkel az a kárpótlásra jogosult vehet részt)

,,b) aki a termőföldet árverező szövetkezetnek 1991. január 1- jén és az árverés időpontjában is tagja, illetőleg az árverés időpontjában azért nem tagja, mert tagsági viszonya az Ámt. hatálybalépését követő kiválással, a szövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulása vagy a szövetkezet megszűnése folytán szűnt meg.”

4. Az Amt. 19. §-a hatályát veszti.

5. Az Ftv. 28. §-a hatályát veszti.

14. §

(1) A szövetkezet földhasználati joga a részarány-földtulajdon helyének meghatározása esetén a kijelöléssel szűnik meg és a szövetkezet a haszonbérlő jogosítványait gyakorolja a gazdasági év végéig. Ha a haszonbér összegében a felek nem állapodnak meg, annak megállapítását bármelyikük a bíróságtól kérheti.

(2) A föld kiadása esetén a szövetkezet földhasználati joga legkésőbb a kiadáskori gazdasági év végével szűnik meg, kivéve ha a felek korábbi határidőben állapodtak meg.

(3) Meg nem művelt földre vonatkozó szövetkezeti földhasználati jog a kijelöléssel, illetőleg a föld kiadásával szűnik meg.

(4) Ha a szövetkezet földhasználati jogával terhelt földön haszonbérlet áll fenn a kijelöléskor, illetőleg a föld kiadásakor, a haszonbérbe adói jog a föld tulajdonosát illeti meg.

1993. évi I. törvény az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXY. törvény módosításáról

A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. tv. 21. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az árverésen az őt megillető kárpótlási jegyekkel az a kárpótlásra jogosult vehet részt)

,,c) akinek 1991. június 1-jén abban a községben, városban, fővárosi vagy megyei jogú városi kerületben volt az állandó lakhelye, ahol az árverező szövetkezet árverésre kijelölt termő- földterülete van.”

32 kérdés-felelet a földkiadásról

1. Miért volt szükség a földrendező' és földkiadó bizottságokról szóló törvény megalkotására?

Az úgynevezett „átmeneti” szövetkezeti törvény a szövetkezet közös használatában lévő összes földet magántulajdonba rendelte adni, és ezáltal megszűnt a szövetkezet rendelkezési joga a földterületek fölött. A részaránytulajdonosok földkiadási igényét kielégíthesse, azaz pontosabban eldöntse vagy meghatározza, hogy a részaránytulajdonost megillető földmennyiség mely földrészleten, illetőleg a földrészlet mely részén legyen kijelölve.

A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló új törvény alapján a földkiadó bizottságok hivatottak arra, hogy a részaránytulajdonosokat megillető földterületek helyét meghatározzák, s így a részaránytulajdonos tulajdonjoga nemcsak elméletben létező „eszmei”, hanem tényleges tulajdon lesz.

2. Hogyan alakítják meg a földkiadó bizottságokat?

A földkiadó bizottságot a szövetkezet székhelye szerinti települési önkormányzat jegyzője által összehívott részarányföldtulajdonosok közgyűlése alakítja meg. A részarány-földtulajdonosok közgyűlésén azok vehetnek részt, akik — függetlenül attól, hogy tagjai-e a szövetkezetnek vagy nem — a szövetkezet használatában lévő földekből részaránytulajdonnal rendelkeznek.

3. Meddig köteles az önkormányzat (a jegyző) összehívni a közgyűlést?

A jegyző a közgyűlést a törvény hatályba lépését ( 1993. január

23.) követő tizenöt napon belül köteles összehívni. Ha a tulajdonosok száma nagy, vagy a szövetkezet gazdálkodási területe több településre is kiterjed, lehetőség van arra, hogy a közgyűlést úgynevezett részközgyűlések formájában tartsák meg. Ott, ahol jegyző a közgyűlés összehívása iránt nem intézkedett még, azt haladéktalanul meg kell tennie.

4. Miért fontos a közgyűlésen való részvétel?

A földkiadó bizottság megalakítása alapvetően a részarányföldtulajdonosok érdeke, ezért a közgyűlésen való megjelenést rendkívül fontosnak tartjuk. A földkiadó bizottság tagjainak megválasztásával ugyanis a részarány-földtulajdonosok gyakorlatilag kinyilvánítják azt is, hogy a bizottság eljárásának eredményét, amely az őket megillető földterület helyét meghatározza — az eljárási törvénysértés esetét kivéve — elfogadják. A bizottsági tagnak feltétlenül élveznie kell a megválasztói bizalmát. Ez pedig csak akkor következhet be, ha minél szélesebb az őt megválasztok köre.

5. Mi történik akkor, ha nem minden részarány-földtulajdonos megy el a közgyűlésre?

A törvény számol bizonyos érdektelenséggel is. Ezért a közgyűlésen megjelent részaránytulajdonosok akkor is választhatnak bizottsági tagot, ha csak töredékét teszik ki a tulajdonosok számának.

A törvény értelmében ugyanis, ha a tulajdonosoknak legalább egyharmada a közgyűlésen megjelent, meg kell választaniuk a földkiadó bizottságot (a bizottság taglétszáma legfeljebb 500 részarány-földtulajdonos esetén 7, ennél több esetében pedig 17 fő). Egyharmadnál kevesebb megjelent tulajdonos esetén is megválasztható a bizottsági taglétszám több mint a fele (5, illetve 9 fő).

6. Hol működjön a földkiadó bizottság?

A földkiadó bizottságot szövetkezetenként kell megválasztani. Ha a szövetkezet székhelye szerinti település közigazgatási területe több szövetkezet teljes gazdálkodási területét felöleli, nem szükséges, hogy a településen annyi földkiadó bizottság működjön, ahány szövetkezet. Lehetőség van arra, hogy a részarány-földtulajdonosok közgyűlése közös, akár egyetlen földkiadó bizottságot válasszon.

7. Kik lehetnek a földkiadó bizottság tagjai?

A földkiadó bizottság, ahogy azt már a korábbiakban említettük, legfeljebb 500 részarány-földtulajdonos esetén 7, ennél több részarány-földtulajdonos esetén pedig 17 főből áll. A bizottsági tagokat úgy kell megválasztani, hogy a bizottságba

— a szövetkezeti tag és a nem szövetkezeti tag részarányföldtulajdonosok a tulajdoni arányuknak megfelelő számban képviseltetve legyenek, továbbá

— a szövetkezet gazdálkodási területéhez tartozó valamennyi település részaránytulajdonosai közül településenként legalább egy tag legyen.

A bizottságba nemcsak részarány-földtulajdonos választható be, annak tagja lehet bárki, aki élvezi a közösség bizalmát. Például: a településen működő ügyvéd, földügyi szakértő stb.

8. Mikor célszerű bizottsági munkacsoportot létrehozni?

Lehetőség van arra is, hogy a földkiadó bizottság a feladatainak hatékonyabb végrehajtása érdekében munkacsoportokat hozzon létre. Ennek főleg akkor van jelentősége, ha egy szövetkezet több településen rendelkezik földterülettel, vagy ha egy településen több szövetkezet működik. Ilyenkor a munkacsoportot településenként, illetőleg szövetkezetenként célszerű megalakítani.

9. Melyek a bizottság elnökének feladatai?

A földkiadó bizottság üléseit a bizottság elnöke vezeti, akit a bizottság tagjai maguk közül választanak meg. Az elnök akadályoztatása esetére a bizottság köteles kijelölni azt a tagot, aki a bizottság ülésein az elnök hatáskörében jár el.

A földkiadó bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen a tagok legalább kétharmada jelen van. Határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök (az elnököt helyettesítő tag) szavazata dönt.

A földkiadó bizottságot az elnöke (az elnököt helyettesítő tag) képviseli hatósági vagy más ügyekben.

10. Ki biztosítja a bizottság működéseinek feltételeit?

A bizottság (és munkacsoportja) működésének feltételeit (helyiség, felszerelés, költségek biztosítása) az érintett önkormányzatok teremtik meg, természetesen az állami költségvetés terhére.

11. Mit kell tennie a részarány-földtulajdonosnak, hogy hozzájusson az őt megillető földterülethez?

Ahhoz, hogy a részarány-földtulajdonos hozzájusson az őt