Békés Megyei Hírlap, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-25 / 47. szám

TÖRVÉNYEK, TENNIVALÓK

1993. február 25., csütörtök

megillető földterülethez, a törvény hatálybalépését (1993. január 23.) követő hatvan napon belül írásbeli kérelemmel kell fordulnia a szövetkezet gazdálkodási területén működő földkiadó bizottsághoz.

12. Mit kell tartalmaznia a földkiadási kérelemnek?

A kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos személyi adatait és lakcímét, valamint célszerű megjelölni benne, hogy a tulajdonos a szövetkezet gazdálkodási területén melyik településen és a településen belül mely földalap, illetőleg földrészlet terhére kéri kérelme teljesítését. Előfordulhat, hogy a meghatározott településen nincs elegendő földterület az összes kérelem teljesítésére, ezért a tulajdonos erre az esetre gondolva célszerű, ha megjelöli azt is, hgoy a szövetkezet gazdálkodásával érintett településeket kérelmének átsorolásakor milyen sorrendben vegye figyelembe a bizottság. Ha a tulajdonos a részére kiadásra kerülő föld önálló ingatlanná alakítását is kívánja, a kérelmében erről nyilatkoznia kell, és kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az ezzel járó költségeket megfizeti.

13. Mit kell a földkiadási kérelemhez csatolni?

A földkiadási kérelemhez csatolni kell a szövetkezet (a jogutódja, illetőleg a felszámoló) igazolását arról, hogy a részarányföldtulajdonost milyen jogcímen (például az „átmeneti” szövetkezeti törvény alapján), illetőleg hány AK értékű föld illeti meg. A kért adatokat, pontosabban az igazolást a szövetkezet köteles rendelkezésre bocsátani.

Ha a részarány-földtulajdon földbeviteli kötelezettség alapján keletkezett, az előzőek szerinti igazolást a földet nyilvántartó körzeti földhivatal adja ki. Az igazolásnak tartalmaznia kell a szövetkezet használatába adott földek település, fekvés (belterület, külterület) és művelési ág szerint összesített területét, valamint ezek AK értékét. Ha a részarány-földtulajdon több településen keletkezett, az igazolást településenként részletezve kell kiállítani.

14. Mit tesz a földkiadó bizottság a beérkezett kérelmekkel?

Ha a kérelem benyújtására biztosított törvényi határidő eltelt, a földkiadó bizottság a földkiadási kérelmeket az igényelt föld fekvését figyelembe véve településenként csoportosítja és meghatározza a teljesítési sorrendet.

15. Kik vannak előnyben a földkiadási kérelem teljesítése során?

A teljesítési sorrend meghatározása során a belterületi földrészletekből elsősorban annak a részarány-földtulajdonosnak a kérelmét teljesítik, akinek az adott településen beviteli kötelezettség alapján belterületen keletkezett a részarány-földtulajdona. A külterületi földek vonatkozásában a teljesítési sorrendet az alábbi szempontok alapulvételével kell meghatározni: a bizottság elsősorban annak a részarány-földtulajdonosnak a kérelmét teljesíti (sorolja előre), akinek a kérelemben megjelölt településen:

a) a beviteli kötelezettség alapján belterületen keletkezett részarány-földtulajdona, de a föld kiadása a belterületen nem lehetséges;

b) beviteli kötelezettség alapján, belterületen és külterületen is keletkezett részarány-földtulajdona;

c) beviteli kötelezettség alapján, de csak külterületen keletkezett részarány-földtulajdona;

d) az úgynevezett „átmeneti” szövetkezeti törvény alapján keletkezett részarány-földtulajdona (az ún. 20—30 AK-s földalap, maradék földek).

Ha a részarány-földtulajdonos a kérelmében a földrészletet is megjelölte, amelyből földigényének kielégítését kéri, és a kérelem a teljesítési sorrend figyelembevételével teljesíthető, a földkiadó bizottság a részarány-földtulajdonos által megjelölt földrészletet jelöli ki a földkiadás helyéül.

16. Mi történik, ha nincs elegendő földterület a földkiadási igények teljesítésére az adott településen?

Ha a földkiadási kérelmek teljesítésére az igények nagy száma miatt nincs elegendő földterület, a földkiadó bizottság az érintett részarány-földtulajdonosok részvételével egyezség létrehozását kísérli meg. Amennyiben nem jön létre egyezség, nyilvános sorsolást kell tartani, amely annak megállapítására irányul, hogy a teljesítési sorrend szempontjából azonos csoportba tartozó kérelmek közül melyek teljesíthetők. A fennmaradó igényeket a teljesítési sorrend szerinti következő csoportba kell átsorolni, illetőleg az igényt a kérelemben megjelölt következő településen kell teljesíteni.

17. Mi történik akkor, ha a kérelemben megjelölt földrészlet nem elegendő valamennyi kérelem teljesítésére?

Ha a földrészlet valamennyi kérelem teljesítésére nem elegendő, a földkiadó bizottság az érintett részarány-földtulajdonosok között egyezség létrehozását kísérli meg. Ha egyezség nem jön létre, a kérelmekről nyilvános sorsolással dönt, amelynek eredményeként kiderül, hogy az adott földrészleten kik lesznek a tényleges tulajdonosok. A fennmaradó igényekre vonatkozóan a földkiadó bizottság az érintettek közötti egyezség alapján, egyezség hiányában pedig sorsolással állapítja meg, hogy mely földrészletből teljesíthető a kérelem.

18. Mi történik azt követően, hogy a földkiadó bizottság meghatározta azt a földrészletet, amelyből a részarányföldtulajdonos földkiadási kérelme teljesíthető?

Az eddigiek során eljutottunk odáig, hogy a bizottság eljárása eredményeként ismert, hogy az adott földrészlethez mely tulajdonosok tartoznak. A tulajdonosok ezt követően:

— határozhatnak úgy, hogy a földrészletet a polgári jog szerinti közös tulajdonukban tartják, azaz nem kérik a földterület szétmérését az egyes tulajdonosokat megillető AK értéknek megfelelően, vagy

— kérik a földterület szétmérését.

Előfordulhat az az eset is, amikor a földtulajdonosok közül

ÜÍRÉIÍÉS MEGYEI HÍRLAP----------------------c

sak néhányan kérik az őket megillető föld önálló ingatlanná történő alakítását, míg a többiek fenn kívánják tartani a közös tulajdont. Ennek sincs semmi akadálya.

19. Mit tesz a földkiadó bizottság, ha a tulajdonosok nem kérik a földjük szétmérését?

Ha a földtulajdonosok nem kérik a szétmérést, a földkiadó bizottság a földrészletet az érintettek közös tulajdonába adja, és erről ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas határozatot hoz.

20. Mit tesz a bizottság, ha a tulajdonosok kérik a földjük szétmérését?

Ha a földtulajdonosok úgy döntenek, Hogy a földrészletet „szétméretik”, elsősorban meg kell egyezniük abban, hogy a földrészleten belül kinek hol helyezkedik majd el a földtulajdona. Ennek az egyezségnek a létrehozását a földkiadó bizottság hivatalból megkíséreli. Ha az egyezség nem jön létre, a már ismert gyakorlatnak megfelelően sorsolással döntik el az egyes önálló ingatlanok kialakításának helyét, illetőleg a kialakítás sorrendjét. Ha a földtulajdonosok a földkiadási kérelmükben jelezték az önálló ingatlanná alakítás iránti igényüket, a földkiadó bizottság hivatalból megrendeli az illetékes földhivatalnál az önálló ingatlanná alakítás földmérési munkáit. Az önálló ingatlanná alakítást követően az új ingatlanokat a földkiadó bizottság ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas határozattal külön-külön az érintett földtulajdonosok tulajdonába adja.

21. Mi történik akkor, ha a részarány-földtulajdonos az előírt határidőben nem kéri a földtulajdona helyének meghatározását?

Ha a részarány-földtulajdonos a törvény által meghatározott határidőben nem kérte a részarány-földtulajdonának megfelelő föld kiadását, a földkiadó bizottság nyilvános sorsolással, tulajdonképpen hivatalból végzi el a megelőzőek szerinti eljárást, azzal a különbséggel, hogy ez esetben az egyezségkötésre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. Az eljárás eredményeként az egyes földrészleteken a polgári jog szerinti közös tulajdon keletkezik. A közös tulajdonba adásról — hasonlóan az előzőekhez — határozatot kell hozni.

22. Hogyan szerezheti meg a tanyatulajdonos a tanyája körül az őt megillető földeket?

A tanya körüli földek tulajdonjogának megszerzése vonatkozásában a törvény alapvetően két esetre tartalmaz szabályokat:

a) a tanyatulajdonos tanyája a kárpótlásra kijelölt földalapban van, de részarány-földtulajdonra jogosult;

b) a tanyatulajdonos tanyája a részaránytulajdonok fedezetéül szolgáló földalapok valamelyikében van, de kárpótlásra jogosult.

23. Mit kérhet a tanyatulajdonos, ha csak részarányföldtulajdona, illetőleg ha csak kárpótlási jegye van?

A tanyatulajdonos kérheti, hogy a részarány-földtulajdonát a tanyája körül jelöljék ki, a második esetben pedig azt kérheti, hogy az őt megillető kárpótlási jegy 1000 Ft/AK alapulvételével számított AK értéknek megfelelő mértékű kárpótlási földapalot a tanyája körül jelöljenek ki. A kérelmet mindkét esetben a tanya fekvése szerinti földrendező bizottságnál, tehát nem a földkiadó bizottságnál kell benyújtani.

24. Mit tesz a földrendező bizottság a tanyatulajdonos kérelmével?

*

A földrendező bizottság a kérelemről haladéktalanul értesíti az érintett földkiadó bizottságot, és a továbbiakban a bizottságok együttesen járnak el. Az együttes eljárás eredményeként közös javaslatot tesznek az illetékes megyei kárrendezési hivatalnak arra, hogy a földkijelölési határozatát megfelelően módosítsa, azaz a földalapok közötti átcsoportosítást hajtsa végre. Ezek a szabályok érvényesülnek abban az esetben is, ha a tanya a Magyar Állam tulajdonaként kijelölt táblában van és a tulajdonosa kárpótlásra jogosult vagy részarány-földtulajdonos, illetőleg a Kpt. I. alapján az állami gazdaság dolgozójaként meghatározott mértékű föld tulajdonjogának megszerzésére jogosult.

A tanya körül kárpótlási földalapba kijelölt földet az általános szabályok szerint árverésre kell bocsátani, melynek lefolytatását követően a tanyatulajdonost elővásárlási jog illeti meg. A tanyatulajdonost megillető részarány-földtulajdonnak megfelelő földterület önálló ingatlanná alakítását követően a tulajdonba adásról a földkiadó bizottság hoz határozatot, amelynek ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmasnak kell lenni.

25. Mi történik a földrészletet terhelő költségekkel?

A földkiadó bizottság eljárása során megállapíthatják — ide értve a tanya körüli földek vonatkozásában a földrendező bizottsággal történő együttes eljárást is —, hogy a magántulajdonba kerülő földek korábbi tulajdonosai (használói) bizonyos beruházásokat hajtottak végre (melioráció, művelési ág változtatása, ültetvénytelepítés stb.). Ezeknek a beruházásoknak a költségei szerepelnek a szövetkezetek könyveiben, ezáltal megjelentek a szövetkezeti vagyonnevesítés eredményeként kiadott üzletrészekben is. Jogos tehát az igénye az érintett szervezetnek, hogy ezeket a költségeket az új tulajdonos térítse meg. Ugyanakkor nyilvánvaló az is, hogy ezek a beruházások, költségráfordítások nem minden esetben eredményeztek értéknövekedést az adott földrészleten, illetőleg a tulajdonba adás pillanatában meghatározható érték nem egyezik a könyv szerinti nyilvántartottal.

Az esetleges jogsérelmek és bírósági perek elkerülése érdekében lehetőség van arra, hogy a földkiadó bizottság az új tulajdonos kérelmére szakhatóságok bevonásával ellenőrizze a szövetkezet vagy a korábbi használó által közölt beruházási költségeket és a föld tulajdonba adásáról szóló határozatában megállapítsa annak tényleges összegszerűségét és ezzel összefüggésben természetesen annak megfizetésére kötelezze a tulajdonost.

Ez a jogosultság magában foglalja azt a lehetőséget is, hogy a földkiadó bizottság olyan megállapításra jusson, miszerint a földterületen tényleges értéknövekedés nem következett be.

26. Milyen ügyekben hoz a földkiadó bizottság hatósági határozatot?

A törvény értelmében az alábbi esetekben hoz határozatot a földkiadó bizottság, amely határozat államigazgatási határozatnak minősük

a) a részaránytulajdonnak megfelelő föld kijelölése;

b) a részaránytulajdonnak megfelelő tanya körüli föld kijelölése;

c) a földtulajdonos birtokba helyezése;

d) a részarány-földtulajdon helyének meghatározása (erre akkor kerül sor, amikor a földtulajdonos a hatvannapos határidőn belül nem kéri a részarány-földtulajdonának megfelelő föld kiadását);

e) a földterület tulajdonba adása és az értéknövekedést eredményező beruházási költség megállapítása;

f) a részarány-földtulajdonok AK értékének arányos módosítása.

27. Mikor kerül sor a részarány-földtulajdonok AK értékének módosítására?

A törvény hatálybalépését követő tizenöt napon belül a földhivatal megállapítja az illetékességi területén működő szövetkezetnél a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített földalapok tényleges AK értékét. Ha az így megállapított AK érték eltér az átmeneti törvény szerinti jóváhagyott földkijelölésben meghatározott összes AK értéktől, a földkiadó bizottság az eltéréseknek megfelelően arányosan módosítja az egyes részarány-földtulajdonok AK értékét.

28. A földkiadó bizottság határozata ellen van-e jogorvoslatnak helye?

A fölkiadó bizottság határozata ellen a kézhezvételtől számított nyolc napon belül az nyújthat be fellebbezést, akinek a határozat jogát vagy jogos érdekét sérti. A fellebbezést a megyei földművelésügyi hivatal bírálja el, amely eljárása során csupán azt vizsgálhatja, hogy a földkiadó bizottság nem követett-e el törvénysértést a földkiadási eljárás során. E vizsgálat eredményének függvényében a földkiadó bizottságot új eljárásra utasítja, illetőleg a megalapozatlan fellebbezést elutasítja.

A megyei földművelésügyi hivatal határozata ellen a kézhezvételtől számított harminc napon belül benyújtott keresettel az illetékes helyi bíróságtól kérhetik az érdekeltek a határozat felülvizsgálatát.

29. Mikor szűnik meg a szövetkezet földhasználati joga?

A részarány-földtulajdonnak megfelelő föld kiadása esetén a szövetkezet földhasználati joga legkésőbb a kiadáskori gazdasági év végével szűnik meg. Természetesen az érdekeltek (a szövetkezet és a földtulajdonos) ettől eltérő időpontban is megállapodhatnak.

Ha a részarány-földtulajdonos nem kérte a földje kiadását, és csak a részarány-földtulajdona helyének meghatározására került sor, a szövetkezet földhasználati joga a földrészlet kijelölésével szűnik meg, illetőleg alakul át haszonbérleti joggá. E haszonbérlet legfeljebb a gazdasági év végéig tarthat. Ha a haszonbér összegében a felek nem állapodnak meg, annak megállapítását bármelyikük a bíróságtól kérheti.

30. Mely esetekben jár el a földrendező' bizottság a földkiadó bizottsággal együttesen?

A földrendező bizottságok megalakítását a kárpótlási jegy termőföldtulajdon megszerzésére történő felhasználásának egyes kérdéseiről szóló 1992. évi IL. törvény rendelte el, és javaslattételi joggal ruházta fel a megyei kárrendezési hivatalok felé a kárpótlási árverezések ütemezésére, illetőleg az árverésre kerülő földek kijelölésére vonatkozóan. A földrendező bizottságok javaslattételi joga az új törvény alapján kiegészül a tanya körüli földek tulajdonba adásával összefüggésben az egyes földalapok átcsoportosítására vonatkozó javaslattételi lehetőséggel, továbbá általában a földalapok közötti átcsoportosításra vonatkozó javaslattételi lehetőséggel. Ez utóbbi javaslatokat azonban az érintett földkiadó bizottsággal közösen kell előterjeszteni a megyei kárrendezési hivatalhoz.

31. Milyen esetekre terjed ki a földrendező' bizottság önálló javaslattételi joga?

Az árverésre kijelölt táblákból kialakítandó kisebb földrészletek megközelítéséhez szükséges úthálózat (dűlőutak kialakítása) visszaállítása érdekében még az árverések meghirdetése előtt javaslatot tehet a terület felosztására, az utak kitervezésére és helyszíni kitűzésére is. Ezt a javaslatát egyeztetnie kell az önkormányzat jegyzőjével, a területileg illetékes közúti igazgatósággal és közlekedési felügyelettel, valamint a megyei kárpótlási hivatallal is. A javaslatról az önkormányzat képviselőtestülete dönt, s amennyiben azt jóváhagyta, az illetékes körzeti földhivatal elvégzi a tervezést és a helyszíni kitűzést.

A földrendező bizottság javaslatot tehet a megyei kárrendezési hivatal felé az árverésre kerülő földrészleteket terhelő, a korábbi tulajdonos (használó) által közölt, a termőföld AK értékben ki nem fejezett tényleges értéknövekedést eredményező, az érintett gazdálkodó szervezet részére megtérítendő költségek felülvizsgálatára is. A hivatal a közölt költségeket — szükség szerint — szakhatóságok bevonásával vizsgálja felül.

32. Ki biztosítja a földrendező' bizottság működésével összefüggő költségeket?

A földrendező bizottságok felállítását elrendelő jogszabály nem rendelkezett arról, hogy a bizottságok működésének feltételeit, így annak költségeit is ki fedezi. Erre vonatkozóan az új törvény már egyértelmű szabályt tartalmaz, mely szerint a bizottság működési feltételeit a helyi önkormányzat biztosítja az állami költségvetés terhére.