Békés Megyei Hírlap, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-25 / 47. szám

gKÉS MEGYEI HÍRLAP TÖRVÉNYEK, TENNIVALÓK 1993. február 25., csütörtök 1993. évi II. törvény a földrendező és a földkiadó bizottságokról Annak érdekében, hogy a földrendező bizottságok működése a jelentkező igényekhez igazodjon, valamint, hogy a részarány­földtulajdonosok az őket megillető földterületeket természetben megkaphassák, illetőleg a termőföldek folyamatos mezőgazda- sági hasznosítása biztosítva legyen, az Országgyűlés a követke­ző törvényt alkotja: A földrendező bizottság 1. § (1) A kárpótlási jegy termőföldtulajdon megszerzésére történő felhasználásának egyes kérdéseiről szóló 1992. évi IL. törvény (a továbbiakban Kpt. IV.) 4. § (1) bekezdése alapján megalakított földrendező bizottságra vonatkozó szabályokat az e törvényben meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni. A földkiadó bizottság 2. § (1) A részarány-földtulajdonként nyilvántartott termőföldekkel kapcsolatos — e törvényben meghatározott — ügyekben a részarány-földtulajdonosok közgyűlése által megválasztott földkiadó bizottság jár el. (2) A földkiadó bizottságot szövetkezetenként kell megvá­lasztani. Ha a település közigazgatási területe több szövetkezet teljes gazdálkodási területét felöleli, a részarány-földtulajdono­sok közgyűlése közös földkiadó bizottságot is választhat. (3) A földkiadó bizottság legfeljebb 500 részarány-földtulaj­donos esetén 7, ennél több részarány-földtulajdonos esetén 17 főből áll. A bizottságban a szövetkezeti tag és a nem szövetkezeti tag részarány-földtulajdonosok a tulajdoni arányuknak megfele­lő számban vesznek részt, továbbá a szövetkezet gazdálkodási területéhez tartozó valamennyi település részarány­földtulajdonosai településenként legalább 1 taggal képviseltetve vannak. (4) A földkiadó bizottság feladatainak hatékonyabb végrehaj­tása érdekében munkacsoportokat hozhat létre. 3. § (1) A földkiadó bizottság megválasztása céljából a szövetkezet székhelye szerint illetékes települési önkormányzat (a további­akban: önkormányzat) jegyzője e törvény hatálybalépését köve­tő tizenöt napon belül összehívja a részarány-földtulajdonosok közgyűlését (részközgyűléseit). A közgyűlésen minden tulajdo­nost egy-egy szavazat illeti meg. (2) A tulajdonosokat a közgyűlés összehívásáról a helyben szokásos módon, hirdetmény útján és lehetőleg írásban is értesí­tik. Nem helyben lakó tulajdonosokat országos, illetve megyei napilapban történő közzététel útján is értesíteni kell. (3) Ha a tulajdonosoknak legalább egyharmada a közgyűlésen megjelent, megválasztják a földkiadó bizottságot, amely tagjai közül elnököt választ. Ennél kevesebb megjelent tulajdonos a földkiadó bizottság 5, illetve 9 tagját választhatja meg. A bizott­ság többi tagját részt nem vett részarány-földtulajdonosokból álló — az eredménytelen közgyűléstől számított tizenöt napon belüli időpontra összehívott — újabb részközgyűlés választja meg. Ez a részközgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. (4) A részarány-földtulajdonosok közgyűlését az önkormány­zat megbízottja vezeti. A bizottság tagjainak jelölésére, illetőleg a határozathozatal módjára vonatkozóan a közgyűlés szótöbb­séggel határoz. 4. § (1) A földkiadó bizottság üléseit az elnök vagy akadályoztatása esetén a bizottság által erre kijelölt tag vezeti. Az ülésen az érintett termőföldet használó szövetkezet képviselője tanácsko­zási és javaslattételi joggal vesz részt. (2) A földkiadó bizottság a tagjai kétharmadának jelenlétében határozatképes. Határozatait —■ ha e törvény másként nem rendelkezik — egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyen­lőség esetén az elnök (az ülés vezetőjének) szavazata dönt. A bizottság tagja a saját vagy hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] ügyében nem járhat el. A bizottság ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg, működési feltételeit az érintett önkormányzatok biztosítják az állami költségvetés terhére. (3) A földkiadó bizottságot a bíróság és más hatóság előtt, valamint harmadik személlyel szemben a bizottság elnöke vagy a bizottság által az erre kijelölt tag képviseli. A részarány-földtulajdonnak megfelelő főid kiadása 5. § (1) A földkiadási eljárás a részarány-földtulajdonos kérelmére indul. A földkiadási kérelmet a részarány-földtulajdonos e tör­vény hatálybalépését követő 60 napon belül nyújthatja be a földjét használó szövetkezet gazdálkodási területén működő földkiadó bizottságnál. (2) A földkiadási kérelmet írásban kell benyújtani. A kérelem­nek tartalmaznia kell a tulajdonos személyi adatait (név, leány­kori név, névváltozást megelőző név, születési hely, idő, anyja neve) és lakcímét. (3) A tulajdonos a kérelemben megjelölheti, hogy a szövetke­zet gazdálkodási területén melyik településen és a településen belül a magánszemélyek részarány-földtulajdonának kielégíté­sére elkülönített földalapok közül melyikből és melyik földrész­let terhére kéri földkiadási kérelme teljesítését. Arra az esetre, ha a kérelem a megjelölt település területén nem lenne teljesíthető, a tulajdonos megjelölheti, hogy a földkiadó bizottság a szövetke­zet gazdálkodási területén lévő településeket milyen sorrendben vegye figyelembe kérelmének átsorolásakor. Ha a tulajdonos a részére kiadásra kerülő föld önálló ingatlanná alakítását is kéri, nyilatkoznia kell arról, hogy vállalja annak költségeit. (4) A kérelemhez csatolni kell a szövetkezet (jogutódja, illetőleg a felszámoló) igazolását arról, hogy a részarány-földtu­lajdonost milyen jogcímen, hány AK értékű föld illeti meg. A kért adatokat a szövetkezet köteles a részarány-földtulajdonos rendelkezésére bocsátani. Beviteli kötelezettség alapján kelet­kezett részarány-földtulajdon esetén az igazolást a földhivatal adja ki, amelynek tartalmaznia kell a szövetkezet használatába adott földek település, fekvés és művelési ág szerint összesített területét, valamint ezek A-K értékét. Ha a beviteli kötelezettség alapján a tulajdonos részarány-földtulajdona több településen keletkezett, az igazolást településenként részletezve kell kiállí­tani. 6. § (1) A földkiadó bizottság az 5. § (1) bekezdése szerinti határidő elteltét követően a földkiadási kérelmeket az igényelt föld fekvését figyelembe véve településenként csoportosítja és meg­határozza a teljesítési sorrendet. (2) A földkiadó bizottság a belterületen a részarány-földtulaj­donok kielégítésére elkülönített földrészletekből elsősorban an­nak a részarány-földtulajdonosnak a földkiadási kérelmét telje­síti, akinek az adott település belterületén keletkezett beviteli kötelezettség alapján részarány-földtulajdona. (3) A földkiadó bizottság az illetékességi területén a rész­arány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített külterületi föld­részletekből a következő sorrendben (teljesítési sorrend) első­sorban annak a részarány-földtulajdonosnak földkiadási kérel­mét teljesíti, akinek a kérelmében a megjelölt településen a) beviteli kötelezettség alapján belterületen keletkezett rész­arány-földtulajdona, de a föld kiadása a belterületen nem lehet­séges; b) beviteli kötelezettség alapján belterületen és külterületen is keletkezett részarány-földtulajdona; c) beviteli kötelezettség alapján külterületen keletkezett rész­arány-földtulajdona; d) a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépé­séről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. II. törvény (a továbbiakban: Ámt.) alapján keletkezett részarány-földtulajdo­na. (4) Ha a földkiadási kérelmek teljesítésére a részarány-földtu­lajdonok kielégítésére elkülönített földek az adott településen — a településen belül a belterületen, illetőleg a külterületen — a földkiadási igények nagy száma miatt nem elegendőek, a földki­adó bizottság az érintett részarány-földtulajdonosok részvételé­vel egyezség létrehozását kísérli meg, annak eldöntése céljából, hogy a teljesítési sorrend szempontjából azonos csoportba tarto­zó kérelmek közül melyek teljesíthetők az adott helyen. Ha nem jön létre egyezség, a földkiadó bizottság nyilvános sorsolással állapítja meg, hogy a teljesítési sorrend szempontjából azonos csoportba tartozó kérelmek közül melyek teljesíthetők. A sorso­lásról jegyzőkönyvet kell készíteni. (5) Az adott csoportban ki nem elégíthető igényeket a teljesíté­si sorrendben a következő csoportban, illetőleg a földkiadási kérelemben megjelölt következő településen kell — szükség esetén nyilvános sorsolással —- teljesíteni. A földkiadó bizottság a sorsolásról jegyzőkönyvet készít. 7.§ (1) Ha a részarány-földtulajdonos az 5. § (1) bekezdés szerinti kérelmében megjelölte, hogy az elkülönített földalapon belül melyik földrészletből kéri földjének kiadását, és a kérelem a 6. íj­ban foglaltak figyelembevételével teljesíthető, a földkiadó bi­zottság a részarány-földtulajdonos által megjelölt földrészletet jelöli ki a földkiadás helyéül. Ha a földrészlet valamennyi kérelem teljesítésére nem elegendő, a földkiadó bizottság az érintett részarány-földtulajdonosok között egyezség létrehozá­sát kísérli meg. Ha egyezség nem jön létre, a kielégíthető kérelmekről nyilvános sorsolással dönt és erről jegyzőkönyvet készít. (2) Az (1) bekezdés szerint ki nem elégíthető igényekre vonatkozóan a földkiadó bizottság az érintettek közötti egyezség alapján, egyezség hiányában pedig sorsolással állapítja meg, hogy melyik földrészletből teljesíthető a földkiadási kérelem, és erről jegyzőkönyvet készít. (3) A földkiadó bizottság kérelemre a földrészletből a rész­arány-földtulajdonosok önálló ingatlanainak kialakítási helyére, illetőleg sorrendjére az érintett részarány-földtulajdonosok kö­zött egyezség létrehozását kísérli meg. Ha egyezség nem jön létre, a földkijelölő bizottság az önálló ingatlanok kialakításának helyét, illetőleg sorrendjét nyilvános sorsolással dönti el. A sorsolásról jegyzőkönyvet és — szükség szerint — a földmérési munkák elvégzésének alapjául szolgáló vázlatot készít. A jegy­zőkönyv és vázlat alapján a földkiadó bizottság az illetékes földhivatalnál — a részarány-földtulajdonosok költségére — megrendeli az önálló ingatlanok kialakításának földmérési műn- káit, egyidejűleg a földrészletet a részarány-földtulajdonosok részére ideiglenesen birtokba adja. Az illetékes földhivatal által kialakított önálló ingatlanokat a földkiadó bizottság ingatlan­nyilvántartási bejegyzésre alkalmas határozattal adja a rész­arány-földtulajdonos tulajdonába. (4) Ha az (1)—(2) bekezdések szerinti földrészletekből a részarány-földtulajdonosok nem kérik az önálló ingatlanok elő­ző bekezdés szerinti kialakítását, a földrészlet a teljesíthető földkiadási kérelmet benyújtó részarány-földtulajdonosok, ille­tőleg az egyezséggel vagy a sorsolással megállapított tulajdono­sok közös tulajdonába kerül. Az azonos földrészlethez tartozó tulajdonosok száma legfeljebb húsz lehet. A földrészlet közös tulajdonba és birtokba adásáról a földkiadó bizottság ingatlan­nyilvántartási bejegyzésre alkalmas határozatot hoz. Ezt a ren­delkezést kell értelemszerűen alkalmazni akkor is, ha a rész­arány-földtulajdonosok a földrészletnek csak egy részére kérték az önálló ingatlanok kialakítását. (5) A részarány-földtulajdonosok kérelmére a földkiadó bi­zottság a tulajdonosnak többféle jogcímen járó és különböző földalapokban meghatározott részarány-földtulajdonait össze­számítja, és az így összevont részarány fedezetéül szolgáló földalapokból kijelölt földrészletre lefolytatja az ( 1 )—(4) bekez­dés szerinti földkiadási eljárást. (6) A földkiadó bizottságnak az (1)—(5) bekezdésben foglal­tak alkalmazása során úgy kell eljárnia, hogy a ki nem adott földterületek (táblarészek) gazdaságosan megművelhetők ma­radjanak. A tanya körüli földek 8.§ (1) Ha a tanya tulajdonosa részarány-földtulajdonos és egyidejű­leg kárpótlásra is jogosult, kérelmére részarány-földtulajdonát, illetőleg az őt megillető kárpótlási jegy 1000 Ft/AK alapulvéte­lével átszámított AK értéknek megfelelő mértékű kárpótlási földalapot is a tanyája körül kell kijelölni. (2) A tanyatulajdonos az ( 1 ) bekezdés szerinti kérelmét a tanya fekvése szerinti földrendező bizottságnál nyújthatja be az e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül. A földrendező bizottság a kérelemről haladéktalanul értesíti az érintett földki­adó bizottságot. (3) A (2) bekezdés szerinti bizottságok a tanya körüli földnek részarány-földtulajdon fedezetéül szolgáló földalapba, illetőleg kárpótlási földalapba történt kijelölését követően javaslatot tesz­nek a megyei (fővárosi) kárrendezési és kárpótlási hivatalnak (a továbbiakban: hivatal) a földkijelölési határozat megfelelő mó­dosítására. Ennek során a részarány-földtulajdonok fedezetéül kijelölt földalapokat a kárpótlási földalap, illetőleg a kárpótlási földalapokat a részaránytulajdonok fedezetéül kijelölt földala­pok terhére növelni kell. A hivatal a jogerős földkijelölés módo­sítását akkor tagadhatja meg, ha annak következtében a már kijelölt egyes földalapok AK értéke külön-külön megváltozna. (4) Az (1)—(3) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni akkor is, ha a) a részarány-földtulajdonos nem jogosult a kárpótlásra, de tanyája a kárpótlási földalapba kijelölt táblában van; b) a kárpótlásra jogosultnak részarány-földtulajdona nincs, de tanyája a részarány-földtulajdonok fedezetéül szolgáló földalap­ban van; c) a tanya a Magyar Állam tulajdonaként kijelölt táblában van, és a tulajdonosa egyidejűleg kárpótlásra is jogosult, illetőleg részarány-földtulajdona van, és a tanyatulajdonos az állami gazdaság alkalmazottjaként az Ámt. 25. § (1) bekezdése alapján a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott kár részle­ges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kpt. I.) 17. §-ában meghatározott állami föld tulajdonjogának megszerzésére jogosult. (5) A tanya körül kárpótlási földalapba kijelölt földet a Kpt. I. 20—28. §-aiban foglalt rendelkezések szerint kell árverésre bocsátani. Az árverést követően a tanya körül árverés céljára további földterület nem jelölhető ki. (6) Az (1)—(3) bekezdés szerinti rendelkezések nem alkal­mazhatók abban az esetben, ha a kárpótlásra jogosult tanyája a kárpótlási célú árverésre kijelölt földalapban helyezkedik el. (7) A (3) bekezdés szerinti módosított földkijelölés alapján a földkiadó bizottság határozatot hoz a tanyatulajdonost megillető részarány-földtulajdonának megfelelő földterület ideiglenes birtokba adásáról. A határozat alapján a tanyatulajdonos meg­rendelheti a földterület önálló ingatlanná alakítását. Az önálló ingatlanná alakított földterület tulajdonba adásáról a földkiadó bizottság ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas határo­zatot hoz. A részarány-földtulajdon helyének meghatározása 9. § ( 1 ) Ha a tulajdonos az 5. § ( 1 ) bekezdés szerinti határidőben nem kérte részarány-földtulajdonának kiadását, a földkiadó bizottság nyilvános sorsolással állapítja meg a részarány-földtulajdon fedezetéül szolgáló földrészletet. A földkiadó bizottság a sorso­lásról jegyzőkönyvet készít. (2) A részarány-földtulajdon meghatározásával a részarány­földtulajdonosokat megillető AK érték arányában a földrészle­ten a Polgári Törvénykönyv szerinti közös tulajdon keletkezik. (3) A földkiadó bizottság a földrészlet közös tulajdonba adásáról ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas határoza­tot hoz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents