Békés Megyei Hírlap, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-11 / 35. szám

Gazdaköröket szervez Remport Katalin országyűlési képviselő gazdakörök szerve­zéséhez, irányításához várja agrármérnöki, számviteli, jogi szakképzettségű, valamint ál­lattenyésztési, növényter­mesztési, növényvédelmi és agrárkereskedelmi ismeretek­kel rendelkező szakemberek jelentkezését. Cím: Remport Katalin 5820 Mezőhegyes, pf.: 29. Kapható a video! A gyerekek régen várják a Légy jó mindhalálig című mu­sical előadásáról készült vi­deofelvételt, amit a Csaba Tv rögzített. A számozott video­kazetták megvásárolhatók február 13-án a 15 és 19 órakor kezdődő előadások alatt a Jó­kai Színház előcsarnokában. Autósiskola Február 15-én indul a START autósiskola új tanfolyama Bé­késcsabán, a Diáktanyán. A részvétel feltételeiről szemé­lyesen a helyszínen (Kinizsi u. 20.) vagy telefonon (326-053) lehet érdeklődni a szervezők­től. Az AIDS napjainkban A Lencsési Tini Klub szomba­ton délutánonként tartja össze- jövetleit Békéscsabán a Len­csési Közösségi Házban. A legközelebbi alkalommal (13- án) 15 órától dr. Patai Klára főorvosnő tart előadást és foly­tat kötetlen beszélgetést az ér­deklődőkkel az AIDS-ről. „KÉTSZER GYŐZ, AKI ÖNMAGÁT GYŐZELMÉBEN LE­GYŐZI” (PUBLILIUS) Elfogadták a válságköltségvetést Szeghalmon Kedves színfolttal kezdődött Szeghalmon a helyi képviselő- testület hétfői ülése. Kovács Imre polgármester üdvözölte az újonnan megválasztott MSZP-s képviselőt, Búzás Ju­liannát. Ezután megkezdődött a város idei költségvetéséről szóló vita. Baji Ferenc pénz­ügyi osztályvezető ismertette a főbb számokat, melyekbe az előző testületi ülésen eldöntött költségvetést érintő tételek már szerepeltek. A hozzászóló városatyák tisztában voltak a nehéz helyzettel, egyikük az előterjesztést „válságköltség­vetésnek” nevezte, nem alap­talanul. Az idén Szeghalom város mintegy 12 millió forin­tot költ beruházásra, nem különít el pénzalapot sem a sport, sem a kultúra támogatá­sára. A testület végül is az elő­terjesztés szerint 417 millió forint bevétellel és ugyananyi kiadással a város költségveté­sét elfogadta. Csetepatéval ért véget a testületi ülés: a hét végi válasz­tásokon rivális két párt, az MSZP és az MDF vezetői „ol­vasták” egymás fejére vélt vagy valós sérelmeiket a má­sik fél által elkövetett „bűnök­ről”, amiket a kampány során elkövettek. Gila KÖRKÉP 1993. február 11., csütörtök o Ez a (tan)terv a végső? (Folytatás az L oldalról) nyei azonban, hogy egy-egy vidéki városból eltűntek a négyosztályos gimnáziumok, így a tízéves gyerekek, ha ér­telmiségivé akarnak válni, kollégiumokba kényszerül­nek, az általános iskola pedig lehetetlen helyzetbe kerül. Az iskolaszerkezet átalakulásá­nak igen gyakran anyagi és a tanulóért folytatott harc az oka. Gimnáziumok ígérnek 16 éves korra érettségit, és olyan iskolák akarnak két tannyelvű­vé válni, ahol erre nincs fel­készült tanár. A magyar okta­tást kétarcúság jellemzi: van­nak kiváló diákok, de a több­ség alulművelt. Az iskola mind többet akar tanítani, nem veszi figyelembe a gyermek életkorát, személyiségét. Az új NAT-változat alapja a 10 osztályos általános iskola. Védi a négyéves alsó tagoza­tot, a kisiskolás kort. A tanuló 10, 12 és 14 éves korában el­mehet középiskolába, a tárca egyik iskolaforma mellett sem teszi le a voksot, de 3 és 5 osztályos gimnáziumokat nem akar engedélyezni. Az új NAT nem direkt módon szabályoz­za a tantervkészítést: a külön­böző iskolák különféle keret- tantervekből választhatnak, helyi tantervek készülhetnek a plurális iskolaszerkezet érde­kében. A kerettantervek az ál­lami felelősségvállalás, a ta­nár és a diák szabadságának eszközei. Minden tanulónak joga van arra, hogy képességei kifejlődjenek a személyiségé­nek megfelelő ütemben. Az előadó hangsúlyozta, a ma­gyar nyelvet a nemzeti azo­nosságtudat érdekében az ok­tatás középpontjába emelik, s erre az érettségi követelmé­nyek megszabásával kénysze­rítik is az iskolákat. A magyar iskolának az európai hagyo­mányokat kell követni, nem amerikai típusú sikerszimbó­lumot. Ember- és gyermek- központú pedagógiát akarnak, melyben a szépség, jóság és igazság értékei a mérvadók. Az új NAT nemsokára nyil­vánosság elé kerül, ám máris vannak ellenzői kívülről is, belülről is, noha liberálisnak mondott. A szakmát pedig, mint e sorok írójának elmond­ták, elsősorban az érdekli, hogy legyen már elfogadott Nemzeti Alaptanterv, mert a káosz nem jó. Szőke Margit Hogyan adjuk el a várost? Tavaly, amikor a Békés me­gyei önkormányzat és a kor­mány országos kisvállalko­zás-fejlesztési irodája konfe­renciát szervezett Békéscsa­bán, a „vidéki” településveze­tők kérték, hogy a legközeleb­bi tanácskozás helye ne a me­gyeszékhely legyen. Ennek szellemében a két szervező konferenciáját már Sarkadon tartották. A téma az önkor­mányzatok vállalkozási lehe­tőségeinek megvitatása volt. Tóth Imre, a város polgármes­tere bevezetőjében elmondta, hogy tapasztalatai szerint a te­lepülések vállalkozási lehető­ségeinek az önkormányzati vagyonhányadok tisztázatlan­sága a legnagyobb gátja. A kormányiroda elnökhelyette­se, Csanádi Agnes ennél opti­mistább volt. Véleménye sze­rint a sok vállalkozó gazdag települést jelent, s ahol az em­berek elégedettek, mert gya- rapszanak, ott az önkormány­zatnak sem mehet rosszul. Mindebből pedig az követke­zik, hogy az önkormányzatnak elsősorban a településen élő vagy ide tőkét hozó vállalko­zásokat kell segítenie. Opti­mális az volna, ha a települé­sek gazdaságát átfogó kama­rák működnének a városokban és községekben, amelyek pon­tosan ismernék a térség gazda­sági jellemzőit, piaci viszo­nyait, naprakész jogi és gazda­sági információkkal rendel­keznének, amelyekkel bár­mely hozzájuk forduló vállal­kozót segíteni tudnának. Mi­vel ilyen kamarák nem jöttek létre a településeken, ezért en­nek a fajta adatbanknak a sze­repét (egyelőre) az önkor­mányzatoknak kellene felvál­lalnia. A kisvállalkozás-fej­lesztési iroda ezeknek a meg­szervezéséhez pályázat útján pénzt is biztosít. „A település­nek egy a dolga. Reklámokkal, kedvezményekkel, s az emlí­tett adatbanki támogatással úgy eladni a települést, hogy minden vállalkozó kedvet kapjon ottragadni!” — mondta végül az elnökhelyettes.-RIA Nem csöpög és környezetbarát Premier a Sárréti Tejnél A cég 1991 júliusa óta rész­vénytársaságként működik. Ezzel tisztázódtak a vagyonvi- szonyok és az anyagi érdekelt­ség dolgozók és tulajdonosok között. A Sárréti Tej Rt. törek­vése azóta fokozottan irányult a termékek minőségének eme­lésére, s a korszerűsítésre. Egyszerre gondoltak a csoma­golásra és a termékek béltar­talmára. A mindennapi életünkben jelen lévő fontos táplálék, a tej forgalmazása bosszantó apróságokkal volt teli. Ezért a korszerűsítés fo­lyamatába elsőként egy világ- színvonalú amerikai tejtöltő gép került. A polipackos cso­magolású tej mellé február elejétől a Hamba-gépek jóvol­tából dobozos, 1 literes tej kerül a polcokra. A világon mindenütt terjed a környezetbarát anyagok fel- használása. A tejesdoboz anyaga tökéletesen megfelel az előírásoknak. Ezzel együtt vége a kiiöttyenő, csöpögő tej­nek azok számára, akik a jövő­ben a csabai dobozos tejet vá­sárolják. Jól szállítható, ké­nyelmesen tárolható, nyitása biztonságos, s a dobozban áru­sított tej táplálkozásbiológiai hatása kedvezőbb. Előállításá­hoz válogatottan jó minőségű tejet használnak fel. Bár 2,5%- os zsírtartalmú, mégis az íze telt, kellemes. Ezt egy új eljá­rással, a homogenizálással érik el. Ennek során a tejben található zsírcseppeket me­chanikai úton elaprózzák. Megszűnik a zsírkiválás, nem kenődik a zsír az edény falára, s könnyebben emészthető. Nem jól altatható, mert nem képződik tejföl. A kíméletes pasztörizálás eredményekép­pen a tejben lévő értékes anya­gok, ásványok, vitaminok nem károsodnak. Az új termék hű­tést igényel. 10 °C alatt tárolva 3—4 napig fogyasztható. A S ár­réti Tej Rt. csabai üzeméből kerül a csabai dobozos tej a boltokba. Ezzel a meglévő ka­pacitásuk egyharmaddal nö­vekszik a jövőbeiBEDE László Aki megpróbálta, praktikusnak találta a könnyen és biztonságosan kezelhető' tejesdobozt FOTÓ: FAZEKAS FERENC Búcsú Ruzicskay Györgytől Ki már égi vásznakat festeget tovább Tisztelőinek sokasága vett tegnap búcsút Szarvason a közelmúltban 97 éves korában elhunyt Ruzicskay György Munkácsy-díjas festőművésztől. Az egész életében őt vissza-visszaváró szülőváros dísz­polgárának kijáró kegyelettel adózott emlékének. A mű­vész ravatalánál Tessedik Ó-templomában 12 órán át álltak díszőrséget a képviselő-testület tagjai, valamint az intézmények és társadalmi szervezetek vezetői. A gyász- szertartás 13 órakor kezdődött Aradi András és Nobik Erzsébet lelkészek szolgálatával. Nobik Erzsébet felidéz­te gazdag művészeti munkásságát. Kiemelte azt a páratlan emberséget, amely Ruzicskayt két világégés poklán vé­gigvezette, amikor az üldözöttek megmentésén fárado­zott. — Ruzicskay György élete, küldetése, egész életműve szeretett városa, Szarvas felé az örök érvényű üzenetet hordozza: a jövő világát itt csak a szeretetből felszabaduló erők képesek újjáteremteni — mondotta egyebek között búcsúztatójában Aradi András, a család anyai ágán leszár­mazó, most éppen Csabán szolgáló lelkész. Dr. Demeter László polgármester ekként köszönt el a szarvasiak nevében: — Egy fantasztikus utazó — bennem, bennünk, mozdulatainkban és gondolatainkban, tetteink­ben és álmainkban — velünk utazik tovább. A Barcsay, Derkovits és mások nyomán most már megfellebbezhetetlenül égi vásznakat festő művész sírjá­nál — a gyászolók koszorúitól és részvététől kísérve — a zsoltárok mellett felhangzott a „Sírfelirat” című Ruzics- kay-vers, melyben Párizs, Budapest, s megannyi világvá­ros vándora elköszön bölcsőhelyétől: „Szeretem e földet, népét, állatait, S egyben téged is, aki még csak ezután élsz: Szarvasi Ember.” A végső búcsú alkalmából dr. Farkas László címzetes államtitkár, köztársasági megbízott Szarvasra juttatott nyilatkozatában egyebek között így méltatta Ruzicskay munkásságát: „Csak az életmű szavatol, amelyet nem lehet szavakból felépíteni... Ruzicskay György megcsele- kedte, amit művészi tehetsége és alkotói elhivatottsága megkövetelt tőle, mindezt Szarvas városa és az egyetemes művészet büszkeségére, magyar hazánk dicsőségére...” Sz.J. Találkozott a külügyminiszter es a honi románság vezetői Budapest részéről semmi aka­dálya annak, hogy a Magyaror­szágon élő román nemzeti ki­sebbség — akármilyen mély­ségben — bekapcsolódjék a magyar—román alapszerződés előkészítésébe — mondta Je­szenszky Géza külügyminisz­ter, miután szerdán hivatalában fogadta a Magyarországi Ro­mánok Szövetsége és a Magyar- országi Román Ortodox Egy­ház képviselőit. Petrusán György, a Magyar- országi Románok Szövetségé­nek elnöke ígéretes kezdetnek nevezte a találkozót. Emlékez­tetett arra, hogy a magyar Külügyminisztérium most első ízben teremtett lehetőséget arra, hogy a magyarországi román­ság is elmondhassa véleményét a magyar—román kapcsolatok­ról. Az eszmecsere egyik leg­fontosabb eredményeként egyetértésre jutottak abban, hogy Bukarest álláspontjától függetlenül a magyar kormány a maga részéről be kívánja von­ni a kétoldalú tárgyalásokba a magyarországi románságot. Petrusán György szerint a ho­ni románság részvétele a kétol­dalú tárgyalásokon már csak azért is kívántos, mivel a dialó­gusok jelenlegi szakaszában számos kérdésben feltehetően jobban szót érthet Bukaresttel. Sarokba szorítva ítéletre várva Még tavaly ősszel történt egyik településünkön, hogy a fegyveres erőkhöz tartozó néhány tiszthelyettes bűncse­lekményt követett el. Helyzetüket kihasználva loptak és orvvadászatokon is részt vettek. A bíróság ebben a hónap­ban halasztotta el harmadszorra az ítélethirdetést a lakos­ság számára teljesen érthetetlenül. Azt senki sem vitatja, hogy jogos-e a tárgyalás elnapolása vagy sem, azt azon­ban mindenki hiányolja, hogy az igazi bűnösöket nem találják meg a rendőrségi nyomozók. Többen úgy vélik, hogy nem is az az egy-két ember az igazi bűnös, hanem akik mögöttük vannak, akiknek hatalmukban áll a tárgyalás elnapoltatása is. Jogos igazságérzetükből adódóan sokan várják, hogy legyen végre döntés ebben az ügyben is. Tisztázódjon, hogy a bűncselekmény fennállt-e vagy sem, s az is derüljön ki végre, hogy kinek áll módjában még mindig eltussolni az ilyen eseteket, amely általában visszahat az érintett testület becsületes dolgozóira is. A közvélemény nem felejt. Egyre-másra figyeli, meg­mozdul-e valami valahol, de a mai napig hiába várt. így ő maga keres megoldást, s mindenki hozzá tesz egy-egy töredéket a valósághoz, melynek következtében már rém­történetek forognak közszájon. De talán nem a szószátyár állampolgár a hibás, hanem a lassúság, amely az ügy kibogozása során tapasztalható. Vétek pedig találgatá­sokra hagyatkozni, ha csak nem az a cél, hogy homály fedje az igazságot. Majd kiderül!? Papp János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents