Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-09-10 / 7. szám
© k 1993. január 9-10., szombat-vasárnap SPORT r Urbányi nem jön Békéscsabára! Mint korábban már beszámoltunk róla, a Békéscsabai Előre FC vezetői a kö- \o zelmúltban tárgyalásokat folytattak Urbányi Istvánnal, a BVSC-Novép 26 éves, kétszeres válogatott labdarúgójával. Mint Papp László technikai igazgató tegnap elmondta, abban egyeztek meg a játékossal, hogy a hét elején közli a vasutasklub vezetőivel távozási szándékát, ezután jelentkezik telefonon a lila-fehéreknél, s beszámol a történtekről. Nos, mivel a fővárosi középpályás eddig nem jelentkezett, s egyébként is csak féléves szerződést kívánt kötni a csabaiakkal, mivel a nyáron külföldre akar igazolni, így lemondtak szerződtetéséről. Újság még a klub háza táján, hogy a héten sikerült megegyezni a Debreceni VSC-vel kürz; Zoltán átigazolása ügyében. A szőke csatár két és fél éves szerződést írt alá a napokban a lila-fehérekhez. V. L. Sportolási lehetőségek a belvárosiban Az új esztendő elején is számtalan lehetőséget biztosít a Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola sportlétesítmény-együttese. Az már megszokott, hogy felnőtteknek és gyermekeknek alapfokú úszótanfolyamot szerveznek, ez most is így lesz: egy hét múlva már az első csoport „vízre is száll”. Erre folyamatosan lehet jelentkezni, illetve az érdeklődők bővebb felvilágosít tást az uszoda portáján kaphatnak hétköznaponként 6-—19 óra között, miként arról is, hogy a haladó úszni tanulók milyen feltételekkel jelentkezhetnek. Ugyanis újdonságként az utóbbiaknak is szerveznek csoportokat, s a tervek szerint heti két- három foglalkozást tartanak ötheti cikluson át számukra, ami akár meg is ismételhető. Ezen a már megtanult egyik úszásnem mellett egy újat is elsajátíthatnak a tanfolyam keretében a fiatalok, illetve idősebbek. Mindemellett megváltozott a 25 méteres uszoda nyitvatartási rendje is. Hétköznap reggel már 5.45 órától igénybe vehetik a mozogni vágyók egészen 8 óráig, esténként pedig 18—20 óra között látogathatják a fedett uszodát. Szombaton és vasárnap 14— 18 óra között fogadja a nagyérdeműt. A kondicionáló terem hétköznap 16—-20, szombaton és vasárnap 8—18 óra között tart nyitva az érdeklődők, mozogni vágyók előtt. A télen is teniszezni vágyók a tornatermet bérelhetik ki: reggel kedvezményt is adnak a korán kelőknek, akik 5.45 tői egy órán át hódolhatnak kedvenc sportáguknak. y Érthetetlen A sportkedvelőket a világversenyek izgatják a legjobban, és ez érthető is, ezeken a rendezvényeken lépnek fel hazájuk legjobbjai. De addig, amíg a résztvevők felőlük a címeres mezt, hosszú út áll előttük, az egyes korosztályokban kell bizonyítaniuk tehetségüket. Azok a nemzetek lehetnek boldogok, ahol a gyermekekből sikeres felnőtt versenyzők válnak. Ott igenis magas fokú sportkultúra van, valamint komoly szakmunka folyik. A fentieket azért említettük meg, hogy érthetővé váljék fejtegetésünk. Az ember időről időre arról értesül, hogy a magyar fiatalok, az egyes nemzetközi erőpróbákon figyelemre méltó eredményeket érnek el. Egyenrangúak a sportág nagyhatalmaival, sőt egyes esetekben felül is múlják azokat. Most legutoljára a jégkorongozó palánták tettek erről tanúbizonyságot .De hozhatnánk példát labdarúgó-berkekből is. És ilyenkor az embernek az egyik szeme nevet, a másik viszont sír, nevet, mert örül a sikernek, sír, mert a hagyományoknak megfelelően, ha egyszerfelnőnek ezek a gyerekek, már elvesztik varázserejüket, természetesen azok, akik még a ringben maradnak. Ez egyszerűen érthetetlen, egy közszájon forgó blődséggel élve: az anyag nem vész el, csak átalakul. A kérdés: a csillogó gyermektehetségek miképpen alakulnak át szürkévé? Gyermekkoromban — a grundfocikor — a legtehetségesebbeknek is számos fogyatékosságuk volt, de mi ezt a játék hevében nem vettük észre. Nem volt szakember, aki felfigyelt volna ezekre, és korrigálta volna ezeket, de a fentebb említetteknél szakemberek árgus szeme mellett gyakorolnak a gyerekek, ezért is érthetetlen, hogy mi az oka ezeknek a visszafejlődéseknek. Szavakban mindent ki lehet magyarázni, látszó- lag mindenkit meg lehet győzni a dolgok ez irányú változtathatatlanságáról. De ez kevés a boldogsághoz, a szurkolókat különösképpen nem érdeklika „hátteres’’ események, ők az eredményt nézik. Mi a magunk eszközeivel csupán ennyire vagyunk képesek: felkelteni afigyelmet. A dolgok oroszlán- része a szakemberek kezében van. Hisszük, hogy mielőbb változik a helyzet, a gyerekek felnőtt korukban is megállják helyüket —B— r 1 Szavazószelvény Ki volt Békés megye legjobb női sportolója 1992-ben? Milla és az ásványvíz... 1 ___________________________________________ 2______________________________________________ 3___________________________________________________ K i volt Békés megye legjobb férfisportolója 1992-ben? 1. __________________________________________ 2______________________________________________ 3 ___________________________________________________ Melyik volt Békés megye legjobb csapata 1992-ben? 1___________________________________________ 2_____________________________________________ 3 ___________________________________________________ Név: ______________________________________________ C ím: ----------------------------------------------------------------------A lapszámból kivágott szavazócédulát (szavazócédulákat) borítékban vagy levelezőlapra felragasztva 1993. január 15-éig kell eljuttatni szerkesztőségünk sportrovatához (5601 Békéscsaba, Pf.: 111.). Kérjük, a borítékra írják rá: „Sportszavazás!” Az 1990-es olaszországi Mondiale megleptéscsapata volt Kamerun futballválogatottja. A „Szelídíthe- tetlen Oroszlánok” akkori remek támadója, Roger Milla manapság már szakvezetőként ténykedik. Dolga azonban nem éppen egyszerű. A Zaire elleni vb-selejtezőre készülő kameruniak szövetségi pénztárcája enyhén szólva üres. Az emb'tett kvalifikációs csata előtti összetartás lakóhelyéül egy yaoundei szállót szemeltek ki Mil- láék. Pár nap múlva kiderült, az ellátásért nem nagyon tud fizetni Milla mester... Kényszerűségből más szállóba költöztek, egyszersmind Milla kifakadt: — Képtelenség, hogy egy egyszerű üveg ásványvízért 72 amerikai centnek megfelelő összeget követeltek meg tőlünk — füstölgött Milla. A vészes pénzínséget persze a kameruni sajtó is „felkapta”. Hírek jelentek meg a gondokról, és a sportminiszter, Bemard Massoua hirtelenjében 545 dolláros gyorssegélyt folyósított az „oroszlánok” címére. Ez édeskevés, ám a miniszter tettéről értesülvén Thomas Tobbo Eyoum, a kameruni parlament egy feltehetően futballkedvelő tagja részt vállalt a kifizetetlen szállodai számlák rendezésében, majd 3600 dolláros csekket adományozott Milláék javára. Kamerun eddig egyetlen selejtezőt játszott, tavaly októberben 5—0-ás győzelmet aratva Szvázi- föld legénysége ellen. „ Talán túlságosan is rendes srác ez a Jani” / Lesz-e válogatott Argyelán? Mostanában nem éppen hízelgő j elzőkkel illeti játékosát, a fiatal Argyelán Jánost az első osztályú békéscsabai labdarúgó-együttes mestere, Pásztor József. Január legelső napjaiban — enyhén fogalmazva — alaposan elmarasztalta a 23 esztendős labdarúgót. A Nemzeti Sport hasábjain akkoriban így jelenítette meg a viharsarki edző Ár- gyelánt: »A legnagyobb kérdőjel számomra Argyelán személye. O véleményem szerint az adottságai alapján válogatott játékos lehetne, de hozzáállása sajnos olyan, hogy pillanatnyilag még itt, Békéscsabán sem biztos a helye a csapatban. Mentalitása, életmódja egyszerűen nem méltó élvonalbeli játékoshoz! De mindent megpróbálok a „helyrehozása” érdekében, mivel lemondani sem szeretnék róla.« Árgyelán János FOTÓ: VERESS ERZSI E szavak azt bizonyítják, hogy Pásztor edző inkább aggódik tanítványáért, semmint el akarná meszelni a játékosát. De mégis, mi válthatta ki a mesterből ezeket a nem éppen dicsérő szavakat? Buli, kóla mellett Egyrészt vélhetően a játékos őszi szereplése, amely az osztályzókönyv alapján így fest: 6,6,6—2=4, 4,5,4,-, 4, 4,7,5, -. A jegyzőkönyvi kivonatokhoz tartozik, hogy az első két mérkőzésen rúgott egy- egy gólt is, a kispestieknek a pontot jelentő egyenlítő gólt, a Ferencváros ellen pedig egy szépítő találattal hívta fel magára a figyelmet. Egyszóval ragyogóan játszott, majd a szezon derekára alaposan elszürkült. A bajnokság finisében, a Videoton ellen, Szenti Zoltán sérülés miatti korai kiválása után, csereként viszont ismét megtáltosodott, amit bizonyít: a forduló, sőt a hónap szépségdíjas gólját lőtte a nagyhírű ellenfél hálójába a 66. percben. Elégedetten csettintettek akkor a csabai szurkolók, de aztán két hét múlva, a zárófordulóban megint csak a cserék között találhattuk. — Akár a hullámvasúton, úgy kerültél a piedeszta magasságaiba, aztán a legmélyebb gödröt is megtaláltad Békéscsabán... — Valóban, jól kezdtem az őszt, ami ugye másoknál önbizalom-növekedéssel jár — mondja a nyurga játékos. — Mondjuk ez utóbbival nekem sem volt gondom, ám magánéletbeli problémáim támadtak, ami nem segítette játékomat. — Nőtlen vagy, szüléiddel ritkán találkozol, nem tartozol az „ivósok” közé... Akkor mi volt a baj? — Amikor Békéscsabára kerültem, sokat csavarogtam, szerettem kiruccanni kóla mellett is. Akkori edzőmtől, Vigh Tibortól kaptam is érte. Most sincs másként, Pásztor Józsi is alaposan elmarasztal, de most már egyre ritkábban maradok ki. Különösen ha meccsek jönnek. — Edződön kívül mások is állítják, akár válogatott is lehetnél... — Ott még azért nem tartok, de mostanában egyre inkább megfordul a fejemben, hogy nem egy elérhetetlen vágy számomra, csak még fejlődnöm kell, s változtatni az életvitelemen. Egy nyugodt háttér kellene, s akkor nem jönnek ilyen malőrök az életembe. Nem engedték focizni — Gyerekkorodban nem volt vágyad a válogatottság ? — Vágyam? Még focizni sem engedtek a szüleim. Apám mindig azt mondta: „a labdarúgók csavargók”, s nem engedtek ki a pályára. Úgy szöktem meg otthonról, s mindenféle mesét kitaláltam, amikor idő előtt szétrúgtam egy- egy cipőmet. — Akkor mégis hogyan lettél labdarúgó? — Már nagyobb voltam, s nem kellett mindenről beszámolnom otthon, amikor az egyik nagyon jó barátommal és osztálytársammal, Rácz Jenővel mind rendszeresebben lejártunk kispályázni. Ő beszélt rá, hogy játsszak egy „rendes” csapatban, s tulajdonképpen ő beszélt rá a focira. így megfordultam a „megye kettőben”, majd öt évvel ezelőtt a Gyulai SE NB III-as gárdájában. Ez utóbbiban Sülé István volt az edzőm, aki sokat segített abban, hogy végleg kikössek a sportágnál. Pedig ott csak heti egy-két edzésre jártunk, igazán nem tudtak megfogni, mégis sikerült megragadnom a játéknál. — Szüleid azóta megbarátkoztak a gondolattal? — Amióta Békéscsabán élek csak egy meccsemre jöttek ki, pedig két és fél éve a lila-fehéreknél rúgom a pettyest. — Ma mi motivál téged a labdarúgásban? — Egyrészt imádok játszani. De az sem mellékes: azért fizetnek, amit egyébként is nagyon szeretek csinálni. Érthető, hogy ma már nem adnám föl semmiért a focit, s ahogy lépegetek az időben előre, annál komolyabban veszem. — Keresett már más csapat is? — Még nem. Esélyem gyerekkoromban lett volna a váltásra. Még az általános iskola hetedik osztályát koptattam, amikor a KSI-be kerülhettem volna. A serdülő válogatott kiválasztóján vettem részt egyedül a megyéből, de végül a szüleim nem engedtek a fővárosba. —Ezek szerint maradsz életed végéig Békéscsabán... — Azt nem tudom, de most nagyon jól érzem magam a városban. Ha úgy alakul, le is telepednék itt. Persze ahhoz most az a legfontosabb, hogy sokáig NB I-es legyen a csapat. De azért szívesen kipróbálnám magam külföldön is néhány éven át. Kötény a látványosságért — Akkor még egyszer felteszem a kérdést: mi kell a válogatottsághoz? — Tény, hogy az elmúlt két és fél év alatt nagyon sokat fejlődtem, amit csak megköszönhetek Pásztor Józsinak. Régen inkább az volt a jellemző rám, hogy sokat tudtam futni, ezért az NB Ill-ban nem tudtak megfogni. Ez a legmagasabb osztályban kevés, de azóta előreléptem fizikálisán is, tovább gyorsultam, egyre jobban érzem az összjátékot, s az sem elhanyagolható, hogy rutint szereztem az NB I-ben. Azt hiszem, az edzésmunkámra sem lehet panasz, megcsinálok mindent, amit kér tőlem az edző, inkább azért szid le Józsi, mert még többet vár tőlem. Pásztor edző mindehhez még azt is hozzáteszi: — Talán túlságosan is rendes srác ez a Jani. Éppen a jó szíve miatt sokszor befolyásolható, a jóra és rosszra egyaránt. Ugyanakkor viszont még felelőtlen: megcsinál egy kötényt a látványosság kedvéért, de lehet, hogy éppen ezen bukunk el egy meccset. Viszont valóban gyors, robbanékony, igazi futóember, kicsiben is jól játszik, kitűnően improvizál, imád játszani, de csak annyit, amennyi neki jólesik. Viszont nem mindig van összhang a feje és a lába között. S minden hónapban akad valami, ami megzavarja a felkészülését. Ha ezen túlteszi magát, az egekig emelkedhet... Jávor Péter Közéleti napilap. Főszerkesztő: dr. Árpási Zoltán. Felelős szerkesztő: Niedzielsky Katalin, Seleszt Ferenc. Kiadja a Népújság Kft. Felelős kiadó: Martin Feldenkirchen ügyvezető igazgató és dr. Tóth Miklós kiadóvezető. Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Levélcím: 5601 Békéscsaba. Pf. 111. Telefonszámok: központ (66) 450-450; főszerkesztő: (66) 446-242; telefax: (66) 441-020; kiadó: (66) 441-545. Telex: 83-312. Terjeszti a Magyar Posta és egyéb terjesztő szervek. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 319 forint, egy évre 3388 forint. Készül: a Kner Nyomdában, Békéscsaba, Baross u. 9—21. Vezérigazgató: Balog Miklós. HU ISSN 12151068
