Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-09-10 / 7. szám
1993. január 9-10., szombat-vasárnap j CSALÁD - OTTHON íRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Gazdaképzés a iiiiiSi -ban 21/b. Miért fontos a jó alvás? Lapunkban hétről hétre közöljük a televízió 2-es csatornáján sugárzott gazdaképző sorozat állattenyésztési részét, melynek előadója és szakmai felelőse dr. Böő István Békés megyei állatorvos volt. e) Kész malactáp hiányában vagy ha olcsóbban akarunk ta- karmányozni, a következő receptekből válogathatunk: 1. 60% árpa, 10% búza, 20% korpa, 10% fölözött tej vagy savó. 2. 40% árpa, 20% korpa, 10% borsó, 10% lucemaliszt, 20% fölözött tej vagy savó. 3. 40% árpa, 20% kukorica, 25% borsó, 15% tejpor. A fölözött tejet forralás, majd testmelegre való lehűtés után vagy alvadt állapotban külön itassuk, a savót szintén! Savanyú tejet sohase itassunk! f) A választás időpontjával ne essen egybe falkásítás, ivar- talanítás, környezetváltozás stb.! g) A választott malacnak legyen mozgási lehetősége a vályúk előtti verekedések elkerülésére. Ügyeljünk az etetőtér nagyságára is. h) Malacvásárlás után, különösen ha számunkra ismeretlen helyről, piacról veszünk állatot, a fokozatosságot a takarmányozásban- ugyanúgy be kell tartani! Akkor, ha az ödéma tüneteit akár csak egy malacon is észleljük (figyeljük a szemhéjduzzanatot, mert ez az első látható jel!), azonnal vonjuk meg a takarmányt, 24 óráig koplaltassunk, majd 3-4 napig diétáztassunk! Koplaltatás: az állat semmiféle takarmányt nem kaphat (még főtt krumplit, tejet stb. sem!), csak kamillateát ihat. Szólni kell a kamillatea helyes elkészítési módjáról is, mert tapasztalataim szerint a teát legtöbben főzik, így gyulladást csökkentő hatóanyaga, amelyre éppen szükség van, tönkremegy, illetve elillan. Tehát: 1-2 marék kamillavirágot 2-3 liter igen meleg, de még nem forrásban levő vízzel öntsünk le, az edényt fedjük le és körülbelül fél órán át hagyjuk állni. Ezután szűrjük le, majd az egész levet egy vödör (10 liter) meglangyosított (nem meleg) vízzel hígítsuk. A teát legfeljebb kissé megsózhatjuk, de se cukrot, se más ízesítőanyagot ne tegyünk bele. Az egynapos koplalás alatt a malac bármennyit ihat belőle. Diétáztatás: nem lehet sablonszerű, ideje és módja függ az állatok állapotától, a betegség stádiumától és súlyossági fokától, ezért azt az állatorvos tanácsai szerint végezzük! Lényege, hogy könnyen emészthető, az emésztőrendszert nem terhelő, annak nyálkahártyáját nem izgató táplálékot adjunk. Ilyenek: kamil- lás tej, zsírtalan rántott leves, leforrázott zablisztes vagy ár- padarás ivós, puhára főtt, majd összetört burgonya, pörkölt árpa, aludttej. A diétáztatás után fokozatosan térjünk át a betegség fellépése előtti takarmány etetésére. A javasolt gyógykezelést pedig pontosan végezzük el! Egy hónapos korig a napi 200 g-os, egy hónapos kortól három hónapos korig a napi 300-350 g-os napi testtömeggyarapodás megfelelő. Szép virágtartó edények Ezek nemcsak égetett agyagcserepek lehetnek — bár kétségkívül ezek a legszebbek, de a legdrágábbak is. A leander, a pálma, a citromfa ültetésére alkalmas a faláda és a fadézsa is. Az öreg, kiszolgált boroshordó fenekét kiütve csinos növénytartó edénnyé lényegül át. Egyszerű, de a kert hangulatába jól beleilleszkedő virágtartó edény készülhet fatörzsből. Nagyon mutatós kerti díszhez jut az, akinek sikerül szert tennie egy itatóvályúra, és azt telepíti be virágokkal. Végül csinos virágtartó edény a fonott vesszőkosár is, amelyet valamilyen vidám színre szokás festeni, és ki kell bélelni fóliával, mert különben a mindig nyirkos földdel érintkezve nagyon gyorsan elkorhad. A népi gyógyászat évszázadai 'V Napjainkban ismét virágkorát éli a természetgyógyászat. A hivatásos orvosok, gyógyítók mellett csontkovácsok, talp- masszírozók, vegetáriánus étrenddel, tűszűrással, kézrátétel- lel gyógyítók, „füves asszonyok”, gyógynövénykúrát ajánlók sokasága kínálja csalhatatlan receptjeit, gyógymódjait a rászorulóknak. Ebből a már-már kaotikus kínálattengerből érdemes kiemelni azokat a régi, évszázados népi megfigyeléseken alapuló gyógymódokat, amelyek eredményességéhez, hatékonyságához nem fér kétség. Igaz, a népi gyógymódok, a természetgyógyászat hatásfokát sokan vitatják már jó ideje, de ez a lényegen nem változtat: az ember évezredeken át a természet ad- ta-kínálta gyógyszerekkel kúrálta magát. Egyes tudósok szerint a füvekkel gyógyítás tudománya egyidős az emberrel. Ősünk az állatvilágtól tanulta meg, hogy betegség esetén különböző füvek, növények rágcsálásával, eszegetésével segítsen magán, írásos feljegyzések a gyógyító növényekről mintegy 4-5 ezer évvel ezelőtt keletkeztek. Kínában időszámításunk előtt 3 ezer évvel már kidolgozták a növényekkel gyógyítás rfiódszere- it. Kontinensünkön az ókorban először Hippokrátész görög orvos foglalkozott a gyógynövényekkel. A legrégibb görög füveskönyv i. e. 300-ból származik. A babiloniak fedezték fel például a cékla, a zsálya, a kökörcsin és a csírázó gabona gyógyhatását. A kelet-ázsiai, a kínai és japán ősi gyógyászatban már ismerték a mandragoragyökér, a rebarbara, a fokhagyma gyógyító hatását. A római birodalom bukása, a kereszténység térhódítása után a gyógyítás tudománya is a kolostorokban élt tovább, főleg szerzetesek és apácák foglalkoztak gyógy teák készítésével. Tudásukat a nagyrészt görög és római gyűjteményekre, gyógyászati ismeretekre alapozták, ugyanakkor a népi megfigyeléseket, tapasztalatokat is felhasználták. Egyébként a népi gyógyítás és az orvoslás tudománya a középkorban sem technikájában, sem a használt szerek, alapanyagok tekintetében oly nagyon nem különült el. Nyugaton a 12. században kezdődött el szélesebb körben a gyógynövények ismertetése. Füvészkönyvek jelentek meg, amelyekben receptek, tanácsok olvashatók a gyógynövények felhasználásáról. írásos feljegyzések már a 13. században említik, hogy a fejedelemségekben működő, a mai orvosoknak megfelelő borbélyok gyógynövényekkel is kúrálták a betegeket. Az első magyar orvosi könyv 1578-ban jelent meg Kolozsvárott. A szerző, Melius Juhász Péter Herbárium című munkájában csaknem hatszáz növénynevet közöl, köztük hasznos gyógynövények neveit, javallatokat és állatgyógyászati tanácsokat is ad. Napjainkban akadnak orvosok, akik már nem idegenkednek a természetgyógyászat eredményeitől, sőt már tudományos, főleg gyógyszeripari kutatások is folynak annak érdekében, hogy a népi gyógyászat bizonyított eredményeit átmentsék a korszerű orvostudományba és a gyógyszergyártásba. Kiss György Mihály A legismertebb gyógynövények közé tartozik az orvosi kamilla, mely elsőrendű gyulladáscsökkentő, borogatásként és teaként egyaránt kiváló Az ember hajlamos rá, hogy az alvás fontosságát alábecsülje, vagy ne figyeljen rá. Pedig életünk csaknem egy harmadát alvással töltjük. A szükséges alvásmennyiség az embereknél genetikailag meghatározott, s mindenkinél más és más. 5 óra alvás éppúgy normális, mint 9 óra, ha az felel meg az illető szükségleteinek. Ha valaki hosszú időn keresztül csak 1 órával kevesebbet alszik, mint amennyi szükséges, akkor érzékenyebbé, fáradékonyabbá válik, és szellemi és fizikai teljesítőképessége is csökken. De mi is történik az alvás során? Négy fázist különböztetünk meg, amelyek éjszakánként 4- szer, 5-ször váltakoznak. Egy-egy fázis 60-90 perces időközönként kerül sorra. 1. szakasz: a könnyű alvás: az izmok eler- nyednek, a vérnyomás csökken. A testben mé- regtelenítési folyamat kezdődik, a szervezet izzadással olyan mérgező anyagokat választ ki, amelyeket napközben gyűjtött össze. 2. és 3. szakasz: az úgynevezett mély alvás: az anyagcsere eléri mélypontját, csupán néhány hormon kiválasztása zajlik, amelyek életfontosságú funkciókat biztosítanak. A tudósok úgy tartják, hogy a mélyalvás a test és a lélek általános regenerálását szolgálja. 4. szakasz: az úgynevezett álmodási szakasz: az agyban megkezdődik a tapasztalatok elrendezése. Ez a szakasz teszi lehetővé az alvás közbeni tanulást is. Hiszen azok, akik valami újat kívánnak elraktározni, vagy akiknek valami újhoz kell alkalmazkodniuk, azoknál erősebb ez az alvási szakasz. Éppen ezért a gyerekek számára a kiadós és zavartalan alvás igen fontos! Ahhoz, hogy ön igazán jól érezze magát, ismernie kell alvási szokásait. Ehhez tudnia kell, hogy mennyit alszik, és milyen időpontban kell lefeküdnie. Ezt a legkönnyebben a szabadsága alatt állapíthatja meg, ha legalább öt napon át a következőkre figyel: Esetenként akkor menjen aludni, amikor már fáradtnak érzi magát, s keljen fel, ha magától felébredt (természetesen vekker nélkül). Jegyezze fel naponta, hogy mikor ébredt, mikor A feljődésben lévő szervezetnek jóval több alvásra van szüksége. Ezért nagyon fontos, hogy az óvodás és az iskolás gyerekek időben feküdjenek le aludni feküdt le és hány órát aludt. Adja össze az órák számát, és ossza el a tesztnapok számával (az első és az utolsó napot nem kell figyelembe venni). így megtudja, hogy mennyi az ön ideális alvási ideje. A lefekvés legideálisabb időpontjának megállapításához először tudnia kell, hogy mikor a legkellemesebb az ébredésre. Ettől az időponttól már csak vissza kell számolnia a napi alvási időt, s megkapja a kívánt időpontot. Oröklodik-e a dohányzási hajiam? Úgy tűnik, a gének befolyásolják, hogy a születendő gyermek később dohányos lesz-e, mégpedig milyen mértékben, és azt is, hogy képes lesz-e esetleg abbahagyni a dohányzást. Ezt egy húsz éven át folytatott amerikai vizsgálat állapította meg. 4775 olyan ikerpáron tanulmányozták a problémát, aki katona volt a II. világháborúban. Dr. Dórit Carmelli, aki a kutatást irányította, a New England Journal of Medicine című orvosi folyóiratban tette közzé az eredményeket. Kimutatták, hogy az emberek különböző okokból dohányoznak, s köztük olyan személyek is találhatók, akiknek genetikus hajlamuk van rá. S, ha ezek egyszer elkezdték, nagyon nehezen tudnak róla leszokni. A megfigyeléseket csak férfiakon folytatták, de dr. Carmelli szerint az eredmény ugyanúgy vonatkozik a nőkre is. Kiderült, hogy az egypetéjű ikrek dohányzási hajlama megegyezik, míg a kétpetéjűeknél egyáltalán nem áll fenn ez a hasonlóság. Az egypetéjű ikrek 13 százalékánál egyik fivér sem dohányzott sohasem, kétpetéjűeknél ez az arány csak 7 százalék volt. Az egypetéjűek 39 százaléka erős dohányosnak bizonyult. A megfigyelt férfiak 80 százaléka dohányzott életében valamikor, 1960-ban ezeknek 60 százaléka még a nikotin rabja volt, 20 évvel később azonban ez a szám 39 százalékra esett. Carmelli szerint, ha megtalálják azokat a géneket, amelyek a dohányzási hajlamért „felelősek”, az orvosok megállapíthatják, milyen mértékben láncolja magához az egyes személyeket a cigaretta vagy a szivar. S akkor segíthetik őket a leszokásban. Persze dr. Carmelli tanulmánya nem mutatja ki pontosan, milyen mértékben felelősek a gének a dohányzási hajlamért, de annyit mindenesetre bizonyít, hogy a hajlamot örökölni lehet. Egyes tudósok óvtak attól, hogy túl nagy jelentőséget tulajdonítsanak a 20 éves vizsgálat eredményének. Dr. Jack Henningfield, a John Hopkins University professzora kijelentette: az amerikai férfi dohányosok felének sikerült leszokni a legutóbbi években. Dr. Carmelli megállapítása mellett szól, hogy tapasztalatok szerint dohányos család gyermeke legtöbb esetben szintén dohányos lesz. A zsebkendő Nemcsak „orrtörlésre való könnyűség” A hajdani illemkódexek nem szolgáltak eleinknek útmutatással arra az esetre, ha leküzdhetetlen ingerük támadt köhögni, tüsszögni, netán a nátha csalhatatlan tünetei jelentkeztek orruk tájékán. A jól nevelt hölgyek, urak is csak kezük segítségével próbálták leplezni, eltüntetni e kellemetlenségek nyomait és következményeit. Felséges asszony, Medici Katalin tette szalonképessé a ma használatos zsebkendők ősét, az „orrtörlésre való könnyűséget”. Olaszhonban ugyan már elterjedt különféle textildarabkák használata, de a francia udvar kényes dámái nem éltek efféle rongyszerű alkalmatosságokkal. Egészen addig, míg a pompakedvelő Medici Katalin meg nem jelent körükben az első „igazi” — finom anyagból hímzett, csipkével díszített és kölnivel illatosított — zsebkendőcsodával. A királyasszonyi találmánynak hamar hírét vették a környező országokban, s kevéssel utóbb szinte egész Európában elterjedt a zsebkendő-divat. Az illemtan újabb kori fejezeteiben már alapszabályként szerepel, hogy az „orrtörlő könnyűségnek” mindig kéznél kell lennie. S persze nemcsak rakoncátlan szaglószervünk fújására, törölgetésére szolgál. Szükségünk lehet rá akkor is, ha társaságban, kamaraelőadáson vagy más alkalommal ásítanunk kell. Az unalomnak, az elálmosodásnak ezzel a sajátos külső megnyilatkozásával ugyan az illemtanászok szerint „grimasz nélkül is meg lehet birkózni, ha szorosra zárt szájjal többször úriunkon át veszünk mély lélegzetet”. De hozzáteszik, hogy ha mégsem sikerül, ásításra nyíló szánkat rejtsük zsebkendő mögé, s álcázzuk tüsszentésnek a kellemetlen aktust. A papírkendők megjelenésével kissé háttérbe szorult Medici Katalin divatleleménye. A mellényzsebből kikandikáló díszkendő és a ridikülben lapuló illatos könnyűség azonban még sokáig elmaradhatatlan tartozéka lesz az eleganciának és a női kellemnek. —borgó— FEB
