Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-07 / 5. szám

1993. január 7., csütörtök HAZAI TÜKÖR kRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A túl korai versenyeztetés árt a lónak Mit jelent a szó: ivadékvizsgálat? A versenyparipák komoly vizsgálatok és tesztelések után vehetnek csak részt a versenyeken FOTÓ: FAZEKAS FERENC Olvasóink írják Cél: az országos helyezés Iskolánkban is megrendezésre került az idegen nyelvi nap. Utoljára versenyeztek az oroszosok a német és angol nyelvet tanulókkal. A vetélkedő nagy népszerűségnek örvendett, a tanu­lók plusz csapatokat is szerveztek. A nyelvszakos tanároknak így több lehetőség adódott jó fellépésű, magabiztos tanulókat megfi­gyelni, kiválasztani a tanulmányi versenyekre. Ebben az iskolá­ban hagyomány sikeresen szerepelni, s szeretnénk megismételni tavalyi sikerünket, amikor is egyik tanulónk az országos verse­nyen 5. helyezést ért el. B. P.-NÉ, A BÉKÉSI KARÁCS TERÉZ ÁLTALÁNOS ISKOLA MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐJE Mézes madzag Nem tudom a pontos dátumot, de az Önök lapjában olvastam a telefonbekötések sorrendjéről, melyben az illetékes nyilatkozott az ütemezésről. ígérte, hogy 1992-ben a Szarvasi út és a Mokri út által határolt területen, míg 1993-ban a Lencsési úti lakótelepen és Erzsébethelyen is megtörténik a bekötés. Igen ám, de pont fordítva történt a dolog, s így lett az örömből üröm. Igaz, hozzászokhattunk volna már, hogy itt Békéscsabán a Lencsési úti lakótelep az édes gyermekek közé, mi pedig (III., IV., V. kerület) a mostohák közé tartozunk. Pedig mi is épp olyan emberek vagyunk és szeretnénk jobb körülmények között élni. Tőlünk csak elvenni szokás—gondolok itt az autóbuszjáratokra —, de adni igen ritkán. Nekünk, akik nem lakótelepen élünk csak adni kötelességünk, akár kemény forintokat is. így gázvezeték, kövesút, járda és szennyvízcsatorna építésére, míg a lakótelepiek mindezt készen kapják. NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN Kettévágták a mézes madzagot A fenti levélre Kopcsák Mihály, a Békés Megyei Távközlési Üzem vezetője adott választ. — A Magyar Távközlési Rt. — a levélben említett időpontban még vállalat — Szegedi Igazgatóságának terveiben 1992-ben valóban szerepelt az említett terület távbeszélő-hálózatának kiépítése a város más területei mellett. À fejlesztési források azonban az év közepére annyira be­szűkültek, hogy az 1992. évre szükséges 140 mFt-ból még a fele sem maradt meg, így a terveinkből vágyak maradtak, s az idei évben csak egy úgynevezett alapozó hálózatbővítéshez foghat­tunk hozzá. Ez azt jelenti, hogy a központból kiindulva a következő évek hálózatbővítéseihez szükséges nagyegységű kábeleket be tudtuk húzni a csőhálózatba, hogy onnan tovább tudjuk építeni. Emellett a belvárosban — mely egy igen jól körülhatárolható terület — tudtuk megoldani a teljes hálózatre­konstrukciót. Ezáltal vált lehetővé, hogy ezen a területen mint­egy 1400 új távbeszélő-állomást szerelhessünk fel és kapcsol­hassunk be, mely kisebb-nagyobb zökkenőkkel sikerült is. Volt azonban egy olyan területe a városnak, ahová most nem kellett új nagyegységű kábelt behúzni ahhoz, hogy nagyszámú távbeszélő-állomást lehessen bekapcsolni. Ez a Lencsési úti lakótelep, ahol kis ráfordítással mintegy 550 állomást kapcsol­tunk be. így is maradt még nagyszámú kielégítetlen igény a területen, mivel ez a meglévő hálózat sem ért oda mindenhová. Egyébként semmivel sem édesebb gyermeke a Matáv Rt.-nek a Lencsési úti lakótelep, mint a Mokri, vagy a Kulich, netán a város más területei. De az anyagi lehetőségek az 1992-es évben nem tették lehetővé a további fejlesztést. Gondolom a kedves olvasó is megtalálta az újságban azt a pályázati felhívást, mely a város több területén a távbeszélő-hálózat építésére szól 1993. február 1-jei kezdési és június 30-ai befejezési határidővel. Ebben szerepel a kérdéses terület is. Nagyon remélem, hogy az a pénz, amely ehhez a fejlesztéshez szükséges — úgy tűnik — most rendelkezésünkre áll, s ki tudjuk ezeken a területeken is elégíteni az évek, sőt évtizedek óta telefonra várók igényeit. A munka egyébként 1993-ban még nem fejeződik be, hiszen vannak még a városban „fehér foltok”, ahová a hálózatnak el kell érnie, serre jelenlegi ismereteink szerint 1994-ben lesz módunk. Addig is csaik türelmet és megértést tudok kérni, bár tudom, hogy abból már volt elég, s abból még nem lesz telefon. Felvételi a békési református gimnáziumba / Áfás az üvegbetét is A visszaváltható üvegek be­tétjére is vonatkozik a 25 szá­zalékos általános forgalmi adó. Kozma András, a keres­kedelempolitikai főosztály munkatársa elmondta: a betéti díj szabadáras, nincs rögzített díja, vállalatonként változó lehet, az áfa azonban egyönte­tűen 25 százalék ezekre az üvegekre, illetve göngyöle­gekre. Ezek visszaváltásakor a vásárlóknak is ezt a meg­emelt betéti díjat fizetik ki. Meghosszabbítás Békésszentandráson az ön- kormányzat 1993. június 30- áig meghosszabbította Sinka Imrénének, a Hunyadi János Általános Iskola igazgatójá­nak megbízatását. Egyben megbízta a polgármestert a testület, hogy a következő ta­nítási év kezdetéig igazgatói pályázatot írjon ki erre a be­osztásra. Tisztújító közgyűlés A Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége Békés és Körzete Szervezete január 9-én, szom­baton 10 órakor tartja vezető­ségválasztó éves tisztújító közgyűlését. A szervezők a békési Egyetértés Termelő- szövetkezet központjában tar­tandó rendezvényre csaknem 250 tagot várnak, akik az egyesület munkájával kap­csolatos beszámolók megvi­tatása után megválasztják a szervezet új vezetőségét, majd ezt követően tájékoztató hangzik el a szövetség orszá­gos vezetőségének munkájá­ról. Kastély ajándékba? A Szellőző Művek jogutódja­ként létrejött Szellőző Művek és Gépgyár Részvénytársa­ságnak Mezőgyán is alapítója 2 millió 700 ezerforintos rész­vénnyel. Az igazgatóságnak a volt vezérigazgató, Farkas Lóránt is tagja, aki továbbra is segítőkészséget mutat a nagy- gyantéiaknak abban, hogy a településük tulajdonba vagy használatra megkaphassa az ez idáig a Szellőző Művek ál­tal használt nagygyantéi kas­télyt. Mindez pedig — mint Varga Albert, a Nagygyantén élő mezőgyáni alpolgármes­ter elmondta — segítené a kis­település önállóvá válását, hiszen a kastély otthont adhat­na a polgármesteri hiva­talnak és a törvény által meg­követelt alapfokú oktatás­nak. Földárverés Csorváson Csorváson a Békés Megyei Kárrendezési Hivatal döntése szerint január 15-én 9 órakor lesz a második földárverés. Ekkor a Békéscsabai Állami Gazdaság 2-es és 3-as tábláira lehet majd licitálni. A földár­verés helye a közösségi ház nagyterme. December 22-én Mezőhegye­sen a mezőgazdasági kombi­nát felújítás alatt álló fedett lovardájában került sor a kan­cacsikók idei ivadékvizsgála­tára. A lótenyésztés fortélyai­ban járatlan olvasóink részére dr. Sás Menyhérttől, az állat- tenyésztési főágazat igazga­tójától kértünk felvilágosí­tást. — A mezőhegyesi sportfél- vér tenyésztésével szemben elsődleges kívánalom, hogy olyan csikókat, olyan sportlo­vakat neveljünk, amelyek ké­pesek megfelelően szerepelni a hazai és a külföldi versenye­ken. Hároméves korukban külön a kancákat és külön a méncsikókat behozzuk a köz­ponti istállóba, ahol megfele­lő felkészítés után mintegy féléves munkával nyereg alá tanítjuk őket. Ezután kerül sor az úgynevezett ivadékvizsgá­latra. —Kérem, szóljon a mostani vizsgálatról! — Most 13 fiatal kancát minősítettünk, származásuk alapján ménenként értékeltük őket. Az így kapott ismeretek alapján tudjuk azt eldönteni, hogy egy-egy fedező ménünk használható-e továbbra is a te­nyésztésben. Az ivadékvizsga négy rész­ből áll. Először az állat megje­A Körösi Csorna Sándor Főis­kola a TEMPUS-program ke­retében Angliába küldött hall­gatói tízhetes tanulmányút- jukról hazaérkeztek. Természetesen a két és fél hónap nem minden percét fog­lalta el a munka, jutott némi idő az emberek, az ország és a szokások megismerésére is. Élménydús kirándulásokat tettek többek között Walesbe, ahol egy teljes hétvégét töltöt­tek és megnéztek néhány hí­res-hírhedt angol kastélyt. Ér­dekességként számoltak be arról, hogy az oxfordi diákok­nak a mai napig kötelező jel­leggel viselniük kell a klasszi­kus egyetemista uniformist. A sok látnivaló és az angol nyelvtudás gyarapítása mel­lenését vizsgáljuk. Értékeljük a különböző testtájakat, a láb­állást, a patákat, az állat felső vonalát. A vizsga második ré­szében következik a csikók szabadon ugratása. Ekkor a mozgáskészséget, az ugróké­pességet pontozzuk. A harma­dik vizsgálati metódusban a csikó nyereg alatti munkáját vesszük szemügyre. Az érté­kelés fő szempontja az, hogy az állat mennyire tud lovasá­val kontaktust teremteni, hogy mennyire érzi lovasának a segítőkészségét. Az ivadék­vizsga negyedik része egy rö­vidített díjlovagló program­ból áll. Ekkor — szintén nye­reg alatt — az állatnak a lépés­ben, ügetésben és vágtában való mozgását figyeljük, ille­tőleg a nyugodtságát, vérmér­sékletét, tanulékonyságát. Ezt követően a lovas elereszti az állatot, teljes vágtára kény­szeríti mintegy négy percen keresztül. Most a gyorsaságot értékeljük, valamint a csikó kondícióját. A vágta után az állat pulzusát, szívverését, lé­legzését állatorvos vizsgálja. Ezek az adatok mutatják, hogy a csikó mennyire bírja az előzőekben felsorolt terhelé­seket. A végső értékelésnél ezeket sem szabad figyelmen kívül hagynunk. lett rengeteg tapasztalatot gyűjtöttek a különböző általá­nos, közép- és speciális isko­lákban, s ezáltal némi betekin­tést nyertek az angol oktatás rendjébe. Beszámolójukban elmondták, hogy lényeges különbség az 1—6. osztályig terjedő általános iskolai taní­tásban van. Mindjárt az elsőés talán legfontosabb különbség, hogy az első osztályba kerülő gyerekek számára nem jelent akkora megrázkódtatást az is­kola, mert az mintegy folyta­tása az óvodának és a 4-5 éves korban elkezdett előkészítés­nek. Minden tanteremben van egy számítógép, így már idő­ben megtanulják használni. Az első hat évben nem kapnak semmiféle osztályzatot a kis­— Milyen időközönként kerül sor egy-egy ivadékvizs­gálatra? — A félvéreknél évente két alkalommal: kora tavasszal a méneknél, december táján pe­dig a kancáknál. A vizsgák után a bizottság eldönti, mely csikók maradnak meg a te­nyésztésben, melyek kerül­nek azonnal vagy később érté­kesítésre. — Állandóak a „vizsgakö­vetelmények” ? — Tíz-tizenöt évvel ezelőtt a szakemberek a mostaninál szigorúbb követelményeket támasztottak. Ezek a Hol- stein-ménektől származó csi­kók azonban lassan „érnek”, túl korán nem lenne szeren­csés dolog nagy próbatétel elé állítani őket. Ha négyéves ko­ruk előtt részt vesznek a területi, illetve az országos versenyeken, nagyon hamar tönkremennek a lábaik, de még a belső nemes szerveik is. Előfordulhat, hogy az orszá­gos bajnokságon egy ilyen ló már nyolcéves korában képte­len jól szerepelni, vissza kell irányítani a tenyésztésbe. Ezt elkerülendő, a kancacsikókat előbb tenyésztésbe fogjuk, a komolyabb versenyzést csak öt-hat éves korukban kezdhe­tik meg. „ Ménesi György diákok, csupán egy saját ma­guk által a tanár segítségével kitöltendő teljesítménylapot, melyen minden év végén be­jelölik a fejlődés mértékét az egyes „tantárgyakból”. Nagyon nagy gondot fordí­tanak arra, hogy az úgyneve­zett speciális iskolák, azaz gyógypedagógiai iskolák a le­hető legjobban felszerelt isko­lák közé tartozzanak. A tanulmányúiról hazatér­teknek azonban beszámolókat és vizsgákat kell tenniük, de sok tárgyból halasztást és némi könnyítést is kaptak, amit majd a következő félévben kell bepó­tolniuk, de — bevallásuk sze­rint —ennyi pluszmunkát meg­ér az odakint töltött idő. Ipacs Mónika A Békési Szegedi Kis István Református Gimnázium alapí­tásától, 1552-től a környék ok­tatási centruma. Az államosítá­sig, vagyis 1948-ig nyolc osztá­lyos egyházi iskolaként műkö­dött. Egy esztendeje ismét re­formátus gimnáziumként lát el fontos feladatokat a tanintézet, melyben jelenleg 372 diák ta­nul. A békési gimnáziumban ez év szeptemberétől egy osz­tállyal — maximum harminc tanulóval—megkezdődik a hat évfolyamos gimnáziumi okta­tás a Kecskeméti Református Gimnázium tanterve alapján. A hat évfolyamos gimnáziumba, mely a tehetséggondozást tűzte egyik feladatául, felekezeti ho­vatartozás nélkül várják a ha­todikos és hetedikes, jó maga­viseletű, szorgalmas tanulók jelentkezését. A vidéki gyer­mekeknek kollégiumi elhe­lyezést biztosítanak. Az ér­deklődő szülőknek január 11- én, hétfőn este hat órakor a gimnáziumban szülői érte­kezletet tartanak, de informá­cióval szolgálnak a 66/341- 867-es telefonon, vagy levél­ben. A felvételi vizsgákat — magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, kör­nyezetismeret, valamint ide­gen nyelv — január 23-án, szombaton tíz órától a gimná­ziumban (Békés, Petőfi Sán­dor u. 11—13. sz.) rendezik. Itthon a főiskolások Érdekességek az angol oktatásról

Next

/
Thumbnails
Contents