Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-07 / 5. szám
Orosháza címere Az oldalt szerkesztette Csete Hona. Telefon: (66)450-450 Hírbe(n) hozzuk! Labdarúgó-hírek Nagyszénás.—A Nagyszéná- si SE edzői tisztjéről lemondott Boér Ernő helyett a szezon végéig (július 31-éig) Pa- tyi Béla új vezető edző fogja szakmailag irányítani, felkészíteni a csapatot. Az újjáalakult SE január 23-án tartja első közgyűlését. Sok munkanélküli Pusztaföldvár. — A legfrissebb adatok szerint a községben 161 a munkanélküliek száma. A 14,4 százalékos ráta rendkívül magas, és úgy tűnik, hogy ez a szám még emelkedni fog. / Edességutalványok Nagyszénás. — A helyi áfész minden részjeggyel rendelkező tagjának tavaly 300 forintos édességutalvánnyal kedveskedett. A nyugdíjas dolgozók 1000 forintos utalványokat kaptak, amiket az áfész üzleteiben vásárolhatnak le. Alapítványt létesítettek Csanádapáca. — Az önkormányzat képviselő-testülete Csanádapácáért Alapítványt hozott létre legutóbbi ülésén azzal a nem titkolt szándékkal, hogy támogassa a sportot, a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a bűnmegélőzést, a diák- vagy szabadidős sporttevékenységet. Közvágóhíd lesz Gádoros. — Miért költöttek olyan sokat arra a vágóhídra? — faggatta a képviselő- testületet egy polgár a közmeghallgatáson. íme a válasz: — A Köjál bezárással fenyegetett, ha már költeni kell rá, tegyük rendbe teljesen! A felújítás után nem kényszervágó- hídként, hanem közvágóhíd- ként üzemel a létesítmény Költségvetés Nagyszénás. — A nagyszéná- si önkormányzat képviselőtestülete előzetesen december 28-ára tűzte ki a település 1993. évi költségvetésének tárgyalását. Mivel az Ország- gyűlés által elfogadott állami költségvetési irányelvek — ennek alapján lehet véglegesíteni a nagyközség költségvetését — csak aznap reggel kerültek a képviselő-testület birtokába, így az ülést január 14-ére halasztották. OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE 1993. január 7., csütörtök Embereket nevelnek, akik majd katonák lesznek Kisfiúként minden gyerek játszik katonásdit. Nagyobbacska fejjel, a pályaválasztás idején is vonzó ez a pálya, csak kevesen tudják mivel jár. Orosházán 1987 óta működik egy iskola, a Műszaki Technikai Honvéd Szakközépiskola, ahol jelenleg 80 diák tanul. Néhány évnek el kellett telnie, hogy a közvélemény tudomásul vegye, elfogadja létezését, megismerje törekvéseit. Egy éve dolgoznak igazán önállóan, nyitottabban. Kiss Bálint alezredes igazgatót arra kértük, mutassa be az intézményt. — Öt évvel ezelőtt a volt műszaki alakulat alárendeltségébe, majd az átalakulást követően a Honvédelmi Minisztérium irányítása alá kerültünk. Szeptember óta 4+1-es rendszerben oktatunk, ami annyit jelent, hogy az ötödik évben — mint a polgári életben — technikusi képesítést szereznek a növendékek és ekkor történik meg a konkrét, szakmai felkészítésük is. Ötödévesként már mint hivatásos hallgatók tanulnak. — Új a szervezési, képzési rendjük. A régihez képest mit emelne ki? — Ideológiamentesen és világnézetileg semlegesen készítjük fel diákjainkat. 18 éves korukra megismerkednek minden világnézettel, majd választanak. A vallási ismeretek is ide tartoznak, ezzel osztályfőnöki órák keretében találkoznak. Egyszerűen úgy fogalmaznék: embereket szeretnénk nevelni, akik majd katonák lesznek. — 14 évesen vonzódnak e pálya iránt. Hogyan tudják ezt a vonzalmat táplálni, fokozni? — Úgy neveljük őket, hogy megteremtődjön bennük a katonai pálya presztízse. Az iskola kiemelt feladata a katonai életpályára történő felkészítés. Bentlakásos intézmény a mienk, a délutáni nevelés során, a szabadidős tevékenységben is egyfajta katonai nevelés folyik. Csete Ilona Az iskola szakmát is ad a fiatalok kezébe FOTÓ: SZŰCS LÁSZLÓ A gázosok 30 éve közöttünk Orosháza. — Térségünkben 1962 óta van folyamatos gázszolgáltatás. A 30 esztendő négy nagyobb szakaszáról Szabó István üzemigazgató számolt be lapunknak. — A hetvenes évek legelején raktuk le az alapokat Orosházán (a Dégáz Orosházi Ki- rendeltsége 1968-ban alakult meg) és Battonyán. Az azt követő 10 esztendőben bővítettük szolgáltatási területünket. A fejlődés 1988-ig volt a legintenzívebb. Ekkor az országos energiai irányelvek változásai lehetővé tették azoknak a falvaknak a bekapcsolását is a rendszerbe, amelyekről addig szó sem lehetett. Ennek köszönhető, hogy egyedülálló sűrűségű településhálózatot tudtunk létrehozni. A helyi kirendeltségből 1988-ban lett üzemigazgatóság. Jelenleg 4 városban és 15 községben évi 120 millió köbméter földgázt értékesítünk, amelynek 60 százaléka a háztartási, 10 százaléka az ipari és 30 százaléka az általános célú. Fennállásunk óta 780 kilométer vezetéket építettünk és üzemeltetünk. Gádoros. — Ritka pillanatot kapott lencsevégre fotóriporterünk. A faluban, a volt áfész- bolt helyén nyílt egy ruházati üzlet. Legnagyobb meglepetésünkre a vásárlók éppen az eresebbik nemet képviselték, só't, a pult mögött is férfi állt, maga a vállalkozó, Hegedűs József. Elmondása szerint a novemberi nyitás óta sokan megfordultak már a boltban, hiszen a faluban ruházati cikkeket kevés helyen árulnak. Itt a bundacipó'tól kezdve a fehérneműig, a férfipulóverig, a gyermekoverállig minden kapható. S miközben a kínálatot mustráljuk, megjelenik néhány újabb vásárló. — Apánknak való cipó' kellene — mondja az asszony, majd a rövid szemrevételezés után „felöltözteti” — karácsonyi eló'- relátással — egész családját. A „megtévedt” iparos Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy iparos ember. Vállalkozó volt az istenadta. Szerényen — az idei adóbevallásig még nem szegényen — élt, éldegélt, szorgalmasan dolgozott nap nap után. Asztala fölé görnyedt reggel nyolckor, hogy délután hatra kitermelje az adóelőleget, a nyugdíjjárulékot, a bérleti díjat, a fűtés és az áram díját. Történt egy napon, hogy a déli harangszóval egy időben vásárlók léptek üzletébe. Az igazi vállalkozó ilyenkor nem a rolót húzza le a kedves vendég előtt, hanem udvariasan beljebb invitálja. A szemüveges uraság és asszonyság kiválasztotta a legolcsóbb portékát. Hősünk elővette, majd becsomagolta az árut, az érte járó „garasokat” éppen tenné a kasszába, amikor megszólal a kedves idegen: —Nem felejtett el valamit? —Nem, a nyugtát máris írom—szólt a válasz, de mint kiderült, későn. A vásárló uraságból adóellenőrré változott hivatali mindenható ekkor villantotta ki fogafehérjét és diadalittasan tette le az asztalra az előre gépelt jegyzőkönyvet, amelyből megtudhatta hősünk, hogy nyugtaadási kötelezettségének nem tett eleget. Balgaságáért, vagyis lassúságáért majd 20 ezer—aranytallér helyett—forintot kell fizetnie. Nem érti a megtévedt iparos, hogy amíg az üzletében tartózkodik a vásárló —- még ha ellenőr is az illető —, miért ne adhatna neki számlát?! Adta volna a szerencsétlen, de ahogy a jó kereskedőhöz illik, először kiszolgált, csomagolt stb., stb., stb. Iparosunk perre menne, lehet, hogy nyerne, de mi lesz, ha tényleg nyer? Visszajöhet a mindenható „adós” és addig keres, amíg talál magának hibát. Mesénk lassan véget ér, aki nem hiszi, járjon utána, de inkább vigyázzon a saját nyugtájára! ^ 0* ZK. Baki volt a bukkanó Gádoros. — Örök és örökölt témája a falunak. A decemberi közmeghallgatáson se „hallgatták el” a lakosok a bukkanót. Az 1989-ben — lakossági kérésre —elkezdett beruházás ellen akkor emelték fel szavukat a gádo- rosiak, amikor meglátták, milyen is a fekvőrendőr. Már félkész állapotban felverték a „művet”, az építkezés azonban — lakossági véleményre — folytatódott. Mondják, a gyerekek biztonságos közlekedése érdekében jött létre. Valami sántíthat a dologban... — Járda hiányában a közutat kell használnia minden erre járónak — apellált egy helybeli. — Örök szálka lesz ez a szemünkben. A bukkanó nem más, mint a falu szégyene! Elkészült a munkaterv Kardoskút. — A képviselő- testület elfogadta jövő évi munkatervét. Ebben szerepel többek között a közbiztonság helyzetének elemzése, a munkanélküliség felmérése, a távközlés fejlesztésének lehetősége, az egészségügy helyi adottságainak vizsgálata, az általános iskola, óvoda tárgyi és személyi feltételei stb. Világos éjszakák Pusztaföldvár. — A decemberi városoldalon arról cikkeztünk, hogy a településen a közvilágítással bajok vannak. A közmeghallgatáson a Dé- mász szakembere meghallgatta a lakosság észrevételeit és már másnap intézkedett. Azóta sok helyen kicserélték a rossz izzókat, a sötét helyeken ismét égnek a lámpák. Az ufók időjós hörcsögök voltak Mint minden rendes gazda, a szénási termelőszövetkezet is igyekezett időben elvégezni az őszi munkákat. Még októberben történt, hogy a traktorok szorgalmasan forgatták a földet, amikor a gépkocsivezetők furcsa dologra figyeltek fel. A talaj érdekes átalakulása keltette fel az érdeklődést: itt is, ott is érdekes földhalmok domborodtak. Vajon mi lehet ez? Találgatták volna napestig, ha a munka nem szorítja őket. A kíváncsiság azonban a dombocskák vizsgálatára serkentett embereket. A félelemmel vegyes közjáték viszont majdnem meghiúsította a diagnózist, amikor valaki így kiáltott fel: — Ne bántsátok, mi van, ha ufó csinálta?! Miután győzött a tudásvágy, egyikük megbontotta a földrakást. A vizsgálódás meglepő eredményt hozott, ugyanis a földkupac alatt kukorica-, napraforgó- és más magvak lapultak. így még titokzatosabbnak tűnt a „lelet”. A rejtély hamarosan megoldódni látszott, amikor az egyik éles szemű munkás egy hörcsögöt pillantott meg, amint az éppen befúrta magát a sok „piramis” egyike alá. Még soha nem tapasztalt módon a hörcsögök élelmiszerraktárukat a föld fölé építették. Megkérdeztünk idős embereket, tapasztaltak-e már hasonlót? Józsi bácsi, a rangidős elmondta, hogy látni ugyan még nem látott ilyet, viszont hallott effélét a nagyapjától. Az állatok ugyanis megérzik az időjárás változásait, a hörcsög a föld felett helyezi el élelmiszer-tartalékait, előre jelezve, hogy csapadékban gazdag telünk lesz. Igaz, még a tél közepén se járunk, de izgatottan várjuk, a mi kis időjósaink előrejelzése vajon beválik-e? J. Vági Kata
