Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-07 / 5. szám
Drágul a gépjárművek műszaki vizsgadíja A gépjárművek műszaki vizsgadíja rövidesen emelkedik — közölte az MTI-vel Gyurko- vics Sándor, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium államtitkára. A személyautók műszaki vizsgáztatásáért várhatóan a jelenlegi 620 forintnak valamivel több mint kétszeresét kell majd fizetniük az autótulajdonosoknak, de változnak a díjtételek a teherautók vizsgáztatásánál is. Béres csepp féláron A Vöröskereszt városi szervezete Békéscsabán a rászorulók részére lehetőséget biztosít arra, hogy féláron jussanak a szervezet immunrendszerét erősítő Béres csepphez. Érdeklődni munkanapokon lehet az Andrássy út 19. szám alatti székházukban. OMO-nyertes Szeghalmon Az ismert mosópormárka legutóbbi nyereményakciójának sorsolásánál egy szeghalmi vevőnek is kedvezétt a szerencse. A helyi Maxiker nagykereskedelmi boltjában vásárolt OMO mosóporon kívül egy Zanussi mosógépet is jelentett a pedagógus házaspárnak. / Ranschburg Agnes előadása Hétfőn délután 15 órától Békéscsabán a megyei könyvtárban „A kreatív személyiség- fejlesztés lehetőségei és korlátái” című előadás-sorozat következő részére kerül sor Ranschburg Ágnes pszichológus előadásában. Címe: „Járt utat a járatlanért érdemes-e elhagyni?”. Az érdeklődők választ kapnak a téma keretén belül a „döntési folyamatok és választási képességek a kockázat keretében” problémakörére. Új üzemeltető Békésszentandrás nagyközség önkormányzata úgy döntött, hogy saját tulajdonába veszi át a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat közműva- gyonát. A képviselők úgy döntöttek, hogy január 1-jétől a helyi víz- és csatomaművet alaptevékenységként üzemeltetik. A jegyzőt bízták meg azzal, hogy az 1993-as költségvetés készítésekor a személyi és tárgyi feltételeket, a működéshez szükséges szerződéseket előkészítse. Fogadóóra Dr. Vastagh Pál országgyűlési képviselő fogadóórát tart január 11-én 12.30 órától 13.30 óráig Orosházán, az MSZP irodáján, Szabadság tér 3.1.2. alatt. „AKI MELLETT NEM MARADNAK MEG SOKÁIG KIPRÓBÁLT BARÁTAI, AZ ELVISELHETETLEN TERMÉSZETŰ” (Démokritosz) KÖRKÉP 1993. január 7., csütörtök Jaj a legyőzöttnek! (Folytatás az 1. oldalról) jöttek, követelve a ház kulcsát és a szabad bejárást. A házigazda a konyhában ültette le őket, türelmes szavakkal többször is elmagyarázva nekik a jogi helyzetet, azt tudniillik, hogy a házat lakottan vették meg. „Az engem nem érdekel, mikor takarodtok innen, ha úgy tartja kedvem, bármikor bemegyek bármelyik szobába.” — csattant fel Horváth Mihály. Szó szót követett, apa és fia egyre emeltebb hangon sértegette dr. Farkas Jánost és feleségét. „Ne ágyazzak itt (Folytatás az 1. oldalról) hozta létre ezt a részleget, többszöri profilváltás után a Szarvasi Szirénnel kooperálva alakították ki a varrodát. — Átlagon felüli a táppénzesek száma — mondja az igazgató a levél tartalmának hallatán. (Ottjáriunkkor hárman voltak táppénzen.) — A normákat pedig nem mi szabjuk meg, hanem a szarvasiak. Minden varrási műveletre normaidőt és bérkategóriát írnak elő, amit hatékony munkavégzéshez állapítottak meg. (A szénási lányok, aszonyok többsége betanított munkás, csupán két vagy három fő szakképzett.) A bérkérdésre sem tudok mást mondani, mi a Szirén-normák szerint fizetünk. Az itteniek teljesítménye kevés, Szarvason is megmondták! De hallgassuk meg a levélírókat is, ők mit szólnak mindehhez: A gallérozó: — Én úgy érzem, hozom a maximumot, igaz, a december egyébként is csúcs volt. A rövid hónapban sokat dolgoztam, így összepe- dáloztam 5—6 ezer forintot. A volt bedolgozó: — Amíg otthon dolgoztam, a másfélmeg nektek!?” — nézett Horváth Mihályra a házigazda. Majd odafordult a fiúhoz: „Neked pedig tudnod kellene, hogy a rendőr gatyában is rendőr.” (Később kiderült, ezzel a megjegyzésével Horváth Attila jelenlegi foglalkozására utalt dr. Farkas János.) Miután a háziaknak elege lett a „vendéglátásból”, felhívták telefonon dr. Iszály Györgyöt, a falu jegyzőjét. Iszály úr közölte: ez bizony magánlaksértés. „Azt nem Iszály fogja megmondani” — így valamelyik Horváth. Erre szeresét kerestem az itteni béremnek. Higgye el, nem lopom a napot, de ezzel az 1 forint 43 filléres reszorttal nem lehet keresni. A szőrmés (aki valamikor a szőrmeüzemben dolgozott): — Zsebeket varrók, nyolc óra alatt 350—370 darabot teljesítek 1 forint 05 fillérért. A minimálbért sem érem el. A szőrmében 12 ezer forintot kerestem, azt ígérték, itt 8 ezer forint lesz a fizetés. Persze ígértek októberben bérfejlesztést is, az is pusztába kiáltott szó maradt. Soványáé Nagy Erzsébetet, a Szirén műszaki vezetőjét is megkerestük, aki az alábbiakat mondta el: — Jó a kapcsolatunk a leányvállalattal, beleszólási jogunk viszont nincs az ott történtekbe. A normáink kegyetlenek, szigorú a minőségi követelmény is, de mindkettő teljesíthető. Sok múlik a munkaszervezésen és természetesen az asszonyok részéről a munkához való hozzáálláson. Hogy elmaradt a bérfejlesztés? 1991 szeptembere óta a Szirénben egyáltalán nem tudtunk béreket emelni. Csete Ilona következett a Mezőkovácsházi Rendőrkapitányság éjszakai ügyelete. „Ha szép szóra nem távoznak, kiküldők két járőrt” — mondta az ügyeletes tiszt. Nos, Horváthék elmentek. Az interjú elmaradt. Az újságíró szedelőzködik. Az ötéves Farkas Katika és a hatéves Farkas Jancsika könyörgőre fogja a dolgot: — Bácsi, ne menj még el! A kapuban Farkasné küszködve a könnyeivel: — Gondolja el, mi történt volna, ha maga nincs itt! Ménesi György Maradhatna a cipészműhely Január 2-i számunkban „A suszter otthon kopácsoljon!’* címmel írtunk a Körösvidéki Cipészszövetkezet utolsónak bezárásra kerülő' békéscsabai cipészműhelyéről. A szomorú tényre eredetileg is olvasóink hívták fel a figyelmünket, s beszámolónk sem maradt visszhangtalanul. A környék lakói megkeresték képviselőjüket, Goldman Györgyöt, aki tájékoztatta lapunkat, hogy az üzlet megszüntetése a magas bérleti díjra való hivatkozással alaptalan. Az ősz folyamán valóban hozott a békéscsabai önkormányzat egy rendeletet a nem lakás célú helyiségek bérleti díjának módosításáról, ám ezt a decemberben született 40/1992-es önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezte, s az utóbbi értelmében például a Kazinczy utcai cipészműhely bérleti díja az idén is megegyezik a tavalyiéval. Információnkat szerettük volna megosztani Zahorán Jánossal, a Körösvidéki Cipészszövetkezet elnökével, akit nem sikerült elérnünk, bár titkárnője megígérte, hogy létrehozza köztünk a kapcsolatot. Sajnos a megbeszélt határidőig hiába vártuk jelentkezését, pedig — az érintettekkel együtt — nagyon kíváncsiak lennénk döntésére a rendelet módosítása ismeretének birtokában. Amint a bezárt cipészműhely további sorsáról értesülünk, tájékoztatjuk olvasóinkat. (Lenthár) „Decemberben öt-hatezret pedáloztam össze” Gyulai húsok, húskészítmények Békéscsabán Olcsóbb is, frissebb is Az áru frissességéről ki-ki meggyőződhet. Seres Lajos boltvezető két orosházi kiskereskedőnek, Csizmadia Tibornak és feleségének mutatja be az áruválasztékot FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Keddtől diszkontboltot működtet a megyeszékhelyen is a Gyulai Húskombinát. A csődöt mondott Csabai Húsker Két- egyházi úti hús- és készítménykiadóját vették bérbe ebből a célból. A gyulai diszkontboltok sikerét látva úgy határoztak: kell Békéscsabán is egy olyan hely, ahol akiskereskedők, vendéglátósok a nagykereskedelmi árnál olcsóbban, s mindennap friss áruhoz juthatnak. Igazuk lett: már a nyitás napján 350 ezer forintnyi portékájukat kapkodták el. Nem csupán a vállalkozókat szolgálják itt ki, bárki betérhet a boltba, ám a legkisebb tétel például egy rúd szalámi. Dr. Csornai József, a marketingosztály vezetője a boltnyitás másik két okát is megemlítette. A konkurens cégek „ébredése” előtt a leállt Húsker által hagyott űrt be akarták tölteni, illeve a készpénzbevételüket szeretnék gyarapítani. Dékány Ferenc kereskedelmi és termelési igazgató hangsúlyozta, hogy a húskombinát árai csak az áfa emelkedésével nőttek. A félsertés és a negyedmarha kivételével minden termékük megvásárolható a boltban. (Ha lesz rá igény, e kettő is.) Vásárlás közben találkoztunk Csizmadia Tiborral és a feleségével, akik Orosházán a Szentesi úti élelmiszerbolt tulajdonosai. — Eddig a túrajárat hozta a húst, illetve az olcsóbb ámért Gyulára kellett mennünk — mondta a férj. — Innen hetente kétszer másfél-másfél mázsa terméket viszünk majd. Most hallottuk, hogy előre, telefonon is rendelhetünk. Seres Lajos boltvezető és négy munkatársa hétfőtől péntekig, reggel 6 és délután 2 között várja a vásárlókat. így a boltok közvetlenül nyitás előtt friss ámhoz juthatnak. Hogy olcsóbban adják-e tovább a kedvező árú termékeket vagy sem, ez már a kiskereskedők, vendéglősök rátermettségére van bízva. Kiss A. János Két megyei helyezett a Jamina Rt. pályázatán A békéscsabai Jamina Tégla- és Cserépgyártó Rt. tavaly írt ki először pályázatot az „Év Jamina háza” néven, amellyel szeretnének hagyományt teremteni. A kiírásra 49 pályázat érkezett az országból. A Jamina termékeiből készült lakó- és középületekkel indulhattak a megmérettetésen építtetők, tervezők, kivitelezők. A bíráló bizottság első díjat nem adott ki, a második helyezést — az ezzel járó 100 ezer forinttal — Barczáné Locs- mándi Beáta nyerte sarródi (Győr-Sopron megye) családi házával. A harmadik helyen holtversenyben végzett Szabó János építész a békéscsabai Franklin utcai bérlakásokkal és a szeghalmi Kinizsi úti Total üzemanyagtöltő állomás. Utóbbinak tervezője Eperjesi Mihály, beruházója a Bömer és Társai Bt., kivitelezője pedig a Csaba-Ép Kft., akik közösen pályáztak. A harmadik díjakkal egyébként 50 ezer forint jutalom járt. Különdíjban részesült (75 ezer forint) a kiskunfélegyházi Kínai Étterem. Az eredmények közlése után Lehoczky András elnök-vezérigazgató röviden szólt a Jamina Rt.-ről. 1992 márciusában alakultak részvénytársasággá és a társaság 88 százalékban osztrák tulajdonú. 370 dolgozójuk van és tavaly — kisméretű egységben számolva — 80 millió téglát, valamint 35—40 millió cserepet adtak el. A magyarországi kerámiacserepeknek 75—80 százalékát itt gyártják. Ez év márciusában pedig két új típusú cseréppel is jelentkeznek a piacon. Ny. L. Harmadik díj a Franklin utcai bérlakásokért FOTÓ: FAZEKAS FERENC Azok a csodálatos „baromfik” Galamb- és díszbaromfi-kiál- lítást rendeznek a Gyulai Erkel Művelődési és Közösségi Házban. A Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Szövetsége gyulai egyesülete és a művelődési ház közös rendezvényét, az érdeklődők január 9-én 9— 18, 10-én 9—13 óra között tekinthetik meg. Ugyanakkor 8- án 9—12-ig iskolai csoportok részére szakmai kiállításvezetést biztosítanak. A bemutatón harminc galambfajta ötszáz egyede, a baromfik törpe és óriás változatai tekinthetők meg. Sarakba szorítva Papay kéchlek... Az asszony sóhajtva veszi elő a pénztárcáját, amikor a fia Casucci farmerját kifizeti a boltban. Háromezer forint. Nem hiányzott ez most neki, de mit tehet! ? A fiú egyetemista Budapesten. Nem lóghat ki a sorból! Az albérlet súlyos ezrekbe kerül, a kaja s az időnkénti hazautazás majdnem tízezret emészt fel havonta. És mindez még öt éven keresztül! De mit is sóhajtozik? Örülhetne, hogy egyáltalán vállalni tudták a taníttatást. Bezzeg a szomszéd gyerek nem mehetett tovább, pedig — el kell ismerni—jóval tehetségesebb és eszesebb az őfiuknál. De hát a szülők összesen keresnek 20 ezret, és három gyerekük van. Nem merték vállalni. Lassan a huszadik század végét írjuk, ám e történet kapcsán mégis egy korabeli vicc jutott eszembe az ifjú arisztokratáról, aki így panaszkodik az atyjának: —Papa, kéchlek, szörnyű baj töchtént velem. —Mi töchtént, kéchlek? — Elvesztettem az indexemet, kéchlek. —És ez olyan nagy báj, kéchlek? —Hát hogyne, kéchlek! Most nem tudom, hogy medikus vagyok-e vagy joghallgató. Lehet, hogy ismét érvényes lesz kis honunkban az akkori „aranyigazság” : a pénz „konvertibilisabb” a tehetségnél!? ----RIA
