Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-30 / 25. szám
1993. január 30-31., szombat-vasárnap HAZAI TÜKÖR iRÉKÉS megyei hírlap Változó térítési díj Medgyesegyházán két éve nem volt étkezési díjemelés az önkormányzati intézményekben. Sőt az elmúlt év végéig rászorultsági alapon 50 és 100 százalékos támogatást is biztosított az önkormányzat. Ez évben azonban az élelmiszer árak, valamint a nyersanyag- normák változása miatt a térítési díjakat is emelni kellett. A változás szerint január 1-jétől az óvodások 46, az iskolások 55, az idősek klubja tagjai 50, a házi gondozottak 35 forintot fizetnek az ebédért. Díjemelés A szarvasi szociális otthonban február 1-jétől emelik a gondozási díjat. Ezután a bentlakók 6100 forintot fizetnek havonta. Közgyűlés a Darvas József Társaságban A Darvas József Társaság 1993. február 1-jén 18 órai kezdettel az orosházi Darvas Kollégium társalgójában előadást szervez Gondolatok a fogyasztás és környezet kapcsolatáról címmel. Meghívott vendég dr. Pitrik József, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanára. A tagság évi közgyűlését az előadás után tartják meg. Lovakkal indulnak az őshazába Manapság lovakkal elindulni az őshazába, igazán romantikus vállalkozás. Persze, nem csupán erről van szó, amikor—egyre sűrűbben — emlegetjük a Hét Vezér, illetve a Hét Törzs néven ismertté vált alapítványt. Elsősorban gazdasági, de nem lebecsülendő kulturális vállalkozásba kezdett Petraskó Tamás, a tiszaföldvári asszisztensképző szak- középiskola tanára. S ami sokak számára nem elhanyagolható: önsegélyező, támogató szerepet is vállalt, s ennek megyénkben is egyre többen részesei. A szándék, amely szerint 1996-ban, a honfoglalás 1100. évfordulóján egy kis csapat lovakon elzarándokol a magyarok őshazájába, szorosan kapcsolódik az 1996-os világkiállítás vidéki rendezvényeihez. A túra gondolatát egyébként 1990-ben egy augusztus 20-ai falunapon jelentette be Petraskó Tamás, majd rá két évvel bejegyezték a Hét Vezér Alapítványt. Feltétlenül említést érdemel a másik fontos cél, a középiskolások számára készülő Magyar Nép Története című vetélkedő, amelybe a határon kívüli magyar anyanyelvű diákok is bekapcsolódnak. Főleg ez utóbbiak „felzárkóztatása” jelent nagy feladatot, ezért pályázatot írnak ki a külföldieknek itteni felkészítő táborokban való részvételre. Tavaly például 235 jelentkezőből 93-at választottak ki, s Tiszaföldváron 10 napos ingyenes táborban vehettek részt az alapítvány támogatásával. Ott derült ki, hogy legtöbbjük meglepően sokat tud a magyar történelemről, a határokon kívüli mostoha körülmények ellenére is. Az idén 34 diákot már a haladó táborba hívnak meg, és 70 kezdőt két táborban igyekszenek képezni. A döntő 1996-ban lesz a tíz legjobb diák között. A Hét Vezér Alapítvány viszont határozott időre és célra létesült, de a kezdeményezők nem szeretnék, ha a folyamat megszakadna. Szükség volt tehát egy másik alapítványra is, így született meg a Hét Törzs, amelynek a célja az anyanyelv és a magyar történelem ápolása, s a tervek szerint ösztöndíjakkal szeretné támogatni a határokon túli magyar anyanyelvű diákok felsőfokú tanulmányait. Ehhez viszont pénz kell, s innen talán már csak egy lépés az az önsegélyező, támogató rendszer, amelynek ma már több mint 30 ezren tagjai hazánkban. — Tulajdonképpen nem tettünk mást, mint hogy a törvényes lehetőségek között, zárt, teljesen biztonságos rendszerben, számítógépes feldolgozással, a Nyugaton már régóta ismert, piramis elven működő szisztémát bevezettük. Ennek lényege, hogy a belépő egyrészt az alapítványt támogatja 2 ezer forinttal, illetve a már belépetteket azért, hogy ezáltal maga is támogatottá váljék. A tiszaföldvári központban egy nagyon korrekt, kitűnő csapat végzi a munkát, emellett az országban közel negyven helyen léphetnek be a jelentkezők. Eleinte sokan féltek, hogy ez nem más, mint a fekete bongó vagy a repülős játék, ám ha valaki megismeri, látja: a csalás, a szélhámosság teljes biztonsággal kizárt. * * * Békéscsabán néhány hónapja rendszeresen, minden héten tartanak előadást a Hét Törzs Alapítvány céljairól, és mint legutóbb magunk is meggyőződtünk róla, rendkívül népes érdeklődő tábor kíséri az előadást. Akik már beléptek, egyöntetűen a rendszer hasznosságát emelték ki, nem csupán a forintokban is megmutatkozó támogatottságuk okán — néhányuk folyószámláján a beérkezett összeg hatjegyű számból áll —, hanem azért is, mert a szervező, agitatív munka során újra találkoznak az emberek egy vitathatatlanul nemes cél érdekében. L. E. TISZTELT ÜGYFELÜNK! Tájékoztatjuk, hogy a KHVM rendelete értelmében a távbeszélő szolgáltatás hatósági ára 1993. február 1-jétől 15%-os mértékben változik. Az 1993. február 1-jétől érvényes új előfizetési díjak áfa nélkül: Közületeknél — főállomás esetén 500 Ft/hó — ikerállomás esetén 400 Ft/hó Magánszemélyeknél — főállomás esetén — ikerállomás esetén KÉZI KAPCSOLÁSÚ KÖZPONTOK ESETÉN — főállomás esetén 180 Ft/hó — főállomás esetén — ikerállomás esetén 110 Ft/hó — ikerállomás esetén A belföldi távközlési szolgáltatások hatósági díja áfa nélkül: 350 Ft/hó 300 Ft/hó 50 Ft/hó 30 Ft/hó Csúcsidő- szak munkanapokon 9—15 óráig Nappali munkanapokon 7—9 és 15—18 óra között Munkanapokon Minden nap 5—7,18—22; 22 órától szombat, vasárnap másnap és munkaszüneti 5 óráig napokon 5—22 óra között , Helyi beszélgetés: 2 percenként 5 Ft 3 percenként 5 Ft 6 percenként 5 Ft 12 percenként 5 Ft Távolsági beszélgetés: 1. díjtávolság 45 mp/5 Ft 60 mp/5 Ft 120 mp/5 Ft 360 mp/5 Ft II. díjtávolság 18 mp/5 Ft 20 mp/5 Ft 40 mp/5 Ft 90 mp/5 Ft III. díjtávolság 12 mp/5 Ft 15 mp/5 Ft 30 mp/5 Ft 60 mp/5 Ft Kézi kapcsolású távolsági beszélgetés: 1. díjtávolság 7 Ft/perc 5 Ft/perc 2,50 Ft/perc 1,00 Ft/perc II. díjtávolság 17 Ft/perc 15 Ft/perc 7,50 Ft/perc 3,50 Ft/perc III. díjtávolság 25 Ft/perc 20 Ft/perc 10,00 Ft/perc 5,00 Ft/perc (Az előfizetési díjakat és a szolgáltatások díjait 6%-os áfa terheli.) Az 1993. február 1-jétől érvénybe lépő árváltozás részletes tájékoztató prospektusát előfizetőink a februárban kikézbesítésre kerülő telefonszámla mellékleteként megkapják. FIGYELMET MEGKÖSZÖNVE ÜDVÖZLI: MAGYAR TÁVKÖZLÉSI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Szegedi Igazgatósága Társulás a telefonért Közel félezren vettek részt Újkígyóson azon a megbeszélésen, ahol Bozó Imre polgár- mester ismertette a résztvevőkkel, hol áll jelenleg a település telefonnal való ellátása. Meghívott vendégként vett részt a tanácskozáson és válaszolt a feltett kérdésekre Búzás Zoltán, a Békés Megyei Távközlési Üzem vezetője. Közölte, hogy a község részletes telefonhálózati terve február 28-áig elkészül, s ha minden a tervek szerint megy, március végén, április elején elkezdik a munkálatokat. Az 540 új előfizető bekapcsolásával a község minden harmadik házában lesz telefon. A jelenlévőkből megalakult az önerős telefonvonalépítési társulás. Elnökké Nátor Jánost, ellenjegyzőnek Dávid Imrét és Gulácsi János- nét választották. I I Kereskedők, vendéglátósok figyelem! Lédig és palackozott italok árusítása. Nagy választék, olcsó ár! Minden 10 000 Ft-os vásárlás után sorsjegyet adunk. A főnyeremény egy 2 személyes utazás a Kanári-szigetekre. Szabó László, Békés, Tátra u. 23. sz. Telefon: 06 (66) 341 -436. Napi ügyek a Délkeletnél A Békés Megyei Hírlap 1993. január 27-ei, szerdai számának 3. oldalán Új szelek a Délkeletnél? címmel cikk jelent meg, mely valótlan tényeket állít, illetve valós tényeket hamis színben tüntet fel. Szerzője B. Sajti Emese nem kérte ki a Napi Délkelet szerkesztőségében jártakor ott tartózkodó érintettek véleményét, sőt Kepenyes János, a Köröspress Kft. igazgatója nem adott neki nyilatkozatot. írását ugyan előzetesen telefaxon meg küldte az igazgatónak, azonban nem vette figyelembe annak észrevételeit. A cikk szerint a szerkesztőség túlnyomó része elhatárolta magát a Dányi László által írt Ferenc Jóska nyomában az SZDSZ elnöke című riporttól, illetve Seres Sándor főszerkesztő tulajdonképpen megromlott egészségi állapota miatt állt fel a székéből. A valóság ezzel szemben az, hogy a főszerkesztő és Tomka Mihály felelős szerkesztő nem emeltek kifogást a riport ellen. Bár a főszerkesztő egészségi állapota valóban megromlott, távozásának nem ez az igazi oka. Azért mondtak fel a felelős szerkesztővel és néhány munkatársával együtt a munkaadónak, mert — a különféle anyagi nehézségek miatt — egyrészt veszélyeztetve látták a lap függetlenségét, másrészt az alapvető munkafeltételek hiánya folytán már nem tudták garantálni annak magas színvonalú megjelenését. A Békés Megyei Hírlap cikke azt sugallja, hogy Dányi Lászlónak felmondott a lapot kiadó kft. vezetése, ami nem felel meg a valóságnak. Az újságíró a mai napon nyújtja be írásban a felmondását, és egyébként is már egy nappal azelőtt szóban jelezte távozását (február 1-jei hatállyal) az egyik Csongrád megyei napilaphoz, hogy közzétették a fentebb említett írást. Valótlan a cikk azon állítása is, hogy a volt főszerkesztő többek között kifogásolta és alpárinak tartotta a Napi Délkelet január 23- ai, szombati számának címlapját. Seres Sándor, Tomka Mihály, Dányi László %%% Eddig van egy tudósítás és egy visszhang a tudósításra. A Délkelet (volt) munkatársai szerint a kettőből áll össze az igazság. Mivel a két közlés között több nap telt el, talán nem haszontalan, ha összefoglaljuk a leírtakat 1. A Napi Délkelet január 26-ai, keddi száma úgy jelent meg, hogy senki nem szerkesztette. Vagyis a magyar sajtótörténetben talán páratlan módon se főszerkesztő, se szerkesztő bizottság nem felelt az aznapi lapért , 2. A szerkesztőség túlnyomó része és a kiadó vezetője elhatárolta magát az újságíró etikával és tisztességgel összeegyeztethetetlen magatartástól, attól, hogy embereket indokolatlanul lejárassanak és dehonesztáló jelzőkkel illessenek. Ezek szerint tehát a lap az utóbbi időben ilyen volt, embereket indokolatlanul lejáratott és dehonesztáló jelzőkkel illetett. A lapban megjelenő cikkekért első fokon a főszerkesztő, másodfokon a kiadó igazgatója felel. Hogy melyik főszerkesztőről van szó, azt nem tudni, mert rövid három hónap alatt a szerkesztőség élén immár a harmadik fő- illetve felelős szere- kesztő áll. Az előző — akinek munkásságára vonatkozhat a me&Íegyzés — Seres Sándor volt, aki ugyebár kijelentette, hogy nem neki mondtak fel, hanem ő mondott fel. Az igazgató személye ismert, több Délkeletet jegyzett már, mint kiadóvezető, és tett tönkre gazdaságilag. Most elhatárolta magát a lap eddigi szellemiségétől, a felelősséget lapszerkesztő kollégáinak nyakába varrva. Csakhogy nem állt módjában a konzekvenciákat levonni, mert időnek előtte a fő- és a felelős szerkesztő bejelentette távozását. 3. Az indokolatlan lejáratás és a dehonesztáló jelzőkkel illetés vonatkozik Dányi Lászlónak a Ferenc Jóska nyomában az SZDSZ elnöke című írásra is. Dányi azonban nem ezért távozik, ő hamarabb bejelentette: neki elég. Hogy a kiadóvezetőnek elege lett-e Dányiból, egyelőre kibogozhatatlan. 4. A távozóknak elegük lett az alapvető munkafeltételek hiányából. Nyilván jó okuk volt rá, hiszen a Napi Délkelet kiadójának deficitje 40 millió forint körül van, a cég nem fizet rendesen társadalombiztosítási járulékot, a dolgozók egy része január elején még nem kapta meg a novemberi fizetését, a zöme pedig a mai napig nem jutott hozzá a decemberi illetményéhez. A vidékre utazó munkatársaknak nem fizetnek kilométer-térítést, a külső munkatársak közül pedig többen fél éve hiába várják a cikkük után járó honoráriumot. A telefonvonalakat — fizetésképtelenség miatt — a múlt héten kikapcsolták (azóta talán már visszakapták). A lapot mindössze 5-8000 példányban tudják eladni. Előbb megszüntették a Heti Délkeletet, majd a Vasárnapi Délkeletet, aztán csökkentették a szombati szám oldalterjedelmét, ma pedig már ott tartanak, hogy csökkentették a lap méretét, színes képeket pedig csak elvétve közölnek. 5. A távozók az indokaik között azt is felhozták, hogy veszélyeztetve látták a lap függetlenségét. Ebben is lehet valami igazság, mert közszájon forog, hogy Kepenyes János igazgató vezetői munkájának nagy része az utóbbi hónapokban azzal telt el, hogy a lapot újabb és újabb pénzek megszerzésével életben tartsa. Többen tudni vélik, gyengéd viszony fűzi az MDF különböző köreihez. Sokan rebesgetik: a Szerencsejáték Rt. és a Postabank éppúgy ott van a támogatásért megkeresettek között, mint a Csurka jegyezte Magyar Út alapítvány. 6. A Napi Délkelet a jövőben nem kíván megengedhetetlen módszereket és eszközöket alkalmazni lapunk, a Békés Megyei Hírlap ellen. Eszerint alkalmaztak. Mi eddig is így láttuk. 7. A Napi Délkelet január 23-ai számában megjelent címlapfotó (meztelen nő) és szöveg („Mi olyan őrjítő a nő nemi szervében?) ellen sem a leköszönt főszerkesztőnek, sem a távozó felelős szerkesztőnek nem volt kifogása. Tudták mit csinálnak, távozásuk tehát nem áll összefüggésben az említett címlappal. 8. Munkatársunk a tudósítását nem a kisujjáből szopta, hanem Kepenyes Jánossal, a Napi Délkeletet kiadó Köröspress Kft. igazgatójával folytatott „háttérbeszélgetés” után készítette el. Szerkesztőség
