Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-30 / 25. szám

1993. január 30-31., szombat-vasárnap o A ÉKES MEGYEI HÍRLAP hétvégi magazinja Téli esték Hova lett a tarka szivárvány az égről? Hova lett a farka virág a mezőkről? Hol van a patakzaj, hol van a madárdal, S minden éke, kincse a tavasznak s nyárnak? Odavan mind! csak az emlékezet által Idéztetnek föl, mint halvány síri árnyak. Egyebet nem látni hónál és fellegnél; Koldussá lett a föld, kirabolta a tél. Olyan a föld, mint egy vén koldus, valóban, Vállain fejér, de foltos takaró van, Jéggel van foltozva, itt-ott rongyos is még. Sok helyen kilátszik mezítelen teste, Úgy áll a hidegben, s didereg... az ínség Vastagon van bágyadt alakjára festve. Mit csinálna kinn az ember ilyen tájban? Mostan ott benn szép az élet a szobában. (Petőfi Sándor: A téli esték—részlet) Fazekas Ferenc felvétele Halló! Beszélgessünk! Mondták... A politikai és szociális káosz elkerülésére — legalábbis én biztosra veszem — úgyneve­zett rendpárti politikai megol­dások kerülnek a kilencvenes évek közepére ebben a térség­ben napirendre, és az annak idején az emberi jogok élhar­cosaként tündöklő Nyugat ezt nagyon nyugodtan el fogja vi­selni, mert érdeke, hogy e ré­gió megint el legyen tőle szi­getelve. (Szilágyi Ákos író, történész) Én hiszek a demokráciában, és hiszek a magyar népben. Ha véleményt nyilvánít, azt elfo­gadom, akár kedvező szá­momra, akár nem. Ettől va­gyok demokrata. Sajnos ve­szélyt is látok, mert a demok­rácia a maga választási rend­szerével kicsit olyan, mint egy sportmérkőzés. Van győztes és vesztes. De a vesztes fél még mindig nem akarja elfo­gadni az eredményt, holott az ellenzék dolga az lenne, hogy józan kritikával mentse meg az országot az olyan hibáktól, amit a kormányzat a hatalmi pozícióban elkövethet. (Dr. Surján László népjóléti mi­niszter) Az MSZP csak olyan kor­mányban vállalna szerepet, amely — az ideológiai viták helyett —a gazdasági-szociá­lis felemelkedés kérdéseire koncentrálna. (Horn Gyula, az MSZP elnöke) Politikailag az első félévet viharosnak érzem, a második­ban már nyugodtabb vizeken fogunk evezni. Gazdaságilag az 1993-as év a tulajdonszer- kezet-váltás és a sikeres gaz­dasági produkciók éve lesz. Szintén ősztől azt várom, hogy a búzavetés idejére sok min­dent tisztábban fognak látni, tehát nagyobb lesz a békesség. Sokkal inkább félek a kül- ügyeket, pontosabban a szom­szédainkat illetően. S adja Is­ten, hogy ne legyen igazam! (Zsíros Géza országgyűlési képviselő) Békési tallózó Köröstarcsán a polgármester azt is elmondta, hogy először abban az utcában csökkentet­ték a világítást, amelyben ő lakik. Esti sétáin aztán nem látta olyan sötéten a helyzetet, hogy az intézkedést ne ter­jessze ki a község egészére. (Élet És Irodalom) Fürkésző' Érdekes tanúi voltak a szeg­halmi gimnáziumalapító Péter Andrásnak az 1864-ben tartott esküvőjén. Az akkor huszon­négy éves fiatalember decem­ber 1-jén esküdött örök hűsé­get Köröstarcsán a húszéves Tóth Zsófiának. A meny­asszony édesapja Tóth István köröstarcsai gazdálkodó volt. Az esküvői szertartás tanúinak a társadalmi ranglétra külön­böző fokán állókat kértek fel: Biszterszky Gyula mérnököt Szeghalomból és Kovács Sán­dor földművest Köröstarcsá- ról. Az utókor egyébként 4 ökör és 10 000 forint hozo­mányról tud. —Halló! Nagy Imre Battonyá- ról? Jó napot kívánok! Ménesi György vagyok, a Békés Me­gyei Hírlap munkatársa. Azt kértem a postától, hogy kap­csoljon nekem találomra egy vadonat új telefon-előfizetőt. — Üdvözlöm. Valóban most kötötték be a készüléke­met. Tudja, mennyit vártam erre a pillanatra? —Mennyit? — Elmondom. 1955-ben esküdtünk, feleségem haláláig postai alkalmazott volt. A tele­fonigényünket még a házas­ságkötés évében benyújtottuk, hajói emlékszem, október hó­napban. Ennek már csaknem negyven éve. —Szinte hihetetlen. — Pedig így van. Sőt! Két­évenként rendszeresen meg is ismételtük kérelmünket. Ami­kor a MATÁV-hoz kerültek a telefonügyek, elölről kellett kezdenünk a sorban állást, új igénylőknek tekintettek bennünket. Sokat szaladgál­tam, sokat leveleztem, mind­hiába. Most jött ez az önerős fejlesztés, úgy tudom, Batto- nyán több mint 300-an jutottak vonalhoz. Bárcsak már akkor sor került volna erre, amikor a gyermekeink Pesten tanultak vagy amikor a feleségem el­kezdte járni a kórházakat. —Kit hívott fel először? — Imi fiamékat Naszályról. Három unokám van, s repestek a boldogságtól, amikor meg­hallották a battonyai nagypapa hangját... Egyébként azért is jó ez a telefon, mert azonnal tu­dok intézkedni, ha apósomék­nak gyors orvosi segítségre van szükségük. És még vala­mi: önkormányzati képviselő vagyok, sok időt, fáradságot tudok megtakarítani, ha fel­emelem a kagylót. — Kívánom, hogy hosszú évekig használja erőben, egészségben a készülékét. —Köszönöm, bár a haszná­lattal még egy kis baj van. Nem tudom, és a postán sem tudják az újonnan bekötöttek számait. Most felírom min­denkiét, akivel csak beszélek. Remélem, a MATÁV vagy az önkormányzat mihamarabb kiad egy tájékoztató füzetet. —Az ön kívánsága olvasható lesz a Halló! Beszélgessünk!- ben. Ezúton ajánlom az illetéke­sek figyelmébe. Köszönöm, hogy válaszolt a kérdésekre. „Kísérje haló porában is szeretetünk és tiszteletünk azokat az idős parasztokat, akik »elhozták« nekünk napjainkig népeink művészetének gy öngyszemeit, hogy Tölük még élőben tanulhassuk meg ezt a csodát! Ennek a fesztiválnak minden pillanata az O emlékezetükről dalol!” E sorok írója Vásárhelyi László koreográfus, aki a közelmúltban Békéscsabán rendezett országos szólótáncfesztivál alkalmából járt megyénkben Százhetvenöt éve született Görgei Artúr Történelmi szerepe és tettei meg­ítélésében újra meg újra fellángol a vita a történészek körében, sor­sát neves irodalmárok dolgozták fel. Görgei Artúrról van szó, aki Világosnál feltétel nélkül letette a fegyvert az orosz cári csapatok előtt. 1818. január 30-án Topor- con született és 1916 májusában Visegrádon halt meg Görgei honvéd tábornok. (A lexikonokban y-nal szerepel a neve, ő maga viszont Görgei-ként írta.) Hivatásos katona volt, majd 1845 nyarán leszerelt és a prágai egyetemen vegyészetet tanult. O fedezte fel a laurilsavat. 1848 márciusa után felaján­lotta szolgálatait a kormánynak, előbb őrnaggyá, majd Kos­suth javaslatára tábornokká léptették elő, a felső-dunai hon­védsereg vezérévé nevezték ki. A csatákban kiemelkedő katonai képességeivel és személyes bátorságával tűnt ki. Az alábbiakban gróf Leiningen-Westerburg Károly hon­véd tábornok, a tizenhárom aradi vértanú egyikének napló­jából idézünk, aki így ír Görgeiről: „...Bár nem volt szószékre való szónok: mégis kevés ember­nek állott annyira rendelkezésre a világos, éles beszéd, mint neki. Logikus élességgel tudta az ügy fő mozzanatait kiemelni, soha­sem ismételte magát, sohasem hagyott hézagot. Mély gondolko­dó volt és amint lassan beszélt, érezte az ember, hogy minden szavát megfontolta; nem lelkesített, nem ragadott magával, de meggyőzött. Ezért szavai nem is hatottak oly gyorsan, mint a jobb szónokok szép frázisai. — Gondolatok voltak, és nem szavak... Sok, igen sok volt benne a nagyravágyás, de nem nagy hatalomra törekedett, hanem dicsőségre, a dicsőség volt az ő életében a nap. Nagyon is nyílt volt ahhoz, hogy nagy hatalomra jusson; már féltek tőle, mielőtt még veszedelmessé válhatott. Ez hízelgett büszkeségének, de azért nem ármánykodott, hogy ezt a félelmet igazolja. Hatalmas szenvedélyeket ültetett belé a természet, és így a küzdelem volt eleme az élet aránéjában. De nem valami biztos célért küzdött; küzdött, hogy küzdjön, mert nem lehetett meg nélküle. Ilyen volt katonának is...” (f-­------------------- --------------s 19 93- február 1-jén, hétfőn, 11 órakor megnyílik Békéscsaba, Vozárik u. 4. szám alatt a Phoenix szépségcentrum! Az alábbi szolgáltatásokkal várjuk megszépülni, megújulni vágyó vendégeinket: — testformáló szalon — szolárium, bronzárium — mélymeleg terápia — kozmetika, fodrászat — gyümölcscukrászda. Segítünk, hogy szívesen nézzen tükörbe! S .....-4 f ehéren Ij Miki egerek Nem tudom, hogy vannak vele, de nekem múlt szombat óta a társadalom két részből áll: Miki egerekből és nem Miki egerekből. Nyilván tudják mire gondolok. Persze, hogy a magyar miniszterelnök-pártelnök múlt szombati kijelenté­sére, miszerint a Magyar Rádió éjszakai műsorában rendre „bánatos képű értelmiséginek nevezett politikai Miki ege­ret” vonultatnak fel, állítólag a magyar nép többségének ellenszenvétől kísérve. Nos, Antall József kijelentése óta azon kapom rajta ma­gam, hogy megyek az utcán és sorolom az embereket: Miki egér, nem Miki egér, Miki egér, nem Miki egér... (Az „ec, pec, kimehetsz” mintájára.) Ami még borzasztóbb, már a Dallas meg a Família kft. szereplői között is potenciális Miki egereket vélek felfedezni. Arról nem beszélve, hogy múlt szombat óta nekem a magyar parlament is Miki egerekből és nem Miki egerekből áll. Sőt, egy hete a kormányban is vannak lehetséges Miki egerek. Tulajdonképpen tehát ebben az országban az antalli kijelentést végiggondolva mindenki bői lehet Miki egér. Csak annyi kell hozzá, hogy az illető szerepet vállaljon a rádió éjszakai műsorában és valaki (lehetőleg miniszterelnök) nevezze őt bánatos képű értelmi­séginek. Ennyi lenne a mikiegérség ismérve. Félre a tréfával! Tegyük fel inkább a legkézenfekvőbb kérdést: lehet-e, szabad-e bárkit — még ha miniszterelnöki vagy pártelnöki magasságból is hangzik az ítélet — Miki egérnek nevezni? Másfelől ' kijelenthetem-e büntetlenül, hogy a magyar miniszterelnök mondjuk egy Kandúr Bandi? Aligha, de pillanatnyilag nem is annyira a jogi érzékem, mint a jó ízlésem berzenkedik ellene. Múlt szombatig azt hittem, van remény arra, hogy eszmék és nézetek ellen folyjék a küzdelem. Reménykedtem, lehet még úgy politizálni ebben az országban, hogy ne tapossunk a másik becsületébe. Múlt szombat óta már semmiben nem remény kedek. Árpást Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents