Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-25 / 20. szám
MS MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1993. január 25., hétfő Tovább virul az engedély nélküli kereskedelem A KISOSZ Békés Megyei Szervezetének taglétszáma az 1992-es év végén mintegy 1500 fő volt, 100-zal kevesebb, mint egy esztendővel korábban. A csökkenés egyik oka, hogy egy évig nem fizették a tagdíjat, s ezért törölték őket a nyilvántartásból, másik részük egyéb körülmények miatt szüntette meg a szervezetnél tagságukat. A tönkreme— Mi jellemezte a kereskedők 1992-es évét? — Nem a legjobb esztendő áll mögöttünk. Ugyanolyan felemás évet zártunk, mint a magyar gazdaság. A vásárlóerő hiánya jelentkezett a kereskedelemben is. Információink szerint vannak szakmák, ahol 30—40 százalékkal csökkentek a bevételek. Ennek a visszasésnek az oka többszörös, a lakossági jövedelmek csökkentek, nőtt a kereskedők száma, él és tovább virágzik a KGST-piacokon az illegális kereskedelem, ahol ismeretlen eredetű, minőségében olykor erősen kifogásolható adó- és vámmentes portékákat kínálnak. Az élet sajátosságaiból adódik, hogy aki alapvető cikkeket árul, amit a leggyakrabban vesznek az emberek — élelmiszer, háztartási, vegyi áru — forgalmazásából meggazdagodni nem lehet, de meg lehet belőlük élni. Továbbra is népszerű a vendéglátás, melynek jövedelmezősége számottevően csökkent, a műszaki kereskedők közül a kisebbek profilt váltottak, a nagyok, akik nagyobb választékkal várják a vásárlókat, azok fejlődni tudtak. — Hogyan és miből fejlesztettek? — Korlátozott volt a hitellehetőség. A legjobban bevált, s tagjaink részére elérhető hitel- konstrukció volt a munkahelyteremtő kölcsöné. Az egzisztenciahitelre több mint tízen nyújtottak be pályázatot, sajnos megyei tagjaink közül senki sem kapott belőle. A starthitelre ugyanezt már nem mondhatjuk el. Év elején a Budapest Bankkal egy olyan megállapodást kötöttünk, hogy rövid lejáratú forgóeszközhiteit adnak a már működő tagjainknak, de mivel nem tudták valamennyien időben visszafizetni a kölcsönt, ezért a bank megszüntette ezt a hitelkonstrukciót. — A kiskereskedelem tudott-e lépést tartani a már meglévő vagy kialakulófélben lévő nagykereskedelmi láncokkal, s hogyan tudott ez a szektor fejlődni? — Magyarországon nagyon érdekes a helyzet. A nagy üzletek állami vagy szövetkezeti tulajdonban voltak, melyeknek zöme tönkrement. Ezeket a boltokat mivel nem tudták privatizálni, így a kiskereskedőknek ezek igazán nagy konkurenciát nem jelentettek, inkább fordítva volt a dolog: a kiskereskedők tevékenysége is hozzájárult ahhoz, hogy csődbe jutottak az említett üzletek. Szerintem érzékelhető a kiszolgálás színvonalának javulása, javult a vevőkkel való bánásmód annak ellenére, hogy sok helyen csak a technikai minimumot tudják teljesíteni. Fejlődésükre több időre, nagyobb jövedelmezőségre lenne szükség. nés még nem volt jellemző a Békés megyei kereskedőkre, de igen gyakorinak bizonyult a profilváltoztatás, a tevékenységi körök bővítése, újabb telephelyek létesítése a hasonló üzletkörökben. A szervezet, s az ahhoz tartozó tagok gondjairól, eredményeiről beszélgettünk Czibula Zoltánnal, a megyei szervezet titkárával. A vendéglátóiparban egyértelmű színvonalcsökkenés következett be. Mindez megnyilvánul abban, hogy nagyon sok palackozott italok boltja nyílt, s ezeknél a kereskedőknél a vásárlók kérik, hogy bontsák fel részükre a vásárolt italt, ami a tulajdonost arra serkenti, legalább minimális színvonalon, vagyis a IV. osztály követelményszintjén teremtsék meg az italmérés feltételeit. Tömören fogalmazva: a bögrecsárdák igyekeznek magukat legalizálni. — Az ellátást illetően van-e fehér foltja a megyének? — A régi értelemben vett ellátási felelősség megszűnt. Az egyéni vállalkozók, amiben üzletet látnak, azzal próbálkoznak. Ahol kisebb a lakosság lélekszáma, fizetőképessége szerényebb, ott kevesebb a vállalkozó is. De ahol a vállalkozó akármilyen szerényen is meg tud élni, ott megveti a lábát. — Az adó és az egyéb elvonások hogyan szorongatják a kisvállalkozókat? — Az adó mellett jelentős fizetési kötelezettsége kereskedőinknek a társadalombiztosítási járulék, ami mellé jön az adminisztrációs kötelezettség, mely az idén tovább növekszik. Nőtt a bizonylatolási kötelezettség is, ugyanakkor van egy kedvező változás: a tárgyi eszközbeszerzést ez évtől a vállalkozók egyösszeg- ben leírhatják, kivéve az épületet és a gépkocsit, melyek külön kategóriát képeznek. — Mennyire hitelképesek napjainkban a vállalkozók, kereskedők? — Pillanatnyilag a vállalkozók többsége Békés megyében nem hitelképes. Ahhoz, hogy hitelképes legyen valaki, szükség van saját erőre, fedezetre, mely kettő közül az egyik legtöbb esetben hiányzik. A szocializmus egyenletesen terítette a szegénységet, vagyont csak nagyon kevesen tudtak felhalmozni. A hitelképességhez tartozik, hogy a jelenlegi elvonási rendszer mellett legálisan nagyon nehéz a hitelt visszafizetni, vagyis a törlesztőrészletet az adózott nyereségből kell fizetni, ami az SZTK-nak is az alapja. A hitelek forrása is kevés volt. A kormány bármilyen hitelkonstrukciót talált ki, az rövid időn belül elfogyott. Legtovább a világbanki mezőgazdasági hitel tartott, amiből viszont a kereskedők nem kaphattak. — Szavaiból azt szűrtem le: a kereskedőknek, a vállalkozóknak az idei éve sem lesz jobb, mint az elmúlt esztendő volt... — A kormány megpróbálja a vállalkozásokat élénkíteni, a hitelképesség javítása érdekében konkrét intézkedéseket is tettek, létrehozták a Hitelfedezeti Részvénytársaságot. .Tehát a fedezetnek ez évtől nem lesz akadálya. Lejjebb vitték a kamatokat is, amik pozitív kezdeményezések, melyeknek serkentő hatása minden bizonnyal érezhető lesz. Ami az ország gazdasági helyzetét illeti, e tekintetben nem lehetünk optimisták. Úgy tűnik, hogy ez évben tetőzik majd Magyarországon a munka- nélküliség, s olyan intézkedéseket, melyek a kereskedelmet élénkítenék, a kormány nem hozott. Megítélésem szerint a ’93-as esztendő mindenki számára nehezebb lesz, mint 1992 volt. Nagyon sok embernek az idén lejár a munkanélküli segélye, csupán szociális segélyre lesznek jogosultak, ami azt jelenti, hogy a fizetőképes kereslet nem lesz nagyobb. A kétkulcsos áfa legjobban pont a szegényeket sújtja, az ő fogyasztásukban a legnagyobb részarányt képeznek az alapvető élelmiszerek. Szerintem a kiskereskedelem méginkább az illegális szféra felé tolódik majd el. Összegezve: igen kemény gazdasági évnek nézünk elé. —A KISOSZ Békés Megyei Szervezete tavaly milyen eredményeket mondhatott magáénak? — Tevékenységünket két részre oszthatjuk: az egyikben sikereket értünk el, a másikban nem. Nézzük a sikereket. Ide tartozik a szervezetünk gazdálkodása és vállalkozásai. Elértük, hogy bevételeink kétharmada nem a tagdíjból, hanem a vállalkozásokból, így az oktatásból, könyvelésből, a nyomtatványok értékesítéséből és hirdetésből származik. Vállalkozói tevékenységünknek köszönhető, hogy tagjainknak többet tudunk visszaforgatni, mint amennyit befizettek, vagyis drágább szolgáltatásokat tudunk részükre nyújtani, mint ami a tagdíjukban van. Kudarcaink az érdekvédelem területén vannak. Nem értünk el eredményeket a KGST-piacok felszámolásában, az adózási terhek területén, valamint az adminisztrációs kötelezettségekben. A kudarcok oka nem az volt, hogy nem mondtuk, nem jártunk el a kormányzati szerveknél, hanem azt tapasztaljuk, hogy a hatalom egyszerűen nem akar szót váltani ezekkel az érdek- képviseletekkel. A vállalkozók körében nincs olyan nagymértékű összefogás, hogy a gazdaságban betöltött szerepüknek megfelelő nyomást gyakoroljanak a kormányzatra. A vállalkozóknak több mint a fele semmiféle szakmai érdekképviseletnek nem tagja — mondotta befejezésül Czibula Zoltán, a KISOSZ Békés Megyei Szervezetének titkára. —szekeres— zártak Csak agyár állt le, az élet megy tovább Eredményes évet A Mezőhegyesi Cukorgyár Rt. vezérigazgatójától, Bihari Lászlótól afelől érdeklődtünk, milyen eredménnyel zárták az elmúlt évet. — A feldolgozási idény szeptember 12-én kezdődött Mezőhegyesen — mondta Bihari úr. — Mivel országosan is, és a körzetünkben is rendkívül kevés" répa termett, a kampány rövidebb volt a szokásosnál. Térségünkben 30 éve nem volt ilyen alacsony a termésátlag, hektáronként mindössze 268 mázsát takarították be. Gyárunk 7500 hektárra szerződött, négyszáz mázsás átlagtermés esetén mintegy 300 ezer tonna répát kaptunk volna a termelőktől. Az aszály miatt végül is ennek a mennyiségnek csak 60 százalékát tudtuk feldolgozni, így a kampányt már november 20- án befejeztük. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy ez alatt a rövid feldolgozási idény alatt alapanyaghiány miatt egyszer sem kellett leállnunk. A kevés répából kevés cukrot gyártottunk, s ez megnehezíti az idei évünket is. Ennek elleBihari László: „Relatíve jó kampányt és jó évet zártunk” FOTÓ: FAZEKAS FERENC nére elmondható, hogy relatíve jó kampányt és jó évet zártunk. A konkrét számokat még nem ismerjük, az átalakulás miatt ugyanis a tavalyi évről két mérleg készült, illetve készül. A volt Cukorgyár mérlegét június 30-ai dátummal zártuk, a részvénytársaság féléves tevékenységének értékelése jelenleg is tart. Az már biztos, hogy sikerült elérnünk némi nyereséget. — Úgy hallottuk, kényszer- szabadságra küldték a dolgozókat. — A megfogalmazás nem pontos, én inkább azt mondanám, hogy december 7-étől egy részüket mentesítettük a munkavégzés alól. Az állásidőre százszázalékos bért fizettünk. —Február végéig? — Nem, januárban és februárban az érintett dolgozóink az előre hozott szabadnapokat töltik le. A karbantartási munkák elvégzéséhez ugyanis nincs szükség annyi időre, mint amennyi ténylegesen a rendelkezésünkre áll. A leállás két szempontból is előnyös az rt.-nek: egyrészt jelentős energiát takarítunk meg, másrészt fagypont körüli vagy fagypont alatti hőmérsékleten bizonyos munkákat nem is tudnánk hatékonyan elvégezni. Persze csak a gyár állt le ideiglenesen, az élet nem. Dolgozik a könyvelés, a rendészet is teszi a dolgát, ezenkívül munkatársaink közül többen váltott műszakban csomagolják a cukrot. Ménesi György Munkát adott A tótkomlósi Horváth Sándor családi vállalkozása jó néhány évvel ezelőtt nagy feltűnést keltett a nagyközségben. Több millió forintos hitellel, otthagyva biztos állását teherfuvarozással kezdte el önálló tevékenységét, a ma már sikeres vállalkozó. Létrehozta az An- ser Speed Kft.-t, amely a Pan- nonliver Baromfifeldolgozó Rt. kizárólagos szállítója. Huszonöt darab IFA tehergépkocsi járja az országot, hordja a naposbaromfit, szállítja az élő állatot speciális felépítményével. A tevékenység induláskor a belföldi szállítást látta el, a jövőben azonban már az ország határain kívülre is fuvaroznak. Megnyugodtak a drukkerek és ellendrukkerek, hogy Horváth Sándor nem rokkant bele a nagy falakba, sőt, 50 embernek adott munkahelyet. — Úgy gondoltam — idézi fel a közelmúlt eseményeit Horváth Sándor—, hogy a vállalkozás fejlesztését valami hasonló területen, mindenképpen a szállítással összekapcsolva, de végre kell hajtani. Abból indultam ki, hogy nagyon sok termelővel állunk kapcsolatban és Tótkomlós, valamint környéke jelentős állattenyésztési hagyományokkal rendelkezik. A takarmánykeverő üzem látszott egy olyan beruházásnak, amelynél jól kihasználhatjuk üzleti tapasztalatainkat, szállítási kapacitásunkat és a térségnek is nyújthatunk valamit. Számba vettük a potenciális fogyasztókat és úgy láttuk a piackutatás végén, hogy tápgyártással kell próbálkoznunk. Rövid idő után a helyi takarmánykeverőt vásárolta meg a vállalkozó, amelyet szinte 100 százalékban át kellett alakítania. Ma a legkorszerűbb technológiai előírás mellett számítógépes vezérléssel készülnek a különböző tápok. Megfelelő partnert is találtak a takarmány előállításához, mégpedig az amerikai PURINA céget, amely Magyarországon már nem ismeretlen, hiszen kiváló koncentrátumaival helyet követelt magának a magyar piacon. O kínálta a legkedvezőbb fizetési feltételeket, vállalta a megvásárolt tömegtakarmányok és a legyártott tápok laboratóriumi vizsgálatát, szak- tanácsadó hálózatot épített ki a termelőknek, így közvetlenül lemérhető, ki hogyan találja meg számítását a másikban. Horváth Sándor takarmánykeverőjében a Purina-kon- centrátumokhoz kis- és nagytermelőktől vásárolt gabonát — búzát, kukoricát, árpát — adagolnak meghatározott technológiai előírás szerint. Építenek arra, hogy a szaporodó földtulajdonosok terményeit folyamatosan felvásárolják. Lehetőség van arra is, hogy a keverőnek átadott gabonáért tápot kapjon a gazda. A kiszereléssel is kedvébe szeretnének járni a termelőknek, mert 10 és 20 kilós kiszerelésben és nagytételben ömlesztve is lehet tápot venni. Nem beszéltünk a vállakózás talán egyik legnagyobb érdeméről, arról, hogy több családnak is megélhetést nyújt. Hiszen a környező települések mindegyikén egy, a városokban akár két-három táplerakat is működik, amely a Horváth Sándorék által előállított jó minőségű takarmányt kínál az állattartóknak. PappJános Horváth Sándor több mint száz embernek adott munkát közvetve és közvetlenül FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET
