Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-14 / 11. szám
1993. január 14., csütörtök GYEREKEKNEK-iMEKES MEGYEI HÍRLAP Diáksarok Kuncogó A tülökvár Tudod-e? 1. Mi a jelentése a kvíz, az infrastruktúra és a teflon fogalmaknak? 2. A „dolly” kis kezdőbetűvel nem női nevet jelent; mi a jelentése? 3. Készült-e Magyarországon olyan könyv, amelynek egyik társszerzője egy számítógép? 4. Kik írtak a múlt században, illetve a századforduló után magyar nyelvű rímszótárakat? 5. Milyen szóösszetételek vannak nyelvünkben, amelyeknek utótagja a bomba szó? 6. Milyen magyar szóösszetételek utótagja a szoba? 7. Melyik a két leghosszabb, nem összetett szó a magyar nyelvben, ha az Értelmező szótárban megadott szótári alakot vesszük figyelembe? 8. Miből alakult a kacifántos szó? 9. Hogyan magyarázza a történeti-etimológiai szótár a különös hangzású kencefice szó kialakulását? 10. Honnan került nyelvünkbe a kótyavetye kifejezés? — Mi történik a vassal, ha kite szed az esőre? — kérdezi a tanár a diákot. ‘— Megrozsdásodik —feleli a diák. — És mi történik az arannyal az esőben? —Ellopják—hangzik a válasz. — Mostanában nem látni téged a társaságban — mondja az egyik hernyó a másiknak. — Mi van veled? —Begubóztam... 9j Két porszem sétál a sivatagban. Megszólal az egyik: —De nagy a tolongás! 'Jv rfy —Hány éves vagy, Sanyika? —Mínusz négy. —Hogyhogy? — A papám szerint a mamám harmincéves volt, amikor megszülettem, most pedig csak huszonhat. s§g A cápacsalád kirándul a tenger fenekére. Egyszerre csak fölkiált a kis cápa, amikor egy tengeralattjáró halad el mellettük: —Mama, mi ez? Ügyfélék! Az anyja így nyugtatja: —Ezek, kisfiam, csak emberek, dobozban... $ 9§S 3jk — Szeretném a fiam megtanítani valamilyen fúvóshangszeren játszani. — No és van neki ehhez valami képessége? — Hogyne. Ót méter távolságból képes elfújni a gyertyát. Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon innét, az Óperen- ciás-tengeren túl, ahol a kis kurta farkú malac túr, túlonnan túl, még azon is túl, volt egyszer egy király. Ennek a királynak annyi vára volt, hogy szerét-számát sem tudta már. Egyszer, amint ott üldögélt a palotája tornácán, elkezdette számolgatni, sorolgatni, hogy mi mindenféle vára van neki. Hogy van már neki arany vára, ezüstvára, gyémántvára; van favára, kővára, de még üvegvára is; van neki mindenféle vára, csak tülökvára nincs. No hiszen, ha nincs, majd lesz! Mindjárt kihirdette az országban, hogy ki ami tülköt talál, mind hordja az ő udvarába! Hej, gyerekek, ha láttátok volna, mi történt erre! Megmozdultak a népek mindenfelé, szedték-vették a tülköt, ahol találták, s vitték a király udvarába, ki ölben, ki talyigán, ki hatlovas szekéren. Vitték, ha jól láttam, még bár- sonyhintön is. Hát egyszer csak annyi a tülök, hogy nem fér a király udvarába. „Eh — gondolja a király —, minek nekem tülökvár?” Azzal úgy, ahogy odahordatta azt a rengeteg sok tülköt, mind elvitette, s belehányatta a Tiszába. Ha majd az a sok tülök mind elázik, csak gyertek, jelentsétek nekem, s tovább mondom a mesémet. Benedek Elek A mókus és a farkas A mókus leugrott az ágról, s egyenesen egy alvó farkasra esett. Felszökött a farkas, fel akarta falni. A mókus kérlelte: — Engedj el, te farkas. A farkas így felelt: — Jól van, elengedlek, de előbb azt mondd meg nekem, miért vagytok ti, mókusok olyan vidám teremtések. Nekem mindig rossz kedvem van, ha meg titeket figyel valaki, azt látja, hogy ott fenn mindig ugráltok és játszadoztok. Felelte a mókus: — Előbb engedj fel a fára, onnan majd megmondom neked, mert ide- lenn félek tőled. A farkas elengedte, a mókus felszaladt a fára, s onnan adott feleletet: — Azért van rossz kedved, mert gonosz állat vagy. A gonoszság szorongatja a szívedet. Mi pedig azért vagyunk vidámak, mert jók vagyunk, s nem bántunk meg soha senkit. L. Tolsztoj A megmérgezett szivar Kossuthot 1848 nyarán névtelen levelekkel nyugtalanították folytonosan. Az idegességre hajlandó ember végre mindenkiben árulót és gyilkost sejtett. Egyszer Széchenyivel ebédelt többedmagával. Ebéd után a gazda szivarral kínálta meg a vendégeit, s Kossuthnak is adott igen jó havannát. — Vigyázz — súgta valaki Kossuth fülébe —, Széchenyi el akar tenni láb alól: az a szivar meg van mérgezve ! Kossuth rémülten habozott; de Nyáry Pál, ki hallotta a sú- gást-búgást, a corpus delictit (bűnjelet) hirtelen kikapva Kossuth reszkető kezéből, meggyújtotta s nevetve elszívta. Kossuth — idegességre hajló ember volt Kitaláltad? Itt ellenőrizheted, helyes válaszokat adtál-e a fenti rejtvényekre. Sós József: 1. 1948-ban. 2. Halála után, utólag. 3. Bartók Béla, Derkovits Gyula, József Attila. Lángra kapott: 1. A füstfelhőből eggyel kevesebb van. 2. Az utcaseprő kabátjáról hiányzik a gallér. 3. A szemüveges úr kabátjának a hátáról hiányzik a hajtás. 4. A lángokból eggyel kevesebb van. 5. A kalapos úr zakója elöl szét van nyílva. Tudod-e?: 1. A kvíz egyik jelentése több helyszínről kapcsolt rádió- vagy tv-közvetítés. Közismertebb értelmezése szerint kérdezz-felelek játék, ki mit tud rendszerű vetélkedő. — Az infrastruktúra a fizikában finomszerkezetet jelent, az anyag belső szabad szemmel nem látható felépítését; a közgazdaság- tanban pedig valamely terület vagy intézmény olyan felszereltségét, amely magába foglalja a működéshez szükséges közműveket, közlekedési hálózatot és energetikai berendezéseket. -—A teflon a TEtra-FLouretilén első betűiből áll és ehhez járul a nylonból ismert műanyagnév végződés. 2. Gördíthető filmes vagy televíziós kocsi, kamerával és mikrofonnal felszerelve. 3. Igen. A magyar nyelv szóvégmutató szótárának szócikkeit egy IBM számítógép szedte a szóvégződés szerinti szoros alfabetikus sorrendbe. 4. Verseghy Ferenc (1757—1822). Simái Kristóf (1742—1833), Füredi Ignác (1837—1909). 5. A magyar nyelv szóvégmutató szótára ezeket sorolja fel: atombomba, hidrogénbomba, gyújtóbomba, repülőbomba, füstbomba, gázbomba, repeszbomba, bűzbomba. 6. A szóvégmutató szótár szerinti összetételek: babaszoba, tiszta-, kártya-, cseléd-, beteg-, vendég-férfi-, úri-, gyermek-, mellék-, sarok-, oldal-, páncél-, külön-, fogadó-, lakó-, háló-, tanuló-, váró-, író-, ivó-, alvó-, dolgozó-, fürdő-, elő-, őr-, rendőr-, padlás-, paraszt-, leány- és toronyszoba, tehát összesen 31 összetétel végződik a szoba szóval. 7. A megfellebbezhetetlen és a megvesztegethetetlen. 8. Szó- vegyülés útján létrejött alakzat, amelynek összetevői a kackiás és a bakafántos szavak. 9. A szócsalád tagjai ikerszavak, a ken és fen igék alapján alakultak az elő- és utótag játszi továbbképzésével, illetőleg elváltozta- tásával. Az alakulás egy közbeeső fázisát mutatja az etimológiai szótárban feltüntetett régebbi kence-fice alak. 10. A szerb-horvátból. Lángra kapott A két azonosnak tűnő kép között 5 kicsi különbség van. Melyek ezek? Pólót nyerhetsz Suttog a fenyves Ezúttal keresztrejtvény-fejtésre hívunk benneteket. A fő sorokban — amelyekben az úgynevezett zárt betűket is bejelöltük — versidézetet rejtettünk el. Weöres Sándor verse, a „Suttog a fenyves” Jcét sorát kell megtalálnotok, pontosabban megfejtenetek és beküldenetek. Weöres Sándorról annyit illik tudnotok, hogy 1913-ban született és 1989-ben hunyt el. Költő, műfordító volt, munkásságáért Kossuth-díjat kapott. Magyar költők közül talán a legtöbb, de bizonyosan a legszebb gyemekverseket ő írta. Valószínű már ti is találkoztatok több versével, meglehet, a Suttog a fenyves cíművel is, (nagyon szép), hiszen sok gyermekkönyvben olvasható. Ha igen, akkor a megfejtés is könnyebb lesz. Ha nem, bizonyára akkor is megbirkóztok vele. A vers első sorát a vízszintes 1 -es, a második sorát a függőleges 10-es és a vízszintes 13-as sorokban találhatjátok meg. A megfejtéseket legkésőbb hétfőn adjátok postára. Címünk: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra ne feledjétek ráírni: Pólót nyerhetsz. A helyes megfejtők között három Békés Megyei Hírlap feliratos pólóinget sorsolunk ki. A nyertesek névsorát a január 28-ai számunkban közöljük. Vízszintes: 1. Az idézet első része. 8. Nyaraló. 9. Női név. 11. Fordítva: szamárbeszéd. 12. Mutatószó. 13. Az idézet harmadik része. 16. Kérdőszócska. 17. Okos. 18. Nitrogén, hidrogén, kén vcgyjele. 20. Sporteszköz. 21. Valós. 22. Libabeszéd. 24. Névutó. 25. Mértékegység névelővel. 28. Opel magánhangzói. Függőleges: 2. Létezik. 3. Autók lakása. 4. Igevégződés. 5. Nem csak te (ékezet nélkül). 6. Kiváló. 7. Cipészszerszám-c? 10. Az idézet második része. 11. Mesterember. 14. Kettős betű. 15. Nie betűi keverve. 19. Törtszámnév. 21. I. L. R. 23. Névelővel alkotás. 24. Azonos betűk. 26. Véredény. 27. Tág szélei. Sós József Megfejtés Január negyedikén volt húsz esztendeje annak, hogy Budapesten elhunyt Sós József orvos, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Orosházán született 1906-ban, s évekig falusi orvos volt. Jól ismerte és elemezte a tanyán élők életkörülményeit és táplálkozási viszonyait. Dolgozott a pécsi és a budapesti kórélettani intézetben, a Népjóléti Minisztériumban, majd 1964 és 1967 között a Budapesti Orvostudományi Egyetem rektora volt. Kutatási területe: a táplálkozástudomány, a néptáplálkozás kórélettana, az aminosav okozta elváltozások és a pajzsmirigy működése. Munkásságáért 1959-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Kérdéseink: Sós József — Orosházán született 1. Mikor alapították a Kossuth-díjat? 2. Első alkalommal három hírességet posztomusz kitüntettek Kossuth-díjjal. Mit jelent az, hogy posztumusz? 3. Ki volt a három híresség? Múlt heti „Pólóinget nyerhetsz” rejtvényünk megfejtése: Ferenczy Béni. Munkája, a gyulai Petőfi-szobor az egyik legjelentősebb alkotása. Sokak szerint a legkifejezőbb, legélethűbb szobor, amit a nagy költőről mintáztak. Ferenczy úgy formázta meg a nagy költőt, hogy le- hántotta róla az évszázad alatt „rárakódott” romantikus mázt. (Elegendő csak a budapesti, Március 15-e téri Petőfi-emlékműre gondolnotok, amely egy merőben más, romantikus alkotás.) Gyula polgárai nehezen fogadták be a vézna Petőfit, a népnyelv sokáig „Sanyikénak” nevezte, de mára a város egyik legféltettebb műkincse lett. Petőfi jobb keze (a gyulai szobor részlete) (Múlt heti feladványunkban Petőfi születési évét hibásan írtuk. A poéta természetesen 1823-ban született. Bocs.) A szerencsés nyertesek nevét következő számunkban közöljük.
