Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-14 / 11. szám

1993. január 14., csütörtök HAZAI TÜKÖR jSpKÉS MEGYEI HÍRLAP Tátika bemutató Február 20-án, szerdán délután három órakor, a farsang jegyé­ben, általános és középiskolás korú fiataloknak, akik kedvet éreznek valamely híres énekes utánzására Tátika bemutatót rendeznek a Mezőberényi Pető­fi Művelődési Központban. A bemutatáshoz szükséges kellé­kekről és hangfelvételekről minden jelentkezőnek magá­nak kell gondoskodnia. A mű­sorra február 10-éig lehet jelent­kezni a művelődési központ­ban, ahol február 19-én rende­zik a főpróbát. Állami lakások Békésen az állami lakások szá­ma meghaladja a 430-at, mely sajnos kevés, legalább 100 la­kásra lenne még szüksége a vá­rosnak. A településen az utolsó állami lakást a ’80-as évek ele­jén adták át. Az állami otthonok egy részét a benne lakók szeret­nék megvásárolni, mivel nem született még meg a törvény, így a testület sem tud foglalkozni, állást foglalni az ingatlanok ér­tékesítésével kapcsolatban. A 40 csak 34 Dombegyházon 200-nál is több magánszemély kapcsoló­dott be az önerős telefonháló­zat-fejlesztési programba. A helyi lakosság több mint 8 mil­lió forintot áldozott erre a fon­tos közműre. A telefonállomá­sonként 40 ezer forintos be­kerülési költség 15 százaléka visszaigényelhető, így valójá­ban minden megrendelő 34 ezer forintért jutott a hőn áhí­tott készülékhez. Ideális döntés nincs-mondja a pszichológus A döntéshelyzet mindenki számára ismerős, és az a nyug­talanság, bizonytalanság is, amely kíséri. Ranschburg Ag­nes pszichológus megnyugtat­ta hallgatóságát hétfő délutáni előadásán Békéscsabán a me­gyei könyvtárban, hogy iga­zán jó döntés ritkán születik. Állítását bizonyítandó el­mondta, hogy egy döntéshely­zetben nagyon sok szempontot figyelembe kell vennünk. Elő­ször is tisztában kell lennünk az adott probléma múltjával, jelenével, hogy a jövőre vonat­kozó elhatározásunk megállja majd a helyét. Ezután — egy ideális döntéshez — a kérdés racionális, szociális, gyakorlati és érzelmi oldalát is meg kell vizsgálni, legtöbb­ször viszont már az első szem­pontot sem tudjuk tökéletesen kimeríteni, mert „csőlátóak” vagyunk (egy szűkén behatá­rolt sávon látjuk a világot). Rá­adásul a rendelkezésünkre álló idő is torzító hatású: gyors döntéskor a pillanatnyi érde­kek a meghatározóak, ám ha van időnk gondolkozni, akkor a helyzet veszíti el aktualitá­sát, s más megvilágításba kerül a kérdés. Van-e mégis esélyünk arra, hogy ennyi akadály ellenére (a pszichológusnő a felsoroltak­nál többet említett) mégis elfo­gadható döntést hozzunk? A legjobb segédeszköznek a képzeletünket és az érzelme­inket tartotta. Ahhoz, hogy be­látható legyen döntésünk kö­vetkezménye, a várható hely­zetet át kell élnünk. Sajnos századunk az emberi érzelme­ket napjainkig jelentéktelen­nek tartja, s ezért nem is ala­kult ki megmutatásuknak, áté­lésüknek a kultúrája. Pedig ér­zelmi belehelyezkedés nélkül nem tudjuk egy helyzet kocká­zatát felmérni. Befejezésül egy roppant el­gondolkoztató tényre hívta fel a figyelmünket: a külvilág kitá­gulása és bonyolulttá válása kö­vetkeztében megnő az igény ar­ra, hogy az ember befelé fordul­jon, és ott keresse meg döntései­hez a biztos pontot. Ranschburg Ágnes szerint döntéshozatal előtt érdemes a tények megvizsgálása mel­lett befelé is fordulnunk FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Ranschburg Ágnes a dönté­si folyamatokról tartott elő­adását január 18-án (hétfőn) délután három órától megis­métli Békéscsabán a megyei könyvtárban. Lenthár Márta Klagenfurti vásárok ’93 Karintia és a klagenfurti vá­sárok gazdasági bemutatkozá­sára Ausztria budapesti nagy- követségének közreműködé­sével a szervezők a fővárosi Atrium Hyatt-ba sajtótájékoz­tatóra invitálták a hazai és a nemzetközi sajtó képviselőit. A vásárok rendezői átfogó ké­pet adtak az újságíróknak a tartományról, s arról a hét nemzetközi vásárról melyet az idén rendeznek. A százezer la­kosú tartományi főváros, Kla­genfurt fontos szerepet játszik az Alpok déli vidékének gaz­dasági életében, idegenforgal­mában. A tavalyi vásárokról Walter Dermuth, a vásár elnöke és dr. Hans-Jörg Pawlik vásárigaz­gató elmondta: az elmúlt esz­tendőben mintegy 550 ezer lá­togatója volt a klagenfurti vá­sároknak, s örvendetesen egy­re több magyar kiállító mutat­kozik be termékeivel: 1992- ben a kereskedelmi, ipari, me­zőgazdasági és beruházási ja­vak nemzetközi seregszemlé­jén több mint ötven hazai vál­lalat, vállalkozó vett részt, közülük négy Dél-Magyaror- szágról. A vásárigazgató úgy fogalmazott: Bécs és Milánó között a legnagyobb áruház mindig az éppen aktuális vá­sár. Az idei vásárokról a jelenlé­vők megtudhatták: március­ban lesz a 25. Nemzetközi Gasztronómiai és Turisztikai Szakvásár, áprilisban rende­zik meg a Tavaszi Vásár-t. A központi rendezvényre au­gusztusban kerül sor, amikor is a kereskedelmi, ipari, mező- gazdasági, fogyasztási és be­ruházásijavak nemzetközi vá­sárát rendezik. Szeptember­ben a nyílászárók, ácsolások, tetőfedések és műemléképüle­tek rehabilitációjával kapcso­latos bemutatkozókat és kong­resszusokat tartják. Ugyan­csak szeptemberben mutat­koznak be a rendszérgyártók és egyedi alkatrészeket előál­lítók. A műtárgyak és tőkebe­fektetések szakvásárát októ­berben rendezik, míg az Al­pok-Adria turisztikai börzét az év utolsó hónapjában rende­zik. —sz— Olvasóink írják Mennyi az annyi? A megyei Hírlapban legutóbb is megjelent Dégáz-hirdetés a gáz fűtőértékéről a megye különböző településein. Az újságban Mezőberénynél 35,0 MJ1 köbméter szerepel, ugyanakkor a Dégáz által hozott gázszámlában 35 J. Tehát a fűtőérték nem ugyanaz, mint ami nyilvánosságot látott. Nem nagy az eltérés, de sok kicsi sokra mehet. Csupán egyetlen kérdésem van: hogy most melyik Dégáznak higgyen az ember, és hogy akkor mennyi az annyi? NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN Visszhang Okkal tiltakozik-e Sarkad? A Békés Megyei Hírlap 1992. december 31—január 1 -jei számában megjelent,,Sarkad tiltakozik” című írás nem ért egyet azzal, hogy a városban megszűnik a Békés Megyei Munkaügyi Központ gyulai kirendeltségének heti két alkalommal tartott kihelyezett ügyfélfoga­dása. Úgy véli a szerző, hogy ezáltal a nehéz helyzetbe került munka- nélkülieknek további gondokkal kell szembenézniük. A sarkadi képviselők nem értenek egyet a döntéssel, továbbra is az eddigi gyakorlat folytatását szeretnék. A fentiekkel kapcsolatosan a követ­kezőket kívánjuk megyjegyezni: Központunk a döntés meghozatalakor figyelembe vette mindazo­kat az előnyöket és hátrányokat, melyet a kihelyezett ügyfélfogadás megszüntetése jelent. Úgy gondoljuk, hogy legfontosabb a szakmai szempontok mérlegelése, vagyis a munkanélküliek elhelyezkedése, képzésbe történő bevonásának lehetősége, informáltságának, tájé­kozottságának növelése. Ennek érdekében kirendeltségeinken át­tértünk a három szintű kirendeltségi munkára, melynek lényege, hogy az egyes tevékenységeket, munkafolyamatokat a hatékonyabb munka érdekében erre speciálisan kiképzett munkatársak végzik. Ennek szakmai feltételei nem biztosíthatók egy olyan kihelyezett ügyfélfogadás keretében, ahol heti két alkalommal két munkatár­sunk van jelen. Az ő munkájuk csak arra tud kiterjedni, hogy a munkanélkülieket regisztrálják hogy kiskönyvükbe újabb dátumot jelöljenek meg. Ilyen formában nem biztosítható, hogy a munka- nélküliekkel érdemben foglalkozzunk, részükre mindig aktuális álláshelyet ajánljunk, tanácsadást végezzünk, képzési lehetőségek­ről tájékoztassuk őket, vagyis olyan tevékenységeket végezzünk, amely alapján a munkanélküli érzi a vele való törődést. Fontosnak tartjuk továbbá, hogy Gyula az érintett településekről jól megközelíthető. Az utazási többletköltség számításaink szerint csak töredékét képezi a szolgáltatási szint tartása miatt esetlegesen létrehozandó új kirendeltség kialakításának, fenntartásának. Erre egyébként nincs pénzügyi lehetőségünk. A gyulai álláslehetőség többszöröse a sarkadinak, melynek többsége felajánlható más település munkanélkülijeinek is. Me­gyénkben nyolc kirendeltség működik és mindenhol csak a kiren­deltségeken fogadjuk az ügyfeleket, tehát kihelyezett ügyfélfoga­dást sehol sem tartunk az előzőekben felsorolt szakmai indokok alapján. Ezzel a Békés Megyei Munkaügyi Tanács legutóbbi ülésén egyetértett. Úgy gondoljuk, hogy központunk döntését szakmai szempontok indokolták, és az, hogy megyénk bármely településén lakó állam­polgár részére hasonló színvonalú szolgáltatást szeretnénk nyújta­ni. Dr. Nagy Ágnes, a Békés Megyei Munkaügyi Központ igazgatója Tanítók a gyermekekért A Tanítók a Gyermekekért Egyesület megyei tagszervezete alakuló ülését január 19-én, 11 órakor tartja Békéscsabán, a Békés Megyei Könyvtárban. Vendég lesz Kutiné Sahin Tóth Katalin, az országos szervezet elnöke, dr. Csonka Csabáné, a művelődési minisztérium munkatársa és Szedlák Éva, a Tanító című módszertani folyó­irat főszerkesztője. Az előadásokra és az alakuló ülésre a szervező Békés Megyei Pedagógiai Inté­zet a megye iskoláinak képviselőit várja. Vásári forgalom Tapasztalatok bizonyítják, hogy egyre keresetteb­bek a használtruha vásárok. Végegyházán szinte hetente van ilyen vásárlási lehetőség a művelődési ház nagytermében, ahová vállalkozók, kereske­dők hozzák el a kedvezményes áron kínált termé­keiket. Ezek közül is legkeresettebb a ruhanemű, lábbeli és ajándéktárgyak. Bizonyára nem árulunk el titkot, ha megemlítjük, hogy a vásári kereslet az ünnepek közeledtével évvégére koncentrálódott, s a forgalom is ekkor volt a legmagasabb. Galambok díszrepülése Szeghalom felett FOTÓ: LEHOCZKI PÉTER A magánvállalkozók is köthetnek biztosítást Manapság egyre több a betöré­ses lopás, és ez mindenkit megbotránkoztat, de főképpen a károsultakat. A vállalkozók, akik bérbe vették az áfész-bol- tokat, panaszkodnak, hogy nem, illetve nehézségekbe üt­köző módon tudnak csak biz­tosítást kötni üzleteikre, vala­mint az abban lévő értékes áru­cikkekre. Valóban igaz-e, hogy csak egyes biztosítók nem vállalják az üzletek biztosítását? — er­ről kérdeztem Benkő András kirendeltségvezetőt, a békési Hungária Biztosító Rt.-nél. — Mi úgy látszik kivételek vagyunk, mert a magánvállal­kozókkal 10 millió forint va­gyonértékig eddig, és a jövő­ben is vállaljuk ez irányú biz­tosítás megkötését. Ezen va­gyonérték felett a gazdálkodó szerveztek vagyonbiztosítása módozatot ajánljuk. E va­gyonbiztosítások több kocká­zati elemet tartalmaznak, melyből a betöréses lopás, rab­lás biztosítási elem díja a leg­drágább, mivel az utóbbi két évben ugrásszerűen megnöve­kedett a betöréses lopások szá­ma területünkön és ügyfeleink közül a vagyonbiztosítás kere­tein belül a betöréses lopás és rablásbiztosítást egyre többen igénylik és választják. Ez év elején üzletkötőink személye­sen is felkeresik ezeket a ma­gánvállalkozókat, valamint helyszíni szemlét tartanak, és amennyiben a tulajdonos is úgy kívánja, ott helyben meg­kötik velük a biztosítást. — Milyen vagyontárgyakra terjeszthető ki a biztosítás? — A biztosítási fedezetek kiterjeszthetők mind a saját, mind az idegen bérelt, tárolt vagyontárgyakra, állóeszkö­zökre, illetve készletekre. Az eszközök értékét, illetve a kár­térítés felső határát a biztosíta­ni kívánó határozza meg a biz­tosító közreműködésével. — A biztosítások milyen időtartamra köthetők? — A biztosításokat határo­zott és határozatlan időtartam­ra is meg lehet kötni. A gazdál­kodó szervezetek vagyonbiz­tosítását minden év végén a következő évre szóló biztosí­tási adatközlő megküldésével lehet érvényesíteni, illetve ér­vényben tartani. — Mi a teendő a kár bekö­vetkezésekor? — Abban az esetben, ami­kor a gazdálkodó szervezetek­nél, valamint magánszemé­lyeknél, illetve magánvállal­kozók tulajdonában lévő üzle­teknél kár következett be, ar­ról haladéktalanul, de legké­sőbb az észleléstől számított két napon belül értesítést kérünk, hogy kárszakértőink minél előbb helyszíni szemlét tarthassanak, vagyis felmérjék az ott keletkezett kárt, és arról jegyzőkönyvet készítsenek. Természetesen az illetékes ha­tóságokat, mint például a rend­őrséget, tűzoltóságot is értesí­teni kell a káreseményről... —Kik jogosultak gazdálko­dó szervezetek vagyonbiztosí­tását kötni? — A gazdálkodó szerveze­tek vagyonbiztosítását vala­mennyi gazdálkodó szervezet megkötheti, így a vállalatok, ipari és kereskedelmi szövet­kezetek, mezőgazdasági szö­vetkezetek, vegyes vállalatok, lakásszövetkezetek, rész­vénytársaságok, kft.-k, vala­mint gazdasági munkaközös­ségek is. —Ezen kívül milyen biztosí­tási lehetőséget kínál még a Hungária? —A lakosság részére össze­tett lakásbiztosítással, Casco- biztosítással, életbiztosítások­kal, balesetbiztosításokkal, to­vábbá kötelező gépjármű-fe­lelősségbiztosítással állunk ügyfeleink rendelkezésére. Más biztosító társaságok­hoz viszonyítva — úgy ítéljük meg — díjaink kedvezőek — mondta végül Benkő András, de az infláció mértékéhez nekünk is igazodni kell, hogy a jövőben partnereink széleskö­rű igényeit ki tudjuk elégíteni. A Hungária Biztosító Rt. maximálisan igyekszik ügyfe­lei igényeit azok megelégedé­sére kielégíteni. B. I.

Next

/
Thumbnails
Contents