Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-14 / 11. szám
àRÉKÉS MEGYEI HÍRLAPAz ecsegfalvi katolikus templom Az oldalt szerkesztette: Gila Károly Telefon: (66) 371-139 Kis hírek Lesz-e Szivárvány? Dévaványa. — Alig három szám megjelenése után kérdésessé vált a Sárréti szivárvány nevű regionális hetilap további sorsa. Az ok nagyon prózai: elfogyott az alapítók által a lapindításra szánt összeg. A terjesztési gondok és az önkormányzatok érdektelensége miatt megszűnés fenyegeti az egész Sárrétet felölelő színes magazint. Uj városatya Szeghalom. — A decemberben lemondott dr. Csuta Lajos képviselő helyére az SZDSZ a listájáról Sándor Ferencet delegálta a városi önkormányzatba. Még mindig fogynak Körösnagyharsány. — Továbbra is fogyó falu a település. Az éves halálozás általában tízzel több, mint a születések száma, bár az elvándorlás üteme csökkent. Szomorú, hogy a faluban 70- 80 munkanélküli van. Társulás a gázra Körösladány. — Az elképzelések szerint az idén megépül a földgáz gerincvezetéke Ecsegfalvától Vésztőig. A faluban társulásos formában építik ki a hálózatot, ezek szervezése hamarosan megindul. Perui díjak Szeghalom. — Ismét a 2. sz. iskola rajztagozatos tanulóinak sikeréről érkezett hír, ezúttal Peruból. A Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete pályázatára Völ- gyesi Attiláné tanárnő több mint harminc gyereke jelentkezett. À legjobbakat az egyesület elküldte egy perui versenyre, melynek eredményeként Patai Julianna ötödikes tanuló arany diplomát, két negyedikes, Túri Sándor és Jónás Éva ezüst diplomát kapott. Szép volt, gyerekek! Kulturális ajánlat Szeghalom. — A művelődési központban január 26-án a fúvósnövendékek féléves hangversenye, majd 30-án zongorahangverseny lesz. Az oldal fotóit Le- hoczky Péter és Gila Károly készítette SZEGHALOM ÉS KÖRNYÉKE Higgadt hang egy indulatos faluból Mostanában Biharugrát igazán nem lehet a béke szigetének tekinteni. Több kérdésben is egymásnak feszülnek az indulatok, itt-ott még pofon is elcsattan. Ebben a helyzetben nem könnyű higgadtan állást foglalni a vitatott ügyekben. Beszélgető partnerem dr. Bod- rogközy Zoltán, aki 25 éve a falu állatorvosa, a legutóbbi választáskor függetlenként került be a helyi képviselő- testületbe. —Az első kérdés a tsz-elnök és a tagság egy része közötti feszültség. Erről mi az Ón véleménye? — Nagyon elkeserítő, hogy idáig fajultak a dolgok. A tsz elnöke, Buka Lajos elvitatha- tatlanul sokat tett a közös gazdálkodás sikeréért. Sajnos, nem vette észre, hogy megváltozott a helyzet és megpróbálta erőszakkal egyben tartani a tsz-t. Célja érdekében minden eszközt bevetett, diktatórikus módon járt el. Aki ellent mondott neki, rövid úton kinn találta magát a tsz-ből. Az már Buka Lajos kudarca, hogy még ezzel a módszerrel sem tudta az általa elképzelt módon egyben tartani a tsz-t.-—A következő téma a tájvédelmi körzet és a falu lakói közötti ellentét, mely lassan ellenségeskedéssé fajul.. — Az alapvető problémát én ott látom, hogy a helyzet mindkét fél hibájából nagyon elmérgesedett. A tájvédelmi körzet kialakításakor nem kérdezték meg a helyiek véleményét, sőt nem is tájékoztatták őket. A rendszerváltással reális lehetőség nyílt arra, hogy az egykori földtulajdonosok visszakaphassák földjeiket. Erre a Nemzeti Park bejelentette, hogy közel 1800 hektárt védetté akar nyilvánítani. Az érvényes jogszabályok ezt valószínűleg lehetővé teszik. A Kiskunsági Nemzeti Park vezetői a kezdeti merev elzárkózás után már mutatnak kompromisszumkészséget, de közben a helyzet alaposan elmérgesedett. Én megértem a helyiek indulatát, úgy érzik, jogos jussukat veszi el az államot megszemélyesítő Nemzeti Park. A falu polgármestere, Makra Győző az élére állt ennek a tiltakozásnak. — Lát-e reményt a megegyezésre? — Megmondom őszintén, rövid távon nem vagyok túl optimista. Az álláspontok megmerevedtek, a felajánlott kompromisszum nem elégíti ki a falu földre éhes lakóit. Nekem az a véleményem, hogy bármennyire is fontos a biharugrai táj élővilágának védelme, ezt a falu ellenében nem lehet végrehajtani. — Jelenleg aláírásgyűjtés folyik a faluban a tájvédelmi körzet ellen. Erről mi a véleménye? — Személy szerint nem tartom szerencsés megoldásnak, de a kialakult helyzetben, a falu érdekeit tekintve, támogatom azt. Segítség az óvodáknak A füzesgyarmati óvodák az elmúlt évben a gyermekek egészségesebb életmódjának javítására kiírt pályázaton összesen 95 ezer forintot nyertek. Ezt az önkormányzat 15 ezer, a MÓL Rt. először 20 ezer, majd 75 ezer forinttal toldotta meg. Ezen pénzek lehetővé tették két úszómedence, színes tv, videorecorder és különböző sporteszközök, játékok megvásárlását. Ezúton szeretnénk köszönetét mondani a MÓL Rt. és a település önkormányzata vezetőinek, hogy támogatták az óvodákat. Bakonyi Lajosné, AZ ÖNÁLLÓ ÓVODÁK VEZETŐJE Aktívan részt venni a város közéletében Az elmúlt év közepén alakult meg Szeghalmon a helyi Vállalkozók Egyesülete. Az eltelt időszak eredményeiről, gondjairól beszélgettünk Czirják János elnökkel. —Hogyan értékeli az eddigi tevékenységüket? — Azt hiszem, a legrosszabbkor próbáltuk megszervezni a vállalkozókat, hiszen az előző év a legtöbbünknek a talpon maradásért vívott szüntelen harc jegyében telt el. Nem nagyon volt idő közös dolgaink intézésére, egyesületünk cégbírósági bejegyzése a mai napig nem történt meg, ám ez csak részben a mi hibánk. Létrejöttünk egyik fontos célkitűzése, vagyis tagjaink érdekvédelme nem valósult meg. Szerettük volna elérni, hogy a helyi önkormányzat azonos feltételek esetében a helyi vállalkozót bízza meg a munka végzésével. Nos, ez nem így történt. Már ott megbukott a dolog, hogy nem is volt információnk egy beruházás indulásáról, így nem is pályázhattunk annak elvégzésére. —Mi lehet a megoldás? — Szeretnénk egy megfelelő szakembert alkalmazni. Feladata lenne például, hogy közvetlen kapcsolat legyen az önkormányzat és a vállalkozók között, emellett segítse tanácsadással a hozzá forduló vállalkozókat. Ezt jó lenne a polgármesteri hivatallal közösen megoldani, hiszen közösek az érdekeink. Mi egyébként szeretnénk jobban bekapcsolódni a város közéletébe, sok dologban felajánlhatjuk a segítségünket is. Jelenleg az önkormányzati testületben egyetlen vállalkozó van, ezt kevésnek ítéljük, ezért támogatjuk Layer István vezetőségi tagunkat, aki most egy megüresedett képviselői mandátumért indul harcba. A következő helyhatósági választáson már saját jelölteket kívánunk állítani. Összefogás a harangért A szeghalmi református templom harangjainak megvan a maguk történetük. 1858 augusztusában egy nagy, 24 mázsás és két kisebb, 13 és 6 mázsás harangot készíttettek a helybeliek. A legkisebb 1944. október 6-án a toronnyal együtt megsemmisült. Az elmúlt év nyarán azután a legnagyobb harang szétrepedt. A presbitérium szervezőmunkája eredményeként a Diósgyőri Vasgyár vállalta új harang öntését, melynek költsége 800 ezer forint körül van. Már eddig 170 ezer forintot adományoztak a harangra, de ez kevés. Most azzal a kéréssel fordulnak az egyházi hozzájárulást fizetőkhöz, hogy anyagi lehetőségükhöz mérten támo- így repedt meg a harang — mutatja Vass József harangozó gassák az új harang elkészítését. 1993. január 14., csütörtök Bizottságosdi A történet tulajdonképpen akkor kezdődött, amikor a szeghalmi képviselő- testület felállított egy bizottságot az új szakmunkásképző beindításával kapcsolatban. Az egyébként is sok vitára okot adó létesítmény oktatási profilját kellett volna kialakítaniuk, elképzeléseket, alternatívákat vártak tőlük. Mint a feltételes módból is kiderül, hiába. Ám még mielőtt bárki is az öt jószándékú szakember fejét követelné, meg kell mondani, nem az ő hibájukból. Egyszerűen nem volt rá mód. Sokáig azt sem tudták, mikor indulhat az iskola. Az viszont nyilvánvaló volt mindvégig, hogy a profilja a beinduláskor objektív okok miatt egyszerűen nem lehet más, mint a városban külön-külön .működő szakmunkásképző és szakközépiskola szakjai. Teljesen új szakmák oktatására nincs oktató- műhely, szakoktató. Később, ha az intézmény már beindult, lesz lehetőség az esetleges profilváltásra, de a beinduláskor nincs alternatíva, azzal kell főzni, ami van. Mind ez idáig szeghalmi belügy is lehetne, ám hasonló jelenséget másutt is tapasztaltam. Megalakítani egy bizottságot, megbízni egy kivihetetlen feladat megoldásával, majd a fejükre olvasni, hogy miért nem tették meg a lehetetlent. Akkor, amikor lépten-nyomon tapasztaljuk, hogy a kistelepülések értelmisége meglehetősen passzív, az ehhez hasonló ügyek végleg elvehetik a kedvüket a közös ügyek felvállalásától. Érdemes-e, szabad-e a jószándékkal visszaélni? A hibás döntésért, egy értelmetlen bizottság megalakításáért a felelősség nemcsak azokat terheli, akik így döntöttek. Elsősorban és főleg azokat, akik már a testületi döntéskor is tisztában voltak annak végrehajthatatlanságával, ám nem tették szóvá. Most Szeghalmon néhány agilis embernek egy kicsit megkeseredett a szája íze. Mondhatni, nem nagy ügy, szót sem érdemel. Én mégis úgy gondolom, kár az ehhez hasonlókért. Mindannyiunk k^ára is. „ . r ír*" I Gazdafórum Okányban Nemrégen nagy érdeklődéssel kísért fórumot tartottak Okányban, ahol elsőként Kovács Lajos, a Gazdakörök Országos Szövetségének alelnöke kapott szót. Ismertette az egykori gazdakörök történetét, utalt arra, hogy a demokratikus átalakulás nagyban megváltoztatta a lakosság életkörülményeit, de nem ment zökkenőmentesen. Az alelnök kifejezte azt a reményét, hogy az újszerű vállalkozások, az új gazdasági életforma enyhíteni fogja az ország gondjait. Végezetül a hazai és külföldi közös vállalkozások hasznosságára utalt. Elmondta véleményét Filó Katalin, a Haza és Haladás Alapítvány kuratóriumvezetője is, aki megerősítette, hogy jogállamban élünk, a paraszt- embernek joga van a földjéhez, a termeléshez, a boldoguláshoz. Oláh Ferenc Bemutatkoznak a jelöltek Szeghalmon, a 6-os számú választókörzetben január 24-én időközi választásra kerül sor. Mindkét jelöltnek megadjuk a lehetőséget egy rövid bemutatkozásra, programismertetésre. Búzás Julianna A Magyar Szocialista Párt jelöltjeként indulok a helyhatósági választáson. Magamról röviden annyit, hogy üzemvezető vagyok a Sárréti Tej Rt. szeghalmi üzemében, két középiskolás lányomat egyedül nevelem. Baloldali érzelmű ember vagyok, ezért lettem tagja az MSZP-nek. Jelenleg két szocialista képviselője van a helyi önkormányzatnak, én azonosulok azzal a magatartással, amit ők tanúsítanak. Ez nélkülözi a harsány szereplési vágyat, a város lakóinak érdekeit igyekszenek felelősséggel szolgálni. Megválasztásom esetén közvetíteni akarom az állampolgárok által felvetett problémákat. Nem ígérgetek, nem kecsegtetek senkit sem, egy dologról azonban biztosíthatom a választókat: becsapni senkit sem fogok. Layer István Szeghalmi születésű, 41 éves vállalkozó vagyok, két gyermek édesapja. A helyi MDF tagjaként indulok a választáson. Nem volt könnyű döntés a jelöltséget elvállalni, de mindig szerettem szembenézni a nehézségekkel, úgy érzem, fel kell vállalnom ezt a pluszt. Sajnálom, hogy csak ketten indulunk a mandátumért, ez az érdektelenséget tükrözi. Szeretném a város arculatát szebbé, tisztábbá tenni. Fontosnak tartom a fiatal, tehetséges szakemberek bevonását a város gazdasági és kulturális életének irányításába, akik képesek a jelenlegi szervezetlenséget megoldani. Szakemberek véleményét kikérve a gazdásági problémák közül a súlyponti kérdéseket kell kiemelni. A közéletben felszínre kell hozni az emberi értékeket, a tehetségeknek meg kell adni a lehetőséget.
