Békés Megyei Hírlap, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-28 / 304. szám

1992. december 28., hétfő

VADÁSZAT

Vadásztársaságok szorítóban

Fácánkakast zsákmányolt a héja archív felvétel

A Békés Megyei Vadászszövetség decemberi küldöttgyűlése után dr. Csorna Antal elnökkel beszélgettünk á vadászatról, a vadászok jelenéről, várható jövőjéről.

Dr. Csorna Antal így fogalmazott: —- Ami végigvonult az elmúlt éveken, az a bizonytalanság volt. Nincs stabil támpontunk, kapaszkodónk, amihez igazodni tudnánk. Nemcsak a vadászati törvény hiányzik, hanem a jövőkép is. Nem tudjuk, hogy meddig és milyen formában folytathatjuk a munkánkat. Ennek ellenére Békés megye vadásztársadalma mégsem a máról holnapra való élést választotta. Bízunk abban, hogy olyan rendező elvek érvényesülnek majd, amelyek elismerik eddigi munkánkat, szakmai felkészültségünket, eredményeinket. Vadásztársaságaink remélik, hogy a terület vadászati hasznosítói lesznek a jövőben is.

—A vadászat még napjainkban is slágertémának számít. Megítélése szerint mi az a legfontosabbfeladat, amit a vadászok maguk elé tűzhetnek?

—A konkrét szakmai feladatok mellett a legfontosabb az érvényben lévő jogszabályok betartása, betartatása. S nemcsak a vadászati előírásokra kell gondolnunk. A gazdálkodással, egyesületi élettel foglalkozó törvények ismerete, maradéktalan érvényesítése szintén létkérdésünk.

— Ha minden bizonytalan, akkor mit tehet a vadászszövetség a vadásztársaságok, vadászokérdekében?

—A vadászszövetség két évvel ezelőtt nemcsak egy időszak konkrét vadászati, vadgazdáko- dási és vadkereskedelmi feladatainak megoldását tűzte ki célul, hanem hosszú távra készített tervezetet, kereste a jövő esélyeit, a várható fordulatokat.

Ennek érdekében például kialakítottuk a megyében a mesterséges fácántenyésztés vertikumát a bemutató vadgazdaság gesztorsága alatt. Es még hosszan lehetne sorolni, hogy milyen érdekvédelmi munkát végzett a szövetségünk.

—Azt mondják, hogy sok vadász van, de még többen szeretnének belépni valamelyik területes vadásztársaságba. De minden egyre drágább. Hogy állnak a Békés megyei vadász- társaságok anyagilag?

— A vadásztársaságok anyagi terhei évről évre ugrásszerűen növekszenek. 1991 óta a megye vadásztársaságait minimálisan 60 millió forint többlet- költség terheli, de jövő év január 1 -jétől ez a szám további tízmilliókkal gyarapodik. Nem csodálkozhatunk azon, hogy jelentősen csökkent a vadásztársaságok teherbíró képessége, jó néhánynak veszélyben forog a fentmaradása. Egyszóval: a vadásztársaságokra ugyanaz jellemző, mint amit hétköznapjaink során máshol is tapasztalunk. Egyébként jelenleg mintegy 2400 vadász van megyénkben, 300-al kevesebb, mint egy, másfél éve.

—Lapunkban is többször írtunk arról, hogy a gépjárművek vaddal való ütközéséből több millió forintos kár keletkezik évente. Sikerült-e megnyugtatóan rendezni ezt a sokakat érintő kérdést a megyében ?

— A gépjárművek vaddal való ütközéseiből eredő károk rendezése óriási problémát jelent. A vadásztársadalom teljesen kiszolgáltatott. A megyei szövetség 1992-re a Colo- nia Biztosító Rt. ajánlatát fogadta el 4,5 millió forint felső kárlimit összeggel. A felső határt azonban augusztus végére elérték, a társaságoknak hektáronként további 6 forintot kellett fizetni. A hasonló „fordulatok” elkerülésére három érdeklődő biztosító képviselőjét meghívtuk a közgyűlésre — Garancia, Hungária és Co- lonia —, hogy tegyék meg üzleti ajánlatukat. A megyei küldöttek végül a Coloniát választották. Németh Gyula területi igazgató győztes ajánlatának lényege: 1993-ban— több részletben fizetve — összesen 8,5 millió forint biztosítási díjat kémek a szövetséghez tartozó vadásztársaságoktól, felső kárlimit nélkül. Ez hektáronként 16—17 forintot jelent. Az önrész 5 ezer forint. Az a vadásztársaság, amelyik nem fizeti be a megyei szövetségnek a ráeső díjat határidőre, kizárja magát a biztosításból, az esetleges károkért saját maga vállalja a felelősséget.

— Végül engedjen meg egy kérdést a vadászat közeljövőjéről. On pesszimsta vagy optimista képet rajzolna fel?

— A jövő vadásztársadalmának fennmaradása érdekében az elkövetkezendő időszakban soha nem látott és nem tapasztalt összefogásra van szükség. Nem pedig széthúzásra. Ha ehhez lesz erőnk, akkor nem feltétlenül borúlátással kell gondoljunk a vadászok holnapjára, holnaputánjára. (Lovász)

Beszélgetés vadászatról és kereskedelemről

Az áfa visszavetheti a vadászatot

A MAVAD Rt. Békés megyei irodájához 30-35 vadásztársaság tartozik mint rt.-tag, s ki-ki a maga részvénye alapján meghatározója a részvénytársaság gazdasági tevékenységének. A tavalyi eredmények alapján a részvénytársaság 15 százalék adózott nyereséget tudott fizetni tagjainak. Az idei év eredményeiről a megyei iroda vezetőjével, Csontos Jánossal beszélgettünk.

— Úgy néz ki, ebben az évben sem adjuk 10 százalék alá az adózott nyereséget, de ezért keményen meg is dolgoztunk.

—Mi lehet az oka a csökkenésnek?

— Mint mindenütt, a vadász- társaságoknál is gondot okoz a privatizáció, hiszen bizonytalanságot okoz a társaságoknál. Nem tudják, milyen mértékű lesz az adókötelezettségük. A megyei vadászszövetség minapi értekezletén hívták fel a figyelmünket arra, hogy meg kell oldani az egységes könyvelést. Egyet nem értek: ha a mezőgazdasági termékek 6 százalékos forgalmi adó alá esnek, miért „kivételeznek” a vadásztatással, amely 25 százalék alá esik? Hogy cifrább legyen a dolog: az a termék, amelyik exportként hagyja el az országot, az már 6 százalékos lesz. Kérdem én, honnan tudják majd, ha eljött öt olasz, mennyit visz haza az általa kilőtt vadból? Ha fjedig nem visz haza vadat, akkor közvetlenül nem valósul meg az exporttevékenység, s így már 25 százalék alá esik. A részvény- társaságnak van vadfeldolgozó üzeme, s képtelenség lesz bizonyítani, hogy a szóban forgó vadat egy német lőtte le, amit éppen feldolgoznak.

—Egyszerűnek tűnik a megoldás: bele kell építeni az árba az áfát.

— A jelenlegi értékesítési árak már nem emelhetők, mert elveszítjük a partnereinket. Majd elmennek a szomszédos országokba vadászni, mert ott olcsóbb. A vadásztársaságoknak nincs anyagi háttere. A megyében is csak úgy van fácán, hogy gondoskodnak az utánpótlásról. Márpedig egy napos fácáncsibe belekerül 50-60 forintba, s mire vadászható lesz, mindössze 20 százaléka marad meg a kihelyezett mennyiségnek.

— Mi történik akkor, ha a privatizáció során az új földtulajdonosok azt mondják, már pedig az ő területükön nem lehet vadászni.

— Bízunk abban, hogy a

jelenlegi vadászati törvénytervezet nem fogja a 4 ezer hektár alatti vadgazdálkodási egységek megteremtését engedélyezni. Azt is remélik a magyar vadászok, hogy nem kerül ki a vadászati jog az állam kezéből magánkézbe. A földtulajdonhoz kötött vadászati jog már a XIX. század első évtizedei óta megszűnt. A nagybirtokosi rendszerben a tulajdonosoknak bérelni kellett a vadászati jogot a saját földjükön is.

—Említette, hogy Békésben a fácán a fő vad, de jelentős az őzbakvadászat is. Mondjon néhány jellemző adatot.

— Békésben 4 ezertől 15 ezer hektárig terjedő társaságok vannak. Az élőhely szempontjából is kategóriákba osztott a terület. A vadeltartó képességtől függően 1 milliótól 10 milliós forgalmat kell lebonyolítani ahhoz, hogy a tagok részére biztosítani tudják a 10- 15 konyhavadászati napot. Alaptevékenységünk a bérvadászat szervezése, a vadhús feldolgozása, de foglalkozunk csigaexporttal is.

—A pénz közös kalapba folyik be??

— Az rt.-n belül van egy vadgazdálkodási kereskedelmi és feldolgozó rész, amely mint önelszámoló egységként működik. Ennek az eredményétől is függ a nyereség.

— Hol áll Békés megye az

országos vadgazdálkodási listán?

— Az országos vadászati tevékenységből 15 százalékkal részesedik. Ez nem tükrözi az apróvadas jellegből eredő befektetett munka arányát. Egy nagyvadas területen másképp kell gazdálkodni, mint nálunk. A miénk munkaigényesebb tevékenység. Ezért, mint mindenütt az életben, a vadkereskedelem területén is komoly konkurenciaharc folyik az egyéb kereskedő szervezetekkel. Közel 200 vadkereskedelmi cég működik az országban. A MÁV AD az elmúlt rendszerben is a 3-4 legnagyobb vadkereskedelmi cég között meghatározó szerepet játszott. A pénzpiacon a maga 50 százalékos részesedésével meg tudott maradni, és megbízható partnere ma is a vadgazdálkodó cégeknek. Az sem elhanyagolható tény, hogy a részvénytársaság tagjai részére 15 millió forintos előfinanszírozási hitelt tudott nyújtani.

—Néhány szót a jövőről.

— Remélhetően a május 1- jei szezonkezdésre a Békés megyei iroda olyan önálló jogot kap, hogy a vadásztársaságoktól megvásárolt árut — a külföldiek fizetését követően — záros határidőn belül ki tudja fizetni. Abban bízunk, hogy a fizetési határidőket a felére tudjuk csökkenteni. Kereskedelmi tevékenységünkben a bizományosi szerződések esetén 5-10 százalékos, a saját elszámolású tevékenység esetén 8-15 százalékos jutalékkereten belül tudunk dolgozni.

B. Sajti Emese

A fácán a sztár

Dián János, a Békés Megyei Vadászszövetség Bemutató Vadgazdaságának vezetője nagyon elfoglalt ember. Kora reggel keresem a központban: éppen tárgyal. Hét osztrák vadászt várnak fácánra, az udvaron készenlétben a gépkocsik, a hajtők is együtt. Különös világ a vadászoké a kívülállóknak. De megérkezik a vezető is: pillanatnyilag 11-en dolgozunk a vadgazdaságban, de nyáron ez a szám megduplázódik. A vadgazdaság feladata a megye hivatásos vadászainak továbbképzése, a sportvadászok és vezetők oktatása. Talán a legfontosabb reszortunk Békés megye napos fácánnal való ellátása. Évente 150— 200 ezer darab fácáncsibét keltetünk. Felét a megye szükségletének.

—A fácánnevelés során van egy furcsa , folyamat", a madarak elvadítása.

— A fácánok megszokják az ember közelségét, ezt kell elkerülni. Ősszel a vadászatok előtt látunk hozzá az „elvadí- táshoz”, hiszen nem történhet meg, hogy a fácán rászáll a puskacsőre.

— A fácánon kívül mire vadásznak még a vadgazdaságban?

— Őzre, mezei nyúlra, vadkacsára és néhány foglyot is lövünk. A fogoly régen őshonos volt a területen, most-sze- retnénk újratelepíteni, ezért tenyészteni akarjuk. Egyébként évente 5 ezer fácánt, 7—8 ezer mezei nyulat, 2—3 ezer vadkacsát és 50—60 őzet vadászunk le. Egyre több a vaddisznó és láttam már gímszarvast is az erdőben.

— Honnan járnak ide vadászni?

— Külföldről Ausztriából, Olaszországból, Franciaországból, jönnek a német és angol vadászok is. Három hete például egy nap alatt nyolc osztrák vadász 1400 fácánt lőtt le.

— Ez sok pénzt hoz a konyhára?

— Természetesen. Szükség is van rá, tavaly 14 millió forint adóssággal vettem át a gazdaságot, azóta kifizettük a pénzt. Csökkentettük a dolgozót létszámát és takarékosan gazdálkodtunk.

— Nem jelentett ez rabló- gazdálkodást?

— Nem, hiszen ugyanannyi vad került terítékre, mint a korábbi években. Gondunk van viszont az orvvadászokkal, akik egyre többen vannak, felszerelésük sokszor jobb, mint a miénk, vadászoké. Távcsöves, éjszakai is „látó” puskájuk, rádióval felszerelt gépkocsijuk van, tetten érni szinte lehetetlen őket, értesítik egymást, ha baj van. Azt is bevallom, hogy félünk tőlük, mert nemcsak vadra lőnek az utóbbi időben!

— Az eddig elmondottak szerint biztató jövő elé néznek.

— Egyáltalán nem biztos, még nehezebb feladatok várnak ránk. Januártól 25 százalék nyereségadót kell fizetnünk, s ha ez bekövetkezik, akkor elmaradnak a külföldi bérvadászok. Tőlünk keletre olcsóbb a vadászat. Ilyen mérvű áremelkedés után még a 20—30 éve idejáró vendégek is továbbállhatnak.

Kutas Ferenc

Eredményes évet zár a BÁG Vadász Kft.

Eddig izzott a telefon, de most megváltoztak a számok, s ez sok gondot okoz. Új telefon- és telefaxszámuk: (66) 441-626

A címben jelzett társaság három éve működik, és ügyvezetője, Jeszenszky Lajos szerint idén zárja a legjobb évet. Az okokat így fogalmazta meg:

— Idén minden eddiginél több kilőtt vaddal dicsekedhetünk. Nem öröm az aszály, de a vadászatnak kedvezett. A mezőgazdaság privatizációja is „segített”, megszaporodott a parlagon hagyott földterület.

— Változott a tevékenységük?

— Nem, mert megmaradt a fácántojás-termelés és fácánnevelés. Idén 85 ezer tojást értékesítettünk a Csabacsűdi Bemutató Vadgazdaságnál. A lőtt vad felvásárlását is folytattuk. Szervezésünkben 438 vadásznapot töltöttek itt nyolcvan százalékban olasz, valamint német és osztrák vadászok, akik 4557 fácánt, ezer mezei nyulat, 220 vadkacsát, 131 őzet és 287 egyéb vadat ejtettek el mindössze 10-12 vadásztársaságnál. Kimagaslóan jól vadásztatott az Ujkí- gyósi Községi Vadásztársaság, ahol különösen eredményes volt a fácánnevelés, és fácánból 6 ezer fölötti mennyiséget lövettek. Háromszor is meghaladta náluk a teríték az ezer darabot.

Kedvezően alakult a vadhúsfelvásárlás. Közvetlenül 5 ezer fácánt, 450 őzet és mintegy száz dámvadat exportáltunk közvetlenül Olaszországba. A forgalmunk összességében mintegy 400 ezer márka volt, ami meghaladja az előző évi eredményeinket.

— Ennyi munka mellett volt ideje vadászni?

— Hajaj, 32 vadásznapot töltöttem kinn a földeken. Szokták is mondani nekem, szerencsém van, hogy abból kell megélnem, amit nagyon szeretek.

— Szomorú esemény nem történt?

— Büszkék vagyunk arra, hogy semmilyen baleset vagy szabálytalanság nem történt ebben az évben.

B. Sajti Emese