Békés Megyei Hírlap, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-28 / 304. szám
írékés megyei hírlap VISSZATEKINTÉS 1992. december 28., hétfő Életképek a csorvási karácsonyokról A századforduló előtti Csorvá- son a lakosság nagy többsége számára a karácsony korántsem hasonlított a mostanihoz. A család és a szeretet ünnepén sem engedhették meg maguknak, hogy szeretteiket ajándékkal lepjék meg. Oly nagymértékű volt a szegénység, hogy kemény erőfeszítéseket jelentett a mindennapi kenyér előtermetése is. Ebben a helyzetben az egyházak és az öntevékeny civil szervezetek siettek a legrászorultabbak segítségére. A magány és a szegénység leginkább karácsonykor telepszik az emberre. Ekkor érzi leginkább elesettségét a nyomorban élő. A társadalom kiszorítottjai gyakran ilyenkor dobják el maguktól az életet. A segítség bárhonnan is jött, jó cselekedetet szolgált. Az egyházak a lelki vigasz mellett karácsonyi ajándékgyűjtéseket szerveztek, és az összeszedett — főleg használt — ruhákat, lábbeliket kiosztották a szegények között. A templomi perselyek tartalmát és a tehetősebb hívek adományait a lelkészek adták át a rászorulóknak. Meleg tea és az otthonról hozott aprósütemény volt az ünnepi lakoma az egyházi iskolák termeiben. Az ünnepélyesség fokozására felolvastak a Bibliából, sőt egy-egy jelenetet el is játszottak a kántortanítók útmutatásai alapján. A századfordulón a csorvási polgárok társadalmi rangjuk szerint különböző szervezeteket hoztak létre és ezekben pezsgő közösségi életet éltek. A vagyonosabbak az Uri Casino tagjai voltak, a földművelő középbirtokosok az Olvasó Egyletben tömörültek. A kézművesek, az iparosok a Csorvási Olvasó Népkörben találkoztak. Közülük egyik szervezet sem feledkezett meg a sze- génÿek karácsonyi ajándékozásáról. Például az Olvasó Népkör tagjai az 1880-as évektől minden évben tíz iskolás gyermek felruházását vállalták magukra. Az ehhez szükséges pénzt jótékonysági bálák rendezésével gyűjtötték ősze. Az 1900-as évek elejétől karácsonyi segélyezésre külön pénzalapot hoztak létre. Ennek kamatait használták fel ajándékozásra, hasonlóan a mai alapítványokhoz. Pásztorjáték A csorvási római katolikus hívők között hagyomány volt, hogy szentestén — a karácsonyi gyertyagyújtás és a vacsora után, úgy 9—10 óra között — gyülekeztek a zárdaiskola nagytermében. Ez a mostani általános iskola bejárata mellett helyezkedett el, felső végéhez kapcsolódott egy kisebb tanterem, amelyet deszkákból készült spanyolfal választott el a nagyobb helyiségtől. Szentestén szétnyitották a falat, a kisebb tanteremben színpadot állítottak fel és a fiatalabb felnőttek pásztorjátékot mutattak be. Az alkalmi nézőtér zsúfolásig megtelt minden évben az érdeklődő katolikus családokkal. A bemutatott játék nem csorvási eredetű, hanem néprajzi gyűjtők által válogatott pásztorjáték, amelyet már kiadott gyűjteményekből választottak ki. Minden évben mást és mást adtak elő. Az előadások népszerűek voltak. A játék befejezése után tréfálkozás, viccmesélés, hangulatos, közös éneklés következett, majd éjfél előtt negyedórával a hallgatóság a templomba vonult az éjféli misére. Műkedvelő színjátszás A század eleji csorvási ember ritkán találkozott Thália papjaival. Az olykor erre vetődő vándor színtársulatok előadásait inkább a tehetősebb emberek látogatták. A szélesebb néprétegeknek sem lehetősége, sem pedig igénye nem volt a színházzal komolyabban megismerkedni. Ebből adódóan a falu történetében nagy jelentőséggel bírt a helyi zárdában tanító Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek rendbeli négy apáca színielőadás szervezésének kísérKozmetika otthon Karácsonykor mindenki szeretne igazán kellemesen szórakozni, kikapcsolódni. S mivel a fodrászüzletek, kozmetikai szalonok ilyankor zsúfolásig teltek, sokan inkább otthon készítenek frizurát, egy illő sminket, ami nékülözhetetlen kelléke a csillogó ruháknak, s talán egy picit az éjszakai hangulatnak is. Ebben szeretnénk az utolsó pillanatban is segítséget nyújtani a házi előSzexis hajtincs fiataloknak készületekben. Hajmosás után alaposan átmasszírozzuk a hajat, majd a hajkímélő zselével beállítjuk vizesen a kívánt formát, s utána szárítjuk. Az itt bemutatott frizurákon szándékosan kerültük a hajlakk és a tupír használatát, mivel nagyon törik, tönkreteszik a hajat. Miután a hajat alaposan megszárítottuk, kezdhetjük a sminkelést. Fontos az arcforHajpánt a komolyabbaknak ma, haj- és szemszín figyelem- bevétele. Először peelinggel dörzsöljük át az arcot, hogy az elhalt bőrréteg eltávolodjon, s a bőr tökéletesen letisztuljon. Utána korrektorral a szem alatti árkot eltüntethetjük, esetleg az arcon lévő egyéb kipirosodásokat, foltokat korrigálhatjuk. A rúdból az ujjunk segítségével nem túl vastagon átkenjük a kívánt részeket, Szolid frizura ízléses kiegészítővel lete. Céljuk a vallási ünnepek rangjának emelése, de kísérletük nyomán megindult egy közel 50 éves művelődési mozgalom is. A négy apáca Krémer Mária, Vunibalda Kalch Mária, Vanda Raab Mária, Janka és Németh Mária, Demetria. Ok máig a legértékesebb csorvási kulturális mozgalom elindítói. Az első előadások ebben a hőskorban a zárda két összenyitható tantermében voltak. Karácsony estéjén egyházi színdarabokat mutattak be, később húsvétkor és pünkösdkor is tartottak előadást. A műkedvelő színjátszás a húszas évek végére tömegmozgalommá vált. Ekkor már az Iparoskor és a Kisgazda Kör, valamint a Levente Egyesület is mutatott be színdarabokat. Ezek helye a kisgazda egylet székháza és az. ipartestület nagyterme volt. Karácsonyi népszokások Kántálás. Karácsony este kora alkonyati óráiban a 10—15 éves fiúgyermekeket egyesével, kettesével „kántálták”. Házról házra vagy csak ismerősökhöz, rokonokhoz járva az utcai ablakokon át vagy már a konyhában így kiabáltak be az ifjoncok: „Meghallgatjátok-e az Isten igéjét?” Ha igen volt a válasz, bemehettek és odabent így köszöntek: „Dicsértessék Krémer Mária, Vunibalda Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek tanítórend csorvási főnöke, aki 1908 és 1922 között tanított a településen a betlehemi Jézus”, „Mindörökké ámen” volt a háziak válasza, s máris szárnyalt, csilingelt a gyermekek éneke. „Mennyből az angyal”, „Mostan kinyílt egy szép rózsavirág...”, „Csordapásztorok...”. Az énekek váltakoztak a gyermekek repertoárjától függően. Távozáskor így köszöntek el a háziaktól: „A kis Jézus áldja meg ezt a házat!” A szép műsorokért 10, 20 filléreseket, cukrot és süteményt kaptak. Suprikálás. A római katolikus egyház karácsonyi ünnepek után, december 28-án ünnepli az Aprószentek napját, amikor a Heródes parancsára megölt betlehemi gyermekekre emlékezik. Ehhez a naphoz fűződik egy népszokás, amely az 1920-as és ’30-as években élt a községben. Ez az úgynevezett suprikálás. A felnőtt férfiak egy szál, 60—70 centi hosszú fűzfavesszőt magukhoz vettek, s elindultak a szomszédba ismerősökhöz, rokonokhoz, családokhoz, s olyan helyekre, ahol 10—14 éves gyermekek voltak. Ott feltették a következő kérdést: „Hányán voltak az aprószentek?” A helyes népies felelet ez: minden sarokban egy szakajtóval. Ha nem ezt felelte a gyermek, akkor a kérdező a kezében tartott pálcával tréfásan, kedvesen megcsapkodta, megsuprikálta a fiú vagy a leány lába szárát. Ekkor szintén előkerült a zsebből egy kis sütemény vagy kalács, hogy kiengesztelje a helytelen válaszadót. Kétezer felé közeledve ismét nagy szükség van arra, hogy összefogjunk egymásért és örömtelivé tegyük a karácsonyokat. El kellene érnünk, hogy ne csak szentestén, a szeretet ünnepén mosolyogjunk egymásra. A hétköznapokban se feledjük el, hogy közösségben élünk, nyújtsunk segítő kezet egymásnak. Vegyük észre, újra sokan vannak közöttünk, akiknél szegény a karácsony. Műkedvelő előadás a századforduló elején a darabban játszó szereplőkkel majd alapozóval teljesen a hajtőig kenjük az arcot. Az alapozó színe egyezzen meg a korrektor és a púder színével. A púder (legjobb a transzparent porpúder) felhelyezése lehetőleg mókusszőr ecsettel történjen. A többi por- és kőpúder nem előnyös, mert könnyen összemosódik az arcon. Ezután kerül sor a szemhéj festésére. Figyelem! Élénk színeket használjunk! A barna szeműek kevés barnát, de nekik minden szín ajánlott. A kék és zöld szeműek kerüljék a kék és zöld színt, helyette inkább a narancsszínt és ennek különböző árnyalatait ajánljuk. A szemöldöknek a hajnál egy árnyalattal sötétebbnek kell lennie. Ha a szemöldököt festjük, utána satírecsettel dolgozzuk el. Mikor elkészültünk a sminkkel, nincs más teendő, mint a hajat a kívánt formára beállítjuk. Ehhez használhatunk hajzselét, pár fésűvel hátra tűzhetjük , néhány csábító szexis tincset lehúzhatunk. Ha a hajpántot választjuk, akkor a pánt színe egyezzen a ruhával és nagyon fontos, hogy a kiegészítőket is ennek megfelelően válogassuk össze. Kántor Zsolt: Karácsony Az álom: egy tó. Befagyott. Betlehemi csillag ragyog. Fenyőfák, ajándékok között egy angyal felöltözött. Mindenütt csupa fény, szeretet, boldogok a gyerekek. Boldogság, mily más vagy, mint régen, megbújsz egy lány szemöldökében. S a hit, mint egy csillagszóró, tiszta szikrát szór: hó... hó! Minden együtt van, család, tárgyak, meggyógyultak a vágyak. Kedvenc tárgyaink, tollak, babák, mily meleg most az otthon, a ház. Imádjuk Istent, szeressük egymást Szirtes Antal csorvási plébános 1905. december 26-án megalakítja a Csorvási Keresztény Munkásegyletet. Az új szervezet vezetőjének célja: „a keresztény vallásosság tiszta erkölcs, a józan élet, a keresztény testvériség, a hazaszeretet ápolása mellett, a munkások bajainak orvoslása”. Tervei között szerepelt többek között betegsegélyző pénztár felállítása, gondoskodás az elhagyott munkásgyerekekról, özvegyekről. Ezeket a terveket azután az 1920-as évek elején Kálló Ferencnek, a nyilasok által kivégzett tábori főesperesnek sikerült megvalósítania csorvási káplán korában. A Csorvási Olvasó Egylet tevékenységére az utolsó csapást a Csorvási Kisgazdák Egyletének a megalakulása 1909-ben mérte. Az egylet mú'ködését 1910-ben hivatalosan is beszüntette. Vagyonát — 1944 koronát — az alapszabály értelmében a csorvási szegényeknek adományozta. Egyházi színielőadás 1929-ből
