Békés Megyei Hírlap, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-21-22 / 275. szám

1992. november 21-22., szombat-vasárnap MŰVÉSZETEK- TÁRSADALOM „Egyre gyakrabban a Polyák-halomról álmodom” Tímár Máté hetvenéves Tetszett a film, csak egy baj volt: operáció eló'tt állt... Mindhalálig tánc Csákányi László színművész utolsó filmszerepéről Tímár Máté 1922. november 21-én született Endrődön, a Polyák-halom melletti ta­nyán. Elemi iskoláit messze a falutól, tanyasi iskolában vé­gezte. A gazdálkodó szülők merészet gondoltak és az ele­mi iskolát elvégzett fiút a né­hány éve alapított szeghalmi Péter András Gimnáziumba íratták be. Ez a változás a fiú számára a felfedezést jelen­tette. Később így ír iskolájáról: „Ez az alma mater adta ki Sinka István első kötetét, falai között megfordult Móricz Zsigmond, Szabó Pál, Kodo- lányi János, Veres Péter, Er­délyi József, s mire megírtam első versemet, eljegyeztem magamat a népi irodalom­mal”. Ez a jegyesség napjain­kig tartó tisztelet lett a népi irodalom iránt. A gimnázium önképzőkö­rében figyeltek fel tanárai írói tehetségére. Az érettségi után megkezdett egyetemi tanul­mányait a háború szakította meg. A szibériai hadifogság­ból 1948-ban érkezik haza. Dolgozott a mezőgazdaság­ban és minisztériumi hivatal­ban, de volt segédmunkás is. 1956 októberében Békés me­gyében szervezője lett az újjá­alakult Nemzeti Paraszt Párt­nak. A forradalom leverése után a büntetés nem maradt el. 1958-ban jelenik meg első regénye, a Majoros Adám kró­nikája. Napjainkig húsz kötet követte az első regényt. Főleg elbeszéléseket írt. A novellák témája legtöbbször a szülő­földről és annak lakóiról szól. Bemutatta a kisemberek éle­Eljegyezte magát a népi iro­dalommal tét, akik nem találták helyüket a múlt értékeit leromboló új társadalomban. Megsiratta a pusztuló tanyákat, a perifériá­ra szorult kisembereket. Maró gúnnyal leplezi le a vidéki „kiskirályokat”, a hatalom hűséges kiszolgálóit. írásai­ból az utókor a XX. század második felének magyar való­ságát ismerheti meg. Elbeszéléseiben a tájnyelv minden szépsége megtalálha­tó. Bőséges ihletforrást adtak a Szeghalmon töltött évek is. Szeretettel emlékezik vissza egykori tanáraira, osztálytár­saira, az intemátus különös, belső világára, ott „a csendőr­laktanya árnyékában”. Ezek­ből az élményekből szőtte „És a Berettyó folyik tovább” cí­mű regénye történetét. Saj­nos, a regény nem jelenhetett meg, mert Aczél György na- ródnyik szelleműnek tartotta. Az 1976-ban kiadott Péter András Emlékkönyv részlete­ket közöl a regényből. Tímár Máté az elmúlt évek­ben gyakran visszalátogatott régi iskolájába. Érdekes iro­dalomórákat tartott a diákok­nak. 1975 májusában ő mond­ta a halotti beszédet a gimná­zium első igazgatójának, Nagy Miklósnak a koporsójá­nál: „Békés nyugvást hát a Nagy Testamentumtevő kö­zelében, igazgató urunk, Mik­lós bátyánk, és folyamatos fel­támadást mindahányunknak, a Péter András Gimnázium új­ra új diákjainak hálás emléke­zetében!” 1992 tavaszán meg­tört szívvel búcsúzott atyai jó­barátjától, Hegyesi Jánostól. Kölcsönösen tisztelték egy­mást. Illyés Gyula sírjánál ők ketten koszorúztak 1983-ban a Nemzeti Paraszt Párt nevé­ben. Visszatekintve ez bátor cselekedet volt. Iskolánk könyvtárában szinte miden kötet megtalál­ható. Az 1984-ben megjelent „Nagy vizeknek sodra” köte­téből idézünk néhány monda­tot, amelyben a szülőföldről szól: „Mostanában egyre gyakrabban a Polyák-halom­ról álmodom, mindahányszor arany napfény délibáb felette. Tornyokat varázsol, tengert hömpölyögtet reá, majd az égig magasítja, ahogy a Fuzsi- jomát a megkoronázó felle­gek. Mert a Polyák-halom, érezzem a világ végén néha, oly igazán az enyém, még a térkép sem rabolhatja el, a sarkcsillagjához igazodva mindenkor megtalálom az előreküldő égtájat is. Míg végső nyugovóra nem térek egy még parányibb halmocs­ka alá, hogy utánam majd a fiaim igazodjanak hozzá.” Legyen még sok-sok évig eligazító „sarkcsillag” Tímár Máté számára a Polyák-ha­lom! Vaszkó Tamás Tehetségéhez és népszerűsé­géhez képest ritkán játszott filmben. A rendezők szereplő­válogatás idején nem gondol­tak rá. Kár. Akárhogyan ez év szeptember tizedikén éjszaka, a Sose halunk meg! című film forgatásán játszott, az jnaga volt a csoda. Táncolt. Ő volt Deutsch bácsi, a tánctanár. Fi­nom, szelíd, fáradt öregúr. Forgott, siklott, simult, sasszé- zott, mintha nem is egy súlyos operáció előtt állt volna. Filmbeli párja a Sose halunk meg! rendező-főszereplője, Koltai Róbert volt. — Deutsch bácsi, a tánctanár szerepére már évekkel ezelőtt az Izraelben élő Pártos Gézát, a rendezőt, egykori kedves taná­romat választottam ki. Felkér­tem, tetszett neki a szerep és már a repülőjegye is megvolt a Ma­lév jóvoltából. Sajnos, két nap­pal az ideutazása előtt tüdőgyul­ladást kapott és kórházba került. Rögtön Csákányi Laci bácsi ju­tott az eszembe. O az a színész, akiben sohasem lehetett csalód­ni. Azt külön tiszteltem benne, hogy minden műfajban ottho­nos volt, teljes intenzitással, te­hetséggel játszott. Nekem ez különösen kedves, hiszen en­gem sokat bántottak, az úgyne­vezett könnyebb műfajba tett kirándulásaimért. Ugyanakkor azt is tudtam róla, hogy nem vette jó néven, ha például egy magyar filmben külföldi szí­nészt kellett szinkronizálnia: ha pótlásként használták. Felhív­tam telefonon, hogy „Bajban vagyok Laci bácsi, csak te segít­hetsz!” és elmondtam mindent. Erre ő, jellegzetes, dörmögő hangján azt felelte, hogy „Kö­szönöm az őszinteséget. Ha nem így kezded, nem is tudnánk miről beszélni. Csak egy a baj: nem vagyok jó állapotban. Most fognak operálni. Egy dolog azonban a forgatás mellett szól. Most fogják átadni az aranydip­lomát és a műtétet megpróbá­lom addig elhúzni...” Ezek után elmentem Laci bácsihoz, részleteket mutat­tam a filmből, Eszter is ott volt, sokat nevettünk. Akkor már négy hete nem evett, csak kávét ivott és a cigarettáit szív­ta. Tetszett neki a film, azt mondta, olyan lesz, mint az Indul a bakterház. Aztán jött a varázslat, a for­gatás. A tánc vele, a filmezés és a pálya legszebb pillanatai voltak. Hogy valaki így le tud­ja győzni a fájdalmait, a testi nyavalyákat...! Tényleg sose halunk meg... Fárasztó volt az éjszakai forgatás, de utána még volt ereje, hogy a forgatá­sunkról készülő tévéfilm fel­vételén, több mint egy órán át anekdotázzon. Másnap felhívtam és az egész stáb nevében megkö­szöntem neki a segítséget, A műtét után is jelentkeztem, hogy megmutassam videón a táncunkat. „Nem vagyok jól—mondta —, hívj inkább a jövő héten.” De már nem volt jövő hét. Amikor újra hív­tam, senki sem vette fel a tele­font. Várhalmi Gergely On mit olvas? Mindegy, hogy mit, de legalább olvassak — mondja Teremi István pszichológus, amikor arról kérdeztük, hogy milyen olvas­mányokat ajánl a pihenni, lazítani vágyóknak. — A szellemi tevékenységet végzőknek évekig fizikai munkát ajánlottak pi- hentetőül, ezért a városi emberek megpróbáltak kertészkedni, mert a hobbitelken a hétköznapoktól eltérő környezetben és főleg friss levegőn telik el az idő. Ezzel szemben a fárasztó, nehéz testi munkát végzőknek a szellemi „feltöltődést” javasol­ták. Nos, mára alaposan megváltozott a szakemberek vélemé­nye: mindenkinek ajánlják a felüdítő olvasást. Az utóbbi évek­ben hihetetlenül megnőtt az olcsóbb, az úgynevezett ponyvairo­dalom iránti igény, s ez is mutatja, hogy sokan ebben keresik a kikapcsolódást. —Az értelmiség is bestsellert olvasna? — Mindenesetre a könnyedebb olvasmányokat keresi. És teljesen érthetően: van, aki egyik napról a másikra él, van, aki bizonytalan, vajon nem veszti-e el az állását, vagy már éppen munkanélküli. Ilyen körülmények között nem fog magvas iro­dalmat keresni, hanem megelégszik egy szerelmi, vagy izgalmas bűnügyi történettel. —Ezzel magyarázható, hogy a képernyőn is a hasonló témájú filmek aratják a legnagyobb sikereket? — Igen, mert ezekben a filmekben a jó, a szép és főleg az igazság győzedelmeskedik. —Mivel magyarázható például a Dallas sikere? — Hasonló okokkal. Egy olyan világba viszi el még az amerikai nézőt is, amely csak a vágyaiban szerepel. Ezt minden­ki tudja, de legalább arra a röpke egy órára beleélheti magát a gazdagok világába, és addig sem foglalkoztatja saját nyomorúsá­ga. Én semmi kivetni valót nem találok abban, hogy az emberek hajlanak a könnyebb szórakozás felé. Azt mindenkinek magának kell tudnia, hogy egy keresztrejtvény megfejtése, egy krimi vagy éppen egy jó szirupos szerelmi történet elolvasása, megnézése frissíti-e föl! Ezzel nem azt mondom, hogy személy szerint örülök a ponyva terjedésének, népszerűségének, de annak igen, ha bárki az olvasásban lel felüdülést. Újra megfestette az ellopott szentképet Könyvritkaságok árverése A könyvgyűjtőknek igazi cseme­géket — kéziratokat, aprónyom­tatványokat, történelmünk for­rásértékű dokumentumait, hun- garikákat, relikviákat, címertani munkákat — kínál megvételre az Ex Libris Antikvárium tizenhar­madik aukcióján ma aNemzetkö- zi Kereskedelmi Központban. Az aukció különlegességei közé tar­tozik a Martinovich Ignác és tár­sai ellen kiadott, 1794. évben kel­tezett körözvény, amely az „el­sikkasztandó” személyek nevét ismerteti. A ritkaságszámba me­nő irat a magyar történelem for­rásértékű dokumentuma. A festői kis német település, Misslareuth büszkesége a XIII. század végén épített templom, amely négy évtize­dig megközelíthetetlen volt a turisták számára. A belnémet határsávban fekvő műemléket legfeljebb az NDK határőrei látogathatták. A német egység megteremtésével az addig el­zárt helyiség életében új kor­szak kezdődött. Ám a szigorú őrizet megszűnte hátránnyal is járt. A frissen renovált templo­mot kirabolták; a legérzéke­nyebb veszteségnek az a nyolcszáz éves oltárkép szá­mít, amely Krisztus körülme­télését ábrázolja. A tolvajok ezen kívül kereszteket és egy­házi kelyheket is zsákmányol­tak. A templomépítő arisztokra­ta család leszármazottja, gróf Rudolf-Konrad Montgelas megdöbbenten értesült az esetről. Szerencsére fennma­radt azonban az oltárképről egy fénykép, s a gróf elhatá­rozta, hogy rekonstruáltatja a festményt. Minthogy minden évben megfordul Magyaror­szágon, erre Rákosi Józsefet kérte fel. A fiatal szombathe­lyi képzőművész a fotó alap­ján újra megfestette a szentké­pet. Égy kis eltéréssel. A gróf kérésére ugyanis Jézus anyjá­nak, Máriának vonásai a me­cénás feleségére emlékeztet­nek. A templom varázslatos te­hetséggel újraalkotott oltárké­pét magas rangú vendégek je­lenlétében november 8-án szentelték fel. Ferenczy Europress Az Akvaline Szigetelőlemez-ipari Vállalat Újkígyós, Kossuth u. 110. sz. felvételre keres _______ fels őfokú vegyész vagy építész végzettséggel, műszaki irányítói gyakorlattal rendelkező férfi munkatársat termékfejlesztési feladatra, műszaki osztályvezetői beosztásban. Jelentkezés: személyesen a vállalat műszaki igazgatóhelyettesénél 1992. december 15-éig. (Újkígyós, Kossuth u. 110.) Telefon (66) 356-134, (66) 356-122. MIT HOZ A MIKULÁS? 1 db Peugeot személygépkocsit 2,5 millió Ft értékben és egyéb értékes nyereményeket. A MIKULÁS SZERENCSÉT HOZHAT ÖNNEK! A Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyékben meghirdetett ajándéksorsolási akció 1992. december 3-áig tart! Sorsolás: 1992. december 10-én, Szegeden. A nyertes tombolajegyek számait a Totó-Lottó kirendeltségekben és a december 11-ei napilapokban tesszük közzé! Szerencsejáték Rt., 3. Sz. Területi Igazgatóság, Szeged FEB

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents