Békés Megyei Hírlap, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-21-22 / 275. szám
1992. november 21-22., szombat-vasárnap Q A «lltRÉKÉS MFGYF.l HÍRLAP hétvégi magazinja Mondták... Nincsenek illúzióim. Nem tudom, hogy van-e abszolút lelki tisztaság. Vagy ha van, akkor biztosan nagyon meg kell szenvedni érte, én pedig utálok szenvedni. Az ember olyan könnyen besározódhat. Olyan könnyen. Inkább úgy fogalmazok, hogy van bennem egy tudat alatti gátlásküszöb, amit sohasem lépek át, mert mielőtt átlépném, működésbe lép valamiféle biztosíték. Azt is hozzáteszem, hogy nem rázom az öklöm azok felé, akiknél időnként kicsap ez a bizonyos biztosíték. Megpróbálok toleráns lenni, elfogadni az embereket olyannak, amilyenek. Nem akarom mindenáron megváltoztatni őket. (Vitray Tamás televíziós személyiség) Ha van értelme másfél évvel az esedékes parlamenti választás előtt a szavazási aritmetikának: az MDF biztosan veszít. Hagyjuk most, hogy ennek okai közt mekkora súlyú az az eleve fölmorzsoló csődtömeg, amelyet örökölt 1990-ben a győzelemkor, és mekkora az, ami már a saját hibáinak a terhe. A lényeg az, hogy 1994-ben nyernie: képtelenség. (Lázár István író, újságíró) Én is, aki soha nem foglalkoztam politikával, most rá vagyok kényszerülve arra, hogy jobban elmélyüljek a világ dolgaiban. Nincs határozott véleményem egy politikusról sem, sőt arról sem, hogy hasznos vagy haszontalan, amit csinál, csupán szemlélője és szenvedője vagyok a változásoknak. (Kovács Kati táncdalénekes) Majdnem mindenki a saját pecsenyéjét sütögeti. A fide- szesek elkezdték kigyűjteni, hogy egy-egy parlamenti képviselő hány igazgatótanács tagja (à: 50—70 ezer forintért). A végeredmény elképesztő: van, aki 7—8 helyen visel ilyen tisztséget. (Juszt László tévériporter) Békési tallózó A Láng Kiadó háza táján most legnagyobb igyekezettel a gyomai Kner Nyomdával foglalkoznak, amelyet Lángék megvásároltak, s céljuk, hogy a patinas műintézet ne csak nyomtasson, de legyen saját könyvkiadása __ is. (Lángék Gyomán — Elet és Irodalom) Fürkészd A sertéspestis nem most pusztít először a vidékünkön. Már a múlt század második felében a szerveződő húsipar egyik legnagyobb ellenségeként tartották számon a sertésvészt. Korabeli feljegyzések szerint 1895-ben több mint kétmillió állat pusztult el. Csak összehasonlításul: 1857-ben 3 millió, 1910-ben 7,6 millió sertés volt az országban. Az újra és újra támadó sertéspestis bár nehezítette az akkor „cseperedő” szalámiipar alapanyag-ellátását, de a termelés felfutását nem tudta megakadályozni. Az éjszaka titkai (Jelinek Lajos rajza) Halló! Beszélgessünk! — Halló, Sárközi lakás Füzesgyarmaton ? Sárközi Gyulával szeretnék beszélni. —Tessék, itt Sárközi Gyula. — Jó estét kívánok, a Békés Megyei Hírlaptól Gila Károly vagyok. Egy közel két évvel ezelőtti esemény miatt hívtam fel Ont. Nem tudom, sejti-e, mire gondolok? — Megmondom őszintén, nem tudom. — Akkor kötötték be a telefonjukat, és Ón volt az egymilli- omodik telefonelőfizető, erről mi is írtunk. — Igen, valóban így volt, most már emlékszem. —A posta azzal az ajándékkal lepte meg Ónt, hogy egy évig belföldre ingyen telefonálhatott. Kihasználta-e ezt a lehetőséget? — Alaposan. Olyannyira, hogy az ingyenesség ellenére majd minden hónapban akkor is fizetnem kellett valamennyit, mert túlléptem a keretet. — Elárulna magáról valamit? — Vállalkozó vagyok. Van egy büféskocsim, azzal járok a piacra. Mellette még könyvet is árulok. Most indítunk egy minipékséget, ahol sokféle péksüteményt fogunk sütni. —Ilyen jó üzlet büfézés? —Túlzásba ne essünk. Talán úgy tudnám megfogalmazni anyagi helyzetünket, hogy nyugodtan tudok a gyerekeimnek csizmát venni. —Apropó, a család. — Éeleségem a helyi általános iskolában matematikatechnika szakos tanár. Három gyerekünk van, Ági a legnagyobb és egyetlen lány másodikos, a két fiú, Csaba és Szabolcs óvodások. —Mi a hobbija? —Jó kérdés. A vállakózás és a három gyerek mellett nemigen marad időm hobbira, uram. Valamikor a helyi futtballcsa- pat kapusa voltam, de ma már a kispályás meccsekre se mindig van időm. Mára a családi kirándulások maradtak, például a Be- rettyó-partra. —Köszönöm a beszélgetést. „A felnőtt tudja már, hogy mit miért csinál, de rossz és kegyetlen tudom már... S mégis semmi nincs ami pótolhatná egy lélek jóságát... Üzenem azoknak, akik miatt sok ezer embernek el kellett hagynia az otthonát.” E sorok írója Sánta László békéscsabai általános iskolás diák, aki a Békés Megyei Jókai Színházban bemutatott „Légy jó mindhalálig” című darabban Nyilas Misit alakítja, és családjával együtt egy évvel ezelőtt Erdélyből jött át Magyarországra KÍNáLÓ „A gimnázium önképzőkörében figyeltek fel tanárai írói tehetségére. Az érettségi után megkezdett egyetemi tanulmányait a háború szakította meg. A szibériai hadifogságból 1948-ban érkezik haza. Dolgozott a mezőgazdaságban és minisztériumi hivatalban, de volt segédmunkás is...” Aki éppen ma hetven esztendős, aki eljegyezte magát a népi irodalommal, aki egyre gyakrabban a Polyák-halom- ról álmodik — róla szól Vaszkó Tamás írása a 6. oldalon. * * * „Ha legkedvesebb költőim kérdezik —diáklányok kedves szokása, gimnáziumban, ahol még könyvtárszobák, könyvek arany gerince, ennyi a világ, ha legkedvesebb költőim kérdezik: Lászlóffy, Simonyi, Tolnai mondom a névsort félig tréfásan, mintha valami jobb vagy rosszabb csapat csatár- vagy hátvédsora lenne ez —...” Simonyi úrnak, Gyulára szól a vers, melynek első sorait idéztük itt. Pintér Lajos további sorai a 7. oldalon. %%% „— Miért éppen ilyen »kecses« balettnevet kölcsönöztetek? — Mert olyan »padödösen« nézünk ki. — Nem titok, Mécs Károly színművész nevelt lánya vagy. Mit szól ehhez a »szerepedhez«?...” Ha kíváncsiak rá, mit szól a művész úr, akkor lapozzanak a 9. oldalra. Az írás címe: Beszélgetőpartnerünk a... A Gyomaendrődi Béke Mgtsz (Gyomaendrőd, Endrődi u. 5.) a meglévő gépparkját kedvező áron ismételt nyilvános értékesítésre bocsátja. A gépek megtekinthetők 1992. november 23-ától 27-éig 8—15 óra között a tsz I. (Öregszőlő) és II. (Nagylapos) kerületeiben. A nyilvános értékesítés időpontja: 1992. november 30-án 13 órától a nagylaposi, majd az öregszőlői kerületben. Az értékesítésen csak azok vehetnek részt, akik a 10 000 Ft árverési előleget a helyszínen az értékesítés előtt befizették. A tsz változatlanul folytatja raktárkészleteinek értékesítését az I—II. kerületi raktárakban. Nyitva tartás munkanapokon: 8—14 óra. korona Kérem, képzeljék el azt a helyzetet, hogy Romániában forgalomba hoznak egy új bankjegyet, amelyen a havasalföldi gyökerekkel bíró, törökverő Hunyadi János vagy a székely Gábor Áron arcmása szerepel. Vagy képzeljék el azt, hogy Magyarországon olyan tízezer forintost nyomnak, amelyre a hazánkhoz ezer szállal kötődő, de azért mégis csak cseh származású író, pedagógus Comenius arcmását vésték fel. Ugye nem tudják elképzelni? Még elképzelni sem! Igazuk van, micsoda skandallum lenne ebből odaát meg talán ideát is. Nos e nagy középkelet-európai érzékenység közepette történt valami délen, a horvátoknál. Ok is elképzeltek valamit, sőt nem csak elképzelték, de meg is valósították. Új pénzeket nyomnak, a horvát dinár helyett horvát koronát. Eddig semmi rendkívüli nincs a dologban. Új állam, új pénz, mi sem természetesebb ennél. Hanem gondolják el, az ötkoronás bankjegyre a költő-hadvezér Zrínyi Miklós és a Wesselényi-összeesküvésben való részvétele miatt kivégzett Frangepán Ferenc képét tették. Jó tudni, hogy Zrínyi horvát bán volt, Frangepán pedig horvátországi főnemes, nagybirtokos. Kérem, ezek a horvátok komolyan gondolták ezt a dolgot. A jelek szerint egyáltalán nem zavarja őket, hogy egy másik nép, jelesül a magyar is fiainak vallja Zrínyit és Frangepánt. Nincs skandallum, nincs gyűlölködés, egekbe csapó felháborodás, hogy „micsoda dolog ez”. Odalenn délen természetes, hogy Zrínyi is meg Frangepán is... Mi történt itt? — tehetik fel okkal a kérdést. Talán csak annyi, hogy a horvátok — miként a többi új nemzet — elegendő leckét kaptak a gyűlölködésből. De a történelem megadta nekik az újrakezdés lehetőségét és többet már nem akarnak véteni. Komolyan gondolják ezt az egész, közhellyé vált európázást. Á horvátok ötkoronás példát mutattak Középkelet-Európának. Egyes politikusok szerint Magyarország is Középkelet-Európához tartozik. Árpási Zoltán Fekete fehéren ot
