Békés Megyei Hírlap, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-21-22 / 275. szám

1992. november 21-22., szombat-vasárnap Q A «lltRÉKÉS MFGYF.l HÍRLAP hétvégi magazinja Mondták... Nincsenek illúzióim. Nem tu­dom, hogy van-e abszolút lelki tisztaság. Vagy ha van, akkor biztosan nagyon meg kell szenvedni érte, én pedig utálok szenvedni. Az ember olyan könnyen besározódhat. Olyan könnyen. Inkább úgy fogalma­zok, hogy van bennem egy tu­dat alatti gátlásküszöb, amit sohasem lépek át, mert mielőtt átlépném, működésbe lép va­lamiféle biztosíték. Azt is hoz­záteszem, hogy nem rázom az öklöm azok felé, akiknél időn­ként kicsap ez a bizonyos biz­tosíték. Megpróbálok toleráns lenni, elfogadni az embereket olyannak, amilyenek. Nem akarom mindenáron megvál­toztatni őket. (Vitray Tamás televíziós személyiség) Ha van értelme másfél év­vel az esedékes parlamenti vá­lasztás előtt a szavazási arit­metikának: az MDF biztosan veszít. Hagyjuk most, hogy ennek okai közt mekkora sú­lyú az az eleve fölmorzsoló csődtömeg, amelyet örökölt 1990-ben a győzelemkor, és mekkora az, ami már a saját hibáinak a terhe. A lényeg az, hogy 1994-ben nyernie: képte­lenség. (Lázár István író, új­ságíró) Én is, aki soha nem foglal­koztam politikával, most rá vagyok kényszerülve arra, hogy jobban elmélyüljek a vi­lág dolgaiban. Nincs határo­zott véleményem egy poli­tikusról sem, sőt arról sem, hogy hasznos vagy haszonta­lan, amit csinál, csupán szem­lélője és szenvedője vagyok a változásoknak. (Kovács Kati táncdalénekes) Majdnem mindenki a saját pecsenyéjét sütögeti. A fide- szesek elkezdték kigyűjteni, hogy egy-egy parlamenti kép­viselő hány igazgatótanács tagja (à: 50—70 ezer forin­tért). A végeredmény elké­pesztő: van, aki 7—8 helyen visel ilyen tisztséget. (Juszt László tévériporter) Békési tallózó A Láng Kiadó háza táján most legnagyobb igyekezettel a gyomai Kner Nyomdával fog­lalkoznak, amelyet Lángék megvásároltak, s céljuk, hogy a patinas műintézet ne csak nyomtasson, de legyen saját könyvkiadása __ is. (Lángék Gyomán — Elet és Iroda­lom) Fürkészd A sertéspestis nem most pusz­tít először a vidékünkön. Már a múlt század második felében a szerveződő húsipar egyik leg­nagyobb ellenségeként tartot­ták számon a sertésvészt. Ko­rabeli feljegyzések szerint 1895-ben több mint kétmillió állat pusztult el. Csak összeha­sonlításul: 1857-ben 3 millió, 1910-ben 7,6 millió sertés volt az országban. Az újra és újra támadó sertéspestis bár nehe­zítette az akkor „cseperedő” szalámiipar alapanyag-ellátá­sát, de a termelés felfutását nem tudta megakadályozni. Az éjszaka titkai (Jelinek Lajos rajza) Halló! Beszélgessünk! — Halló, Sárközi lakás Füzes­gyarmaton ? Sárközi Gyulával szeretnék beszélni. —Tessék, itt Sárközi Gyula. — Jó estét kívánok, a Békés Megyei Hírlaptól Gila Károly vagyok. Egy közel két évvel ez­előtti esemény miatt hívtam fel Ont. Nem tudom, sejti-e, mire gondolok? — Megmondom őszintén, nem tudom. — Akkor kötötték be a tele­fonjukat, és Ón volt az egymilli- omodik telefonelőfizető, erről mi is írtunk. — Igen, valóban így volt, most már emlékszem. —A posta azzal az ajándék­kal lepte meg Ónt, hogy egy évig belföldre ingyen telefonálha­tott. Kihasználta-e ezt a lehető­séget? — Alaposan. Olyannyira, hogy az ingyenesség ellenére majd minden hónapban akkor is fizetnem kellett valamennyit, mert túlléptem a keretet. — Elárulna magáról vala­mit? — Vállalkozó vagyok. Van egy büféskocsim, azzal járok a piacra. Mellette még könyvet is árulok. Most indítunk egy mini­pékséget, ahol sokféle péksüte­ményt fogunk sütni. —Ilyen jó üzlet büfézés? —Túlzásba ne essünk. Talán úgy tudnám megfogalmazni anyagi helyzetünket, hogy nyu­godtan tudok a gyerekeimnek csizmát venni. —Apropó, a család. — Éeleségem a helyi általá­nos iskolában matematika­technika szakos tanár. Három gyerekünk van, Ági a legna­gyobb és egyetlen lány másodi­kos, a két fiú, Csaba és Szabolcs óvodások. —Mi a hobbija? —Jó kérdés. A vállakózás és a három gyerek mellett nemi­gen marad időm hobbira, uram. Valamikor a helyi futtballcsa- pat kapusa voltam, de ma már a kispályás meccsekre se mindig van időm. Mára a családi kirán­dulások maradtak, például a Be- rettyó-partra. —Köszönöm a beszélgetést. „A felnőtt tudja már, hogy mit miért csinál, de rossz és kegyetlen tudom már... S mégis semmi nincs ami pótolhatná egy lélek jóságát... Üzenem azoknak, akik miatt sok ezer embernek el kellett hagynia az otthonát.” E sorok írója Sánta László békéscsabai általános iskolás diák, aki a Békés Megyei Jókai Színházban bemutatott „Légy jó mindhalálig” című darabban Nyilas Misit alakítja, és családjával együtt egy évvel ezelőtt Erdélyből jött át Magyarországra KÍNáLÓ „A gimnázium önképzőkörében figyeltek fel tanárai írói tehetségére. Az érettségi után megkezdett egyetemi tanulmányait a háború szakította meg. A szibériai hadifogságból 1948-ban érkezik haza. Dolgozott a me­zőgazdaságban és minisztériumi hivatalban, de volt segédmunkás is...” Aki éppen ma hetven esztendős, aki eljegyezte magát a népi irodalommal, aki egyre gyakrabban a Polyák-halom- ról álmodik — róla szól Vaszkó Tamás írása a 6. oldalon. * * * „Ha legkedvesebb költőim kérdezik —diáklányok kedves szokása, gimnáziumban, ahol még könyvtárszobák, könyvek arany gerince, ennyi a világ, ha legkedvesebb költőim kérdezik: Lászlóffy, Simonyi, Tolnai mondom a névsort félig tréfásan, mintha valami jobb vagy rosszabb csapat csatár- vagy hátvédsora lenne ez —...” Simonyi úrnak, Gyulára szól a vers, melynek első sorait idéztük itt. Pintér Lajos további sorai a 7. oldalon. %%% „— Miért éppen ilyen »kecses« balettnevet kölcsönöz­tetek? — Mert olyan »padödösen« nézünk ki. — Nem titok, Mécs Károly színművész nevelt lánya vagy. Mit szól ehhez a »szerepedhez«?...” Ha kíváncsiak rá, mit szól a művész úr, akkor lapozza­nak a 9. oldalra. Az írás címe: Beszélgetőpartnerünk a... A Gyomaendrődi Béke Mgtsz (Gyomaendrőd, Endrődi u. 5.) a meglévő gépparkját kedvező áron ismételt nyilvános értékesítésre bocsátja. A gépek megtekinthetők 1992. november 23-ától 27-éig 8—15 óra között a tsz I. (Öregszőlő) és II. (Nagylapos) kerületeiben. A nyilvános értékesítés időpontja: 1992. november 30-án 13 órától a nagylaposi, majd az öregszőlői kerületben. Az értékesítésen csak azok vehetnek részt, akik a 10 000 Ft árverési előleget a helyszínen az értékesítés előtt befizették. A tsz változatlanul folytatja raktárkészleteinek értékesítését az I—II. kerületi raktárakban. Nyitva tartás munkanapokon: 8—14 óra. korona Kérem, képzeljék el azt a helyzetet, hogy Romániában forgalomba hoznak egy új bankjegyet, amelyen a havasal­földi gyökerekkel bíró, törökverő Hunyadi János vagy a székely Gábor Áron arcmása szerepel. Vagy képzeljék el azt, hogy Magyarországon olyan tízezer forintost nyom­nak, amelyre a hazánkhoz ezer szállal kötődő, de azért mégis csak cseh származású író, pedagógus Comenius arcmását vésték fel. Ugye nem tudják elképzelni? Még elképzelni sem! Igazuk van, micsoda skandallum lenne ebből odaát meg talán ideát is. Nos e nagy középkelet-európai érzékenység közepette történt valami délen, a horvátoknál. Ok is elképzeltek valamit, sőt nem csak elképzelték, de meg is valósították. Új pénzeket nyomnak, a horvát dinár helyett horvát koro­nát. Eddig semmi rendkívüli nincs a dologban. Új állam, új pénz, mi sem természetesebb ennél. Hanem gondolják el, az ötkoronás bankjegyre a költő-hadvezér Zrínyi Miklós és a Wesselényi-összeesküvésben való részvétele miatt kivégzett Frangepán Ferenc képét tették. Jó tudni, hogy Zrínyi horvát bán volt, Frangepán pedig horvátországi főnemes, nagybirtokos. Kérem, ezek a horvátok komolyan gondolták ezt a dolgot. A jelek szerint egyáltalán nem zavarja őket, hogy egy másik nép, jelesül a magyar is fiainak vallja Zrínyit és Frangepánt. Nincs skandallum, nincs gyűlölködés, egekbe csapó felháborodás, hogy „micsoda dolog ez”. Odalenn délen természetes, hogy Zrínyi is meg Frangepán is... Mi történt itt? — tehetik fel okkal a kérdést. Talán csak annyi, hogy a horvátok — miként a többi új nemzet — elegendő leckét kaptak a gyűlölködésből. De a történelem megadta nekik az újrakezdés lehetőségét és többet már nem akarnak véteni. Komolyan gondolják ezt az egész, közhellyé vált európázást. Á horvátok ötkoronás példát mutattak Középkelet-Európának. Egyes politikusok sze­rint Magyarország is Középkelet-Európához tartozik. Árpási Zoltán Fekete fehéren ot

Next

/
Thumbnails
Contents