Békés Megyei Hírlap, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-19 / 273. szám

1992. november 19., csütörtök HAZAI TÜKÖR iBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Már csak kettőre várnak 1989 óta folyamatosan aszfal­tozzák Kétsoprony utcáit. Eb­ben az évben a lakosság kezde­ményezésére a Kert utca került sorra. Már csak a Mikszáth és a Széles utcaiak jelentkezésére várnak, s akkor nem marad burkolatlan út a községben. Ligás képviselőt választottak A Békés Megyei Szakszerve­zeti Munkavállalói Kerékasz­tal résztvevői a létesítendő Munkaerőfejlesztő és Képző Központ felügyelő tanácsába Teleki Ferencet, a PDSZ és a Liga ügyvivőjét delegálta 1993 végéig szóló megbízás­sal. Közmeghallgatás Békésen A város képviselő-testülete legutóbbi, október 29-ei ülé­sén döntött a közmeghallgatás időpontjáról. Ennek értelmé­ben a város polgármestere no­vember 21-éré közmeghallga­tásra, a városháza nagytermé­be összehívta a város képvise­lő-testületét, melyre várják a békési érdeklődőket is. Szőni, fonni, tanulni A Medgyesegyházi Általános Iskolában a kézügyesség fej­lesztésére, illetve a népművé­szeti hagyományok ápolásáért hat darab szövőszéket vásárol­tak. A tervek szerint novem­bertől márciusig tanfolyami jelleggel indítanak heti egy al­kalommal foglalkozásokat, amely Gácsér Béláné szakok­tató segédlete mellett ad lehe­tőséget a szövés-fonás mester­ségének elsajátítására. Az utó­lagos érdeklődők jelentkezé­sét még elfogadják. Nyílt napok Gyulán a Kossuth L. út 26. szám alatt a Göndöcs Benedek Szakmunkásképző Iskola, Speciális Szakiskola és kollé­giumai várják a nyolcadikoso­kat nyílt napra. November 24- én a fazekas, szövő, bőrdísz­műves, háziasszonyképzés és famegmunkáló szakma mutat­kozik be. Mezőkovácsházán, a Hunyadi János Gimnázium várja november 20-án az álta­lános iskolák végzőseit. Népművészeti továbbképzés A Békés Megyei Népművé­szeti Egyesület és a megyei művelődési központ szervezé­sében kétnapos továbbképzést tartottak nemrégiben Békés­csabán, a Tégla Közösségi Házban. A rendezvényen kö­zel 100 hímző, szövő és fafara­gó vett részt. A kormányzó végleg hazatér A kenderesi Horthy-kastély fotó: kovács Erzsébet A közvéleményt már több mint egy éve foglalkoztatja az a híresztelés, mely a néhai kor­mányzó, Horthy Miklós ma­gyarországi újratemetése körül kering. Nemrég néhány napot Kenderesen töltöttem, s ha már ott jártam, igyekeztem utána járni ezen legendák va­lóságtartalmának. A kenderesiek elmondták: idén augusztus 20-án — Horthy István tragikus halálá­nak ötvenedik évfordulója al­kalmából — hatalmas em­lékünnepélyt tartottak a nagy­községben, melyen a kor­mányzó menye és unokája is megjelent. A két családtag és Kenderes község vezetősége ekkor egyezett meg végérvé­nyesen arról, hogy Horthy Miklós és felesége a Horthy család kriptájában kapjon vég­ső elhelyezést. Előzetes tervek szerint a te­metés napját 1993. szeptem­ber 4-ére (szombatra) jelölték ki, s mintegy ötvenezer ember megjelenésére számítanak. A helyi református egyház a szertartás lebonyolítására fel­ajánlotta templomát, de a ken­deresi önkormányzat a teme­tőt jelölte ki a végtisztesség- adás helyszínéül. Horthy Miklós és felesége temetésének szervezője Kállai Kristóf, a Máltai Lovagrend vatikáni követe; a temetési bi­zottság elnöke pedig a kor­mányzó hadseregének egykori vezérkari ezredese, a jelenleg országgyűlési képviselő, Kéri Kálmán. Tehát a magyar történelem első kormányzójához (Kos­suth Lajoshoz) hasonlóan, a második kormányzó is idegen­honban való hosszú szender- gés után, végül mégiscsak ha­zájában kerül végső nyuga­lomba. Magyari Barna Gyulai gyerekek Ditzingenben Cserebere Ezt már nem lehet „visszacsi­nálni”. De ki is akarná?! Hi­szen éppen most szökkent szárba a gyulai 3-as Számú Általános Iskola és egy ditzin- geni iskola szép reményekre jogosító kapcsolata. A kezdet szokványos: Gyulán járt né­metek rábukkantak a 3-asra, aztán visszatértek ide. A né­met gyerekek családoknál kaptak helyet, s most szeptem­berben három hétre vendéglá­tóik utazhattak hozzájuk. — Két hetet a Bodeni-tó mellett, Ludwigshafenben töl­töttünk a 15 gyerekkel — mondja Csanálosi Árpádné ta­nárnő. — A német iskolának van ott egy ifjúsági otthona. Velünk lakott 30 német gyerek is. Kirándulásképpen Svájc­ban is megfordultunk. A né­met nyelvű beszélgetés már a második héten jól ment a gye­rekeknek. — Egy hetet Ditzingenben töltöttünk — fűzi hozzá a má­sik tanárnő, Nagy Mária. — A gyerekek itt a partnercsalá­doknál laktak. Még a tanítási órákon is részt vehettek. —Hogyan választották ki a magyar gyerekeket? — Nyelvtudásuk alapján. Ugyanakkor — bár a németor­szági költségeket a Baden- Württemberg-i tartomány áll­ta—, a szülőknek hozzá kellett járulniuk az útiköltséghez, va­lamint ők fedezték a német gyerekek gyulai tartózkodását is. Iskolánk egy alapítvány lét­rehozását tervezi: szeretnénk, ha a nehezebb körülmények között élő gyerekek is ré­szesülhetnének e kapcsolat le­hetőségeiből. A jövőben — legközelebb tavasszal-----öt napra 30-30 g yulai gyereket fogadnak a né­metek. Nyilvánvalóan hason­ló feltételekkel jönnének ők is. Ezért az alapítványt jó lenne mielőbb életre lehelni. Ami még fontosabb: adományaink­kal életben tartani. Kiss A. János A halottak „elhagyják” a belvárost A halottaknak a temetőben a helyük — mondta ki hónapok­kal ezelőtt egy határozatban a sarkadi képviselő-testület. Ez alapján az orosz nagykövet­séggel egyeztetve a közel­múltban megkezdték a város középpontjában lévő szovjet katonasírok feltárását. A Sza­badság téren 72 szovjet katona volt eltemetve, akik a U. világ­háború utolsó éveiben Sarka­don vagy a környéken estek el. Az elhunyt katonák földi ma­radványait katonai tisztelet- adással és egyházi szertartás­sal november 20-án 13 órakor telepítik végleges helyükre, a sarkadi Szigeti temetőbe. A tervek szerint legkésőbb jövő év április 30-áig az önkor­mányzat emlékművet emel az új sírhalomnál. —ria „Bűnözőfogó” A „Bűnözőfogó” új magyar ötlet és szabadalom alapján, csúcstechnológiával készített vagyonvédelmi berendezés, amely hangosan beszélő, egyedi riasztórendszerként működik. A felszerelt és be­kapcsolt készülék — a memó­riaegységébe rögzített szöveg­gel — hangosan és érthetően közli a környezetében lévők­kel, hogy a tettes milyen rend­számú, típusú és színű autót akar ellopni, illetve melyik la­kásba, irodába vagy üzletbe hatoltak be. A „Bűnözőfogó” újszerű működésének lénye­ge, hogy nemcsak sziréna­vagy kürtjelzést ad, hanem igen nagy hangerővel egyedi szöveget is mond, és segítsé­get kér. A berendezés a szöve­get háromszor megismétli. A készüléket csatlakoztatni le­het bármilyen típusú vagyon­védelmi rendszerhez, illetve önállóan is felszerelhető. Olvasóink írják Többet ésszel... A mezőgazdaságban kialakult válság alapvető oka abból a koncepcióból ered, amely a földtulajdonviszonyok rendezését összekapcsolta a földhasználat utóbbi harminc évben kialakult szerkezetének és szervezetének párhuzamos átalakításával, s ennek megvalósítására törvénykényszer alkalmazását'látta al­kalmasnak. Ezt a koncepciót a hatalmi torta szétosztásában kialakult kompromisszum szülte. Ebben a kisgazdapárt reprivatizációs programja az 1947. évi földtulajonviszonyok visszaállítása és a Magyar Demokrata Fórum kárpótlási koncepciója talált egy­másra. Ebből a ,,házasságból" született a jogalkotás „sziámi” ikerpárja, az I. kárpótlási és a szövetkezetátalakulási törvény. Ma már látható, a koncepció és a két törvény alapjaként felállí­tott axióma a két párt választási programjának hamis helyzetér­tékelésére és abból levont irreális következtetéseire épült. Hamis és félrevezető volt a gazdálkodni akaró hatszázezer földéhes parasztra hivatkozás. Hazug volt az az állítás, amely a termelőszövetkezeteket kolhozszerű képződményeknek minősí­tette, amelyek ma is kényszerszövetkezetek. Félrevezetővoltazaz állítás, hogy a felszámolásuk nyit utat a mezőgazdaságnak „Európába". Hamis volt elhallgatása és eltorzítása annak a ténynek, hogy a racionális paraszti szorgalom és a szakemberek alkotóereje olyan szövetkezeteket hozott létre a harminc év alatt, amelyek Európa élenjáró gazdaságai között is elismertek voltak. Irreális és félrevezető volt annak a ténynek a figyelmen kívül hagyása, hogy 1947-ben több mint 1,6 millió földtulajdon volt az országban és ebből csak kilencvenezer volt tíz hektár vagy annál nagyobb, hogy 1,4 millió földtulajdon öt hektár volt, vagy az alatt. Ha nem vesszük is figyelembe az 1974 óta történt öröklési osztódásokat, akkor is tudható volt, hogy abszurdum arra számí­tani, hogy e tulajdonszerkezettel életképes gazdaságok százezrei alakulnak. Ezek a figyelmen kívül hagyott és eltorzított tények, az így levont következtetések a két törvény végrehajtásában ma a konkrét valósággal ütköznek. Negyedik hónapja folynak a kár­pótlásra kijelölt földek árverései. Eredményei ismertek. Az is felismerhető már, hogy minden száz — földje után kárpótlást igénylő—közül kilencven nem akarja művelni a földet. Lényegében ez jelenik meg a termelőszövetkezetek termelő- szövetkezetekké történő átalakulásában is. A kilépők száma a taglétszám tíz százalékát sem éri el. Hét megye 473 termelőszö­vetkezetének 30 százaléka november elejéig átalakult a hatályos törvény szerint. Hét csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt álló szövetkezet kivételével mindegyik átalakul év végéig. Mind megtartja tevékenységében mezőgazdasági termelőjel­legét, kiegészíti különböző (beszerző, feldolgozó, értékesítő) szolgáltatás jellegű tevékenységgel. A józan ész és az ország érdeke azt követeli: az érintettek e döntéseit tudomásul véve elő kell segíteni, hogy a változások folytatása ne a válság fokozódása, hanem az abból való kibonta­kozás legyen. Akik folytatják a — most már átalakult vagy átalakulóban lévő — termelőszövetkezetek ellehetetlenítésére irányuló tevékenységüket, azok az ország egyetemes érdeke ellen ható bűnös kalandorpolitikát űznek. Sajnos rögeszméjük korlátái közé szorult politikusok ezt nem látják, nem ezt akarják. Megszállottan keresik a termelőszövet­kezetek likvidálásának újabb lehetőségeit. Törvénymódosítások­kal, televízióban, rádióban, országjáró előadás-sorozatokban, sajtónak adott nyilatkozatokban demagóg szólamokkal igyekez­nek támogatókat nyerni. ,fadióra küldték a mezőgazdaságot” —nyilatkozta e lapban a padlóra küldők egyik vezéralakja. Meg kell akadályozni, hogy a padlóról szakadékba lökjék. Zalai György Tégy a gyűlölet ellen! Kedves Barátunk! Kórházunkban egyforma szeretettel gyógyítunk min­den gyermeket, bármi az anyanyelve, bármilyen a bőre színe, bármilyen hitet vall, bármilyen családból jött. Ha faluról, ha városról, ha szegény, ha gazdag. Ez természe­tes, mint ahogy az is, hogy azt szeretnénk, ha felnőnek, ők se gyűlöljék egymást. Az ő jövőjükről van szó. Ezért felhívjuk a többi gyermekkórházat, gyermekin­tézményt, az iskolákat és mindenkit, aki olyan társada­lomra vágyik, amely nem ismer gyűlöletet, s hajlandó tenni is ezért a maga területén, támogassa kezdeménye­zésünket. Ezt a társadalmat csak együtt teremthetjük meg, és meg is kell tennünk, hiszen ez az ország a gyermekeink öröksége. Nem politikai pártok és szervezetek, hanem minden, magát felelősnek érző személy és közösség aláírását és részvételét várjuk. o Madarász utcai Gyermekkórház Kérjük, itt írd alá, / \ v _____________/ é s küldd is el. Madarász utcai Gyermekkórház Gyermekkor Alapítvány, 1131 Budapest, Madarász Viktor u. 22.

Next

/
Thumbnails
Contents