Békés Megyei Hírlap, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-12 / 267. szám

1992. november 12., csütörtök \ HAZAI TÜKÖR megyeihírlap Keresztezett duroc A Mezőhegyesi Mezőgazda- sági Kombinát 6-os majori ser­téstelepének duroc fajtájú ser­tésállománya az 1993-as évre megkapta a „törzstenyészet” címet. A kombinát vezetésé­nek eltökélt szándéka, hogy jó minőségű tenyészanyaggal lássa el partnereit. A tervek szerint keresztezett duroc apa­állatokkal tudják majd segíte­ni a mezőhegyesiek a sertéste­nyésztőket. Most már jöhet a tél A kéményt kitisztítottam, itt írja alá gqzdasszony. FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET élni és csupán 3—6 hetente kell megjelenniük az intézet­ben ellenőrzésen. A jelenlegi feladatunk az, hogy az új keze­lési módszer bevezetése után továbblépjünk és kiszélesítsük ezt a kezelési eljárást, hiszen a nyugat-európai és más orszá­gokban a művese-kezelésben részesülő betegeknek 15—40 százaléka ezzel az úgyneve­zett C. A. P. D. kezeléssel kerül gyógyításra. Nálunk ez a szám olyan alacsony, hogy gyakorlatilag alig érdemel említést, talán a 2—3 százalé­kot ha eléri. De ez a jövő útja. Magyarországon minden mű- veseállomáson van lehetőség arra, hogy ezt az úgynevezett hasüregen keresztüli méregte- lenítési módszert alkalmaz­zák, és erre megtanítsák a betegeket. Október elején Sza- lonikiben világkonferencián vehettem részt és így nemcsak a saját, de a nemzetközi ta­pasztalatokat is ismerjük, vé­leményemet erre is tudom ala­pozni. Az ottani megbeszélé­sek alapján egyébként meghí­vást kaptunk Bécsbe egy regi­onális konferenciára, ahol részben a C. A. P. D.-vel kap­csolatos tapasztalatainkra, részben dialysalo katéterek beültetésének gyakorlatáról tartottunk előadást. Oroshá­zán 12 éve végezzük ezt a hasüregi művesekezelést, és munkatársaimmal viszonylag jelentős számú tapasztalatot és hosszú gyakorlatot szereztünk ezzel a gyógyító eljárással — mondotta dr. Gervain Mihály. Papp JÁNOS Művesekezelés otthon (Folytatás az 1 .oldalról) helyezett oldat van, amely a hasüregbe vezetve leköti a vé­ráramban lévő mérgező anya­gokat, majd a zárt rendszer ki­vezető oldalán eltávolítja ezt a szervezetből. A betegek a heti két-három alkalommal törté­nő mőveseállomáson folyta­tott kezelés helyett önmagukat kezelik úgy, hogy megfelelő kórházi gyakorlat után elsajá­títják ennek a berendezésnek a használatát. — A Magyar-Med nevű cég egy olasz rendszert hozott be az országba, a Bieffe-Medital készítményeit, melyet a társa­dalombiztosítás befogadott a műveseállomások rendszeré­be. Óriási jelentőségű, hogy az Országos Társadalombiztosí­tás finanszírozza ezeket az eszközöket, hiszen egy otthoni kezelés ára körülbelül 8—10 ezer forint. Hazánkban már 8—10 műveseállomás tudja ezt a kezelési módot megtaní­tani és felügyelni. Az ily mó­don történt kezelés — még vi­szonylag a magas ár ellenére is — csupán 40 százaléka az in­tézeti kezelési költségnek — érvel a főorvos. Szinte minden vesebeteg ré­szesülhet ilyen kezelésben, ter­mészetesen megfelelő alkal­masság és begyakorlás után. Mindenképpen könynyebbség az, hogy még kisgyermekek is elsajátíthatják ezt a kezelési el­Tóth Margit orosházi beteg elsők között sajátította el az otthoni vesekezelés technikáját. Az őházi segítője a harmadi­kos gimnazista lánya fotó: kovács Erzsébet járást—megfelelő szülői segít­séggel és felügyelettel. A felnőtt szintén otthoná­ban maradhat, visszaillesz­kedhet munkahelyi környeze­tébe. Példa erre, hogy Gervain tanár úr betegei között van egy békési lakos, aki elvégzi a ház körüli munkákat. — Legfontosabb ered­ménynek tartom, hogy betege­ink teljes értékű tagjai lehet­nek a társadalomnak, nem kell életük végéig ágyhoz kötötten Közönség nélkül nem megy! Antigoné kettős céllal „jött” Békéscsabára: Szophoklész tragédiájának október 23-ai díszelőadásával emlékezett meg a színház 1956-ról, a magyar történelem kiemelkedő esemé­nyéről, és a beavató színház ugyanezzel a darabbal mutatko­zott be Békéscsabán. Az ünnepi premier szép volt, alkalom­hoz illő, ám a beavató színház indulása már kevésbé. Hazánkban Ruszt József rendező nevéhez fűződik a beavató színház fogalma és gyakorlata. Ez az a módszer, amikor a hagyományos előadást magyarázatok szakítják meg; a rendező, a dramaturg, esetleg a színészek a közönség elé lépnek, és a szerzőről, a korról, a történelmi háttérről, művészeti irányzatok­ról szólnak — beavatják a nézőt a cselekmény hátterébe, a színház működési rendjébe, a kulisszák mögötti rejtelmekbe. Nyilvánvaló, hogy mindez elsősorban a fiatalabb korosztály, az ifjúság és a gyermekek számára lehet érdekes és hasznos, hiszen a beavatott közönség így közelebb kerül a színházhoz, többet érezhet és érthet meg annak lényegéből. S a színház haszna sem mellékes, mivel a felnövekvő nemzedékek művészeti nevelésé­ről, a jövő közönségéről van szó. A színház persze nem színház közönség nélkül, beavatni pedig csak azt lehet, aki eljön az előadásra. Az Antigoné kötelező tananyag a középiskolák első osztályában, sőt, az általános iskola nyolcadikosai is tanulnak drámatörténetet. A beavató előadás éppen ennek a korosztály­nak készült. Ezért több, mint meglepő, hogy ez a darab nem szerepel a kilenc közül egyik ifjúsági bérletben sem, és egyálta­lán semmilyen bérletben. „Púp a hátunkon ez az egész produkció, a színháznak nem hoz bevételt — mondta Tímár Zoltán igazgató-főrendező eléggé indulatosan, amikor a múlt heti előadás, érdeklődés híján, elmaradt. — Nem értem a csabai gyerekeket; ha már nem olvassák el a kötelező olvasmányt, legalább eljöhetné­nek megnézni az előadást, az sokkal kényelmesebb. Az Antigoné valóban nem bérletes előadás, de az iskoláknak körleveleket küldtünk, úgy tűnik, hiába. Megdöbbentő, hogy egy jegy ára 120 forint, ami nem kevés, jól tudom, de sokan ugyanennyi pénzt két korsó sörért nem sajnálnak...” Mi történt, Antigoné? Csak egyetlen egy beavató est volt fél házzal, a másodikra ötvenen jöttek el, s mivel százon aluli létszámmal nem lehet az előadást megtartani, az elmaradt. Elkészült egy értékes előadás, itt van a lehetőség a fiatalok számára, és nincs rá igény? A szervezők járják az iskolákat, még októberben szóltak mindenhol. Sok helyen azt a választ kapták, hogy „120 forintos jegyet nem lehet kötelezővé tenni, a szülőknek nincs pénze, csak az jön el, aki fizetni tud”. Több osztály ígérte viszont, hogy később megnézi az előadást. Valóban így lesz-e? A kilátások biztatóak, mert kéthetes szünet után a novem­ber 18-ai előadásra már telt ház van, a 19-ei és a 20-ai közönség is szépen szerveződik. Vagyis: a nézőtéren a hely­zet változott. S szerencsére, jó irányba. Niedzielsky Katalin Olvasóink írják Kedves Rózsika néni! Az egyik újságcikket sikerült megszereznem. Azt, amelyikbe az van írva, hogy gyűjtést szer­veztek. Nagyon szépen megkö­szönöm. Nagyon sokat segített a gyógyulásomban az, hogy megtudtam, mennyire szeret­nek. Mostani állapotom a né­hány héttel előbbihez képest nagyon jónak mondható. Sok barátom van, nővérkék is, or­vosok is, betegek is a barátom­má váltak. Márjárkálok jó ide­je, és ez köszönhető Önöknek is. Én vagyok a „cég reklám­ja” — mondják, mert gyorsan talpra álltam. Mindenkinek megmutogattam az újságot. Büszke vagyok Békés megyé­re, Békéscsabára. Nagyon megköszönöm mindenkinek, amit értem tett. Gondolom sokat fáradoztak értem, amit nem is tudok hogyan meghálálni. Még egyszer nagyon-nagyon köszönöm. Kardos Barbara Köszönet a següőknek Hálás szívvel mondok köszönetét a Magyarbánhegyesi Általános Iskola és Diákotthon igazgatójának és dolgozóinak, az önkor­mányzatoknak, az Egyetértés Termelőszövetkezet vezetőségé­nek, dolgozóinak, pártszervezeteknek, az általános iskola taná­rainak és diákjainak, Terjén Ferenc plébános úrnak, valamint a különböző intézmények vezetőinek és dolgozóinak. Köszönet azoknak a magánszemélyeknek, akik együttérző szívvel mellém álltak, pénzadománnyal vagy más módon kislányom, Kardos Barbara gyógykezeléséhez hozzájárultak. Szeretettel köszönöm meg a békéscsabai Kossuth Zsuzsanna Kollégium diákjainak és nevelőinek, amit értünk tettek. Külön köszönet illeti meg Hegyesi Károlyné Rózsika nénit. Személyében egy csodálatos embert ismertem meg, akiből diákjai felé sugárzik a szeretet. Köszönet azoknak az embereknek, akik ismeretlenül nyújtottak segítő kezet Barbiért. Kislányom jelenleg jobban van, kezelése még hónapo­kig tart, reméljük eredményesen. Kardos Imréné, Magyarbánhegyes Kedves Barbi! Megkaptuk a leveledet, amelyet mindnyájan olvastunk. Sokat izgultunk érted, s örülünk, hogy sokat javult az állapotod. Már kezdjük megszokni a sulit, bár elég sokat kell tanulni. Az első két hónap nagyon mozgalmas volt, sok műsor és program került megrendezésre az iskolában és a kollégiumban. Érdekes volt a Rózsa-hét, kár, hogy nem voltál itt. Ma van az egészségügyi iskolában a gólyabál. A kollégiumban most kedden volt egy tisztasági verseny. Rózsika néni és mi nagy lázban égtünk. Nagy örömünkre a mi szobánk lett az első helyezett. Egy gesztenyetor­tát kaptunk. Mielőbbi gyógyulást kívánunk az A/14. szoba lakói: Nagy Melinda, Csák Edit, Gyüre Anita, Csüllög Anita, Dávid Orsolya, Tarján Bernadett, Farkas Beáta, Bodó Gabriella, Jenei Irén. Az ördög janicsárjai Az emberi agy mintegy hatvankilencszer tudhat többet, mint amire kihasználják, ám nem mindegy, hogy a tudásanyag milyen irányban indul el gyarapodni. Az egyéniség fejlődésében nemcsak genetikai tényezők játszanak közre, hanem döntő szerepe van a családi háttérnek és a társadalom arculatának. Ugyan mit hoz világra egy felelőtlen házaspár, akik önös érdekei­ket szem előtt tartva elválnak, s gyermekeiket egymás ellen uszítják? Mit hozott létre a hazai szexipar királya, aki fiait mással nevelteti, gondoskodása Csak annyi, hogy havi százmilliót tesz nekik a bankba és reméli, hogy vállalkozását ők viszik majd tovább? Mit hoz létre az az anya, akinek gyermekei tízévesen a kocsmában téblábolnak vagy az az anya, akinek hat gyereke van hat apától és mind a hat intézetben? Mi más volna ez, ha nem a bűnnek és a bánatnak születése? Az említettek gyermekeik testét az ördögnek adták. Nevelésről csak harmonikus család esetében beszélhetünk. Az intézet csak gondozás és nem nevelés. Romániában a Ceausescu-diktatúra idején a szeku- sok élcsapatát árva gyerekekből nevelték ki, akiket már ötévesen katonaruhában járattak. Ismerem a hazai állami gondozottak világát is és tudom, hogy a gonoszság erői őket igyekszenek bekebelezni legelőször, mert tud­ják, hogy védtelenek. A perifériás családok gyerekei is hasonló helyzetben vannak. Csak kivételesen erős egyéniségek képesek ilyen háttér ellenére megtalálni helyüket az életben, mások évekig nem tudnak mit kezdeni magukkal. Akik viszont a gonoszság tudásának útján idnulnak el, azok negatív tudásanyagának abszolút értéke minden tudás abszolút értékénél nagyobb. A ravaszság és pszicholó­giai érzék ötvöződése sokszor még a szép külsőt is felhasználja céljai elérésében. Eldobott kislányok esetében a félelmi komplexus zabolátlan sze­xuális vágyak formájában nyilvánul meg. Az ítélőképesség elveszté­sét az ízlés, majd a szabad akarat elvesztése követi. Ezért csábítják őket előszeretettel örömlánynak. A perifériás családok gyerekei lesznek először a drog rabjai, majd gyógyíthatatlan emberi roncsokká válnak. Ahol beteg a társadalom, ott beteg az ember is. A beteg társada­lom pedig a bűn következménye, mely ha ilyen mértékben terjed, akkor globális katasztrófa felé sodródunk. Bőven volna tennivalónk a társadalom gyógyításában. iFJ. Salamon György, Békéscsaba

Next

/
Thumbnails
Contents