Békés Megyei Hírlap, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-12 / 267. szám

Iskolacsengő A reformátuskovácsházi ön­töttvas iskolacsengő már sok­sok éve elmaradhatatlan kísé­rője az itt tanuló diákok min­dennapjainak. A csengő, fel­irata szerint 1909-ben Aradon készült, de hogy pontosan mi­kor került ide, nem tudtak kö­zelebbi választ adni. A hagyo­mányok között ismétlődik, hogy minden ballagás és év­nyitó e csengő hangjai mellett kezdődik, illetve végződik. Az oldalt szerkesztette: Halasi Mária. Telefon: (69) 81-011 Klubnap Medgyesegyháza. — A te­lepülésen működő nyugdí­jasklub november 14-én a mű­velődési házban vendégül lát­ja a bélmegyeri, valamint a mezőkovácsházi klubok tagja­it. A találkozó elsődleges célja a kapcsolattartás erősítése, másrészt ismerkedés egymás munkájával, a tapasztalatok cseréje. Kártyapénz Végegyháza. — A képviselő- testület az egészségügyben szereplő úgynevezett kártya­pénzről döntött legutóbb. E szerint 70 százalékot a házior­vosi szolgálatnál dolgozók bé­rére, 30 százalékot a műszere­zettség javítására szavaztak meg. • Lesz-e munkahely? Pusztaottlaka. — Medgyes- bodzás és Pusztaottlaka lakos­ságának egy része mindeddig közös termelőszövetkezetben tevékenykedett. A privatizá­ció azonban a legkisebb te­lepülést sem kerüli el, így szükségessé vált a dolgok átér­tékelése. Ennek érdekében a téesznél november 11-étől kez­dődnek a munkahelyi tanács­kozások, ahol az átalakulás konkrét lehetőségei kerülnek megmérettetésre. A költészetért Mezőkovácsháza. — A me­zőkovácsházi művelődési központ szervezésében no­vember 16-án 17 órától kerül sor Kun János előadóművész műsorára, amelyben József Attila költészete elevenedik meg verseiben, illetve az élet­rajzi visszaemlékezéseiben. Szövetkezet alakult Végegy háza. — A helyi Sza­badság Mgtsz-ből történő kol­lektív kiválással november elején a művelődési ház ta­nácskozótermében 46 taggal megalakult a körzet első kis­szövetkezete. Az Aranykalász néven alakult szövetkezet első ülésén a tagság elfogadta az alapszabályt, majd 3 tagú ve­zetőséget és felügyelő bizott­ságot választott. ] MEZŐKOVÁCSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE Ami a filmvászon mögött van Mezőkovácsháza. — A rend­szerváltást követő gazdasági hanyatlással többek között háttérbe szorult filmforgalma­zásról és a körzetben működő filmszínházak jelen helyzeté­ről beszélgettünk Schachay György és Debreczeni Miklós magánvállalkozókkal, a Kö- röstáj-Mozgó üzemeltetőivel. — A változásnak felsorol- hatatlanul sok oka lehet — kezdjük a legbonyolultabb kérdéskörrel. Megváltozott az értékrend, ami helytálló a mai viszonyokra, hisz előbb-utóbb mindent a piac szabályoz. A jegyek váratlanul drágábbak lettek, de van itt egy generáci­ós probléma is — mondják. A „váltás” előtt néhány évvel va­lahogy elfeledkeztek az ifjúsá­gi előadásokról, a fiatalok „beszoktatása” a moziba el­maradt. A videós feketepiac átformálta az igényeket. A megyei vállalat mindenképp változásra szorult, de sajnos a jelenlegi filmforgalmazás át­került Csongrád megyébe, ami nagyon megnöveli a költsége­ket. Színvonalas előadást egy mozi különválva nem is tudna biztosítani. Az alkalmazott hálózatszerű üzemeléshez a helyi önkormányzatokkal kö­töttek szerződést. Az összes műszaki szolgáltatás a vállal­kozókat terheli, a kedvez­ményt általában a bérlemény­nél kapják. Decembertől 12 mozi tartozik majd a hálózat­hoz, amelynek fele a mezőko- váCsházi körzetben van. A tulajdonosoktól azt is megtudjuk, hogy a jelen árak mellett éppen csak fenntartani tudják az előadásokat, de az épületekre, berendezésre már nincs mit visszaforgatni. A lá­togatottságra van igény, de lé­tezik egyfajta ingadozás. A nyári jobb bevételt legtöbb­ször elviszi a téli lazább láto­gatottság. Tapasztalataik sze­rint az önkormányzatoknál mindenütt kedvező a fogadta­tás. A fiatalokat érdeklő és a gyerekműsorok mellett igye­keznek egy-egy rétegigény ki­elégítésére művészfilmeket is szerepeltetni. A legnagyobb gond -— mondják — a fekete­piac működése, valamint az energiahordozók árának állan­dó emelkedése. Az eddigi ér­deklődésre hivatkozva bizto­sak abban, hogy a hálózatszerű magánvállalkozásuk közre­működésével minden telepü­lés lakossága nyer. „Megy a vonat, megy a vonat, csattog a kereke...” •— énekelik a mezőkovácsházi 2-es számú óvoda középső csoportosai Ozsvár Gáborné óvónő irányításával. A „vonaton” utazik: Mag Nikolett, László Csaba, Sódar Barbara, Magúra Márta, Sárándi Erika, Kúrái Margit, Balázs Eliza és Kulcsár Tamás Sikeres pályázat Mezőkovácsháza. — Akinek van gyermeke az tudja, hogy bizony a játékokból, amelyek a nevelés fontos eszközei, so­hasem lehet eleget vásárolni. Arról nem is szólva, hogy a mindennapi élet változásaival a technika fejlődését is követni illene. így van ez az óvodák esetében is, ahol sajnos egyre kevesebb pénz jut az eszközál­lomány bővítésére. Ezt mérle­gelve döntöttek úgy Mezőko- vácsházán, hogy a „Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Alap 1992" pályázatra 5 pályamű­vet küldtek el. A napokban kaptuk a hírt, hogy a beadott pályázatokból 4-etelfogadtak. melynek eredményeként 130 ezer forintot fordíthatnak a szabadidőt szolgáló eszközvá­sárlásra. Vége a tanításnak. Hazafelé induló tanulók a mezőkovácshá­zi 2-es számú általános iskola felújított épülete előtt Szüreti bál Mezőkovácsháza. — A műve­lődési központban ez évben szervezett szüreti bál olyannyi­ra megnyerte a résztvevők tet­szését, hogy kérték a ház veze­tőit több hasonló rendezvény megtartására. Ami a bálon rend­hagyó és éppen ezért megnyerő volt, az a változatosan összeállí­tott műsor. A bál szponzora Tú- róczki Jánosné magánvállalko­zó, aki a bort és szőlőt biztosítot­ta a szüreti vigadalomhoz. „Űj ruhában” Mezőkovácsháza. — A refor­mátuskovácsházi általános is­kola a nyár óta új ruhában dí­szeleg. A régi épület falai, nyí­lászárói régóta megértek már egy kiadós tatarozásra. Ezért határozott úgy az iskola veze­tése, hogy a szűkös anyagi ke­retek ellenére is belevág a fel­újításba. Az önkormányzat se­gítségével kicserélték az abla­kokat, majd a szülők és egy helyi kőműves segítségével nekifogtak az épület külső va­kolásához. Először a régi va­kolatot kellett leverni, majd újravakolni a falakat. A szülők az összes segédmunkát, az áll­ványozást és festést maguk vé­gezték a szakember irányítása mellett. A szépen átfestett ab­lakokra még új függöny is került, mint később megtud­tuk, 8000 forint értékben. A munka eredményeként végül az utcai résszel sikerült telje­sen elkészülni, az udvari és bejárati oldalt jövő tavasszal szeretnék befejezni. A fotókat készítette: Kovács Erzsébet 1992. november 12., csütörtök Elszegényedett települések A minap két kistelepülés polgár- mesterével beszélgettem és a sok­sok pótolnivaló hallatán lehet, hogy nem a legpontosabban, de eszembe jutott egy mondás: „aki szegény, az a legszegényebb”. A beszélgetésből kitűnt, hogy saj­nos igazolódni látszik a dolog. — Manapság mindent az önkor­mányzatok nyakába varrnak, de pénzt, forráskeretet teremtsünk mi hozzá — mondták elkeseredve. Mivel a kis falvak eddig is kiszolgáltatott helyzetben voltak, a fejlődésük jóval elmaradt az „anyaközségektől”, így örülnek, ha az alapellátást biztosítani tudják. Eközben pedig hónapról hónapra nő az energiaköltség, amelyet nem győznek újra és újra előteremteni. Az egyik helyen példának említették, hogy 25 százalékos a munkanélküliségi ráta, a másik helyen 60 százalékos az idős korúak száma. Mit lehet itt tenni? Mit tehet egy kistelepülés önkormányzata a jószán­dékával, amikor több évtizedes elmaradottságot kellene pótolni? A rossz utak (ha egyáltalán van!) mellett a meglevő intézmények is alig tudják betölteni szerepüket. Minden felújításra, renoválásra, cserére és felszámolásra vár. A lakosság elszegényedése együtt jár ezeknek a kistelepüléseknek az elszegényedésével. Néha egy pályá­zat, egy kölcsön vagy könyöradomány elég a legszüksége­sebbekre, de mi lesz azután? Félő— mondják beszélgető- partnereim —, ha nem lesz elég gyors a változás és nem következik be gazdasági fellendülés, ezek a kistelepülé­sek önmagukat élik fel. Tudom mindenütt nehéz, de nem kellene velük, mint a legkisebb gyerekkel, egy kicsit többet törődni? Kár lenne értük. * Uj napközi Pusztaottlaka. — A települé­sen hosszú évek óta megoldat­lan kérdés volt a gyermekek, de főként a rászoruló, idős em­berek étkeztetésének biztosí­tása. Ezért is döntött a képvise­lő-testület egy új napközis konyha felépítése mellett. A beruházás eredményeként és a lakosság megelégedésére alig egy év alatt elkészült a 80 ada­gos konyha, amelyet a közel­múltban adtak át. A valóságos igényt bizonyítja, hogy míg ta­valy a medgyesbodzási nap­köziből 20-an vették igénybe az étkeztetést, jelenleg Puszta- ottlakán 60 személyre főznek. A 3 fővel üzemelő intézmény­ben ketten eddig tartós munka­nélküli-segélyből éltek. A be­ruházás összesen 3 millió fo­rintba került, amelynek jelen­tős része saját erő. A legutóbbi önkormányzati ülésen pedig úgy határoztak, hogy a rászo­rultak, valamint az óvodások és iskolások ez évben ingyen étkezhetnek, amelyhez a ne­velési segélykeret nyújtja a pénzügyi hátteret. „Hétköznapi pillanatok!” — mondja Szénási Istvánná, a mezőkovácsházi Farmer csárda egyik tulajdonosa, amikor átveszi az aznap érkezett hivatalos levelet Fülöp Béla helyi postástól Ide érdemes betérni Mezőkovácsháza. — Aki a te­lepülésről Orosháza felé közle­kedik, nem tévesztheti szem elől közvetlen az út mellett épült Farmer csárdát. A tulajdo­nosok, Szénási István és felesé­ge két évvel ezelőtt döntöttek úgy, hogy otthagyják az akkor már hanyatlásnak indult áfészt és magánvendéglőt nyitnak. Egyik sarki magánporta meg­vásárlásával építették fel a kül­lemében is ízléses kis éttermet. A nevét a közelben kimért föl­dekről, s az ott dolgozó „far­merekről” kapta. A 200 négy­zetméteres helyiség egy kony­hából, egy büféből és egy étte­remből áll, amit mozgatható válaszfallal lehet egybenyitni. A 90 fős befogadóképesség ideálissá teszi kisebb lakoda­lom, eljegyzés, névadó és tár­sadalmi rendezvények tartásá­ra. A konyha két szakáccsal dolgozik, sőt két tanulót is fog­lalkoztatnak. Ételkülönleges­ségei közül kiemelkedik a kö­rösmenti, a nyírségi húsgom- bócleves, a citromos libanyak- leves, a firenzei göngyölthús, a böllér szelet és az italok közül a házi főzésű csapolt sör. A beszerzési forrást a közel­ben lévő, szintén magánvállal­kozásban üzemelő Liker Bt. adja. Ellátási területében szá­mottevő a ref.-kovácsházi kör­zet, az orosházi úti átmenő for­galom, de sokan vissza-vissza- jámak ide más vidékekről is. Jelenlegi nyitva tartásuk este 10 óráig tart, de számolnak a közeli határnyitásra, amely természetszerűen a kínálat bő­vítését is jelentené. A kifogás­talan vendéglátást, a kulturá­lódó környezetet figyelembe véve és megkóstolva az étla­pon szereplő néhány finomsá­got bátran állíthatjuk: ide érde­mes betérni.

Next

/
Thumbnails
Contents