Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-05 / 235. szám
© 1992. október 5., hétfő SPC«]T Menedzserképző után A vizsgafeladatot megvalósították az atléták Bár nem versenyző, még csak nem is edző Vargáné Czeglédi Katalin, a Békés megyei atlétabarátok és szakemberek körében mégis jól ismert: a Békéscsabai Előre Atlétikai Egyesület technikai vezetője immár majd’ egy évtizede. Ilyen minőségében már inkább „tartozik a fehér hollók” közé, ugyanis sem korábban, de azóta sem hallottunk arról, hogy főhivatású női technikai vezető segítené egy klub munkáját. S most sem ebből az apropóból kerestük meg az örökké mosolygós fiatal- asszonyt, hanem azért, mert a nyáron az elsők között fejezte be a Testnevelési Egyetem sportmenedzserképző tanfolyamának egyéves kurzusát. Sőt. Azt illik tudni róla, hogy a majd negyven hallgató közül négyen — köztük Vargáné Czeglédi Katalin —, ingyenesen járhatták ki a tanfolyamot. No nem élveztek valamilyen kiváltságot. Egyszerűen arról van szó, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság a legértékesebb pályamunkákat díjazta azzal, hogy átválialata — utólag—az iskoláztatás költségeit. Vargáné Czeglédi Katalin Mielőtt beszélgetésünk az iskolára, az egyesület életére terelődne, a jobb megismerés kedvéért árra kértem a technikai vezetőt, valljon sportmúltjáról! Röplabdázóként kezdtem — A Sarkadi Gimnáziumban Negru György testnevelő tanárom oltotta belém a sport szeretetét. Mivel a röplabda volt „honos” az iskolában, hát ennek az alapjait sajátítottam el elsőként. Olyannyira, hogy hét éven át voltam a sportágban igazolt röpis, játszottam tanítóképzős koromban is, az NB Il-es Debrecenben folytattam pályafutásomat. Mi több, a másodosztályban fejeztem be aktív játékos pályafutásomat. Békéscsabán az 1. Számú Általános Iskolában kezdtem a pedagógus pályafutást, s már ekkor a MÁV atlétikai szakosztályában segítettem féijemet, aki itt volt edző. — Mígnem egy napon válton... — Még 1983-ban történt, hogy az Élőrések, pontosabban Tóth Sándor edző és Ilovszki Lajos szakosztályvezető megkerestek, vállalnám-e a már akkor is nagy egyesületnek számító lila-fehéreknél a technikai vezetői feladatokat? Nem sokat gondolkodtam... — Mi volt akkoriban egy technikai vezető feladata? —A mainál egyszerűbb, de úgy is mondhatom egyolda- lúbb. Nem állt másból, mint a versenyeztetés és a versenyek rendezése. — És ma? — Az önállósodás a sportba is betört, ezzel egyidejűleg a munkakör kiszélesedett, a feladatok megszaporodtak. Ma már másképpen kell versenyt rendezni, a sportolókat menedzselni kell, ahhoz, hogy megéljen egy-egy egyesület, vállalkozni kell, s meg kell teremteni az anyagi hátteret. — Ezt volt hivatott segíteni az iskola. Milyen „titkokat” tanultak, illetve lestek el? — Titkot nem tanultunk. Ám nagyon képzett előadók érkeztek a közgazdasági egyetemről, s más gazdasági szakemberek tartottak órákat. Ok számtalan üzleti fogásra, marketing feladatra, gazdasági ismeretre vezettek rá, amihez szükség van a saját tapasztalatra is. Ennek ötvözetéből alakul ki bennünk is egy kép, amit igyekszünk hasznosítani. Sietve hozzáteszem, mindezek a tanultak mindnyájunkat arra ösztönöznek, hogy tovább képezzük magunkat. Ugyanis a későbbiekben is ismemi kell a folyton változó törvényeket, szabályzókat. Talán az olimpiai eredmények is igazolhatják egyszer a sport értékeit, s ezen belül az üzleti „eladhatóságát”. A totózó egzisztenciális problémákat is megold — Mindez milyen gyakorlati lépésekkel párosult eddig? — Maradnék először az iskolánál. A vizsgafeladat egy üzleti terv elkészítése volt, amit egyesületünk azóta meg is valósított. Múlt év októbere óta Békéscsabán, a Lencsési lakótelepen a József Attila Általános Iskolával közösen to- tózót működtetünk. Itt a kezdeti nehézségek után bővítettük a szolgáltatásainkat, így ma már a Sooterssel kötött egyezség alapján átvesszük a filmeket hívásra, nagyításra. Az Agrocenter Kft.-vel kötött megállapodás értelmében árusítunk Eduscho termékeket: édességet, kávét, joghurtot... De az sem mellékes, hogy mindez az egyesület jó hírverése is, haelégedetten távozik az ide betérő. S akkor még nem beszéltem arról, hogy két sportolónknak egzisztenciális megélhetést biz„Vegyél aktívan részt a magyar labdarúgás felemelkedésében!” Lassan beérik a gyümölcs Megduplázódott a nyári táborokban részt vevők száma A Békés Megyei Labdarúgó Szövetség elnök- yR ségét, 1989. március 18-án — az országban \o elsőként — demokratikusan választották meg. A testület már ekkor elhatározta, hogy legfontosabb feladatként az utánpótlás-nevelést tűzi zászlajára. Az elnökség „Vegyél aktívan részt a magyar labdarúgás felemelkedésében” címmel olyan hosszútávú programot fogalmazott meg, amelynek célja, hogy a Békés megyei labdarúgócsapatokban a közeljövőben minél több megyei születésű játékos szerepeljen. Ennek elősegítésére szervezte meg az idei nyáron immár harmadik alkalommal az általános iskolás gyerekek részére Békéscsabán, az Előre FC Kórház utcai pályáján az egyhetes megyei tábort, amelyben a labdarúgás alapelemeit sajátíthatták el a focistapalánták. A kezdeményezésről, az eddigi tapasztalatokról és a tervekről beszélgettünk, Tóth Mártonnal, a megyei labdarúgó szövetség főtitkárával és az örökifjú edzővel, Szombati Györggyel, a szövetség utánpótlás bizottságának elnökével. FOTO: LEHOCZKY PETER tosítunk azzal, hogy munkahelyet teremtettünk. —Ez csak a gazdasági háttér. S a sporthoz kapcsolódó ismeretek? — Számtalan érdekes és hasznos előadás hangzott el a versenyszervezésről, a versenyzők menedzseléséről. Igaz, ma még e téren nagy a különbség a fővárosi és vidéki klubok között, ám az itt tapasztaltakat Békéscsabán is igyekszünk hasznosítani. így egyéni szponzorszerződésekkel, vagy például a Schweppes Kupa programjának jobb propagálásával, ami azt hiszem, az idén egészen jpl sikerült. Most sincs több pénz az atlétikára — Ha már itt tartunk, nem mehetünk el szó nélkül az egyesület anyagi helyzete mellett... — A tavalyihoz képest az anyagi helyzet nem sokat változott. Az elmúlt esztendőben 4,5 millió forinttal gazdálkodhattunk, amelynek a fele volt biztosított, a többit pályázatokból, vállalkozásokból teremtettük elő. Most ez az arány az utóbbi javára tolódik el, s ennek „kitermeléséhez” kellenek a TF-en tanult ismeretek. Érthető, hiszen 260 fiatal sportol egyesületünkben. S valamennyi gyereknek biztosítani kell a sportolási, versenyzési lehetőségeket, ami ugye utaztatással, étkezéssel és sorolhatnám mi mindennel jár... — Ezek szerint ajánlaná az iskolát más sportban tevékenykedő szakembernek is. — így van. Annál is inkább, mert a sportban az üzleti szemlélet hazánkban, de Békés megyében méginkább, gyermekcipőben jár. A TF próbálkozása, nyitása nagyszerű kezdeményezés, ugyanis megismerhetjük saját hiányosságunkat, s az ott szerzett tapasztalatokat beépíthetjük a sportba, mindannyiunk, s gyermekeink boldogulására. Jávor Péter —A három év alatt hány apróság vett részt a nyári táborokban? — Az első esztendőben, 1990-ben 105 gyerek vett részt a megye több mint 25 településéről a táborban. A következő évben emelkedett a létszám, már 127-en gyakoroltak a Kórház utcában. Az idén pedig 198 gyerek vett részt a foglalkozásokon a megye 32 településéről — mondta Tóth lyiárton. Mezőkovácsháza, ahonnan 35 apróság, Mezőhegyes és Méhkerék járt élen a beküldött létszámot tekintve. A gyerekekkel neves szakemberek, kiváló utánpótlás- edzők, Ondrik István, Marosvölgyi Károly, Szűcs Ferenc, Zalai Antal, Bélteki János, Szeles István, Silviu lorgules- cu és Szombati Gyuri bácsi foglalkoztak. — Milyen szakmai programot valósítottak meg az edzők az egyhetes táborozás során? Voltak-e kiegészítő rendezvények? —A gyerekek legfontosabb személyi adatait és a különböző felméréseket, — amely az első két évben harminc területre, az idén az idő hiánya miatt csak tíz szempontra terjedt ki — rögzítettük, s ezt a kimutatást elküldjük a résztvevőknek is. Egyébként nagyon sok visszatérő gyerek van, akiknek így évről-évre lemérhető a fejlődése. Az egymás közötti mérkőzéseken pedig a játékkészséget mérhették le a szakemberek. Érdekes programokról gondoskodtunk a szabadidőben is, így többek között az egykori csabai labdarúgó, ma már válogatott, Cseh András, Pásztor.József, az Előre vezető edzője tartott élménybeszámolót. A mai előrések közül, Baji, Csató, Szenti beszélt a gyerekeknek a labdarúgás szépségéről és nehézségeiről. A játékvezetésről Győri László és Németh Lajos tartottak előadást. Levetítettük a holland focisuliról készült filmet is a táborban. Több előadás hangzott el az egészséges életmódról, a dohányzás és alkoholizmus ártalmairól. Két pályázaton is nyertünk pénzt a táborozás támogatására, így a Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Alap 1992 Alapítványtól és a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítványtól. A szülők hozzáállása példamutató. Egyébként mi a táborozásért nem kérünk sokat, az első évben 1800 Ft-ba került az egyhetes program, s az idén is csak 1900-ba. Ezért az összegért elhelyezést, étkezést kapnak az apróságok. Nem tagadom, némi ráfizetéssel dolgozunk, de nem a nyereségre törekszünk ezzel az akcióval, hanem arra, hogy minél több tehetséget felfedezzünk a megyében. A hatékonyságot jól mutatja, egy adat: az elmúlt három évben csaknem 40 gyerek került be az NB I-es Békéscsabai Előre FC fociosztályaiba, a Madách utcai általános iskolába a megye legkülönbözőbb településeiről, de például a nagyszénási Ronyecz ma már a Kispest-Honvéd serdülő csapatában rúgja a labdát. —Ügy tudom, az országban elsőként Békés megyében hozták létre a korosztályos válogatottakat? — Az elmúlt esztendőben jöttek létre a korosztályos válogatottak — tájékoztat Szombati György, akinek ma is sok egykori tanítványa — Kurucz, Cseh, Bánfi. Miklya — rúgja a labdát az NB I-ben. A 10 évesekkel Szeles István, az egy évvel idősebbekkel Zsilinszki János, a 12 évesekkel Marosvölgyi Károly foglalkozik. A 13 évesek szakvezetője Zalai Antal, míg az egy évvel idősebbekké Bélteki János. Havonta Békéscsabán tartunk nekik foglalkozást, ahol házi feladatot kapnak a következő foglalkozásig. A gyerekek útiköltség-térítésben is részesülnek. A korcsoportonként legügyesebb 20-22 fiatallal az edzők társadalmi munkában dolgoznak. Meggyőződésem ez a kiválasztási rendszer is segített abban, hogy a legutóbbi két esztendőben Békés megye csapata nyerte az országos tehetségkutatót. Tavaly Csongrád megyével közösen, az idén pedig Jász-Nagykun- Szolnok megyével együtt bizonyultunk a legjobbnak. Ebben az évben Zalai Antal és Horváth Lajos készítette fel a két megye tehetséges labdarúgóiból kialakított győztes együttest. —Az elsők között jöttek létre■ az országban Békéscsabán a Góliát FC csapatai. Milyen további terveik vannak ezzel a hasznos, most már lassan az egész országot behálózó utánpótlás-nevelési rendszerrel? — Valóban Budapest és Ajka után itt alakultak meg elsőként az alsó tagozatosokat (6—11 évesek) megmozgató Góliát csapatok. Az elmúlt esztendőben 362 gyerek tartozott a Góliát FC-hez, az idén szeretnénk az egész megyére kiterjeszteni a rendszert — felelte Tóth Márton. A gyerekek havi 100 forint tagdíjat fizetnek, s ezért minden csatlakozó iskola egy adidas labdát kap. Most szeretnénk az új tanévben létrehozni a megye városaiban a Góliát körzetközpontokat. Az eddigi eredmények biztatóak, Szeghalom, Mezőkovácsháza, Orosháza, Szarvas térségében sorra jönnek létre a Góliát klubok. Békéscsabán és a megyében a szervező munkát Tóth Pál vállalta magára. Remélem, az idei tanévben már ezer-ezeröt- száz gyerek lép be a Góliát csoportokba Békés megyében. — Azt hallottam a minap, hogy szeretnének egy megyei foci utánpótlásnevelő központot kialakítani. Hol lenne ez a létesítmény, s mikorra várható ennek a létrehozása? — Valóban vannak ilyen terveink. Gyönyörű környezetben a szabadkígyósi kastélyban kívánjuk létrehozni ezt a megyei fociközpontot. Természetesen^ ehhez pénzre van szükség. Úgy gondoljuk, hogy nyaranta itt lehetne megtartani a nyári táborokat a különböző korosztályú labdarúgóknak. Ha minden az előzetes tervek szerint alakul, akkor két-három év múlva létrejöhet ez az új bázis — fejezte be a megyei szövetség főtitkára. Verasztó Lajos Szűcs Ferenc orosházi edző irányításával edzenek az apróságok a nyári táborban Békéscsabán, a Kórház utcában
