Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-05 / 235. szám

jÉKÉS MEGYEI HÍRLAP---------------------­M ost legfontosabb életben tartani a csapatot Kell a keménység, de ütni-vágni tilos! A Benny Bulls győzelemmel mutatkozott be hazai pályán A minap rövid hírben beszámoltunk arról, hogy Benny Bulls néven rögbiegyesület alakult Békéscsabán. Mi több, nemcsak megalakult, hanem a mintegy 40 tagot számláló csapat be is nevezett a hazai bajnokságba, ahol az NB II-be kaptak besorolást Sőt Lejátszották elsőbajnokimérkőzésüket Szentesen, a hét végén pedig már hazai környezetben is bemutatkozott a gárda, a székesfehérváriakkal mérték össze tudásukat. ^EttÉ^r A televíziós közvetítéseket lát­va azt várná az ember, hogy hatalmas, gorilla termetű és ki­nézetű fiatalokból áll egy ilyen csapat. Bedresszelve egyenként is nyomnak vagy másfél má­zsát, marcona küllemük mögött lelketlen, kemény fickók rejtőz­nek. Ám beszélgetőpartnereim — akik tulajdonképpen meg­alakították a békéscsabai csapa­tot — alaposan rácáfolnak. An­nál is inkább, mert jelen sorok szerzőjének még korábbi be­nyomásai is vannak az ötlet ki­találójáról, Lukács Csabáról— aki hosszú éveken át tanítvá­nyom volt. Lukács Józsefnek, az annyi sikert megért tornász mester edzőnek, egykori szö­vetségi kapitánynak fia a rögbi­csapat megálmodója. Magad uram — Hogyan jött az ötlet? — kér­dezem a 26 éves testnevelő ta­nárt, Lukács Csabát, aki ugyan­ott tanít, ahol szülei kezei aíól is oly sok diák került ki —, a bé­késcsabai Széchenyi Szakközé­piskolában. —Jó néhány sportágat űztem a két és fél évtized alatt, az úszástól a kosárlabdáig. A Test­nevelési Egyetemen próbáltam ki az új „játékot”, nagyon meg­tetszett, s míg le nem tettem az államvizsgát, tulajdonképpen a budapesti Liget SE csapatában játszottam. Hazakerülésem után nem volt lehetőségem, ám régóta töröm a fejem, mi módon folytathatnám ezt a sportágat. Oda lyukadtam ki: nincs más lehetőség, létre kell hozni itt is egy csapatot. Augusztusban ér­lelődött meg végleg bennem, hogy életre keltek egy klubot, gyorsan találtam is jó néhány erős fiút, még ugyanabban a hónapban beneveztünk az NB 11-be, s azóta rendszeresen edzünk. Hetente háromszor. Mindenkit várunk! — Itt az alkalom a toborzásra. Vártok másokat is a klubba ? — Természetesen. Kedden- két 16.30, pénteken 16, vasár­nap pedig 14 órától tartjuk az edzéseket Békéscsabán, az Elő­re fű-3 pályáján, ahová szeretet­tel várunk minden érdeklődőt. Középtávú célkitűzésünk pedig az, hogy létrehozzuk a kadett, azaz 16 éven aluliak csapatát is, mert az utánpótlásra is szükség van. Ez meg nem lesz nehéz, hiszen a csapatban hat testneve­lő tanár is van. Két hónapja még csak tízegynehányan voltunk, ma összesen csaknem negyve­nen alkotjuk a klubot. Igaz, még nagy a fluktuáció. Akadnak mindig új fiatalok, de akadnak olyanok is, akik néhány edzés után lemorzsolódnak. De egyre inkább kialakult egy stabil mag. —■ Mi történt az első bajno­kin? — Szentesen 50:3 arányban kikaptunk. Rémisztőnek hat ez az eredmény, különösen a Bé­késcsabán a szorosabb kézilab­da-eredményekhez szoktak a szurkolók, de két dolgot hozzá kell tennem. A csapat teljesen újonc, most tanulják a „szak­mát”. A másik: ez egy nagyon is tisztességes eredmény, ugyanis egy akcióból akár hét pont is elérhető. Nos, mindez azt jelen­ti, hogy ellenfelünk nyolc akci­ót csinált ellenünk. Vagy egy másik példa: izgalmas és nem egyoldalú mérkőzés volt a Zöld Sólymok—BEAC összecsa­pás, amely 80:0-ra végződött, ám tudnivaló az is, az előbbi a legjobb csapat ma Magyaror­szágon.-— Hogyan néz ki a hazai mezőny? — Az első osztályban nyolc csapat küzd, s ugyanennyi van a második Vonalban is, de itt ketté osztották a mezőnyt. Minden gárda négyszer vív meg egy­mással, s a két csoport első he­lyezettje játszik osztályozót a feljutásért. — Gondolom, egyelőre nin­csenek feljutási vágyaitok, de valamilyen célt kitűztetek ma­gatok elé... — Természetesen. Ma a leg­fontosabb életben tartani a csa­patot, megtanítani az alapisme­reteket, egyáltalán megszeret­tetni a fiatalokkal és a sportbará­tokkal a nálunk még nem egé­szen honos sportágat, vagyis népszerűsíteni'az Európa-szerte nagyon kedvelt játékot. Csak amatőr alapon — Nem tartotok attól, hogy a durvaság miatt nem szívesen en­gedik a szülők a csemetéiket hozzátok? — Akkor itt hadd tegyek egy kis kitérőt. Ennek a sportágnak két fő iránya van. Az egyik, az a EuroSporton is gyakran látható kemény ága, az amerikai fut­ball, ahol igenis be kell öltözni különböző védőfelszerelések­be, mert a szabályok sok min­denféle kemény dolgot megen­gednek. A másik, amelyiknek a felszerelése egy egyszerű sport­mezből áll — s mi ezt űzzük — és tiltva vannak a durva beleme- nések, az ütések, rúgások. Itt „szimpla” test-test elleni küz­delem van. Ezt is szokta közve­títeni a tv, s ebben a legprofib­bak a franciák... A nemzetközi statisztikák kimutatták, nincs az első hat között a sportág a „sérülési” listán. Még a kosár­labda is megelőzi. — Ha már a profiság szóba került... —Az amerikai ág az nagyke­resetű profikat fogalalkoztat, ezt a fajtát viszont a világon mindenhol amatőrök űzik. Nem mondom, van némi közös is a kettő szakágban. így például egyforma a labda alakja, de mé­rete és anyaga nem. A játék céla is hasonló. —Amatőr ség ide, amatőr ség oda, pénzre szükség van, mert a felszerelést meg kell vásárolni, utazni kell a bajnokikra, itthon pedig a bírókat illik kifizetni. — Mit mondjak. Anyagiak­ban nem vagyunk valami jól elengedve. Magyarul: teljesen üres az egyesület kasszája. A szervezés elején tartunk, egye­lőre három szponzorunk van, a Hetes Kft., az Emstúdio és a Font-os Bt., amelyek tárgyia­sult támogatásban részesítenek bennünket. De szeretnénk má­sokat is megnyerni. Pálya — térítésmentesen — Mi is utánajárunk, de örül­nénk, ha jelentkezne olyan vál­lalkozó, aki fantáziát lát a sport­ágban, s egy teljesen új, feltö­rekvő csapatot szívesen támo­gatna —veszi át a szót az egyik játékos, Molnár Gábor, akinek ugyancsak sok köze van a sport­hoz, hiszen testnevelő tanár Gyulaváriban. — Örömteli, hogy máris akadt három szpon­zorunk, de egyelőre saját zseb­ből mentünk például az első mérkőzésre, s a felszerelést is magunk álltuk; El tudom kép­zelni, hogy egy támogatónk pél­dául elszállítja a csapatot az ide­genbeli mérkőzésre... — Nagy segítség, hogy az Előre teljesen térítésmentesen biztosítja számunkra a fïï-3-at edzésekre és mérkőzésekre — fűzi hozzá Mészáros Győző, aki menedzserként tevékenykedik a csapat körül. — A szövetség ígért egy garnitúra felszerelést, persze nem ingyen, azt is ki kell fizetni. Ma még nem tudjuk mi­ből... — Télen mi lesz? Hol tartjá­tok az edzéseket? —Azokat is a szabad ég alatt. Az erősítő edzéseket mindenki maga oldja meg — ott, ahová beengedik — , mert terembért nem tudunk fizetni — mondja Lukács Csaba, aki játékos edző­ként tevékenykedik a csapatnál. —Ugyan esett már szó arról, kiket is vártok a klubba, de most összegezzük! — Mindazokat, aki sokolda­lúan képzettek, erősek, bátrak, s előny az is, ha valamilyen küz­dősportban jártasak. Jávor Péter Győzelem a bemutatkozón Benny Bulls Békéscsaba— Székesfehérvári Köfém 24—5 (14-0) NB Il-es rögbimérkó'zés, Békéscsa­ba, 200 néző. Békéscsaba: Márton, Szűcs, Tóth, Molnár, Szombati, Kar­dos, Botyánszki, Varga. Néma, Lu­kács, Mitró, Pál, Hcrpai, Bagi, Ko­vács, Priskin, Rab, Túróczy, Zele- nyánszki, Csiba. Edző: Lukács Csa­ba. Nagy érdeklődés előzte meg az első békéscsabai rögbimérkő­zést, amely nemcsak bemutató, hanem egyben NB 11-es bajnoki találkozó is volt. A hazaiak már az első félidőben föladták a lec­két a tavaly még I. osztályú csapatnak, elsősorban Lukács Csaba révén jelentős előnyre tettek szert. Pontszerzők: Lu­kács 14, Bagi 5, Szűcs 5, ill. Csuti5. Egy kis szabályismeret Alapjaiban a rögbi ősének az volt tekinthető, amikor tőlünk nyugatra két falu közössége azt játszotta, hogy egy bármilyen tárgyat át kellett vinni a szomszédos településre, ott azt letenni a főtérre. Persze ebben a másik falu apraja nagyja igyekezett megakadályozni az előbbit. Ebből alakul­tak ki a mai szabályok. Nevezetesen: a pálya nagysága csaknem akkora, mint egy futballpá- lya, azaz cc. 100 méter, oldalvonalak határolják. A kapu mögött egy célterület van kijelölve, ahová le kell tenni a labdát (5 pont). Ha ez sikerül, jutalomrúgás jár, amelyért jó célzás esetén újabb 2 pont jár. Ezt egy H alakú kapu felső részébe kell továbbítani. A kapu kb. 5 méter hosszú, a keresztléc nagyjából a labdarúgó kapuhoz hasonló magasság­ban van, ám a mintegy 3,6 méter magasan felnyúló függőleges léc csak szélességetjelez, ugyanis magasságban nincs felső limit. Három pontjár a játék közbeni „kapuba ” rúgásért. Egy játékvezető és két partjelző irányítja a mérkőzést, 2x15 játékos küzd a pályán. Cserelehetőséget a szövetség szab meg, 0—5 között jellemző, de csak sérülés esetén szokás cserélni. A játékidő 2x40 perc. Történelmi pillanat: az első' rögbi mérkőzést játszották a hét végén Békéscsabán, a Kórház utcai sporttelep fű-3-as pályáján. S nem is akárhogyan, hiszen a bemutatkozó találkozón sima győzelmet aratott a fehér mezes Békéscsaba fotó: kovács Erzsébet 1992. október 5., hétfő Lendületben a Szarvas BSC Szarvas—Tungsram 70:56 (36:30) NB I-es női kosárlabda-mérkőzés, Szarvas, 500 néző. V.: Simó, Kótay. Szarvas: FRANKÓ A. (12), BALOGH (13/3), Veres (10), Kiefer (2), PARAS- CSENKO (18). Cs.: Szavercsenko (13), Frankó K. (2), Lévai (-), Kurucz (-). Edző: Novák Gábor. Tungsram: Fűrész (2), Kalmár-Nagv (7), Rátvay (14), BÍRÓ (16), Szarka (4). Cs.: Béres (13), Kátai (-), Goschv (-). Edző: Varga Mátyás, Szabó Géza. Az eredmény alakulása: 3. perc: 4:5,7. p.: 12:9,13. p.: 24:15,19. p.: 32:28,22. p.: 36:34.24. p.: 44:34,29. p.: 54:36 (!), 33. p.: 60:44,38. p.: 66:54. Kipontozódott: Kalmár-Nagy a 30. percben. A Tungsram dobta az első kosarat, de Ba­logh és Parascsenko rögtön válaszolt A fővárosiak a válogatott Kalmár-Nagyra játszva gyűjtögették pontjaikat, míg a hazaiak „idegenlégiósai” tartották az eredményt A Szarvas a 6. percben vette át a vezetést s ettől kezdve a mérkő­zés végéig már nem is engedte ki a kezéből, sőt a 13. percre már 9 pontra nőtt a hazaiak előnye. Remekül védekeztek, akadá­lyozták meg az ellenfél pont­szerzését, a lepattanó labdákat rendre ők kaparintották meg és gyorsaságukat kihasználva azonnal ellentámadást indítot­tak. 30:20 volt az állás, amikor néhány téves játékvezetői ítélet borzolta a kedélyeket, sőt a rek­lamáló edzőt technikaival is büntették. Feljött a Tungsram és a félidőre szorossá tette a mér­kőzést. A második félidő két ven- dégkosárral indult, s így szinte semmivé zsugorodott a hazaiak előnye. Innen káprázatos tíz percet játszott a Szarvas. Előbb Szavercsenko, majd Balogh ta­lált kétszer a kosárba, utóbbi egy triplával. A szellemesen ját­szó hazaiak gyors, pontos labdái és néhány technikai bravúija tűzbe hozta a szép számú kö­zönséget, különösen a Balogh, Parascsenko kettős volt igazán elemében. Hozzájuk társult Frankó Anna, aki nemcsak mo­torja volt a hazaiaknak, de kar­mestere is és értékes kosaraival percről-percre nőtt az előny. A fölényes vezetés birtokában Novák edző még azt is megen­gedhette, hogy két külföldijét az utolsó tíz percben pihentesse. Valamennyit faragott ugyan hátrányából a Tungsram Bíró révén, de a hajrára visszaálló Veres néhány szemet gyönyör­ködtető, trükkös megoldással „zsinórban” dobott tíz pontot, s állította be a végeredményt. Taktikailag érettebb, tech­nikailag pedig magasabb szín­vonalon, néha kifejezetten szellemes játékkal megérde­melten győzte le a hazai csapat a listavezető fővárosiakat Csak azok számára meglepe­tés az eredmény, akik nem látták a meccset, hiszen szinte végig vezetve, minden játéko­sa sokkal jobb teljesítményé­vel igazolta a Körös-parti együttes, hogy az idei bajnok­ságban komolyan kell velük számolni. A. A. A fehér mezes Szavercsenko tör be Fűrész (6) és Kalmár- Nagy (7) között. A szarvasiak magabiztos fölénnyel nyertek a kosaras rangadón fotó: kovács Erzsébet Könnyű győzelem Békéscsabai Főiskolai DSE—Sál gát áriján 5:0 (3, 6, 4) NB Il-es női röplabda-mérkőzés, Békéscsaba. Főiskola DSE: Széplaki, Mező, BÚZÁSI, Kazár, KOLAROVSZKI, Somogyvári. Cs.: Ancsin, Kiszely, Nagy K., Guj, Szabadi, Kocziha. Edző: Németh Pál. A mérkőzés előtti be­melegítésnél a vendé­gek igen jól ütöttek, s ez nem jó előjelnek bizonyult a hazaiak szempontjából. A já­ték során viszont már nem volt tapasztalható a vendégek nagy ütőerje, így a főiskolás lányok tetszés szerint érték el pontjai­kat. Az első szettben a salgó­tarjániak szinte semmi ellenál­lást nem tanúsítottak, csupán a hazaiak rontásai adtak lehető­séget a nógrádiaknak. A foly­tatásban sem változott a játék, a főiskolások kissé kienged­tek, de így is ők irányítottak. Az utolsó játszma során már csak a pontkülönbség volt kér­dés a hazaiak számára. A bé­késcsabai lányoknak nem volt szükségük nagy teljesítmény­re, simán győztek. Ifjúságiak: Békéscsabai Főiskola DSE—Salgótarján 3:0 (7,8,8). Az ifjúságiak mér­kőzésén is kiütközött a nagy tudáskülönbség.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents