Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-03-04 / 234. szám

, 4r: KÖRKÉP . • -dk. 1992. október 3-4., szombat-vasárnap Csapra vert erek Villáminterjú Debreczeni József MDF-es országgyűlési képviselővel F öldigény lók figyelmébe A kétsopronyi földrendező bi­zottság a hét munkanapjain — hétfőtől péntekig—8 és 12 óra között a községházán tartja fo­gadóóráit. Fűtés előtt szeminárium Köröstherm ’92 címmel fűtés- technikai szemináriumot ren­deznek Gyulán. Az október 5—6-án sorra kerülő előadás- sorozatot az Erkel Hotelben tekinthetik meg az érdeklő­dők. Fogadóóra Vastagh Pál országgyűlési képviselő október 6-án, ked­den 11 órakor Vésztőn, Móra­kor Okányban tart fogadóórát. Képviselői fogadónapok Varga Zoltán országgyűlési képviselő az alábbi időpontok­ban és helyeken tart fogadóna­pot: október 5-én, hétfőn 14— 17 óráig Orosházán (polgár- mesteri hivatal, 1. emelet). Október 7-én, szerdán 8—10 óráig Csorváson, 14—16 óráig Gerendáson, 16—18 óráig Csanádapácán. Október 8-án, csütörtökön 10—12 óráig Nagyszénáson, 14—16 óráig Gádoroson. Október 9-én, pénteken 8—10 óráig Kardos- kúton, 13—15 óráig Békés- sámsonban, 15.30—17.30 óráig Tótkomlóson. Lakossági fórum Az MDF békéscsabai szerve­zete 1992. október 5-én, hét­főn 19 órai kezdettel lakossági fórumot rendez a Nagy Imre téri székházában. Az est ven­dége: Csurka István, a Magyar Demokrata Fórum alelnöke, országgyűlési képviselő. Közmeghallgatás Szarvas város önkormányza­tának képviselő-testülete ok­tóber 5-én, hétfőn 16 órakor a városháza nagytermében köz­meghallgatást tart. A közmeg­hallgatás napirendjén szerepel a város közbiztonsága és egyéb várospolitikai kérdé­sek. A képviselő-testület kéri a választópolgárokat, hogy te­gyenek javaslatot az 1993-as költségvetési, fejlesztési ter­vekre is. Minden érdeklődőt várnak és nyitottak minden kérdéssel szemben. Betörtek a belvárosi iskolába Tegnap reggel 7.15-kor jelen­tette be a rendőrségnek a bé­késcsabai belvárosi iskola gondnoka, betörtek az intéz­ménybe. Az egyik tanterem belső folyosóajtaját felfeszí­tették, mintegy 20 ezer forin­tos rongálást okozva. Egy szekrényből elvittek 13 ezer forint értékű könyvet és okta­tási célú hangkazettát. A rend­őrségi vizsgálat folyik. „AKIK SZERET­NEK, ÁBRÁNDKÉ­PEKET KÖLTENEK MAGUKNAK.” (Vergilius) Ön a teremtés koronája! Ugye nem fél a véradástól? — ezzel a felirattal mosolygott vissza az izompacsirta reklámfiú a plakátról, amelyet a Porta- Kocsma falára tűzött az egy- személyben vállalkozó, kép­viselő és magánember. Orosháza legrégebbi te­lepülésrészén, a Községportán szervezett véradást Ficsor László, aki szintén régi véradó hírében áll. Már napokkal ez­Talán mestervizsgára kellene kötelezni a jogszabályalkotókat is — ötlött fel bennünk, amikor Nagy Mihály, -a gyulai ipar­testület titkára ismertette velünk a mestervizsgáztatás új­keletű bonyodalmait. A rende­zetlenség ugyanis abból ered, hogy a mestervizsgáztatást ren­dező egyes jogszabályokból ki­vették vagy kifelejtették, má­sokban viszont bennehagyták az erre vonatkozó előírásokat. Az Iposz igyekszik megte­remteni a békét. Ezért jogsza­(Folytatás az 1. oldalról) iratoson húst árusító üzlet. Van ugyan egy élelmiszerbolt, ahol hetente egyszer kapnak húst, de ahogyan értelmezem, jóval drágábban, mint egy ha­tósági boltban.-, Gondolom az önkor­mányzat örömmel támogatja ezt a vállalkozást... — Egy csudát — int a kezé­vel indulatosan Szmolek Zol- tánné —, azt akarják, hogy ala­kítsa ki magának Kiss Gyula és még fizesse a bérleti díjat is... — Tetszik tudni személyi ellentét van az alporgármes- ter, dr. Sárosi Tibor és Kiss Gyula között. Ezért nem neki akarják odaadni az üzletet — kapcsolódik a beszélgetésbe egy fejkendős néni. — Az ön- kormányzatnál nem a nép ér­dekeit tartják szem előtt, úgy látom. —Elképzelhető, hogy az ön- kormányzatnak nincs pénze— jegyzem meg. — Kérem szépen, akkor a kedves képviselők mondjanak le egyhavi tiszteletdíjukról vagy jutalmukról és adják oda azt a pénzt, hogy legyen miből átalakítani az üzletet — tá­maszkodik biciklijére Németh Pál. — Ezren élünk a települé­sen, minket kellene, hogy kép­viseljenek, a község érdekeit szem előtt tartva. Az biztos, hogy egy-két képviselő ennél az ügynél akarja bebizonyíta­ni, hogy az történik, amit ő akar. előtt, városszerte beszéltek a nem mindennapi kezdemé­nyezésről. Hogy jutott eszébe, hogy a kocsmában alkalmi véradó állomást állítson fel? — kérdeztük a képviselőt. — A város első kerületében, az én körzetemben sok a mun­kanélküli, akik volt vállalataik­nál rendszeresen adtak vért. Mostanában erre nem volt lehe­tőségük. A kocsmaellenes han­gulatot is szeretném mérsékel­bálytervezetet is készített. Nem látszik elegendőnek az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium egy belső közleménye, amely éppen őket hatalmazza fel — ideiglenesen — a vizsgáztatás­ra. (Némely helyen mások nyil­vántartás nélküli díszes okle­véllel vértezik fel a mestereket.) Mestervizsga pedig kell. E percben ugyan csak néhány szakmára nézve követelik meg, de szinte minden illetékes arról beszél, hogy széles körű alkal­mazásával lehet és kell garan­Egy idősebb bácsi kereke­zik felénk tartva. Ő Csépán Ernő: — Az öregek nevében ké­rem, segítsen, hogy legyen egy húsboltunk, ahol olcsó húst ka­punk. Mert az élelmiszer-bolt­ban legolcsóbb a disznósajt, de az meg sokszor ehetetlen. Ha nem kapjuk meg a húsboltot, szervezünk egy tüntetést... — Ez egy szegény falu —- árulja el Hudák Pálné —, har­colnunk kell hát a boltért. Van akinek csak fél kiló tepertőre lenne szüksége, ezért utazzon Kevermesre? *** Dr. Sárosi Tibor rendelőjében várakoznak vagy hatan. Áz or­vos egyben a település alpol­gármestere. Nem kell sokat magyaráznom, hogy milyen ügyben jöttem, mert az orvosi rendelő nyitott ablaka alatt mondták az emberek a magu­két... — Nem tudom mi a problé­ma? Az önkormányzati ülésen egyhangúlag megszavaztuk, hogy a két pályázó közül Kiss Gyula kapjon lehetőséget arra, hogy kialakítson egy húsbol­tot. —A saját költségén? — A belső kialakítás az ő feladata. A miénk pedig a tető, a kémény felújítása és az érin­tésvédelmi vizsgálat megren­delése. Ezek a munkálatok is sokba kerülnek, s talán nem kell mondanom, hogy milyen kevés pénze van az önkor­ni, bizonyítva, hogy ide nem­csak alkoholizálni térnek be az emberek. Mint képviselő vi­szont úgy gondolom, a hangza­tos megnyilvánulások helyett a csendes szervezés a célraveze­tőbb. Az embereket nem külde­ni, hanem hívni kell. Az erek „csapraverése” után a képviselő a tiszteletdíjából üdítőre, kávéra, sörre, pörköltre látta vendégül választóit. CsetE Ilona FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER tálni a szakmai minőséget. Az előrelépéshez itt is az égre emelt tekintettel várják a kamarai tör­vényt. A rendelettervezet sze­rint az építő-, a fém-, a fa-, az élelmiszer-, a ruházati, a textil-, a bőripar, az egészségügy, az üveg-, a papír-, a kerámiaipar, s néhány más szakma — közel 120 féle tevékenység — műve­lőinek lenne januártól mester­vizsga-kötelezettsége. Csak példaként: mesternek szólíthatjuk majd a kőművest, az asztalost, a szobafestő-má- zolót, az autószerelőt, az épület­villanyszerelőt, a szabót, a pé­ket, a fodrászt, a hangszerkészí­tőt — feltéve, ha átmennek a vizsgán. K.A.J. mányzatnak. Ha Kiss Gyulá­nak fontos, hogy húsboltot nyisson, akkor neki is áldoznia kell... — Igaz, hogy Önök között személyi ellentét dúl? — Visszautasítom ezt a fel- tételezést. Természetesen nem igaz. Annyira nem, hogy elsőként javasoltam, Kiss Gyulával kössünk bérleti szer­ződést... * ¥ * Szerettem volna a polgármes­ternőt is megkérdezni, de nem volt a hivatalában. Róka Ru- dolfné azonban vette a fárad­ságot és tegnap felhívott a szerkesztőségben: — Higgye el, nincs könnyű dolgunk. Érzékeljük a közhan­gulatot. Hiába, nincs pénzünk arra, hogy a belső munkálato­kat is mi csináltassuk. Kiss Gyula nem áll rosszul anyagi­lag, hiszen van már egy pár boltja. Nekünk az üzlet kiadó, 15 000 forint a bérleti díja. Két jelentkező volt, Kiss Gyula és egy kevermesi lakos. Mi úgy döntöttünk, hogy Kiss Gyulá­nak adjuk ki október 1-jétől a boltot és hozzájárulunk, hogy a saját igénye szerint alakítsa át. Ma bent volt nálam a felesé­ge és közölte, hogy nem tarta­nak igényt a bérletre. Sajná­lom, de mi ennél többet nem tehettünk, minthogy neki sza­vaztuk meg a bérleti lehetősé­get. (Folytatás az 1. oldalról) ellenvéleményeket váltott ki az, amit elmondtam, és szem­be találtam magam egy más­fajta állásponttal. Ami rossz érzést okozott az inkább az, hogy érvek és ellenérvek he­lyett indulatokkal, hitszerű meggyőződésekkel találkoz­tam. És* volt alkalmam újra szembesülni azzal a romlással, ami jelentős mértékben követ­kezett be az alakulás időszaka óta: a vitakultúra, a politikai kultúra, a másfajta vélemé­nyekkel szembeni türelem te­rén az MDF-ben. Meg vagyok győződve arról, hogy ebben megvan a nagyon jelentős sze­repe annak a durva, kirekesz­tő, ellenségkereső és egysze­rűsítő politikai stílusnak, amit Csurka István képvisel. — Gondolt már arra, hogy megfutamodik? — Ez nem így függ össze. Honfitársaink! 1849. október 6-a olyan gyász­napként vonult be törté­nelmünkbe, melyre emlé­keznünk nemzeti köteles­ségünk. 143 esztendeje, hogy Aradon kivégezték a magyar honvédség 13 tábornokát, akik Magyarország függetlenségé­ért, felemelkedéséért áldozták életüket. A békéscsabai Erdélyi Kör Egyesület e tragikus évfor­duló előestéjén, október 5-én 18 munkaügy, könyvelés stb). Ehhez természetesen az iroda is kellett volna. — Nehezíti a feladatunkat, hogy a csődegyezséget végre kell hajtani. Az átalakuláshoz még két hitelező nem járult hozzá, ezért a közgyűlés úgy döntött, hogy a valóságos, önálló szövetkezetté válás ha­tárideje december 15-e lesz. Egyszerűen meg kell kísérelni kiszorítani őt. Nyilván ennek az MDF-tagságnak az áthan­golásával ez nem megy. De komoly esély van arra, hogy a régi, visszavonult tagok közül sokan visszatérnek, s az MDF centruma, a komoly tekintélyű politikusok, így Antall József is szembefordulnak vele. —Antall nem tette meg ezt a lépést... — Nem, mert erre a közegre volt tekintettel, erre az MDF- tagságra, amely majd az orszá­gos gyűlésre küldötteket küld, s amely majd Csurkát fogja tapsolni. Még mindig valószí­nű nem érzékeli, hogy a tagság őt jobban kedveli, s a Csurka- hívők is elismerik. És nem szá­mol igazán azzal a külső köz­véleménnyel, amely ebben az országban kialakult. Mert ön­magában az MDF közvéle­mény torz képet fest. B. S. E. órai kezdettel tart megemléke­zést az aradi vértanúk ligetében (a megyei könyvtár előtti kisli- get). Beszédet Csurka István or­szággyűlési képviselő mond, majd sor kerül a vértanúk neveit tartalmazó tábla avatására. Felhívjuk honfitársainkat a megemlékezésen való részvé­telre, a magyar szabadságért életüket áldozó hősök előtti tisztelgésre. Erdélyi Kör Egyesület, Békéscsaba Addig megpróbáljuk a pénz­ügyi dolgokat rendezni. Sajná­lom, hogy a tervezett közös összefogás meghiúsult. Az éleződő ellentétek miatt nem lehetetlen, hogy még nehe­zebb helyzetbe kerülünk. Ha nincs megegyezés, a működte­tés és a föld kérdésében történt eddigi megállapodások ve­szélybe kerülhetnek — mond­ta Demcsák Pál. pAPPjÁNOS Sakkba szorítva Nézőpontok Néhány hete egyik jegyzetemben szót emeltem azért, hogy továbbra is lehessen tat jókukoricát böngészni az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek földjein. A több évtizedes „szokásjognak” megfelelően természetesen a kombájnok által elhagyott, letaposott csöveknek az össze­gyűjtésére gondoltam. A jegyzetre több gazdasági vezető is reagált. Egyikük sem vitatta, hogy az elhullott csöveknek jobb helye van a kistermelők góréjában, mint... a földben. Csakhogy! A böngészők között szép számmal akadnak olyanok, akik a lábon álló táblákat is megdézsmálják. Továbbá: az aszály miatt olyan a kukorica levele és szára, akár a csöröge. Elég egy eldobott csikk, és egész táblák válhatnak a lángok martalékává. Sajnos beszélgetőpart­nereim példákkal is tudtak szolgálni. Ráadásul egyikőjük emlékeztetett a néhány évvel ezelőtti kunágotai esetre: egy böngésző asszony bennégett a tarlótűzben. Ez utóbbi példa kapcsán visszakérdezhettem volna: ugyan, mikor hagynak már föl a tarlóégetés barbár módszerével? Mivel tudván tudom a választ, ,,ejtettem” a kérdést. Mégsem volt ha­szontalan a téma körbejárása. Ide írom a tanulságot: böngészni és böngészni hagyni egyaránt kockázatos. Le­gyen hát mindkét fél tekintettel a másik érdekeire és értékeire! Ménes, György Mi lesz a kisiparosok minősítésével? Mestersirató Dombiratos húsboltra „éhezik” 1992. október 5-én Tótkomlóson a Bástya Áruházban megnyitjuk a „Sziluett” ruházati Üzletünket, megújult készlettel. Nagy választék, szolid árak, udvarias kiszolgálás. Tekintse meg készletünket! Egyes cikkek reklámáron! DÉLRÖVIKÖT KERESKEDELMI VÁLLALA' Vagyonmegosztás Kardoson (Folytatás az 1. oldalról) Béla Vali

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents