Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-24-25 / 251. szám

ÍRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­LOCSI-FECSI 1992. október 24-25., szombat-vasárnap £ \ A kínai eke nem bír a gólyával „Az eke nem bír a gólyával” — mondogatták az ősi Mennyei Birodalom tudós mandarinjai, ak­kor még belenyugodva az elkerülhetetlenbe, vagyis abba, hogy Kínában több az ember, mint az élelmiszer. „Kevesebb gyermek, jobb jövő!” — hirdetik öles falragaszok a mai Kínában, ami felett talán minden korábbi korszaknál érzékel­hetőbben lebeg a túlnépesedés Damoklesz- kardja. Maoék még hittek abban, hogy Kína legna­gyobb kincse az embertömeg. A kulturális for­radalom őrjöngő szónokai azt mondták, a szüle­tésszabályozás kapitalista csel, amivel Kínát gyengíteni akarják. A fordulat 1973-ban követ­kezett be, a párt akkor hirdette meg az „egy család, egy gyermek” programot és ezt követték az azt szorgalmazó intézkedések. A fogamzásgátló szerek ingyenesek. Ha egy nő szülni akar, még terhessége előtt engedélyt kell kérnie a területileg illetékes lakóbizottság­tól, amely két szempont alapján dönt. Az egyik, hogy a felfektetett kvótarendszer szerint maga az asszonyka „jogosult-e” a szülésre. A másik szempont, hogyan alakul a körzet népességsza­porodása, mert a bizottság tagjai „személyük­ben felelősek” azért, hogy egy-egy területi egy­ség ne léphesse túl a központ által megadott szaporodási normákat. A Die Welt helyszínen járt tudósítója bemu­tat egy pekingi modell-munkásnőt. Kai Ming- hua 1986-ban ment férjhez és a kvótarendszere szerint először 1988-ban kapott volna terhessé­gi engedélyt. De — részben talán azért, mert lakás- és egyéb gondok miatt a házaspár eleinte külön lakott — az asszonyka nem lett terhes. A második engedélyezhető esztenő 1990 volt, a terhesség akkor be is következett, és a most 28 éves Kai kislánya 18 hónapos. Erre az egyetlen gyerekre 14 éves koráig jár a családi pótlék, az egész napos ingyenóvoda és a mostani egyszobásnál valamivel nagyobb lakás ígérete, amiből persze nem mindig lesz valóság. De ha Kai újra szülni akarna, óriási gondjai lennének: a hatóságok igyekeznének kényszer­abortuszt foganatosítani, megvonnák a családi pótlékot, a nevét kihúznák a lakáslistáról és a második gyermek már nem mehetne óvodába, ami önmagában is óriási csapás, hiszen a fővá­rosban élő kínai nők 97 százaléka dolgozik. Vidéken a folyamat ma is alig ellenőrizhető. A paraszt nem jelenti be a terhességet és az újszülöttet befogadja a hagyományosan együtt­élő nagycsalád. Főleg ezért derült ki az 1990-es népszámláláskor, hogy az óhajtott egy helyett 2,2 gyermek az elmúlt évtizedben a kínai átlag­család szaporulata. Ez kudarc, mert nem az ezredfordulóra lesz 1,2 milliárd lakosa Kíná­nak, hanem már 1995-ben. Igen, az eke nem bír a gólyával, amelynek csőrében évente a magyar lélekszám mintegy másfélszerese, 16 millió kis kínai érkezik s zsúfolt bolygóra. Ferenczy Europress Sztár-pletyi Stallone sebesülten is forgat Stallone ezúttal családja körében A jelenleg Olaszor­szágban forgató Syl­vester Stallone kemény férfiasságáról az élet­ben is tanúbizonyságot tett: sebesülten is meg­tagadta a dublőr szol­gálatait és a legveszé­lyesebb jeleneteket is maga játszotta el. A „Cliffhanger” című filmben szerepe szerint egy szirtről próbál meg fölkapaszkodni a feje fölött köröző helikop­terre. Egy éles perem azonban fölvágta a jobb kezét. A kórház­ban kilenc öltéssel varrták össze a sebet és Stallone kérésére test­színű ragtapasz segít­ségével „eltüntették” a nyomokat. így a szí­nész — Rambóhoz méltóan — összeszorí­tott fogakkal, de másfél óra múlva már ismét a kamerák elé állt. A száj Száj, illeszkednél e szájra. Mely téged vágyón lezárna? Száj, párnás-szép, pihenőm, Jó szavakkal üdítőm, Egyetlen száj, enyhület, Csitítani tüzemet. Száj, csinoska és kerekded, Ékesen szólsz mindeneknek. Ennyi kell, hogy halljanak, S epedvén akarjanak, Száj, szépséged műremek, Bár megveti hívedet, De száj, üdvös, drága száj, Esdeklésemig leszállj! Szép, gömbölyű, piroska Szóval a szót szaporítva, Szinte bárkin túlteszel. (Victor Brodeau) Pocakpanasz Még a legkarcsúbb nőnek is lehet pocakja. Ha olyan alkat, a hasán — akárcsak a felső­combon — hormonális hatásra zsírpárnák alakulnak ki. Sok függ a testtartástól is: aki gör­bén tartja magát, a hasa előre domborodik. Pocakot okozhat még a has gyenge izomzata, az emésztési nehézségek, a hely­telen táplálkozás. Nemcsak kényelmetlen, hanem egész­ségtelen is a túl szoros fűző, a nagyon feszes ruhadarab, a nadrág. Hatásukra állandó nyomás nehezedik belső szer­veinkre és ez gátolja a normá­lis mőködést. A has masszírozásánál leg­jobb a csipkedést alkalmazni, mivel a has bőre nem túl érzé­keny, 4 milliméter vastag. Akár állva, akár ülve csipked­hetjük hasunkat, míg a bőrünk kipirosodik. Csak ezután hasz­náljunk krémet, mégpedig a következőképpen: tenyerünk­kel és ujjhegyünkkel enyhe nyomással körözve masszí­rozzuk be a krémet a has bőré­be. Ez a masszázs a beleket is megmozgatja, tehát az emész­tési zavarok megszüntetésé­ben is segíthet. A legújabb sportorvosi vizsgálatok sze­rint a bélrenyheség ellen elég napi 3 perces ugrókötelezés. A vérellátást javítja, bőrünk rugalmasságát fokozza, ha a hasunk bőrét sprőd mosdó­kesztyűvel vagy kefével dör­göljük addig, amíg bőrünk bi­zseregni kezd. A has bőrének ápolására bármilyen bőrápoló krém vagy testápoló meg­felel. A férfiak másmilyenek A szerelemelvonás nem jó módszer A férfiak és a nők tulajdonkép­pen nem illenek össze. Nem­csak más nyelvet beszélnek, hanem a lelkűk programozása is eltér egymástól. A férfiak olyanok, mint a gumiszalag: egy kicsit eltávo­lodnak, aztán nagy lendülettel visszajönnek. A férfinak idő­közönként „eltávolodási fá­zisra”, függetlenségre van szüksége. Állandó közelsége a nőhöz az érzelmi gumiszala­got lazává teszi, a szerelem elsatnyul; a távolság ad elég erőt a visszatéréshez. Tehát ki kell várni, amíg visszatér, ad­dig mással kell a nőnek elfog­lalnia magát. Ha pedig vissza­jött, nem szabad keresztkérdé­sekkel gyötörni. Nem kell büntetés, szerelemelvonás, mert ez növeli a visszatéréstől való félelmet — és akkor meg is gondolhatja magát a férfi. A férfi olyan, mint a gumi­szalag. Amikor eltávolodik, a nőnek ki kell várnia, amíg visszatér A nők érzelmi élete éppen fordított. A férfi nehezen is érti meg. A nő olyan, mint a hul­lám. Ha szerelmes, növekszik az öntudata és eljut az érzelmi hullám csúcsáig, ragyog, gyengéd, együttérző, kiegyen­súlyozott, tökéletes partner és szerető. Átmenetileg! Anél­kül, hogy bármi rossz történt volna, lecsúszik a hullám­völgybe, ingerlékeny, kedvet­len, elégedetlen lesz önmagá­val. Vagyis a nő érzelmeit sza­kaszos változások jellemzik. Amikor pedig hullámvölgybe kerül, akkor a partner szeretet­teljes gondoskodására van szüksége. Ezért nem könnyű a két ne­met békésen összetartani. Ugyanakkor ez a különbség az, ami az együttélést igazán lebilincselővé teszi. A nő, ha szerelmes öntudatosabb, gyengéd, tökéletes partner és szerető. Ilyenkor ragyog A név nem számít, ha szép a cici Tünde, a Tutti-frutti görl A műholdas adások férfinézői körében talán az egyik legnép­szerűbb hétvégi program az RTL-en látható Tutti-frutti. A népszerű német műsorvezető, Hugo Egon Balden teszi fel kissé bugyuta kérdéseit a ve­télkedő két civil versenyzőjé­nek, akiknek helyes válaszától függően egyik vagy másik or­szág képviseletében szebbnél szebb lányok mutatják meg vonzó bájaikat. S amikor már semmi sem segít a vetélkedő csacska urakon vagy hölgye­ken, kénytelenek maguk is le­vetni ruhadarabjaikat, hogy jogot szerezzenek újabb lá­nyok vetkőztetésére. Ennyit a játékszabályokról... Azt azonban kevesebben tudják, hogy a műsornak ma­gyar szereplője is volt: Kiszeli Tünde fotómodell. — A történet teljesen szok­ványosán kezdődött: táviratot kaptam a tévétől, hogy ekkor és ekkor néhány szexis fehér­nemű és fürdőruha „társaságá­ban” itt és itt jelenjek meg, külföldi munkára keresnek szereplőket. Előkaptam bu­gyi- és fehérnemű-gyűjtemé­nyem legszebb darabjait és in­dultam. A tévében Gianfranco olasz menedzser várt vagy öt­ven lány társaságában. Mi vet­kőztünk, ők forgattak, a filme­ket kivitték Milánóba, ott készülnek ugyanis a műsor fel­vételei. Azután megint csen­getett a postás: én lettem az első és eddig egyetlen magyar lány a műsorban. — Miért éppen Önre esett a választás? —Ezt a rendező jobban tud­ja, nekem azt mondta, pont ilyen délies típusra volt szük­sége, aki lehet akár magyar, akár olasz vagy éppen görög is. És hozzátette: nemcsak szé­pet, olyat is kerestek, aki a színpadon hangulatot teremt maga körül. — Hogyan jutott el Milánó­ba? — Mint a mesében, csak nem fehér lovon, hanem fehér Mercedesszel, egy hófehér öl­tönyös, fekete hajú, elegáns olasz srác társaságában. Irtó hangulatos volt már az előké­szítés is: minden kelléket meg­kaptunk, a hajpánttól a bugyi­ig. Jó kedélyű olasz hölgyek vettek körül — sminkesek, öl- töztetők, fodrászok... —Csákok? —-Ha arra gondol—persze, hogy nem csak ők. A stáb férfi­tagjai egymással versenyezve udvaroltak. —És Hugó? — Csuda jó fej. Nemcsak jó műsorvezető, hanem remek énekes, zongorista is egyben. És olyan sármja van... Amikor volt időnk lazítani, csak ve­lem táncolt, meghívott egy stílusos milánói makaróni va­csorára is. Még a kezemet is megkérte, hogy mennyire ko­molyan, mennyire nem, az nem számít. Mondanom sem kell, a többieket ez rögtön le- hűtötte. — Beszéljünk a műsorról. Azt mondják, bunda van a do­logban, még ha a hölgyek ki­csit lengén táncolnak is... — Igaz. Na persze nem a vetélkedő eredményét bun- dázzák. A lányok nem azok, akiknek „látszanak”. Én már voltam magyar Ilona és Zsu­zsa, olasz Gina, Sandra, görög Athina, spanyol Carmen. De azt hiszem, a nézők szemében nem is a név számít. Fontosabb a jó mozgás, a szép cici. Ferenczy Europress Egy kínai férfi „szunnyadó” gondolata

Next

/
Thumbnails
Contents