Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-24-25 / 251. szám

1992. október 24-25., szombat-vasárnap CSALÁD - OTTHON Gazdaképzés a-ban 16/a. Csipkebogyó és vadontermó társai Lapunkban hétről hétre közöljük a televízió 2-es csatornáján vasárnap délutánonként (ismétlés szombaton reggel) jelentkező' gazdaképző soro­zat anyagának állattenyésztési részét, melynek előadója és szakmai felelőse dr. Böő István Békés megyei állator­vos. A vemhes koca gondozása A gazda érdeke, hogy tenyészkocája élettelje­sítménye minél jobb legyen. Az, hogy vemhes kocánk majd mennyi és milyen malacot ellik, s hogy azokat föl is tudja-e nevelni, az jórészt a vemhesség alatti tartásától, takarmányozásától, gondozásától függ. Nézzük meg, hogy a búgatás vagy a mester­séges termékenyítés után egyáltalán vemhes lett-e kocánk? Vannak módszerek, melyekkel a vemhességet már korai, pár hetes stádiumában megállapíthatjuk. Ilyenek például a nemi hor­monokra történő reagálás, a hüvelynyálkahár­tya vizsgálata, az ultrahangos technika stb. Amíg ezeket a módszereket, illetve szolgáltatá­sokat a gazda nem tudja megfizetni, olyan gyakorlati megfigyeléseken alapuló jeleket, élettani fogyamatokat, viselkedésváltozásokat ismertetünk, melyek — biológia lévén — a korai vemhességet teljességgel nem bizonyít­ják, de erősen valószínűsítik. Ezek: a) Az ivarzás kimaradása. Vemhesülés hiá­nyában az ivarzási tünetek átlagosan háromhe­tenként ismétlődnek, fogamzás után a állat rendszerint nem ivarzik és nem is veszi fel a hímet. b) Tejmirigyek állapota. A vemhesség 30. napja körül a csecsbimbók megmerevednek, kiegyenesednek, kisimulnak, ráncoltságuk megszűnik. A 85. nap körül a tejmirigyek is megnagyobbodnak, emiatt az egész tőgy duz- zadtabb lesz. c) Megváltozott viselkedés, táplálkozás. Fo­gamzás után a koca nyugodtabb, kevesebbet mozog, többet fekszik, étvágya általában jobb, étkesebb, falánkabb, ezért a vemhesség első harmadában szemlátomást hízik. A vemhesség második felében: a has alakja megváltozik, a has növekszik, az érverés szapo­rább (farokartérián mérhetjük, normális érték percenként 60-90), a légzésszám megnő (bor­daívre helyezett kézzel mérhetjük, normális érték percenként 8-16), a légzés jellege a vem­hesség előrehaladtával egyre inkább bordai (normális: bordai-hasi). A vemhesség utolsó fázisában: a koca kondí­ciója általában romlik, mert ekkor már nem tud annyi táplálóanyagot felvenni, mint amennyit a magzatok tőle elvonnak, a magzatok javára inkább saját testén takarékoskodik. A koca „ki- tőgyel”, a péra kivörösödik, megduzzad, a hor- paszok besüppednek. A testhőmérséklet némi­leg emelkedik (normális: 38-40 °C). A vemhes koca gondozásánál a legtöbb és legnagyobb hibákat a takarmányozásnál köve­tik el sokan: van, aki a fogamzástól az ellésig azonos mennyiségű és minőségű takarmányt ad mindennap, van, aki a létfenntartó szükséglet­nél alig ad többet, s van, aki a szükségesnél jóval több, ráadásul energiadús takarmányt ad, hiz­lalja a kocát. Mi a helyes módszer? Ez ma is szakmai viták tárgya, gyakorlati tapasztalataim szerint a legtöbb és legjobb biológiai értékű malac akkor születik, ha a vemhesség az életta­ni folyamatoknak megfelelően három szakasz­ra osztjuk, és aszerint takarmányozunk. (Folytatás a jövő héten) A csipkebogyó különösen sok C-vitamint tartalmaz FOTÓ: FAZEKAS FERENC Itt az ősz, az utak mentén, az erdőkben sok-sok vadon termő gyümölcs, bogyó található. Ezeknek a gyümölcsöknek sokkal finomabb az ízük, jobb az aromájuk, mint a kertben nőtt társaiknak. Ezenkívül több viatmint, ásványi sót, nyomelemet és ballasztanya­got tartalmaznak. Aki vadon termő gyümöl­csöt, bogyót gyűjt, szívlelje meg a következő tanácsokat: — Csak olyan gyümölcsöt szedjünk, melyet teljes bizton­sággal ismerünk. Vannak ugyanis csábító külsejű, de mérgező hatású bogyók és gyümölcsök is. — Kosárba vagy kannába gyűjtsük a gyümölcsöket, mert egyébként befüllednek. — A leszedett gyümölcsöt gondosan mossuk meg, és le­hetőleg rövid időn belül fo­gyasszuk el vagy dolgozzuk fel, különben veszít értékéből. A vadon termő gyümölcsök sokféleképpen felhasználha­tók például müzlibe keverve, turmix italokhoz, kompótnak, lekvárnak. A vörösáfonya és a csipkebogyó például nyersen élvezhetetlen, de nagyon fi­nom lekvárt, gyümölcslét, szi­rupot vagy kompótot készít­hetünk belőle. Csipkelekvár Hozzávalók: 1 kg csipkebo­gyó, 1/2 liter víz, cukor, fahéj. A csipkebogyót megmos­suk, apróra vágjuk és 45 percig vízben pároljuk. Majd egy szűrőn átpaszírozzuk. Az így kapott gyümölcsmasszát le­mérjük és összekeverjük ugyanannyi cukorral. Hozzá­keverünk egy kevés fahéjat, kb. 10 percig főzzük, ezután lekváros üvegekbe töltjük. Az így kapott csipkeíz igen ízletes vajas kenyérre, sütemények­hez és turmix italokhoz. Csipke-shake Hozzávalók: (4 adag) 1/2 liter tej, 1/2 deciliter narancslé, 3 evőkanál csipkeíz, cukor. A csipkelekvárt és a na­rancslét jól elkeverjük. Hozzá­adjuk a tejet és az egészet jól összerázzuk. ízlés szerint éde­sítjük. Poharakba töltjük és le­hűtve, hidegen fogyasztjuk. Kómában született Az irodai munka ártalmai Az ülő életmód sokkal veszé­lyesebb, mint az ember gon­dolná. A teljesen légkondicio­nált irodahelyiség, a legmo­dernebb irodai gépek és beren­dezések nem jelentik egyértel­műen az egészséges körülmé­nyeket az ott dolgozók számá­ra. Továbbra is léteznek a ti­pikus irodai ártalmak és beteg­ségek. Egyik jellemző panasz a hátfájás, a kínzó izommerev­ség a nyaknál, vállbán. Ezek a problémák legtöbbször a hely­telen testtartás következmé­nyei. Aki órák hosszat görbén ül egy gép vagy az íróasztal előtt, előbb-utóbb görcsöt kap, ezenkívül fejfájás, kifáradás, sőt emésztési zavarok is fel­léphetnek. Az emberi test természeté­nél fogva nincs állandó ülésre teremtve, ellenkezőleg: a min­dig változó terhelés az egész­séges. Manapság az irodai munka közben használt anyagok sem teljesen veszélytelenek. Pél­dául a ragasztóanyagok, javí­tófestékek (melyek triklór— etánt tartalmaznak) belélegzé­se fejfájást okozhat. A nyitva hagyott filctollak és rostironok a nyálkahártyát izgatják, és kábulatot okozhatnak. Máso­ló- és önátírós papírral dolgo­zók keze gyakran viszket, mert ezek a papírok sok vegyi anya­got (formaldehidet is) tartal­maznak, amely izgatja a bőrt. A száraz másológépeken dol­gozók egyre gyakrabban pa­naszkodnak fejfájásra és nyál­kahártyájuk kiszáradására, melyet a régi gépek festékpora okoz, és rákkeltő hatása is fel­tételezett. Egyszerű eszközökkel is küzdhetünk ezen veszélyek el­len. így például a ragasztók száradását semmi esetre sem szabad meleg levegővel siet­tetni. A ragasztóanyagokat, valamint a filctollakat és a rostironokat ne hagyjuk szaba­don. Színező festékporral le­hetőleg közvetlenül ne érint­kezzünk, sokat szellőztes­sünk. A képernyős gépek nem rontják a szemet sem a sugár­zás, sem a foszfor vagy hason­ló anyagok által. Ha a képer­nyős gép elhelyezése nem fe­lel meg az ergonómiai előírá­soknak (rossz fénybeesés, fénytörés, fényvisszaverés) vagy a gépen dolgozónak egyébként is rossz a szeme, felléphetnek a látással kapcso­latban panaszok. Ilyen esetben a képernyőhöz való MON-X szemüveggel lehet segíteni, és ajánlott a szemorvosi vizsgá­lat. Sok irodai dolgozó panasz­kodik a klímaberendezésre. Vagy izzadnak vagy fáznak, állandó huzatot észlelnek, és mindig szomjasak. A nyálka­hártya és a bőr kiszárad, min­dig meg vannak fázva. A kon­centrálóképesség csökkenése, gyors kifáradás, vérkeringési zavarok, szédülés, fejfájás is lehet következménye a nem megfelelően működő légkon­dicionáló berendezésnek. Aki légkondicionált helyiségben kénytelen dolgozni, csak egyet tehet: menjen sokat a friss levegőre. K. E. A mindennapos irodai eszközök többsége ártalmas az egész­ségre. Ilyenek például a ragasztóanyagok, a filctollak, a másoló- és az önátírós papír, az indigó. Ezek olyan vegyi anyagokat tartalmaznak, amelyek izgatják a nyálkahártyát és a bőrt FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Az NSZK-bari élt Maria Ri­chard tanárnő. Egy évi házas­sága után még nem született gyermekük. Máriának két si­kertelen, ki nem hordott ter­hessége volt. Gyakran kínzó fejfájás gyötörte. Orvosa erős gyógyszereket rendelt, és azt tanácsolta, utazzanak el négy­hetes túrára a hegyekbe. A le­vegőjót fog tenni. Mária és férje, Klaus meg­fogadták a tanácsát, elutaztak. A hegyi pihenő során a jó leve­gő hatására Mária fejfájása csökkent, és szinte újjászüle­tett a kellemes körülmények között. Két héttel hazautazá­suk után Mária nagy újsággal fogadta férjét: gyereket várok! Az orvos alaposan kivizs­gálta. Meg volt az esélye, hogy ki tudja hordani a bébit. De mindenképpen óvnia kell ma­gát — tanácsolta az orvos. Ez azt jelentette, hogy le kell mondania hivatásáról. A saját gyermek kedvéért Mária kész volt minden áldozatra. Négy hónap telt el rendben. Azon­ban az ötödik hónap közepén ismét jelentkeztek a kínzó fő­fájások. Ijedtében felhívta fér­jét munkahelyén, s kérte, hogy azonnal jöjjön haza. Richard ájultan találta feleségét a pad­lón. Hívta az orvost és a men­tőket, hogy az asszonyt minél előbb a kórházba szállítsák. Az egyik professzor hívatta a férjet és elmondta: a feleségé­nek súlyos agysérülése van, és mély kómába esett. Soha nem fogja visszanyerni az eszméle­tét. Hetek teltek-múltak. De az asszony eszméletlen maradt, és mesterségesen kellett táp­lálni. Ezen idő alatt a bébi szé­pen fejlődött. Hogy valaha megszületik-e? Előre nem le­hetett tudni. Amikor Mária a 7. hónapban volt, megindultak a fájásai. Kómában egy egész­séges gyermeknek adott életet, akit császármetszéssel vettek el tőle. Két hónappal az örömteli esemény után meghalt az anya anélkül, hogy tudomást szer­zett volna a gyermek születé­séről. Teljesítette anyai fel­adatát, életet adott, de saját életével fizetett érte. (MTI- Press) Kádár Erzsébet Mézszínű szobák A szomszédos Ausztriában egy bútoráruház egyik emele­tét ragyogta be a mézszínű bú­torok fénye, melyek égerfából és lucfenyőből készültek. Az éger középkemény, jól meg­munkálható anyag, nem söté­tedik meg a használatban és a természetben gyorsan nő. Mi­vel a bútorokat készítő csoport minden munkája a Nemzetkö­zi Bioépítészeti Intézet szigo­rú ellenőrzése alatt áll, csak természetes anyagokat hasz­nálnak. Az anyagot egy évig levegőztetik, s főleg hagyo­mányos kézműves módsze­rekkel dolgozzák fel; tudatos visszalépés ez a természetes lakás- és életformához. Nem használnak fémet, műanya­got, kikészítése is növényi ere­detű: lenből nyert anyaggal kezelik, majd méhviasszal ke­nik be. A tiszteletre méltó termé­szetelvűség mellé azonban felsorakoztatják ötleteiket is. Nemcsak a bútorok színe, ra­gyogása teszi rokonná a külön­böző — szobai, konyhai, iro­dai — berendezéseket, hanem például lekerekített élük is. Nincs éles sarok sem rajtuk, minden fogantyújuk kézre áll. Sőt, például a konyhai fogan­tyúk mindegyike egyben törülközőtartó is. Az étkező- asztal egy része kőlappal fe­dett, ide tehetik a forró edé­nyeket. Torday Aliz A lekerekített bútorok harmónikusk, s a kisgyermekek számára kevésbé balesetveszélyesek

Next

/
Thumbnails
Contents