Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-24-25 / 251. szám
a 1992. október 24-25., szombat-vasárnap MŰVÉSZETEK- TÁRSADALOM iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Szorító Meddig tart Szent László csodája? Istenem! Nagyvárad! Hányszor dúltak fel hadak, háborúk, seregek, viszályok! Hányszor tizedeltek meg járványok, betelepítések, kivándorlások, halálok! Hányszor roskadtak meg falaid, lelkeid, polgáraid! És mégis, kifosztva, elhagyva, elhagyatva, kincseidben és értékeidben megfogyatkozva mi mindenre vagy képes ma is, Nagyvárad! Ülök vasárnap délben 11 és 12 óra között a békéscsabai katolikus templomban, október 11-én és a gyanútlanul becsöppent hívők között hallgatom a nagyváradi bazilika Szent Lászlóról elnevezett énekkarának és zenekarának a csodálatos vendégszereplését, Beliczay Gyula F-dúr miséjét, meg Gounod Ave Mariáját és Händel Allelujáját a Messiásból, s már régóta nem a zene, hanem a lélek szárnyán próbálom azokat a magasságokat, ahová ez a „harangozás” nélkül maradt vasárnap déli templomi hangverseny vezet. Ülök a nem egészen megtelt templomhajóban, s nem értem: ki az a gazdag ember vagy kik azok a dúsgazdag emberek, akik megengedhetik maguknak a közöny luxusát, hogy — amikor ebben a zeneileg mindinkább elnémuló századvégben végre megérkezik hozzánk a kiénekelhetetlen, rekedt, alantas indulatok fojtogató közegéből egy kétszázéves magyar zenei intézmény, s legkeserűbb vonalú, vonású szájakból, e legelszorultabb torkokból feltör a Benedictus, a Glória és az Alleluja — erről senkit se értesítsenek, erről ne tudjanak, nemcsak a hívek (hiszen még a templom bejáratánál sem hirdette bár egy kétsoros hirdetés az eseményt), de a zenét még ma is szívesen, szomjasan magukhoz vevő békéscsabai polgárok sem, fele- kezetre való tekintet nélkül! A nemrég bazilika rangot nyert nagyváradi székesegyházat 1752-ben kezdte építeni Ricca Giovanbattista, majd a nagy barokk építész, Franz Anton Hillbrandt fejezte be 1780-ban. De a váradi püspöki rezidencia már 1757-től Michael Haydnt (a Johann öccsét) szerződtette zeneigazgatónak, karmesternek, s tevékenységét a nem kevésbé jelentős Karl Ditter von Dittersdorf folytatja 1765—69 között; „34 tagú zenekar és jó képességű énekesgárda állt rendelkezésére” — írja a zenei lexikon, s ez a 34 muzsikus vagy több-kevesebb és a jó képességű énekkar azóta szinte megszakíthatatlan, kétévszá- zados folytonosságban, a háborúk, forradalmak, rendszer- változások legelnémítóbb vasárnapjain is összegyűlt Isten és Ember dicsőségére. (Az utóbbi évtizedekben például éppen az a Papp Magda magánénekesnő volt az egyik szólistájuk, akit nemrégiben temettünk itt, Békéscsabán, koszorút is hoztak a sírjára, ezen a vasárnapon pedig az ő két tanítványa énekelte a szólórészeket: Boros Konrád Katalin a kolozsvári magyar opera magánénekesnője és dr. Andrásy Gyula orvos, a békéscsabai Köjál alkalmazottja, aki már a helyi Bartók Béla vegyeskar tenorja, de hétvégeken hazajár „kisegíteni” a régi közösségbe.) Nem tudom, hogy Erdély és Kelet-Magyarország városaiban művelik-e még máshol is ilyen szinten (műkedvelők) az egyházi zenét, mint a Szent László énekkar és zenekar Nagyváradon. De abban bizonyos vagyok, hogy hősiesebben — sehol! Mert a mindennapi testi-lelki megaláztatás, kihasználtság, elhagyatottság tehemyomatékával mászni meg a székesegyház kórusának a lépcsőit, odaállni az orgona mellé, s találni magukban mégis minden vasárnap annyi lelket, amennyi megszólalni, szárnyalni, muzsikálni képes — ez ma már hősiesség. Szent László csodája. Hiszen már hetven évvel ezelőtt így sóhajtott fel Testamentumában Juhász Gyula: Szeretnék néha visszajönni még, Ha innen majd a föld alá megyek, Feledni nem könnyű a föld ízét, A csillagot fönn és a felleget. O, én senkit se háborítanék, Szelíd kísértet volnék én nagyon, Csak megnézném, hogy kék-e még az ég És van-e még magyar dal Váradon?... Banner Zoltán JFK „legnagyobb szerelme” A férfi „Inga—Bingájának” nevezte őt, a nő „bostoni fickójának”. A férfi apja véget vetett a románcnak, mert tartott tőle, hogy a nő esetleg német kém. A férfi — John Fitzgerald Kennedy —a következőkben már a végzettel — és az amerikai elnökséggel — randevúzott. Lényegében ez a rövid mondanivalója az Egyesült Államokban rövidesen megjelenő könyvnek („JFK: Reckless Youth” — „JFK: a zabolátlan ifjú”), amelyet a napokban kivonatosan ismertetett a McCall’s Magazine. A könyv szerzője az ismert Kennedy- szakértő, Nigel Hamilton, aki iskolatársa volt az Egyesült Államok tragikus véget ért ifjú elnökének. Hamilton szerint Kennedy 1941- ben, valamikor a Pearl Harbor elleni japán támadást megelőzően találkozott Inga Arvad-dal. Az ifjú Kennedy akkor 24 éves volt, a nő 28 és már kétszer volt férjnél. „A közmondásszerű idősebb asszony karjaiban találta meg John Fitzgerald Kennedy az igazi boldogságot. Inga volt életének nagy szerelme” — írja könyvében az ex-iskolatárs. Hamilton a továbbiakban jelentéseket idéz arról, hogy Hitler egy alkalommal „az északi szépség tökéletes példányának” nevezte Inga Arvadot és az interjúk, amelyeket az asszony a náci diktárorral, valamint Göringgel és Göbbelsszel készített, nagyon is nem kívánatossá tették szerelmi Pályázati felhívás! Békés Megye Képviselő-testülete Önkormányzati Hivatala pályázatot hirdet a Békéscsaba, József Attila u. 2—4. sz. alatt lévő nyomdaüzemének 1993. január 1-jétől bérleti formában történő üzemeltetésére. A bérleti megállapodás 3 évre szól, mely meghosszabbítható. A pályázatokat 1992. november 15-éig kell benyújtani az alábbi címre, ahol a pályázati feltételek is átvehetők. Békés Megyei Önkormányzati Hivatal Ellátó és Szolgáltató Szervezete, Békéscsaba, József A. u. 2—4. sz„ Venter György igazgató. Telefon: 326-254. A felvétel nem a könyvborítóról, hanem a 2. Oscar-díjat nyert JFK — (A nyitott dosszié című) filmről készült. A rendező Oliver Stone, a főszerepben Kevin Costner kapcsolatát Kennedyvel, aki akkorra már felhívta magára az amerikai közvélemény figyelmét „While England slept” (Miközben Anglia aludt) című könyvével. Kennedy a haditengerészet hírszolgálatánál szolgált Washingtonban, amikor nővére, Kathleen bemutatta őt a szőke dán újságírónőnek, aki akkor rendszeresen írt a Washington Times- Heraldba. Korábban egy dán lapot tudósított Berlinből, mielőtt második férjével, a magyar származású Fejős Pállal az Egyesült Államokba költözött volna. Néhány hónap elteltével — írja Hamilton — általános lett a gyanú, hogy Inga német kém, Kennedyt kis híján elbocsátották a haditengerészettől és apja elérkezettnek látta az időt, hogy véget vessen a kapcsolatnak. Hamilton szerint azonban az FBI szemében nem annyira a náci vezetőkkel kialakult bensőséges kapcsolatai tették gyanússá Inga Árvadot, mint inkább az a tény, hogy abban az időben intim kapcsolat fűzte őt Axel Wenner-Grenhez, a legendás „svéd szfinx”-hez, a világ leggazdagabb embereinek egyikéhez, aki az asszony elidegenedett férjének expedícióit finanszírozta az eltűnt inka városok felkutatására. A svédet ugyanis az amerikai titkosszolgálat náci ügynöknek tartotta, és ezért az amerikai kormány hivatalosan fekete listára helyezte őt. Szőnyegvásár! Október 26-ától 2 hétig Békéscsabán, a Helyőrségi Művelődési Házban. A soproni szőnyeggyár mozgó lerakata rendezi a vásárt! Széles választék, hihetetlenül olcsó árak. Vásároljon közvetlenül a termelőtől! Exportminőség! Elektronikai cikkek végkiárusítása! Hifitornyok 4900 Ft-tól, 51 cm-es színes tv 26 800 Ft-tól, videokazetta, 195 perces 190 Ft-ért. Szórakoztató elektronika olcsóbban, mint a piacon! Csak most az egyszer! Nyitva tartás: 8—18 óráig. Tihanyi Tóth Csaba nehéz szívvel búcsúzik A színésznek fontos a közönség ,Számos jelét tapasztaltam, hogy engem itt szeretnek” FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Már nem tagja a Jókai Színház társulatának, bár a Légy jó mindhalálig Török János szerepében még láthatja a csabai közönség Tihanyi Tóth Csabát. Mint mondta, jól érezte magát Békéscsabán, nem haraggal megy el, csak éppen kapott egy kedvező meghívást a budapesti József Attila Színházba. — Az ilyen lehetőséget kár lenne kihagyni, különösen a mai világban. De miért tartotta fontosnak, hogy döntéséről a közönség is értesüljön? — Húsz évesen kerültem a Jókai Színházhoz, egyből kaptam egy főszerepet (À padlásban Rádit), amit bár rengeteg hibával, de szerintem meg tudtam — „fogyasztható szinten” — oldani. Utána jöttek sorban a karakterszerepek, a főszerepek. Négy évadot töltöttem itt. Csoportos szereplőnek szerződtem annak idején, most már színészstátusban vagyok. Itt nőttem fel, fiatalságomnak egy része idekötődik, ezért is gondoltam úgy, hogy nyilatkozni szeretnék most, amikor elszerződtem Budapestre. A három sárkány című zenés vígjátékban kapta meg Tihanyi Tóth Csaba az egyik főszerepet. Az előadást Pécsi Ildikó rendezi, „sztárszereposz- tással”. Alighanem elég indok ahhoz, hogy emiatt fel lehet bontani egy szerződést — évad közben. — Számos jelét tapasztaltam annak, hogy engem itt szeretnek, sok levelet kaptam, gratulációkat, fényképeket kértek tőlem, az utcán megállítottak. Tulajdonképpen búcsúzásnak szánom ezt a néhány szót. Szeretném, ha a nézők tudnák: nagyon szívesen, bármikor visszajövök. Nem az itteni színház és nem a város miatt mentem el. Pesti vagyok, a Nemzeti stúdiósa voltam két évig, akkor kaptam ide meghívást. A főiskolára háromszor jelentkeztem, nem vettek fel, azóta már nem is akarok bekerülni... Az első benyomás — kihalt város vasárnap délután — elég elrettentő volt akkor, pesti létére mégis hamar megszerette ezt a várost. Rengeteg élménye kötődik ide, ezért is nehezen tudja itthagyni. S még valamit fontosnak tartott: — Akármit mondanak is Pesten, hogy Békéscsaba színésztemető, az ország utolsó színháza. Ez nem igaz. Csaba szerintem előkelő helyen áll a vidéki társulatok között. Én az utóbbi években nagyon sok fővárosi előadást láttam, ahol felvonultak a nagy sztárok, az előadások mégis szinte nézhe- tetlenek voltak. Látszott, hogy a nagyok „dobják” az előadást, rohannak a rádióba, a fdmgyárba, ide-oda. —Fontos a színésznek a közönség? — A színésznek nagyon fontos a közönség. És a közönségnek csak a színész a fontos. Sokan azt állítják, hogy a szakma az első, de szerintem a közönség. Ez az a fajta showbusi- ness, ahol a közönség megveszi a jegyet, és azért veszi meg, hogy szórakozzon, hogy a kedvenceit láthassa. Hiába találja a szakma zseniálisnak az előadást, ha a közönség a szünetben elmegy... Niedzielsky Katalin New York-i műkincsek Bonnban Bonnban, az új szövetségi múzeumban a New York—i modern művészetek múzeumának 70 műalkotásából nyílt kiállítás. A Kunsthalle ezzel kiállítások sorozatát indította el, amelyeken bemutatja a világ legjelentősebb múzeumainak anyagát a német közönségnek. A „Cézanne-tól Pollock-ig” címet viselő kiállítás bemutatja a festészet és a szobrászat fejlődését a XIX. század végétől századunk ötvenes éveiig. Megtekinthetők a kiállításon a kubizmus, a szürrealizmus és a futurizmus legkitűnőbb alkotásai.
