Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-21 / 249. szám

àBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP KÖRKÉP 1992. október 21., szerda Házias feleséget a főiskoláról Küldötteket választottak A Magyarországi Szlovákok Szövetsége novemberben ren­dezi Budapesten kongresszu­sát. A békéscsabai szlovákok szervezete hétfőn küldöttérte­kezletet tartott a Nemzetiségi Klubházban. A kongresszusra küldöttnek választották dr. Si- piczki Mátyás debreceni egye­temi tanárt, a szövetség elnök­ségi tagját, Somogyi József- nét, az önkormányzat nemze­tiségi titkárát, István Anna szervezőtitkárt, a szövetség al- elnökét, Hirka Jánost, a szlo­vák iskola tanárát, Hovanyec Annát, a Madách úti iskola pe­dagógusát, Cselovszki Pált, a szlovák klub tagját és Riba Etelkát, a szövetség titkárát. A gyűlésen megfogalmazódott: a csabai szervezetet regioná­lissá kívánják fejleszteni a Dél-Alföldön. Fiatalok, csinosak, jólápoltak, okosak, szépek. — Ez egy do­log — mondaná a barátnőm. De a fenti jó adottságok mellé még háziasszonynak, feleség­nek és anyának is nagyszerűek lehetnek. A lányok. Kovács Il­dikó, Németh Ildikó és Rucz Noémi ugyanis a békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főisko­la háztartástan szakkollégiu­mába jelentkeztek, s azóta lel­kesen tanulnak főzni, sütni, kötni, kertészkedni, ruhát fes­teni, babát ápolni... hogy csak a legfontosabbakat említsem. Szuchy Lászlónénak, a főis­kola adjunktusának meghívá­sára érkeztünk hétfőn este egy fogadásra. A főiskolán három­napos országos tanácskozást rendeztek és ennek alkalmá­ból adott állófogadást dr. Kö­teles Lajos főigazgató. A svéd­asztalt másod- és harmadéves hallgatók „követték el”, 38­an. Elegánsabb, ízlésesebb szervírozást talán még a profik sem tudtak volna produkálni. Volt az asztalokon minden, mi szent-szájnak ingere. Fran­cia-, burgonya- és kukoricasa­láta, hidegtálak libamájjal, sült csirkével, kolbásszal és sajttal, megfelelőképpen dí­szítve. Sütemények és termé­szetesen italok. * A három kislány olyan elfogu­latlanul nyilatkozik, mintha mindennap ezt gyakorolnák. Kovács Ildikó harmadéves: — Nem kétséges, nagyon hasznos, amit tanulunk. To­vábbadjuk és tanítjuk, ha házi­asszonyok leszünk. — Mióta tanulnak háztar­tástant? — Első év második félévé­től — hallom Németh Ildikó­tól. — Elsőként a leveseket gyakoroltuk. Alig vártam, hogy otthon is kipróbáljam. —Mit szólnak a szüléitek? — Tulajdonképpen főztem már előtte is, de a hagyomá­nyos ételeket. Most a reform­ételekkel mutatkoztam be anyuéknak. — A hallgatók közül sokan lekicsinylik, és úgy tartják, hogy hülyeség a háztartástant tanulni — veszi át a szót ismét Kovács Ildi. — Fogalmuk sincs, hogy mit veszítenek, hiszen a cse­csemő ápolástól kezdve a sza­bás-varráson és a kozmetikán keresztül a reformétkezésig, a kertészkedésig mindent meg­tanítanak — csatlakozik a té­mához Noémi. Tóth Molnár Antal az egyet­len fiú a 38 kislány mellett. — Hogyan viseli a háztar­tástan ,,nó'uralmát” ? — Három-négy hónapig ne­hezen, hiszen a gimnáziumban meg fiúuralom volt. Aztán megszoktuk egymást.-— Mi tetszik a legjobban a tantárgyak közül? — A főzés. De kedvvel ta­nulom az ékszerkészítést is. B. V. Szerszámok és számítógépek „Jó munkához jó szerszámot” — hirdeti egy felirat a Békés­csabai Kó'rösi Csorna Sándor Főiskola sportcsarnokában, és ez akár mottója is lehetne a tegnap nyílt nemzetközi kiállítás­nak. A kilenc külföldi és nyolc hazai cég fiiként kéziszerszá­mokat és azok felhasználási lehetőségeit mutatja be, de egé­szen a számítógépekig széles a skála. A kiállítás megtekinthe­tő ma 9—16 óra és csütörtökön 9—13 óra között. Képünkön Pap Jánosnak, Békéscsaba polgármesterének mutatják be a kiállított termékeket fotó: kovács Erzsébet Képviselői fogadóóra Tegnap hallottuk a hírt, hogy Dr. Sarkadiné dr. Lukovics Éva az Országgyűlés gazdasá­gi bizottságának tagja lett. A képviselőnő fogadóórát tart október 22-én, csütörtökön 15—16 óráig az SZDSZ-szék- házban, Békéscsaba, Kiss E. u. 8/1. Olasz est a „Narancsban” Ma este 19 órakor olasz estet rendeznek a békéscsabai Na­rancs Klubban. A programban a Különben dühbe jövünk cí­mű film vetítése és spagettievő verseny is szerepel. Ezen kívül a megjelentek olasz zene mel­lett ismerkedhetnek meg olasz ételekkel, italokkal, szokások­kal. Halálos balesetek Hétfőn este Dévaványa kül­területén Sz. J. szeghalmi la­kos későn vette észre az úttest közepén kivilágítatlan kerék­párjával közlekedő P. E.-né dévaványai lakost. Az elütött kerékpáros a helyszínen meg­halt. Kedden délelőtt Szarvas külterületén, a 44-es főútvona­lon Sz. L. mendei lakos gépko­csijával egy kanyarban áttért a menetirány szerinti bal oldal­ra. Összeütközött az Sz. S. bé­késcsabai lakos által vezetett nyerges vontatóval. Sz. L. a helyszínen meghalt. Mindkét baleset körülményeit a Szarvasi Rendőrkapitányság vizsgálja. Pártcsetepaté (Folytatás az 1. oldalról) meg az augusztus 20-ai ünnep­séget. Ezért gondolta, hogy az októberi megemlékezésre ün­nepi szónoknak meghívja Var- ga Zoltánt. A meghívólevelet a város polgármestere, Kovács Imre aláírta. A szeptemberi testületi ülésen többen kifogá­solták az eljárását, hogy a töb­bi párt megkérdezése nélkül hívott ünnepi szónokot. Nem értette, miért gond az, ami ed­dig nem volt, vagyis hogy az MDF szervezi az ünnepi meg­emlékezést. Ha a képviselők kifogásolják a módszert, azt is el kellett volna mondania az önkormányzatnak, hogy ugyanakkor a második világ- háborús emlékmű avatására Erdei István alpolgármester, a kuratórium elnöke szintén a pártok tudta, beleegyezése nélkül hívta meg Göncz Árpá­dot. Nem akarta a köztársasági elnök nevét pártközi csatáro­zásokba keverni. Ezek után a testület a kultu­rális bizottságot bízta meg az ünnepség szervezésével azzal a megkötéssel, hogy az ügy­ben a végső döntést magának tartja fenn. A kulturális bizott­ság ülésén valamennyi jelen­lévő — beleértve az SZDSZ által delegáltat is — egyetér­tett a szónok személyével. El­ment egy, a meghívást meg­erősítő levél is. „A VILÁG CSAK - HANGULAT” (Reviczky Gyula) Október 30-ától a kibővített Korzó várja vendégeit (Békéscsabán, a szökőkúttal szemben). Kelet-Magyarországon elsőként: négypályás, automata bowling! Pool- és snookerbiliárd 18 asztalon. J átékautomaták. Hideg ételek, üdítők, frissítők. Nyitva tartás: 09—05 óráig. Sportol szórakozik egy helyen! több menetben Az SZDSZ kezdeményezé­sére a képviselő-testületben jelenlévő öt párt megbízottja egyeztetésre gyűlt össze. Ezen az MDF nem vett részt. A fó­rumjavaslattal fordult a kultu­rális bizottsághoz, kérve ko­rábbi állásfoglalása megvál­toztatását. A hétfői rendkívüli kulturális bizottsági ülésen a tagok megerősítették korábbi döntésüket, mondván, nincs miről dönteniük. A képviselő- testületi ülésen a kulturális bi­zottság javaslatára a testület az ünnepi programot, beleértve a szónok személyét is, tudomá­sul vette. — Megtisztelő volt számomra a Szeghalomból érkezett igény, miszerint felkérnek ok­tóber 23-án az ünnepi beszéd elmondására. Én magam az el­múlt években nagyon keveset szerepeltem, főleg október 23- án nem. Most nem pártpoliti­kusként, hanem országgyűlési képviselőként és felelősség­teljesen gondolkodó politikus­ként kívánok szólni az ünnep alkalmával nemcsak Szegha­lomban, hanem délután Oros­házán is. Meghívásom van Kunágotára is, ahová 22-én es­te megyek. Én magam Szegha­lomban annak idején sokat dolgoztam, olvasótáborok­ban, úgynevezett írókörök programjait szerveztem, tehát nem idegenként érkeztem oda. Nagyon hiszem azt, hogy a szeghalmiak, akik megtisz­telnek figyelmükkel és jelen­létükkel, nem fognak csalódni bennem. Gila—Simonffy Békés Megyei Munkaügyi Központ, 5600 Békéscsaba, Árpád sor 2/6. Telefon: (66) 324-177. Állásajánlataink! BÉKÉSCSABÁN: Ruhaipari Szakközépiskola: — kémia—fizika tanár Köröspart Vendéglátó Bt. — élelmiszereladó büfébe (4 órás). MEZŐBERÉNYBEN: Műszaki—Vasipari Szövetkezet: — hegesztő. Bizonyítottak a magyar lapállyal Sertéspestis után törzstenyészetjelölt A sertéspestis miatt 1990. au­gusztusában a békéscsabai Szabadság Tsz kénytelen volt felszámolni tizennégyezres sertésállományát. A telep kiürült, ellenben komoly taka­rítás, fertőtlenítés, „pihente­tés” után 1991. áprilisában be­állították az első kocasüldő­ket. Megindult a húsiparnak és az exportigényeknek legin­kább megfelelő magyar lapály fajta tenyésztése. Ma már 17 tenyészkan és 309 tenyészko- ca, valamint ezek szaporulata található az úgynevezett „hár­masmentes” — a három leg­fontosabb fertőző betegségtől mentesnek kell lennie az állo­mánynak — telepen. Tegnap felülvizsgáló bi­zottság járt a téeszben, és dön­tésük alapján a sertéstelep 1993. január 1-jétől — ha a szakminisztérium ezt elfogad­ja -— megkapja a törzstenyé­szetjelölt minősítést. Hollósi István, a bizottság elnöke el­mondta, hogy a jelöltség is ugyanolyan szintű lehetősége­ket biztosít a téesznek, mintha már törzstenyészet lenne, hi­szen a jövő évtől tenyészkano­kat is értékesíthetnek a ko­casüldők mellett. Egy év múl­va pedig — ha a tenyésztői munka ilyen színvonalon ma­rad — a jelölt szó már kikerül a minősítésből. (NYEMCSOK) A képünkön látható tenyészkan kitűnő osztályzatot kapott fotó: kovács Erzsébet Belenyugvás vagy megmozdulás? A Magyar Szakszervezetek Orszá­gos Szövetsége országszerte regio­nális tanácskozásokat rendez. Teg­nap Miskolcon, ma Szolnokon, csütörtökön Szegeden, a jövő héten Győrben, Tatabányán, Pécsen, majd Budapesten. A szegedi tanácskozá­son 6—700-an vesznek részt, me­gyénkből csaknem kétszázan utaz­nak a Tisza-parti városba: a keres­kedők, az ÉDOSZ, MEDOSZ és va­lamennyi ágazati szakszervezet kép­viselői — tudtuk meg. A tanácskozás célja, hogy meghatározzák a mun­kavállalók, a munkanélküliek, a nyugdíjasok gazdasági-szociális helyzetének értékelésével a munka­vállalói követelések érvényesítésé­hez szükséges szakszervezeti fellé­pést. A Magyar Szakszervezetek Or­szágos Szövetségét alkotó szakszer­vezetek javasolják, a tanácskozáso­kon részt vevő bizalmiak adjanak választ a kérdésre: nem tetszésük ki­fejezésén túl nem látnak lehetőséget határozott szakszervezeti fellépésre, tudomásul veszik a helyzetet vagy készek egy 15 perces, országos, min­den munkahelyre kiterjedő munka- beszüntetéssel, illetve más módon nyomatékot adni jogos követeléseik­nek. — sz. M.— Safükba szorítva / Évtizedek jönnek, mennek ,,A pénzből sohasem elég!” — mondjuk és érezzük nap mint nap saját zsebünkön, de mégnyomatékosabb ez a megállapítás, ha egy település, netán egy ország pénzügyi gondjairól esik szó. Az önkormányzati üléseken számta­lanszor elhangzik az éves költségvetés célszerű felhaszná­lása, a pénzügyi rovatok időnkénti újragondolása. Mert ki tudja felelősséggel vállalni, hogy mi afotosabb: a szociá­lis segélyek összegeinek biztosítása, a megkezdett beruhá­zások minél előbbi befejezése, a hivatalok zavartalan működése, a közterületek rendbentartása vagy éppen a dolgozókat érintő bérkeretek karbantartása? Tagadhatat­lan, hogy az ország ezen részében rengeteg pótolni való van a településeken. Gondoljunk csak a villany, a gáz, a telefon, a közműhálózat elmaradottságára, az utak minő­ségére (minősíthetetlenségére!) vagy a zuhanás szerűen csökkenő munkalehetőségekre. Mint tapasztaljuk, a hely­zetünk nem rózsás, de ezek a hátrányos körülmények nem most teremtődtek. ,,Az évtizedek jönnek, mennek, a körülmények pedig alig változnak!” — állapította meg a minap egyik önkor­mányzati tag. És valóban, ki tudna bepótolni két-három év alatt több évtizedes elmaradottságot? Halasi Mária

Next

/
Thumbnails
Contents