Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-21 / 249. szám

1992. október 21., szerda HAZAI TÜKÖR gfe MEGYEI HÍRLAP Alapítványi támogatás továbbtanuló diákoknak Bihar megye szellemiségéért Utolérhetetlen Mindenki fut valami után. Van aki a pénzt hajtja, van aki nők után lohol. S akad „álmokat ker­gető” is. Lehet, hogy a pénztáro­sok álma, a 100. sz. ABC futó­szalagja. De a vásárlóké bizto­san nem. A pénztárosnak könnyebb a dolga, nem kell pa­kolnia. Ám a vevőnek többször is. Először a kosárba vagy bevá­sárlókocsiba, majd a fútósza- lagra tesszük a kiválasztott élel­miszereket stb. Plusz még a sza­tyorba! Csak rakom és rakom. Ezalatt már be is ütött mindent a gép villámgyors kezelője. A pénztártól távozva, időnként belémfészkeli magát egy icipici kétely: akár be is csaphattak, hisz nem volt időm ellenőrizni. S míg a technika ezen vívmánya ellen ágálok, már össze is keve­redett a következő vevő áruja az enyémmel. Aranyi Erzsébet Testvérszervezet Németországban Az MSZDKSZ békéscsabai szervezete Botyánszki György országos főtitkár, a Német Szo­ciáldemokrata Párt (SPD) tiszte­letbeli tagja és Reinhardt Jas- kulsky Németország (bajor) Ebersdorfi CSPD szervezetének elnöke kezdeményezésével lét­rehozták az első testvérszerve­zetüket. (Békéscsaba—Ebers- dorf1992. október8.) Amelyben nem kis szerepet játszott dr. He- incz Köhler (SPD), az Európa Parlament tagja. Közös előzetes tárgyalások folynak még Velen­ce (olasz), Middelburg (hol­land), Wairington (angol), Vax- jö (svéd) városok hasonló ke­resztény, keresztyén, szociálde­mokrata szervezeteivel is. Célul tűzték ki, hogy nemzet­közi téren további kapcsolatokat is létrehoznak. Első közös nyi­latkozatukban mély fájdalom­mal emlékeztek meg a napjaink­ban elhunyt Willy Brandt-ról, a Nobel-díjas szociáldemokratá­ról, politikusról. Az ő példáját követve akarnak együttműköd­ni mindenki javára. Továbbá azt is kinyilatkoztatták, hogy a volt diktatórikus állampártok ma­radványpártjaival az együttmű­ködést nem tudják még elkép­zelni sem... Környezetvédelmi irodalmi pályázat A Fekete István Irodalmi Társa­ság elnöksége novella-rajzpá- lyázatot hirdet általános iskolák felső tagozatos, középfokú is­kolák 16. életévet be nem töltött tanulóinak természet és környe­zetvédelem témakörben. A legfeljebb hat oldalban megfogalmazott elbeszélések egyéni élményen, a rajzok első­sorban Fekete István szépírói munkásságának olvasmányél­ményén alapuljanak (az illuszt­rálni kívánt mű megjelenésé­vel). 1. díj: 10 ezer forint, 2. díj 7500 forint, 3. díj: 5000 forint értékű könyv- és vásárlási utal­vány. A Fekete István Irodalmi Társaság különdíjakat adomá­nyoz. A fent megjelölt témakö­rökben készített pályamunká­kat Fékét István Irodalmi Társa­ság, 8400 Ajka, pf.: 101 címre kell megküldeni 1992. decem­ber 15-éig. Eredményhirdetés 1993. január 22-én lesz a társa­ság ajkai nyilvános elnökségi ülésén. Ez év januárjában 12 ország- gyűlési képviselő és a berettyó­újfalui önkormányzat hozta lét­re a „Biharért” elnevezésű ala­pítványt. Az alapítók célja, hogy az egykori Bihar megyei terület szellemiségét egy-egy felsőoktatási intézményben to­vábbtanuló bihari diák támoga­tásával tovább gazdagítsák. Minthogy az alapítvány kurató­riumának Sarkad polgármeste­re is tagja, így legutóbb ebben a városban találkoztak a kuratóri­um tagjai. Megbeszélésükön többek között tisztázták, hogy a 152 ezer forintos törzstőke befi­zetése óta több mint 242 ezer forint érkezett az alapítvány számlájára. Mindezt Sarkad polgármestere, Tóth Imre a pol­gármesteri alapból 30 ezer fo­rinttal megtoldotta. így a kama­tokkal együtt csaknem fél mil­lió forint lett az alapítvány va­gyona. Amikor Jacob Kenchlemek Texasban megvételre kínáltak egy farmot, az 1895-ben Né­metországból bevándorolt földműves attól félt, hogy azon a vidéken gyakoriak a száraz nyarak. Megvizsgálta az ott élő fák évgyűrűit annak eldöntésére, hogy mennyire aszályos a terület. Erdőben sé­tálgatva gyakran találunk ki- döntött fa tuskójára. Ha ennek a tuskónak figyelmesen meg­nézzük a vágásfelületét, szinte a fa egész életét kiolvashatjuk belőle. Napjainkra az évgyű­rűelemzés külön tudományág­gá fejlődött, számos felhasz­nálási lehetőséggel. A fák évgyűrűinek növeke­dését a faji és egyedi öröklött tulajdonságokon kívül a kör­nyezeti tényezők is nagymér­tékben befolyásolják. Csapa­dékosabb évben a fák jóval nagyobb évgyűrűt hoznak lét­re, mint aszályos időszakban. Szabad állásban szintén széle­sebb évgyűrűk képződnek, mint sűrű erdőben stb. Az évgyűrűk megőrzik mé­retükön és alakjukon keresztül mindazoknak a környezeti ha­tásoknak a nyomait, amelyek évek hosszú során érték őket. Az évgyűrűelemzéshez kidön- tött fából vett korongokat, il­letve lábon álló fákból vett fu­Milyen furcsa érzés útra kelni! Még egy utolsó, ideges pillantás a bőröndökre, és az otthon ha­gyott, kiürült szobára. Üres és mégis megtelt valami szokatlan izgalommal. Hajnalodik. Az éjszakai vir­rasztás fáradtsága tükröződik az arcokon, és kialvatlan szemek mosolyognak vissza rám. Nagyvárosok nevei zsonganak a fejemben: London, Párizs, Brüsszel. Még felfogni sem tu­dom, hogy mit jelentenek. Csak azt tudom, hogy hosszú út vár még ránk. Ostendee-ben reggel hatkor már mindenki talpon van. Ahogy fölgördülünk a kompra, valami furcsa érzés fog el. Milyen lesz elhagyni a konti­nenst? Milyen lesz az a másik világ? Mit hoz a sziget? A felkelő nap fényeitől szik­rázik a tenger. Ostendee fényeit már régen magunk után hagy­tuk. Nyakig burkolódzunk háló­zsákunkba a szél elől. Talán most kezdem megérteni hova is megyünk most, amikor megpil­lantom Dover fehér szikláit. És íme, Anglia! A rövid lon­doni csodálkozás után már in­Az ülésen három kérdés tisz­tázására került sor. Állást fog­laltak arról, hogy az alapítvány egyelőre csak a magyarországi részen lévő 61 település lesz a segítségnyújtás alapja, nem ki­zárva azonban azt, hogy ha az alapítvány anyagilag megerő­södik, akkor felvállalják a ro­mániai Bihar diákjainak támo­gatását is. Fontos kérdés volt, hogy mi­lyen módon lehetne ezt a 61 települést az alapítvány támo­gatására ösztönözni. íme az el­hangzott ötletek közül néhány: Minél előbb, még a jövő évi költségvetések elkészülése előtt meg kellene keresni az érintett önkormányzatokat, hogy azok legalább egy jelké­pes 5-10 ezer forinttal támogas­sák az alapítványt. Jó lenne megnyerni néhány más, már be­futott alapítványt, hogy segítse a most „bimbózó” Biharért ratokat, úgynevezett növedék- csapokat használnak. Á hazai évgyűrűkutatás most van kibontakozóban. Évgyűrű- növedék-vizsgálattal korábban az erdészet és faipar szakembe­dulunk is találkozóhelyünkre: Shipley-be. Áz angolok, mint mindig, most is szívélyesen fogadnak. Egy két megoldható probléma után ki-ki elindul, hogy elfog­lalja egyhetes lakhelyét. Aztán repülnek a napok. Hogy merre járunk? A csodálatos York-ban, amely még ma is megőrizte ha­misítatlan középkoriságát; a tengerparton, ahol a bátrabbak azért belevetik magukat az Északi-tenger habjaiba. A fellé­péseinknél megszületik a fordí­tott arányosság: bár kis közön­ség, de nagy siker. Csodáljuk a rózsakertet, a fejünket kapkod­juk a filmmúzeumban és megil- letődve ülünk a bradfordi pol­gármester fogadásán. Utazunk a kisvasúton, iszunk Anglia utá­nozhatatlan kocsmáiban, me­lyek valójában nem kocsmák, hanem a környékbeliek csupa szőnyeg, csupa plüss találko­zó-, beszélgetőhelyei, esszük a szendvicseket és azt hiszem mindenki nevében beszélhetek: jól érezzük magunkat; De végül mégiscsak elérke­zik az a bizonyos est Az utolsó. mozgalmat. Dr. Virágh Pál ál­lamtitkár, a kuratórium elnöke kuratóriumi képeslapok terjesz­tésére tett javaslatot, míg Sápi József alapító (aki egymaga 32 ezer 500 forinttal járult hozzá a törzstőkéhez) diákok között ter­jesztendő jelvények, matricák kiadását indítványozta. A harmadik kérdés a támo­gatás mikéntje volt. A kurató­riumi tagok egyetértettek, olyan diákokat kell segíteni, akik Biharból Biharba kíván­nak visszatérni, hogy ennek a térségnek a szellemiségét gaz­dagítsák. Amennyiben még ebben az évben kellő mennyi­ségű pénz gyűlik össze, akkor már az 1992—93-as tanév má­sodik félévétől, ha nem, akkor csak az 1993—94-es tanév el­ső félévétől tudnak támogatni valakit az alapítvány vagyoná­ból. rei foglalkoztak, akik az évgyű­rűk méretein keresztül elsősor­ban a fa kerületi növekedését, az évenkénti fatermést, a fa minő­ségét vizsgálták. Az utóbbi években kezdődött meg az év­gyűrűnövekedést befolyásoló tényezők összefüggésének vizsgálata. Senki sem várta, hiszen ki szeret búcsúzkodni?! Az együttes ve­zetők szavai után mi, magyarok egy békepipát ajándékozunk az angoloknak. És végül az est fénypontjaként egy óriási kört alkotunk — kéz a kézben —, és felhangzanak a gyertyafény ke­ringőjói ismert, édes-bús hang­jai. A dal szövetségessé tesz em­bert az emberrel. Ez talán még nehezebbé teszi a búcsúzást, mert barátoktól kell elválnunk. De az idő rohan. S mire észbe ka­punk, már a Victor Hugo Pári­zsában járunk, elhagyva a szige­tet. Vajon visszatérünk-emég? Magyar ember, magyar pusz­ta, magyar vér. Megérkeztünk. Türelmetlen és kíváncsi szülők várnak ránk. Taxik jönnek és mennek. Ahogy kipakolunk, egy tehertaxi recsegő rádiójának hangjai szűrődnek hozzám: „Angi iából megérkezett a busz a nemzetiségi néptáncegyüttessel aLázáru. l.alá.” Igen, itthon vagyunk, vissza­jöttünk. Vissza a Viktória-kora- beli házak méltóságteljes hatal­mából a lassan kiépülő Göncz Árpád-korabeli házak minden­napjaiba. Vissza az álomból a valóságba. Magyar Mária Beszédes évgyűrűk Helló, Nagy-Britannia! Olvasóink írják Nyugdíjaskamara az idősekért KözeI 2,9 millió az idősek száma Magyarországon. A részükre kifizetett nyugdíj s egyéb juttatás tudjuk nagy terhet ró a társada­lomra. Hiszen soha oly nagy gondoskodás, nyugdíjemelés nem történt az elmúlt negyven év alatt, mint az utóbbi két évben. Az elégedetlenség ennek ellenére egyre fokozódik... A nyugdíjasok egymás között az igazságtalan nyugdíjelosztásról beszélnek. Tény, hogy a legnagyobb létszámot a rendezetlen igények szenvedői adják. Ma még nagyon sok a létminimum alatt élő idős ember. Ha az országos gyűléseken nem hoznak megfelelő döntéseket, nem szereznek érvényt az igényeknek, sokan fognak a szegénység küszöbére szorulni, a folyamatot nem lesznek képesek megállíta­ni. A nyomorúságban sorvadásnak induló lelkek megmentője, gyógyítója lehet az időközben megalakult Nyugdíjaskamara, amely politikamentes célkitűzések megvalósulását szeretné elér­ni. Tavaly ünnepelték nálunk először az idősek világnapját az ENSZ közgyűlésének határozata nyomán. Oláh Ferenc, Okány A könnyem is kicsordult A nyugdíjasok nevében megköszönöm László Erzsébet ,,A lélek hidege” című cikkét. A könnyem is kicsordul, és valóban inga­dozni kezd a vérnyomáson amikor azt hallom, hogy kész csoda, hogy nyugdíjasoknak ennyi juttatást tudtak adni. Úgy gondolom, hogy nyugdíjas társaim becsülettel megdol­goztak ezért a „csekély" nyugdíjért, és megértik hogy több nem lehet, mert az ország válságban van, és nekik is áldozatot kell hozni. De vajon a honatyák ezt a válságot miért nem értik meg? Fizetésük több tízezer avagy éppen százezer forint, ugyanakkor a parlament széksorai igen foghíjasok egy-egy országgyűlés alkal­mával. Vajon megdolgoztak ezért a fizetésért? Ok nem érzik át a nyugdíjasok, a munkanélküliek problémáját és így nem tudnak kellőképpen dönteni. A modortalan kioktatásokat talán még egy kicsit bírjuk, de nem sokáig. Név és cím a szerkesztőségben A forradalomért „még most is” fizetni kell? Nem, nem nekünk kell személyesen adakoznunk tisztelt honfitár­saim. (Tudom, hogy e szent ügyért sokan szívesen megtennék ezt is.) Mivel ezt „intézi” Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlé­sének nemzeti ünnepeink megrendezését koordináló bizottsága. Az előkészítő bizottság, a szeptember 14-ei ülésén javaslatot dolgozott ki az október 23-ai nemzeti ünnepünk városi szintű megünneplésére, ahol három változat került kidolgozásra. Az első két változat nagyon szerény, és nem is kerül „túl sokba”. Úgy érzem, ennél többet érdemel a nemzeti ünnepünkről való megem­lékezés. De itt a harmadik változat is, amelyik méltó nemzeti ünnepünkhöz, csak az a baj, hogy az ünnepség előadóművészei, technikai munkatársai „túl” sokba kerülnének. De ha már egt a költséget „állni kell”, akkor arra kérem a kedves színészeket, táncosokat, technikai közreműködőket, hogy gondoljanak azok­ra a ma is élő, ’56-os békéscsabai színész forradalmárokra és városunk forradalmáraira, akik az életüket sem kímélve kiálltak igaz forradalmunkért, akikből sokan még most is hátrányos megkülönböztetésben élnek, és ma sem örvendhetnek az őket megillető megbecsülésnek. Gondolhatnak erre, és ha igazán hittek, hisznek gyönyörűforradalmunkban, akkor kérem tegyék meg azt, hogy ezeknek a sorsüldözött, nagyszerű, sokkal többet érdemlő embereknek ajánlják fel a forradalom megemlékezésé­ről kapott pénzeket. Amennyiben ezt megteszik, akkor erre a harmadik változatra fogok szavazni. Bízom önzetlenségükben, a forradalomba vetett hitükben, mert igazán így lenne, felhőtlen” a nemzeti ünnepünk. Botyánszki György, az MSZDP békéscsabai elnöke Visszhang Közlekedés, ó.„? Tisztelt Asszonyom! Érdeklődéssel olvastam levelét, hiszen munkám során is és magánemberként is aktívan közlekedek. Sok mindenben egyet lehet érteni Önnel, habár véleményem szerint nincs külön közle­kedési kultúra. Általános kulturáltság van (vagy nincs), aminek része ez is. Jószándékához kétség nem férhet, a leírt példa azonban—már megbocsásson — Ön ellen szól. Sérelmezi, hogy a tehergépkocsinak pont az az 50 cm számított, amit az Ön „kilendülése" elvett tőle. Számoljunk csak. Kilendülés 50 cm + biztonságos oldaltávolság körülbelül 2 m + tehergépkocsi szé­lessége körülbelül 2 m. Ha ezt összeadja, rögtön rájön, hogy a tehergépkocsinak át kell menni a túloldalra, ha nem akarja magát eltaposni, s így ártatlan emberek életét kénytelen veszé­lyeztetni az Ön könnyed „kilendülése” miatt. így talán már érthető, ha meg nem is bocsátható a gépkocsiban ülők reakciója. H a hét éve kerékpározik, már bőséges gyakorlatot szerzett, éppen ideje, hogy ezt némi elmélettel is kiegészítse. Ha elolvasgatja a KRESZ-t, sok érdekes dolgot talál benne. És ha játékosan akarja ezt megtenni, keresse meg benne, hogy ennél az esetnél milyen szabályt sértett meg. Annyit előre elárulhatok, hogy többet is. Farkas Imre, Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents