Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-12 / 241. szám
O 1 1992. október 12., hétlo \hazaitükör ! rj ' 1 Uékés megyei hírup Sötétség évei Október 16-án, pénteken 18 órakor a Sarkadi 1-es Számú Általános Iskola galériájában Karancsi Sándor gyergyó- szentmiklósi festő és grafikus műveiből nyílik kiállítás. A nagyszalontai születésű művész Kolozsvárott szobrásza- tot tanult, ám érdeklődése az iskolák elvégzése után a festészet és a grafika felé fordul. Főként Dante és Nagy László költő műveihez készít könyvillusztrációkat, amíg ezeken keresztül eljut az ex librishez. A nemzetközi ex libris kongresszuson sikerrel szerepel, majd Lisszabonban díjat nyer. Közel másfél száz kiállítás után Sarkadon mutatja be először a „Sötétség évei” című grafikai sorozatát. A kiállítást az iskola október 30-áig tartja nyitva. Tanulók segélye Centenáriumi megemlékezés Szeghalmon ünnepre készül a katolikus egyházközség. A település már az Árpád-korban lakott hely volt, ahol katolikus főesperesség székelt. A török időkben a falu kihalt, majd az újratelepítésnél protestánsok kerülnek ide. 1860 körül épült az új templomuk a katolikusoknak, ám ezt a Berettyó árvize elpusztította. Az 1870-es években a D’Orsay család a magtárát alakíttatta át, így épült a mai templom. Ekkor még a körösladányi plébániához tartoztak. 1892-ben a nagyváradi püspökség leválasztotta és önálló lelkészség lett az egyházközség. A centenáriumi programról Nagy József plébános tájékoztat bennünket: — Az évfordulóra négynapos ünnepségsorozattal készülünk, melynek része lelki- gyakorlat, népmisszió. Október 15—16—17-én este fél ötkor lesznek a lelkigyakorlatok, ahol a szentbeszédet páter Mustó Péter jezsuita atya, a szegedi rendház házfőnöke tartja, aki nemrég tért vissza Dél-Amerikából. A lelkigyakorlatok befejezése október 18-án, vasárnap délelőtt 9 órakor lesz, ahová a katolikus híveket és minden szeghalmit szeretettel várunk. Gila Óvodamérleg Sarkadon Futotta felújításokra is! Sok településen okoz gondot a fiatal szülőknek, hogy óvodákat, óvodai csoportokat szüntetnek meg az önkormányzatok, mert fenntartásukat nem tudják tovább vállalni. — Sarkadon szerencsére nem ez a helyzet — mondta beszélgetésünkkor Ungor Margit, a sarkadi óvodák vezető óvónője. Az önkormányzat az eddigi öt óvoda zsúfoltságának csökkentése érdekében átvette a cukorgyár által működtetett óvodát is. így jelenleg hat óvoda 18 csoportjáért vállalt felelősséget a képviselő- testület, ami összesen 460 óvodás korú gyermeket jelent. Az idén egyetlen fiatal szülőnek sem okozott fejfájást, hogy hol helyezze el gyermekét, hiszen az óvodákba mindenki felvételt nyert. Sőt, az önkormányzat minden gyermek térítési díjához napi három forinttal hozzájárul. A beóvodázáshoz szükséges egységcsomagok sem a szülők kasszáit terhelték, hiszen az önkormányzat népjóléti osztálya egy pályázatból nyert összegből fedezni tudta ezt. Normatív kedvezményezésben 153 gyermek részesül, míg szociális támogatást 70 gyermek kap. (Az 5-ös számú etnikumi óvodában minden gyermek normatív illetve, szociális kedvezményezett ! ) — Futotta a városi költség- vetésből felújításokra is! — folytatta a vezető óvónő. — A 2-es számú óvodában kicserélték a nyílászárókat és a vízvezetékeket, a 3-asban felújították a vizesblokkokat és aszfaltozták az udvarrészt. Az etnikumi óvoda bővítésére is az idén kerül sor. A munkálatokat szervező városgazdálkodási iroda vezetője október végére tervezi az idekapcsolt 3. csoportszoba átadását. Utoljára arra kért az óvodavezető (és kívánsága most teljesül), írjam a cikk végére, hogy az óvónők és a szülők mindezért nagyon hálásak a képv iselő-testületnek.----RIA M agyar Környezetvédelmi Koalíció alakul Magyarbánhegyesen a képviselő-testület a gyámügyi pályázaton nyert 720 ezer forintból a rendszeres és rendkívüli segélyen kívül január 1-jétől a napközis étkeztetés 50 százalékát, szeptember 1-jétől december 31-éig pedig minden óvodásnak az étkeztetés 100 százalékos térítési díját vállalta át. Ez évben minden tanköteles részére (amely több mint 300 diákot érint) ingyenes volt a tankönyvellátás, valamint azok, akik más településen végzik középiskolai tanulmányaikat, egyszeri 5000 forintos beiskolázási segélyben részesültek. Húsz dunántúli és budapesti környezetvédő szervezet képviselői szombati, keszthelyi tanácskozásukon a Magyar Környezetvédelmi Koalíció létrehozását kezdeményezték. Ennek célja: a különböző magyarországi mozgalmak, egyesületek közötti állandó kapcsolat megteremtése, a tennivalók egyeztetése, a leendő környezetvédelmi törvény végrehajtásához szükséges társadalmi bázis erősítése. A résztvevők három tagú bizottságot bíztak meg a koalíció alap- és működési szabályzatának kidolgozásával, s annak az összes bejegyzett hazai környezetvédelmi szervezethez való eljutatásával. Előreláthatóan ez év végén tartják az MKK alakuló közgyűlését. Az előkészítő bizottság munkájához az Alternatív Nemzeti Önsegély Alapítvány felajánlotta budapesti, József körúti irodáját. A tanácskozáson részt vett Tarján László, a KTM politikai államtitkára, aki az új környezetvédelmi törvény tervezetét ismertette, kérve a jelenlevőket, hogy a későbbiekben véleményezzék és javaslataikkal egészítsék ki a dokumentumok. Végül Czoma László független országgyűlési képviselő, a koalíció előkészítő bizottságának vezetője ismertette Lipták Béla professzor stamfordi levelét, amelyben a dunacsunyra tervezett nemzetközi környezetvédelmi felvonulás menetrendjét ismerteti. Eszerint amennyiben szlovák részről október 15-én megkezdik a Duna elterelését, úgy október 18-án délelőtt Budapestről, a Parlament elől nemzetközi tiltakozó felvonulás indulna. (MTI) Felhívás irodalmi és rajzpályázatra A Békés Megyei Könyvtár irodalmi pályázatot hirdet alsó tagozatos gyerekeknek a Gyermekkönyvhét alkalmából mesék, verses mesék, versek stb. írására. A beküldési határidő 1992. november 2. A díjkiosztó ünnepség 1992. december 11-én 15 órakor lesz Békéscsabán, a megyei könyvtár játszótermében. Irodalmi pályázatot hirdetnek az 1993. évi Költészet napja tiszteletére felső tagozatos gyerekeknek. Verseket, novellákat, színdarabokat, kisregényeket stb. várnak. A beküldési határidő 1993. március 1. A díjkiosztó ünnepség 1993. április 9-én 15 órakor lesz a könyvtár játszótermében. Ugyancsak az ez évi Gyermekkönyvhét tiszteletére hirdetik a rajzpályázatot is az általános iskolák 3—4. osztályos tanulóinak. A rajzok bármiről szólhatnak, bármilyen technikával készülhetnek. Kikötés, hogy egy pályázó ötnél több rajzot ne küldjön, a rajzoknak legyen címe és a hátlapon fel kell tüntetni a pályázó nevét, lakcímét, az iskola címét és az osztályt. A rajzokat 1992. november 2- áig kell beküldeni „Rajzpályázat” megjelöléssel a könyvtárnak. A legjobb rajzokat kiállítják. A megnyitón, december 7-én 15 órakor adják át a díjakat a könyvtár játszótermében. Az irodalmi pályázatnál ugyancsak feltüntetendő a hátoldalon a pályázó neve, lakcíme, az iskola címe és az osztály. A borítékra rá kell írni: „Irodalmi pályázat”. A legjobb írásokat a díjkiosztó ünnepségen felolvassák. Az írásokat nem küldik vissza, mindenki hagyjon magánál másolatot. A Békés Megyei Könyvtár címe: 5600 Békéscsaba, Derkovits sor 1. Elkészült a Duna helyreállítási terve Olvasóink írják Ez is színház! Az is színház? Különös véletlen vagy kivételezett szerencse, hogy három nap eltéréssel néztem meg a bécsi Raimund-Theaterben Webber 700 előadást megért remekművét, az Operaház fantomját és Békéscsabán az alig két hete műsoron lévőSzúzái Menyegzőt ... A naiv, romantikus, ismert sémákból építkező musicalt visszafojtott lélegzettel és egy-két velőtrázó (közönség) sikollyal fűszerezve, megbűvölve nézte végig, majd ünnepelte a publikum... A hatalom természetrajzának és könyörtelen darálómalmának egyetemes emléket állító szívszorító Sütő-darabot a teltházas „diákbérlet” cukroszacskók állandó zizegésével, tökmag- és napraforgó-köpködéssel és kellemes—nem mindig hangos tere- ferével élte át. (Tisztelet a kivételnek és néhány rendre vigyázó pedagógusnak. ) A sok századik előadásnál tartó bécsi színészek elegáns bravúrral adták elő a hol prózai színészi, hol operaénekesi kvalitásokat igénylő darabot... Néha úgy éreztem, hogy nem a dráma, hanem a nézőtér kívánta hangerőre volt kénytelen átváltani Demetriosz vagy Kleitosz a Jókai Színházban. A brav ókkal fűszerezett vastaps és a sokadik meghajlás után, miután közel ültem a színpadhoz, úgy láttam, hogy egy könnycseppfolyt le (lehet, hogy izzadtság volt) a fantom félemberar- cán... Sztarenki Pál, Parmenion alakítója a darab végét köszöntő taps közben szólásra jelentkezett. Elszoruló torokkal mondta el az egybegyűlteknek, hogy színházban voltak, egy drámát láttak, amit lehet érteni vagy nem érteni, szeretni vagy nem szeretni, de legalább a testét-lelkét vásárra vivő színészt, a szerzőt és Thália templomát tisztelve emberként kell annak viselkedni, aki beül a szent falak közé... Bécs Békéscsabától autóval vagy 400 kilométerre van... és Európa? (Pap) Nem tudtam elmenni a temetésre! Szeptember 30-án reggel tíz órára a kétsopronyi temetőben szerettem volna lenni, mert meghalt egy rokonom. A békéscsabai Körös Volán pályaudvaráról menetrend szerint 6.25-kor, a 13-as kocsiállásról indul az a busz, amely Kétsopronyba bemegy. Pontosan 6.22-kor felszálltam a buszra, és amikor kértem a jegyet, a sofőr felvilágosított: „Ez a járat nem megy be a faluba, nem tér le afőútról. De sebaj, perceken belül jön a másik busz, ami megteszi a kitérőt”. Leszálltam, és vártam. Teltek a percek, majd fél óra múlva megunva a dolgot, a jegyirodába mentem. Megkérdeztem, hogy miért nem jön a sofőr által ígért járat? A válasz ez volt: hiszen már elment a 13-asról. Hiába bizonygattam, hogy mi történt, nem jutottunk közös nevezőre, ellenben elküldték az információs irodához. Ott is csak azt hajtogatták, hogy a busz bizony elment a 13-asról. Vagy ha nem onnan, akkor egy másik kocsiállásról: „Mert biztos nem tudott beállni a sofőr. De én különben sem tudok semmit" —mondta az illető informátor. De hát akkor miféle információs iroda az ilyen ?!■— tettem föl a kérdést, de a lényegen nem változtatott. Nem tudtam elmenni a temetésre! „Mindössze” ennyi az én hétköznapi történetem. (NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN.) Visszhang Erdészgondolatok Új turistaút a faluhelyi erdőben, adta hírül képes riportjában a szeptember 28-i Békés Megyei Hírlap. Ennek kapcsán egy, már többször végiggondolt, főleg elemeiben megvizsgált kérdéscsokor ötlik az eszembe. Az erdő közismert gazdasági hasznán, a kitermelt fán túl egyre nagyobbjelentőségűvé válik az erdőnem anyagi haszna is. Amikora földi környezet kiterjedt és esztelen pusztítását látjuk nap mint nap, nem csoda, ha minden egyes erdő környezetvédelmi szerepe felértékelődik. A mi megyénk az ország erdőben legszegényebb területe, az erdősült területek részaránya mindössze 4,2 százalék. Ennek a kevésnek is igen jelentős azonban a légtisztító, oxigéntermelő, csapadékvíz-visszatartó, deflációmérséklő hatása. Szőkébb régiónk felbecsülhetetlen értékű természeti vagyona ez az erdőterület. A szabályozatlan Körös-folyók völgyének magasabb régióiban kialakult természetes tölgy-, kőris-, szil-, ligeterdők mai utódai már szinte kivétel nélkül kultúr erdők. Bizonyítottan az 1700- as évek óta egészen napjainkig erdészek, sőt erdészdinasztiák védték, ápolták ezt a kincset, és jól sáfárkodtak vele. A mai, az urbanizálódott ember azonban új módon is igényt tart az erdő szolgáltatásaira. Tömegek keresik fel abból a célból, hogy mindennapi tevékenységük befejeztével regenerálódjanak, kikapcsolódjanak. Az emberek fizikai és szellemi megújulásért menekülnek az erdőbe. Az erdőnek ennek az új feladatnak is meg kell felelnie. Nagy öröm nekünk erdészeknek, ha olyan lelkes, fiatal természet- barát közösség, mint a Körösök Völgye Turista Egyesület közreműködésre hív föl bennünket egy új turistaút kijelölésére. Ebben egyrészt a munkánk és szakmánk elismerését látjuk, másrészt azt a féltő gondosságot, amivel segítségül hívják a szakembert, hogy minél többet lássanak a természet titkaiból anélkül, hogy abba durván beavatkoznának. A megtisztelő felkérésnek eleget téve vettünk részt Cseke Ish’án erdész kollégámmal annak a kis csapatnak a munkájában, amelyik meghatározta a majdani ösvény nyomvonalát. Miután majd november hónapban a Körösök Völgye Turista Egyesület és a gyulai erdészet dolgozói végleges jelzésekkel látják el ezt az utat, használják egészséggel az idelátogatók. Szolgáljon az erdő pihenéssel, jó levegővel, tisztasággal és felejthetetlen esztétikai élménnyel! Mi emberek pedig kíméljük meg őt rossz szokásainktól, felelőtlenségünktől, pusztító, önző szándékainktól! Puskás Lajos erdészetvezető, Gyula
