Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-12 / 241. szám
Mementó. 1980. július 28-án, hétfőn 6 óra 35 perckor Békés határában átszakadt a Kettős- Körös jobb oldali töltése. A víz igen rövid idő alatt több ezer hektárt öntött el, veszélyeztette a környező településeket. A szakadás helyén állított emlékmű emlékeztet a tragédiára, a töltésszakadásra és annak helyreállítási munkálataira Az oldalt szerkesztette: Szekeres András Telefon: (66) 327-844 Vállalkozói fórum Békés. — Október 20-án a Délmagyarországi Gazdasági Kamara, a Békési Ipartestület és a város önkormányzati testületé együttesen rendezi meg azt a vállalkozói fórumot, melyen több neves előadó vesz részt. Már biztos, hogy ott lesz Takátsi Gyula, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke és Szűcs György, az IPOSZ Magyar Kézműves Kamara elnöke. Napirenden a távközlés Kamut — A kamuti önkormányzati testület október 29-én délután két órakor tartja legközelebbi ülését. Minden bizonnyal az érdeklődés középpontjába kerül a fő napirendi pont, vagyis a település távközlésének a helyzete. A község vezetői biztatást kaptak egy 300 vonalas központ létesítésére, amit az önkormányzat előzetesen telekkel, építőkapacitással mári s támogat. Benzinkút épül Békés. — A város határában, a 47-es főút mellett, Békés és Békéscsaba között, osztrák érdekeltségű AVANTI benzinkút épül. A területet a beruházó már megvásárolta, a kivitelezéshez a tereprendezést elvégezték, a hatóságokkal a tervegyeztetés folyik, így a mélyépítési munkálatok hamarosan megkezdődhetnek. Közmeghallgatás Bélmegyer. — Október 15-én este hat órakor a helyi művelődési házban közmeghallgatást tart az önkormányzat. Először a polgármester ad számot az elmúlt esztendő eredményeiről, gondjairól, majd a falugyűlésen megjelentek kérdéseket tehetnek fel a község tisztségviselőinek és az önkormányzat tagjainak. Kevesebb az új lakás Békés. — Az utóbbi esztendőben jelentősen visszaesett a városban a magánerős lakásépítés. Az idén új otthon építésére csupán 14 engedélyt adtak ki, míg öt évvel ezelőtt 126-an kértek építési engedélyt. A használatbavételi engedélyek száma is csökkent: ez évben 12 kérelem érkezett be, öt évvel ezelőtt 163 új otthonra adtak ki használatbavételi engedélyt. BÉKÉS ÉS KÖRNYÉKE 1992. október 12., hétfő ( e Munknélküli fiatalok átképzésen A tanév kezdetén Békésen új oktatási központ kezdte meg működését. A BÉ-TA Kft. több hónappal ezelőtt a munkaügyi központ felhívására munkanélküli, pályakezdő fiatalok átképzésére nyújtott be sikeres pályázatot komplex, piacorientált vállalkozás képzésére, mely három fő részből tevődik össze. Az egyik témakör az, hogy legyenek sikeres üzletemberek a kisvállalkozásban, a másik a számítás- technikai ismeretek elsajátítása, a 150 órás képzés keretében operátori végzettséget nyújt. A harmadik témakör az angol nyelvtanulást öleli fel, mely a nyelvvizsga alapjait adja, arra felkészítő. — Honnan az ötlet erre a vállalkozásra? — fordulok Bényei Gáborhoz, a BÉ-TA Kft. ügyvezetöőjéhez. — Jómagam 1990-ben megszereztem az oktatói és szaktanácsadói jogosultságot, ami feljogosít erre az oktatási formára. Szeretném ismereteimet, tapasztalataimat átadni. A képzésbe kívülállók is „beszállnak”. Ahhoz, hogy a tanfolyam beindulhasson nagyon alapos előkészítő munkát végeztem annak érdekében, hogy megismerjék ezt az oktatást. A megye több városában munkanélküli, középiskolát végzett fiatalok részére ismertettem a tanfolyam célját, módszerét, s azt, hogy elvégzése után milyen előnyökre tehetnek szert a hallgatók. Több mint ötvenen jöttek el a felvételire, s közülük a legjobb tizenöt nyert felvételt az első kurzusra. — A tanfolyam résztvevői mennyi tandíjat fizetnek? — A hallgatóknak nem kerül pénzükbe a tanfolyam, a tankönyvek, a jegyzetek ingyenesek, az utazási költségeiket megtérítjük, s emelt összegű munkanélküli-járadékot kapnak. Amikor láttuk, hogy mennyi a jelentkező, akkor a kft. úgy döntött: alakítsunk ki egy kabinetet, azt szereljük fel a legmodernebb oktatási technikával, tegyük otthonossá a helyiséget, ahol tré- ningszerűen folyhassék az oktatás. Hosszú távra terveztünk, sokat invesztáltunk mi is ebbe a vállalkozásba. — Aki elvégzi a tanfolyamot, innen kikerülve mit visz magával? — Olyan vállalkozási ismeretanyaggal lép az életbe, amit iskolapadban eddig nem tanítottak, nem oktattak. A tanfolyam végén mindenkinek lehetősége lesz arra, hogy egyéni vállalkozóként vagy másutt, alkalmazottként hasznosítsa magát a megszerzett ismeretek alapján. Egyébként már befutott vállalkozóknak szervezünk bemutatókat, felajánlva nekik hallgatóink tudását. — Újabb tanfolyam indul? — Úgy tervezzük, hogy március végén újabb Fiatalok kezdhetik meg tanulmányaikat — mondotta Bényei Gábor. Nagy a fluktuáció a vállalkozóknál Békésen az elmúlt év utolsó napján hétszázötven magánvállalkozót tartottak számon. Napjainkban a kisvállalkozók száma nyolcszázhuszonnyolc. A vállalkozók száma a növekedés mellett nagyarányú fluktuációt is mutat. A divatos szakmákban, mint például a kereskedelemben, egyre többen próbálnak szerencsét. A nyílt árusítású kiskereskedelmi üzletek száma tíz százalékkal, a vendéglátó egységek száma húsz százalékkal nőtt a tavalyihoz képest. Az egyik legdivatosabb vállalkozói forma a termékforgalmazó-ügynök és vásározó tevékenység, arányuk az idén harminc százalékkal nőtt. Az ipari tevékenységen belül öt-öt százalékkal csökkent az építők és teherfuvarozók száma, míg a szolgáltatásban dolgozók száma változatlan. A tapasztalatok szerint a vállalkozói kedvet a munka- nélküliség kényszerítő hatása erősen motiválja. Bérben a mozi Békés. — Mint minden településen ráfizetéses vágj' igen szerénj’ nyereséget produkál a mozi, s ahol lehet magánüzcmeltetésbe adják. A városban három pályázó — két helyi és egy békéscsabai — részvételével rendezték meg a versenytárgyalást a bérleti jogra, melyet a helyi Autósmozi Bt. nyert el. Testületi ülés Murony. — Szociálpolitikai kérdések, építési kölcsönök odaítélése és Békés város rendó'rkapitányának beszámolója szerepel napirenden a muronvi önkormányzati testület legközelebbi, október 27-ei ülésén, mely délután három órakor kezdődik. Kilenc évtized a mezőgazdaság szolgálatában Igencsak tartalmas kilencven esztendőt tudhat magának a Békési Mezőgazdasági Szak- középiskola és Szakmunkás- képző Intézet. Már alapításakor, vagyis 1902-ben a mező- gazdasági szakemberképzést tűzte célul. Elsősorban a helyi és környékbeli parasztfiatalok földművelési ismereteinek elméleti és gyakorlati bővítését vállalták fel az iskola pedagógusai, élükön Farkas Gyulával, az első igazgatóval. Az évek során aztán az iskola funkciója változott, módosult. Az elmúlt néhány évtizedben a nagyüzemi mezőgazdaság megerősödésével egyre több szakember kellett, s mind nagyobb szükség mutatkozott az oktatás iránt, egyre kvalifikáltabb szakemberek léptek ki az alma materből. Napjainkban, vagyis a kilencvenedik tanévben a képzés igénye a továbbtanulás irányába tolódott el. Éppen ezért az iskola vezetői a képzést az ismételten változó igényekhez igazították. Tizennégy osztályban mintegy négyszáz nappali tagozatos fiatal tanul, a szakmunkásképzés keretében öt szakmát sajátíthatnak el a jövő szakemberei. Az idén a gépszerelő-gépüzemeltető szakma a sláger. A szakközépiskolában a növénytermesztő, a növény- védelmi, valamint az általános mezőgazdasági technikusképzés folyik, mely egyebek között felöleli a piaci alapokra helyezett gazdálkodó szemléletet, az idegen nyelv elsajátítását, a külföldi tapasztalatok megszerzését. A felnőttképzésben az iskolának több évtizedes múltja, gyakorlata van. A tarhosi központban évente 600—800 fő szakmai képzését, átképzését, továbbképzését vállalják. A jövő elképzeléseiről megtudtuk: szakképzés keretében a mezőgazdasági képzettség nélküli kistermelők számára az alap- és középfokú képzést is célul tűzték. Kilenc évtized után is a magyar mezőgazdaság szolgálatában áll az iskola. 34 millió forint A legnagyobb összegű magyar magánjövedelem az elmúlt esztendőben 34 millió forint volt — nyilatkozta a minap az Adó- és Pénzügy-ellenőrzési Hivatal elnöke. A szám hallattán először azt hittem, hogy nem jól értem, vagy netánfélrebeszél az illető, netán jegyzeteiben ennél a számnál lemaradt a tizedesvessző. De amikor másodszor is, majd harmadszor is nyomatékosan kiemelte az említett összeget, ezt az éves magánjövedelmet, kételyeimet menten eloszlatta. Nem oly régen számonra az évi 2-3 milliós jövedelem is csillagászatinak tűnt, a jól menő vállalkozó hírében álló ismerősöm éves 7-800 ezres jövedelme is számomra mesés, még ebben az inflációs világban is. Hát igen, vannak szélsőségek. A minap Bélmegyerre mentem, s az úton egy igencsak sportos ifjú hölgy tempósan gyalogolt. Távolból azt hittem, edzést tart valaki, csak amikor mellé értem derült ki, hogy ismerős. Fáradtan rogyott le a jobb első ülésre, s mielőtt kérdeztem, már mondta is. Jó állása volt, menő szakmája van, mégis a munkanélküliek táborát növeli. A kocsijához pár száz forintos csapágy kellene, de nincs rávaló. Reggel Bélmegyer- ről gyalog jött Békésre, most pedig haza. Hogy miért gyalogol? Mutató- és hüvelykujját összedörzsölve jelezte: nincs pénze. Más. Munkám során a békési téglagyárban jártam, s érdeklődtem a fizetések iránt. A bruttó átlagbérek éppen csak meghaladják a 10 ezer forintot. A legjobban a téglakihordók keresnek, valamennyivel 13 ezer fölött. Hogy mindezeket miért írtam le? Mert a megyében Békés és környékén a legnagyobb a munkanélküliség, a legnehezebb az élet. De a kontrasztok nem csak említett példákra igazak. Majdnem ugyanilyen a különbség az ország keleti és nyugati részé között. Csak az a kérdés, hogy meddig? Ha ugyanis a 34 milliós jövedelemforrásnak a receptjét sokezred magammal együtt megkapnánk, biztos, hamar megváltozna a kép. S erre mondja még valaki, hogy a pénz nem boldogít. , (3 ___ K állai Jenó'-emlékverseny - huszonkettedszer Békésen október 13-án, kedden rendezik a XXII. Kállai Jenő-emlékversenyt a város és a környékbeli általános iskolák legjobb sportolóiból összeállított csapatok részvéteiével. Az egész napos sportprogramnak a városi sporttelep ad otthont, ahol az ifjú versenyzők atlétikában és labdajátékokban mérik össze felkészültségüket, ügyességüket. Kállai Jenő 1939 februárjában került Békés egyik külterületi iskolájába, s évekig tanította ott a tanyasi nebulókat. A városba 1947-ben költözött, a 3. Számú Általános Iskola igazgatóhelyetteseként, majd ezután évekig megyei szakfelügyelőként dolgozott, s 1962-től 1970-ig, haláláig az 1. Számú Általános Iskola igazgatójaként tevékenykedett, közben nevelte a sportszakosztályoknak az utánpótlást. Az özvegye által alapított vándorserleget az összetett pontszámok alapján nyerheti el a legjobb csapat. A mostani védő a dr. Hepp Ferenc Általános Iskola. A holnapi versenyekre Kamut, Tarhos, Bélmegyer, Murony és a helyi általános iskolák csapatait várják, több mint százötven versenyzőt. Az egyéni számok legjobbjai plakettet, a váltókban oklevelet, a labdajátékok győztesei vázát kapnak. Aratják a rizst A békési Viharsarok Tsz-ben csupán nyolc éve, az NK XIV- es főcsatorna elkészültével foglalkoznak rizstermesztéssel. A szövetkezet Békés és Mezőberény közötti 368 hektáros berendezett rizstelepén az idén 300 hektáron termesztik ezt a fontos élelmiszemö- vényt, viszonylag kedvező termelési költségekkel: a víz szivattyúzás nélkül, gravitációs úton áramoltatható a területre, s könnyen lecsapolható onnan. Szeptember utolsó hetében kezdték meg ennek a kultúrának a betakarítását, sportnyelven szólva a munkákkal célegyenesbe kerültek, s napokon belül fedél alá kerül az idei rizstermés. Az idén a hozamokra nem lehet különösebb panaszuk a közös gazdaság szakembereinek, ugyanis hektáronként kevéssel négy tonna feletti hozamokat aratnak a kombájnok, ami errefelé jó közepes termésnek számít.
