Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-05-06 / 210. szám
1992. szeptember 5-6., szombat-vasárnap 9 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP hétvégi magazinja Mondták Nemrégiben Békéscsabán jártam, ahol a gimnázium igazgatója kirendelte a gyerekeket, hogy a polgármester és a püspök ellen tüntessenek. Az ezt követő városi fórumon számos kérdés felmerült, amelyeket ily módon tisztázhattunk, megválaszolhattunk. A visszaadáshoz 22 képviselő szavazatára lett volna szükség, s a testületben 17 kormánypárti városatya ült. Ennek ellenére 24 körüli igen szavazatot regisztráltak, ami azt jelenti, hogy több ellenzéki képviselő is támogatta a visszaadást. A csabai példa is rámutatott, hogy a feltörő emóciók nagy része arra vezethető vissza, hogy nagyon kevés az információ arról, mi van a visszakérések mögött. (Harmati Béla evangélikus püspök) Magyarország jelenlegi kedvező megítélését szemlélteti, hogy az 1972—89 közötti években összesen 570 millió dollárra rúgó tőkebefektetések után 1990-ben 900 millió dollár, 1991-ben 1,5 milliárd dollár (azaz a világ tőkebefektetéseinek 1 százaléka, a kelet- európai befektetéseknek pedig mintegy 60 százaléka), 1992 első öt hónapjában mintegy 670 millió dollár összegű tőke- befektetés célpontja volt. (Kádár Béla miniszter) Ennyire önkritika nélküli kormányzatot bizony nem várt a magyar társadalom. Jobban megértenék, ha törekvő, jó szándékú, de esendő emberekként jelennének meg, akik tanulnak a saját hibáikból, korrigálnak, ha kell, mintsem felsőbb lények megnyilvánulásainak, az emberek fölött lebegő elhivatottaknak a testületéként ábrázolja önmagát a kormány. (Nyers Rezső ország- gyűlési képviselő, MSZP) Tévét annál tökéletesebben meghódítani, mint ahogy Cea- usescu tette, nem lehet. Evekig csak ő látszott benne, egészen addig, amíg megint ő látszott benne —egy géppisztolysoro- zattal a testében, vérbe fagyva. (Orbán Ottó költő) Fürkésző I. Miksa 1563-as pozsonyi koronázását követő ünnepségen fura dolgok történtek. Az események tetőpontja egy lovagi játék volt. Ennek keretében az alkalomra épített favárból jelképesen fogva tartott szüzet kellett a vetélkedő „lovagoknak” kiszabadítaniuk. A küzdelmet tűzijáték követte volna. A tűzi parádét irányító olasz pattantyússal azonban összeszólalkozott két győri illetőségű német. Az olasz efölötti dühében meggyújtotta a röppentyűket, amitől valósággal elszabadult a pokol. Az egyre terjedő tűz már a királyi párnak épített faemelvényt fenyegette. és lángolt a favár is. ahol több hordó puskaport tároltak. A helyzetet a szigetvári hős. Zrínyi Miklós mentette meg azzal, hogy hajdúit beküldte a puskaporos hordókért. A király megmenekült a tűzhaláltól. IQ. Bán fi Barnabás: Távol a várostól Halló! Beszélgessünk! — Jó napot kívánok! Bede László vagyok, a Békés Megyei Hírlaptól. Van ideje egy rövid beszélgetésre? — Jó napot kívánok. Itt Gyulavári Zoltánná. Szívesen, ha olyat kérdez, ami számomra is érdekes. — Mi volt Önnek az utóbbi napok legkellemesebb élménye? —- Több is adódott. Én nagyon átélem az eseményeket. Először is óvodás kislányunk a nyári szünet után könnyen visszaszokott az oviba. Tomika, a kisebbik gyerekünk a bölcsiben ugyancsak könnyen megtalálta a helyét. Ez megnyugtató a férjemnek és nekem is. A másik öröm, hogy végre egy nagyobb tehertől, a lakáskölcsöntől megszabadultunk. Családi összefogással és sok-sok munkával kiegyenlítettük az OTP-tartozá- sunkat. —A két gyerek mellett dolgozik?r — Éppen ott tartok, hogy a hónap végétől visszamegyek dolgozni. Dietetikusi diplomával a kórházból mentem gyedre. A belgyógyászaton és a gyermekosztályon dolgoztam a legszívesebben. Emellett nagyon várom, hogy a főiskolán számítanak-e rám újra ebben a tanévben is. Ott megtaníthatom a hallgatókkal a megelőzést — Ha most valamit kívánhatna. mi lenne az? — Legfontosabb az egészség. Nincs semmi bajunk, de ha az hiányzik, minden más gond is súlyosabb. Törekszem arra, hogy mindenki egészséges legyen a családban. A másik kicsit prózaibb. Szeretném, ha az egyik készséges barátunk végre megjavítaná már a tévénket. Bár az is lehet, hogy nem csak rajta múlik. — Hisz Ön a horoszkópok állításaiban? — Néha bejön, néha nem. De azért rendre elolvasom. Én oroszlán vagyok. — A maiban, a csütörtökiben az áll, hogy anyagi természetit vitákra számíthat. — A pénz körül mindig vannak viták. Ezt nem nehéz megjósolni. A férjem egyszer, amikor villámgyorsan elköltöttem egy nagyobb összeget, kifakadt, hogy „téged nem tanítottak meg a pénzzel bánni”! O meg ezt a kijelentését bánta meg azóta. —A meteorológiai számítás szerint ősz van. Szereti ezt az évszakot? — Inkább a tavaszt kedvelem. Nem szeretek fázni vagy a melegtől megfulladni. A rosszkedvemre a munka a gyógyszer. Ezt ajánlom mindenkinek. „Remélem, mire ez a kisfiú nagy lesz. boldog világ vár reá." E bejegyzés írója Koszta Rozália festőművész KíNáLó ...1001-ben István király elküldte az akkor — hús- vétkor — Ravennában időző H. Szilveszter pápá- * hoz Asztrik — szerzetesi nevén Anasztáz — apátot a kéréssel: hagyja jóvá az első magyar egyházmegye fölállítását Esztergom székhellyel és érsekségi ranggal. Hogy mi történt ezután, mikor és hol alakultak egy házmegyék, továbbá mi is az egyházmegye, megtudhatják, ha lapoznak egyet és elolvassák A magyar egyházmegyékről cím alatt megjelent írást. Tompa Mihály A gólyához című verse miatt néhány hétig katonai börtönben ült. Szabadlábra helyezésekor tört magyar—német nyelven így figyelmeztette őt a hadbíró: — Most az egy szer még pardon magának. De nekem több gólyát nem csinálni! A hetedik oldalon A Bach-korszak humora címmel öt megmosolyogtató történettel találkoznak. Közülük való a fenti, Tompa Mihályról szóló „mese”. A német férfi többnyire nem éppen vonzó, gyenge, remegő lábai fölött hatalmas pocak imbolyog, viszont tudja, mi illik. Sármos, ódivatú és nem sajnálja a pénzt, ha egy hölgy mélyen a szemébe néz. Hölgyeim! Ez a brit Cosmopolitan magazin megállapítása, abból a cikk bői, amely a nyugat-európai férfiak flörtre való alkalmasságát elemzi. Lapozzanak a 9. oldalra, olvassák el a „Strandrómeók” a láthatáron című összeállítást, és rádöbbennek: csak legjobb a hazai. Legfőképp azért, mert mindig kéznél van. FELSZARVAZVA „Szerelem! Nem erőszak!” Egy 22 éves nő éjjel jajveszé- kelve megjelent a korzikai rendőr-főkapitányságon: „Megerőszakoltak. Három férfi volt. Le tudom írni a külsejüket.” Mivel ez már a harmadik nemi erőszak volt egy hónap alatt, a sziget nőlakossága körében kitört a pánik. Amikor azonban a fiatal nőt a rendőrségi orvosnő megvizsgálta, kételye támadt: „Szerelem igen, de erőszak...?” Újabb kihallgatás következett, ezúttal egy kicsit erélyesebb, mire végül a fiatal nő sírva bevallotta: „Hazudtam, a nemi erőszakot csak kitaláltam. Nem akartam elveszíteni a barátomat.” Aztán minden kiderült: az állítólagos nemi erőszak áldozata együtt él egy barátjával, ősszel lenne az esküvőjük. A fiatal nő azonban közben félrelépett. „Csak későn vettem észre, hogy a férfi nem használt óvszert. Féltem, hogy teherbe estem. Mentségemre találtam ki a nemi erőszak meséjét.” A rendőrség azonban nem hatódott meg. A hazudós hölgyet bíróság elé állítják. FEB Fekete fehéren Az óhaza nélkül „Én Istenem, hát ennyi volt az élet. / Elindult, súlyos tettek közt kanyargón,/S most körbejárt. / És íme. már egész.” E gyönyörűséges sorokat Dózsa mondja tüzes trónján ülve Székely János drámájában. A Dózsa olyan jelentős műnek számít Erdélyben, hogy már a szerző életében bekerült az ottani magyar iskolás gyerekek olvasókönyvébe. Csak a rend kedvéért jegyzem meg, az ittenibe, az óhazaiba „nem fért be”. Székely János most elment —örökre. Mi is elbúcsúztattuk a Gyulai Várszínház igazgatójának szép nekrológjával. Ez a legkevesebb, amit kötelességünk volt megtenni. Hiszen a hatvanhárom évesen eltávozott Mester egy kicsit a miénk is volt. Hiszen négy drámája került színre Gyulán: Dózsa, Caligula helytartója. Hugenották. Vak Béla király. A színházba nemigen járók is tudják, m indnek—miként a Sütő-daraboknak is—politikai üzenete volt. ha több nem. hát egy jelképes jajkiáltás az erdélyi magyarságért. Mellesleg az első drámát még 1977-ben mutatták be. Ceauses- cu országlásának „fénykorában”. Székely János tehát nem volt akárki a magyar irodalomban. s ezen belül az erdélyi literatúrában. Legalábbis így gondolná az ember. Csakhogy mások, a „hozzáértők” másként gondolják. Az író marosvásárhelyi temetésén ugyanis nem képviseltette magát sem a Magyar írószövetség. sem a bukaresti magyar követség. Székely János az utolsó főhajtást sem kapta meg azoktól, akiknek pedig a lelket kellene az erdélyi magyarságban tartani. Azok maradtak távol — a hivatalos óhaza —, akiknek minden rezdülése, egy elejtett félszava biztatásnak hat odakínn: érdemes csinálni, kötelező kitartani. Székely Jánost egy héttel azután temették, hogy budapesti kongresszusukon a világ magyarjai szent fogadalmat tettek: mostantól kezdve közösen, egymásra ügyelve és igaz felelősséggel viseltetnek a magyarság sorsa iránt. Eddig tartott volna hát? Arpási Zoltán
