Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-05-06 / 210. szám

1992. szeptember 5-6., szombat-vasárnap-----“--------------------------------J-----------­M ŰVÉSZETEK - TÁRSADALOM àRÉKËS MEGYEI HÍRLAP Csendélet piros retekkel Fényes Adolf emlékezete A testvérek A hit világa A magyar egyházmegyékről Százhuszonöt éve született Fé­nyes Adolf festőművész, a ha­zai impresszionizmus egyik megteremtője. A jómódú pol­gári családból származó mű­vész tanulmányait Budapesten a Mintarajziskolában Székely Bertalan növendékeként kezdte meg 1884-ben. 1887-ben Wei- marban folytatta tanulmányait, majd a kor szokása szerint Pá­rizsban a nagyhírű Julian Aka­démiában ismerkedett meg az új törekvésekkel. 1894-ben Benczúr mesteriskoláját is elvé­gezte. Párizsban festői bátorsá­got merített témái szabadabb megvalósítására, de művészete a német életkép hatása alatt for­málódott inkább. Alakjait a fény-árnyék erős ellentéteivel modellálta. A millennium utáni években figyelme a szegényparasztság nyomorúságos élete felé for­dult, amelyet 1903-ban a szol­noki művésztelepre költözve közelről is megtapasztalhatott. Ekkor alakult ki Munkácsy ké­peinek távoli hatása alatt súlyos sötétekbe ágyazott, ólmosan nehéz formákkal festett korai stílusa. A Szegény emberek éle­te sorozat képei nemcsak kor­rajzok a magyar parasztság ne­héz sorsáról, hanem a magyar festészet gyöngyszemei is. Nyaranta Szolnokon dol­gozott, ahol a természet közel­sége megszínesítette palettáját. Eleinte még zsánerképeket fes­tett, de az alakok és a háttér színesebb, világosabb. Máso­dik korszaka az impersszioniz- mushoz és az azt követő poszt- impersszionizmushoz kapcso­lódik. Ekkor festi a modem ma­gyar festészet klasszikus reme­keit, Cézanne távoli ihletése alatt fogant rálátásos falusi Az értelem az ért igéből kép­zett szó. Az ért ige viszont az ér-hozzáér-megérint szavak származéka. Azt is mondhat­nánk, hogy valamit megérteni: attól a valamitől megérintve lenni, a legszemélyesebben megérintettnek lenni. Az érte­lem így az érintettség maga. Másrészt az értelem a szóra való érzékenység — idézhet­nénk Ferdinánd Ebnert, s így tulajdonképpen az értelem a szóértés „szerve”. A „szak-értelem” egy irányból való érintettség, egy speciális tárgyra kihegyezett érzékenység. A „szak-értő” az adott tárgykör szakszerű értő­je, attól az egy speciális vala­mitől érintett. A „szak-ember” a szakmájához ért. Ezekben az összetételekben a szak szónak a darabhoz, a részhez, a törme­lékhez van alapvetően köze, csendéleteit (Mákoskalács, 1910, Csendélet piros retekkel, 1910, A torta, 1912), de folytat­ja a Szegényemberek élete so­rozatot is, derűsebb színekkel, nagyobb térbe állítva (Babféj- tők,Testvérek, 1906). Ekkor ke­letkeztek varázslatos napsüté­ses kivárosi tájai (Kisvárosi ut­ca, 1904, Szentendrei háztetők, Szolnoki vártemplom, 1910, A kisvárosi délelőtt, 1904), me­lyek már a posztimpresszioniz­mus körvonalakat színfoltokba oldó stílusát vetítik előre. Ez a ragyogó, a modern ma­gyar festészet történetében ki­emelkedő korszak az első világ­háborúval végétért. Stílusa megváltozott. Előtérbe kerül­úgymint az éj-szaka, nap­szak, erő-szak összetételek­ben stb. A szak-embernek te­hát alapvetően a rész-hez van köze, nem az egészhez. Az ember egész. A te­lepülés, a táj, a hely, a terület egész. Organikus, élő egész. Ezért az emberről, település­ről, tájról, helyről csak az dönthet, akinek az egészhez van köze, az egésztől érintett. Az egészről a szakértelem nem szólhat, az egészről az értelem beszél. Az értelem vi­szont az érintettség maga, ami ebben az összefüggésben, mint láttuk: szóra való érzé­kenység, s feladata a szóértés. A szóértés szakértelmek összetevéséből, szakértői tes­tületekben nem születhet meg. A szak-szerűség: rész-szerű­ség; részek egymás mellé ra­kásából, még nem lesz egész. tek a mesebeli elemek és a deko- rativitás. Festményei stilizál­tak, a valóságtól elvonatkozta- tottak, fantasztikus regetájak, álomszerű bibliai jelenetek (Hazatérés vadászatról). A két világháború között ér­zékeny idegrendszere megérez­te a vészkorszak rémségeit. Szorongott, és szorongásai kap­tak hangot szimbolikus tartal­mú kompozícióin, mesevárosa­in, mesetájain, melyekről csak néha, egy-egy Szolnok környé­ki tájképén rándult vissza a va­lóságba. A Bujkáló nap, a Máju­siföldek, a Leszáll a nap mutatja megváltozott viszonyát az oly szeretett honi tájhoz és földhöz­ragadt szegényembereihez. A horizont tágas, a síkságba szinte beleolvadnak a kis tanyák, a magányos apró lovas, a szántó­vető. (Tavaszi szántás, 1923.) Utolsó képeinek egyikén, az 1940 körül festett Őre g festő téli tájban című művén saját magát ábrázolta a szolnoki Tabánban. A havas tájban megbúvó ki­csiny házak felé fordulva, hóna alatt festőmappájával kisétál a képből, szinte búcsút int a világ­nak. Embertelen hányódás, haj- szoltság után, nélkülözéstől le­gyengülve érte meg a háború végét. Műterme, lakása elpusz­tult a bombázások alatt. Barátai igyekeztek segíteni ínségében, de életereje már nem tért többé vissza. 1945. március 14-én agyvérzésben meghalt a mo­dem magyar festészet legna­gyobb mestereinek egyike. (MTI-Press) Brestyánszky Ilona Természetesen a szak-érte­lem maga nem fölösleges. A hogyan? kérdésre neki kell válaszolni. A mit? kérdése azonban nem a szakértelemé. A mit tegyünk kérdése az egészre vonatkozik, az egészet érinti, s ezért egész választ kö­vetel. A szak-szerűség, a szak­értelem vagy annak hiánya mögé bújni fölösleges, a rész nem tudja eltakarni az egész-1. A szakértelem és a szakér­tők privilégizálása az egészről való döntésről zárja el az utat — a rész nevében, mindazok­tól, akiknek az egészhez közük van. Az egészről való döntést az hozhatja csak meg, aki az egésztől érintett, de fordítva is igaz: a róla szóló döntés az egészet érinti. Schneller István Géza fejedelem, majd Szent Ist­ván korának Szent Benedek- rendi szerzetesei eredményes hittérítő munkát végeztek. Az egyre szaporodó keresztények lelki gondozását szervezetbe kellett foglalni. Ezért 1001-ben István király elküldte az akkor — húsvétkor — Ravennában időző II. Szilveszter pápához Asztrik — szerzetesi nevén Anasztáz — apátot a kéréssel: hagyja jóvá az első magyar egy­házmegye fölállítását Eszter­gom székhellyel és érsekségi ranggal. A pápa ezt jóváhagyta, és szabad kezet adott a király­nak további püspöki egyházme­gyék szervezésére. A király nem késlekedett. Az esztergomi egyházmegyét időrendben a királyi család birtokából a mindenkori ma­gyar királyné számára kihasí­tott uradalom központjával, Veszprémmel a veszprémi egyházmegye követte. A har­madik az Árpádok családi köz­pontjában, Kalocsán létesült. 1009-ig még Pécs, Győr és Eger központtal alakított ki az uralkodó egy-egy püspök által kormányozott egyházmegyét. A pöspökségek a részükre ki­jelölt egyházmegyében tizedet szedtek. A bibliai eredetű dézs- ma (decima, azaz tized) a VI. század óta vált kötelezővé. Kez­Az idegen nyelvek ismerete nem adatik meg mindenkinek. Elsősorban azért nem, mert elanyagiasodott világunkban tanfolyamokon pénzért szeret­né megvásárolni. Tanulás, ki­tartás , akarat és szorgalom he­lyett. Létezik azonban egy olyan nemzetközi nyelv, amelyet gyerekjáték elsajátítani. Sőt: valójában mindenki ismeri en­nek a nyelvnek az alapjait, csak nem tud róla. Ezért a mini nyelvtanfolya­mért az olvasóktól nem kérek tandíjat. Íme a legfontosabb szabá­lyok: 1. Ha a jobb kezünk hüvelyk- és mutatóujját össze­dörzsöljük, azt szeretnénk kife­jezni, hogy nincs elég pénzünk. 2. Emeljük a jobb kezünket a fejünk fölé — így illusztráljuk azt, hogy nálunk is begyűrűz­tek az árak. 3. Tárjuk szét értetlenül a két karunkat, s ebből midenki megérti, hogy tanácstalanok vagyunk. 4. Jobb kezünk öt ujja ötve- net jelent. A két kéz tíz ujja pedig százat. Ha ennél drá­gább az áru, akkor homlokrán- colás mellett egy-egy ujj százat is jelenthet. Ha a fültövünket vakargatjuk—ezret. detben a püspök—megyéspüs­pök, tehát aki az egyházmegye élén állt — kapta, de a 847. évi mainzi zsinat határozata szerint a tizedet négy egyenlő részre kellett osztani. Egy rész a püs­pöké, a második a plébánosoké, a maradék két részt a plébánia- templom felszerelésére, illető­leg a szegények segélyezésére kellett fordítani. Amint István király első törvénykönyve mondja: „...akinek Isten tízet ad egy esztendőben, a tizediket ad­ja az Istennek.” A gabona és más termés mellett az állatsza­porulat és minden egyéb jöve­delem, még a királyi vámból, révből, pénzverésből származó jövedelem tizedrésze is az egy­házat illette. A térítés előrehaladtával a megkeresztelt magyarokat az ország keleti részén is egyházi szervezetbe rendezték. Sorban kialakították az erdélyi, a biha­ri, a Csanádi egyházmegyét, majd az egri és kalocsai egyház­megye határmódosításával a vácit. Szent István halálakor az ország két érseki (Esztergom, Kalocsa) és nyolc püspöki egy­házmegyére, s ezek mindegyi­ke négy vagy öt főesperesi kerületre tagozódott, a követke­ző püspöki székhelyekkel: Veszprém, Pécs, Győr, Eger (1804-től érsekség), Gyulafe­hérvár, Nagyvárad, Csanád, 5. A lábujjakat csak nyáron illik bevonni a számolásba. Ja, igen! Ha eljutunk vala­mikor Kenyába, ilyen módon az őserdei majmokkal is tu­dunk kommunikálni. Közis­mert tény ugyanis, hogy az em­ber után a majom a legértel­mesebb lény. Közi nyelv Azt álmondtam, hogy magyar turista voltam, és nyelvvizsgát kellett tennem (nemzet)KOZI nyelvből. Jól felkészültem, nem jöttem zavarba, amikor kérdeztek, szépen eltársalog- . tunk. — „Gó, hóm, tűr, okuláré tasfenster, sztoj cslovek, gó- gó, hopsz plusz fünf nulla fo­rint—jonatán sampó.” — Ez annyit tesz: „Ember, menj az ajtóhoz, nézz ki az ab­lakon, ott áll egy ember, menj oda hozzá, és kapsz tőle ötven forintot az almasamponért. ” — Gratulálok, fiatalember, igazán jól vág az esze! — „Gratulire, junior, ab­szolút ziher ponyemaj-szpik maximum.” — Ó, kedves barátom, ezt nem kellett volna lefordítania. Na mindegy, remekül csinálja, az biztos. És most lássuk a ma­gyarról közire való fordítást. • Vác. A trianoni békeszerződés­ben elveszített területekre eső egyházmegyéken kívül ugyan­ezek ma is az egyházmegyék, amelyekhez azonban még hoz­zájött 1777-ben a székesfehér­vári és a szombathelyi, majd 1912-ben a görögkatolikus haj­dúdorogi. A Csanádit pedig ma Szeged-csanádinak nevezzük. Az egyházmegye az a terület, amely egy teljes joghatóságú püspök vezetésére van bízva. Már az apostolok egy-egy fon­tosabb területet egy-egy tanít­ványra bíztak, aki a terület fő helyén székelt. Az első évezred végétől az egyházmegyék felál­lításának, felosztásának vagy összevonásának jogát a római Szentszék magának tartotta fenn. Az egyházmegyék veze­tői különböző rendeleteket (sta­tútumokat) adhattak ki. Ma a pásztorlevelek (litterae pastora­les) elnevezésen az egyháme- gyei rendeleteket is értjük. Az egyházmegye zsinatot is tarthat, ami az egyházmegye papságának a püspök által egy­behívott gyűlése, az egyházme­gyét illető ügyek tárgyalására, zsinati vizsgálók, bírák és plé­bános tanácsosok megválasztá­sára. Illetékességi köre a püspö­ki jogkörrel azonos. Határoza­tait a püspök írja alá, megerősí­tésre nem szorul. (MTI-Press) Dr. Csonkaréti Károly „A kismotort vagy elveszik a határon, vagy magas vámot kell fizetni." —, ,Málenki mo/or vám-coli stop, kvázi cápcara, kvázi mí­nusz multi szuperprocent." — „Csak egy kis ezt-azt ho­zunk, mert mi nem vagyunk a hoci-nesze turizmus hívei, mi kint szellemiekben gazdagod­tunk.” — „Málo-málo produkt, nejn biznisz-turiszt. Szuvenír —ráció." — „Ha a tisztelt vámtiszt úr nem vizsgálja át a kocsinkat, akkor a szépséges útitársnőm magyaros csókban részesíti." — , ,Nix atombomba auto­mobil. Klassz masina... Szex­bomba szinyorina cupp-cupp ungaris-manier oficir.” — Jól van, fiatalember, je­lest adok. Arra kérem, maga is terjessze, hogy a magyar turis­tának végre át kell törnie a kommunikáció válságának vastag falát. Minél többet mu­togatunk, minél többet hasz­náljuk a közi nyelvet, annál nagyobb a valószínűsége, hogy leomlik a fal. Ekkor az egyik fal dőlni kez­dett. Odaszaladtam, teljes erőmből nyomtam vissza, de hiába. Rám dőlt... Ez volt az álmom csattanó­ja, és ez lett a tanulság is... Salga Attila Mákoskalács Szakszerűség és értelem Egyházmegye az a terület, amely egy teljes joghatóságú püspökre van bízva Nyelvelés - kézzel-lábbal

Next

/
Thumbnails
Contents