Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-05-06 / 210. szám
1992. szeptember 5-6., szombat-vasárnap-----“--------------------------------J-----------M ŰVÉSZETEK - TÁRSADALOM àRÉKËS MEGYEI HÍRLAP Csendélet piros retekkel Fényes Adolf emlékezete A testvérek A hit világa A magyar egyházmegyékről Százhuszonöt éve született Fényes Adolf festőművész, a hazai impresszionizmus egyik megteremtője. A jómódú polgári családból származó művész tanulmányait Budapesten a Mintarajziskolában Székely Bertalan növendékeként kezdte meg 1884-ben. 1887-ben Wei- marban folytatta tanulmányait, majd a kor szokása szerint Párizsban a nagyhírű Julian Akadémiában ismerkedett meg az új törekvésekkel. 1894-ben Benczúr mesteriskoláját is elvégezte. Párizsban festői bátorságot merített témái szabadabb megvalósítására, de művészete a német életkép hatása alatt formálódott inkább. Alakjait a fény-árnyék erős ellentéteivel modellálta. A millennium utáni években figyelme a szegényparasztság nyomorúságos élete felé fordult, amelyet 1903-ban a szolnoki művésztelepre költözve közelről is megtapasztalhatott. Ekkor alakult ki Munkácsy képeinek távoli hatása alatt súlyos sötétekbe ágyazott, ólmosan nehéz formákkal festett korai stílusa. A Szegény emberek élete sorozat képei nemcsak korrajzok a magyar parasztság nehéz sorsáról, hanem a magyar festészet gyöngyszemei is. Nyaranta Szolnokon dolgozott, ahol a természet közelsége megszínesítette palettáját. Eleinte még zsánerképeket festett, de az alakok és a háttér színesebb, világosabb. Második korszaka az impersszioniz- mushoz és az azt követő poszt- impersszionizmushoz kapcsolódik. Ekkor festi a modem magyar festészet klasszikus remekeit, Cézanne távoli ihletése alatt fogant rálátásos falusi Az értelem az ért igéből képzett szó. Az ért ige viszont az ér-hozzáér-megérint szavak származéka. Azt is mondhatnánk, hogy valamit megérteni: attól a valamitől megérintve lenni, a legszemélyesebben megérintettnek lenni. Az értelem így az érintettség maga. Másrészt az értelem a szóra való érzékenység — idézhetnénk Ferdinánd Ebnert, s így tulajdonképpen az értelem a szóértés „szerve”. A „szak-értelem” egy irányból való érintettség, egy speciális tárgyra kihegyezett érzékenység. A „szak-értő” az adott tárgykör szakszerű értője, attól az egy speciális valamitől érintett. A „szak-ember” a szakmájához ért. Ezekben az összetételekben a szak szónak a darabhoz, a részhez, a törmelékhez van alapvetően köze, csendéleteit (Mákoskalács, 1910, Csendélet piros retekkel, 1910, A torta, 1912), de folytatja a Szegényemberek élete sorozatot is, derűsebb színekkel, nagyobb térbe állítva (Babféj- tők,Testvérek, 1906). Ekkor keletkeztek varázslatos napsütéses kivárosi tájai (Kisvárosi utca, 1904, Szentendrei háztetők, Szolnoki vártemplom, 1910, A kisvárosi délelőtt, 1904), melyek már a posztimpresszionizmus körvonalakat színfoltokba oldó stílusát vetítik előre. Ez a ragyogó, a modern magyar festészet történetében kiemelkedő korszak az első világháborúval végétért. Stílusa megváltozott. Előtérbe kerülúgymint az éj-szaka, napszak, erő-szak összetételekben stb. A szak-embernek tehát alapvetően a rész-hez van köze, nem az egészhez. Az ember egész. A település, a táj, a hely, a terület egész. Organikus, élő egész. Ezért az emberről, településről, tájról, helyről csak az dönthet, akinek az egészhez van köze, az egésztől érintett. Az egészről a szakértelem nem szólhat, az egészről az értelem beszél. Az értelem viszont az érintettség maga, ami ebben az összefüggésben, mint láttuk: szóra való érzékenység, s feladata a szóértés. A szóértés szakértelmek összetevéséből, szakértői testületekben nem születhet meg. A szak-szerűség: rész-szerűség; részek egymás mellé rakásából, még nem lesz egész. tek a mesebeli elemek és a deko- rativitás. Festményei stilizáltak, a valóságtól elvonatkozta- tottak, fantasztikus regetájak, álomszerű bibliai jelenetek (Hazatérés vadászatról). A két világháború között érzékeny idegrendszere megérezte a vészkorszak rémségeit. Szorongott, és szorongásai kaptak hangot szimbolikus tartalmú kompozícióin, mesevárosain, mesetájain, melyekről csak néha, egy-egy Szolnok környéki tájképén rándult vissza a valóságba. A Bujkáló nap, a Májusiföldek, a Leszáll a nap mutatja megváltozott viszonyát az oly szeretett honi tájhoz és földhözragadt szegényembereihez. A horizont tágas, a síkságba szinte beleolvadnak a kis tanyák, a magányos apró lovas, a szántóvető. (Tavaszi szántás, 1923.) Utolsó képeinek egyikén, az 1940 körül festett Őre g festő téli tájban című művén saját magát ábrázolta a szolnoki Tabánban. A havas tájban megbúvó kicsiny házak felé fordulva, hóna alatt festőmappájával kisétál a képből, szinte búcsút int a világnak. Embertelen hányódás, haj- szoltság után, nélkülözéstől legyengülve érte meg a háború végét. Műterme, lakása elpusztult a bombázások alatt. Barátai igyekeztek segíteni ínségében, de életereje már nem tért többé vissza. 1945. március 14-én agyvérzésben meghalt a modem magyar festészet legnagyobb mestereinek egyike. (MTI-Press) Brestyánszky Ilona Természetesen a szak-értelem maga nem fölösleges. A hogyan? kérdésre neki kell válaszolni. A mit? kérdése azonban nem a szakértelemé. A mit tegyünk kérdése az egészre vonatkozik, az egészet érinti, s ezért egész választ követel. A szak-szerűség, a szakértelem vagy annak hiánya mögé bújni fölösleges, a rész nem tudja eltakarni az egész-1. A szakértelem és a szakértők privilégizálása az egészről való döntésről zárja el az utat — a rész nevében, mindazoktól, akiknek az egészhez közük van. Az egészről való döntést az hozhatja csak meg, aki az egésztől érintett, de fordítva is igaz: a róla szóló döntés az egészet érinti. Schneller István Géza fejedelem, majd Szent István korának Szent Benedek- rendi szerzetesei eredményes hittérítő munkát végeztek. Az egyre szaporodó keresztények lelki gondozását szervezetbe kellett foglalni. Ezért 1001-ben István király elküldte az akkor — húsvétkor — Ravennában időző II. Szilveszter pápához Asztrik — szerzetesi nevén Anasztáz — apátot a kéréssel: hagyja jóvá az első magyar egyházmegye fölállítását Esztergom székhellyel és érsekségi ranggal. A pápa ezt jóváhagyta, és szabad kezet adott a királynak további püspöki egyházmegyék szervezésére. A király nem késlekedett. Az esztergomi egyházmegyét időrendben a királyi család birtokából a mindenkori magyar királyné számára kihasított uradalom központjával, Veszprémmel a veszprémi egyházmegye követte. A harmadik az Árpádok családi központjában, Kalocsán létesült. 1009-ig még Pécs, Győr és Eger központtal alakított ki az uralkodó egy-egy püspök által kormányozott egyházmegyét. A pöspökségek a részükre kijelölt egyházmegyében tizedet szedtek. A bibliai eredetű dézs- ma (decima, azaz tized) a VI. század óta vált kötelezővé. KezAz idegen nyelvek ismerete nem adatik meg mindenkinek. Elsősorban azért nem, mert elanyagiasodott világunkban tanfolyamokon pénzért szeretné megvásárolni. Tanulás, kitartás , akarat és szorgalom helyett. Létezik azonban egy olyan nemzetközi nyelv, amelyet gyerekjáték elsajátítani. Sőt: valójában mindenki ismeri ennek a nyelvnek az alapjait, csak nem tud róla. Ezért a mini nyelvtanfolyamért az olvasóktól nem kérek tandíjat. Íme a legfontosabb szabályok: 1. Ha a jobb kezünk hüvelyk- és mutatóujját összedörzsöljük, azt szeretnénk kifejezni, hogy nincs elég pénzünk. 2. Emeljük a jobb kezünket a fejünk fölé — így illusztráljuk azt, hogy nálunk is begyűrűztek az árak. 3. Tárjuk szét értetlenül a két karunkat, s ebből midenki megérti, hogy tanácstalanok vagyunk. 4. Jobb kezünk öt ujja ötve- net jelent. A két kéz tíz ujja pedig százat. Ha ennél drágább az áru, akkor homlokrán- colás mellett egy-egy ujj százat is jelenthet. Ha a fültövünket vakargatjuk—ezret. detben a püspök—megyéspüspök, tehát aki az egyházmegye élén állt — kapta, de a 847. évi mainzi zsinat határozata szerint a tizedet négy egyenlő részre kellett osztani. Egy rész a püspöké, a második a plébánosoké, a maradék két részt a plébánia- templom felszerelésére, illetőleg a szegények segélyezésére kellett fordítani. Amint István király első törvénykönyve mondja: „...akinek Isten tízet ad egy esztendőben, a tizediket adja az Istennek.” A gabona és más termés mellett az állatszaporulat és minden egyéb jövedelem, még a királyi vámból, révből, pénzverésből származó jövedelem tizedrésze is az egyházat illette. A térítés előrehaladtával a megkeresztelt magyarokat az ország keleti részén is egyházi szervezetbe rendezték. Sorban kialakították az erdélyi, a bihari, a Csanádi egyházmegyét, majd az egri és kalocsai egyházmegye határmódosításával a vácit. Szent István halálakor az ország két érseki (Esztergom, Kalocsa) és nyolc püspöki egyházmegyére, s ezek mindegyike négy vagy öt főesperesi kerületre tagozódott, a következő püspöki székhelyekkel: Veszprém, Pécs, Győr, Eger (1804-től érsekség), Gyulafehérvár, Nagyvárad, Csanád, 5. A lábujjakat csak nyáron illik bevonni a számolásba. Ja, igen! Ha eljutunk valamikor Kenyába, ilyen módon az őserdei majmokkal is tudunk kommunikálni. Közismert tény ugyanis, hogy az ember után a majom a legértelmesebb lény. Közi nyelv Azt álmondtam, hogy magyar turista voltam, és nyelvvizsgát kellett tennem (nemzet)KOZI nyelvből. Jól felkészültem, nem jöttem zavarba, amikor kérdeztek, szépen eltársalog- . tunk. — „Gó, hóm, tűr, okuláré tasfenster, sztoj cslovek, gó- gó, hopsz plusz fünf nulla forint—jonatán sampó.” — Ez annyit tesz: „Ember, menj az ajtóhoz, nézz ki az ablakon, ott áll egy ember, menj oda hozzá, és kapsz tőle ötven forintot az almasamponért. ” — Gratulálok, fiatalember, igazán jól vág az esze! — „Gratulire, junior, abszolút ziher ponyemaj-szpik maximum.” — Ó, kedves barátom, ezt nem kellett volna lefordítania. Na mindegy, remekül csinálja, az biztos. És most lássuk a magyarról közire való fordítást. • Vác. A trianoni békeszerződésben elveszített területekre eső egyházmegyéken kívül ugyanezek ma is az egyházmegyék, amelyekhez azonban még hozzájött 1777-ben a székesfehérvári és a szombathelyi, majd 1912-ben a görögkatolikus hajdúdorogi. A Csanádit pedig ma Szeged-csanádinak nevezzük. Az egyházmegye az a terület, amely egy teljes joghatóságú püspök vezetésére van bízva. Már az apostolok egy-egy fontosabb területet egy-egy tanítványra bíztak, aki a terület fő helyén székelt. Az első évezred végétől az egyházmegyék felállításának, felosztásának vagy összevonásának jogát a római Szentszék magának tartotta fenn. Az egyházmegyék vezetői különböző rendeleteket (statútumokat) adhattak ki. Ma a pásztorlevelek (litterae pastorales) elnevezésen az egyháme- gyei rendeleteket is értjük. Az egyházmegye zsinatot is tarthat, ami az egyházmegye papságának a püspök által egybehívott gyűlése, az egyházmegyét illető ügyek tárgyalására, zsinati vizsgálók, bírák és plébános tanácsosok megválasztására. Illetékességi köre a püspöki jogkörrel azonos. Határozatait a püspök írja alá, megerősítésre nem szorul. (MTI-Press) Dr. Csonkaréti Károly „A kismotort vagy elveszik a határon, vagy magas vámot kell fizetni." —, ,Málenki mo/or vám-coli stop, kvázi cápcara, kvázi mínusz multi szuperprocent." — „Csak egy kis ezt-azt hozunk, mert mi nem vagyunk a hoci-nesze turizmus hívei, mi kint szellemiekben gazdagodtunk.” — „Málo-málo produkt, nejn biznisz-turiszt. Szuvenír —ráció." — „Ha a tisztelt vámtiszt úr nem vizsgálja át a kocsinkat, akkor a szépséges útitársnőm magyaros csókban részesíti." — , ,Nix atombomba automobil. Klassz masina... Szexbomba szinyorina cupp-cupp ungaris-manier oficir.” — Jól van, fiatalember, jelest adok. Arra kérem, maga is terjessze, hogy a magyar turistának végre át kell törnie a kommunikáció válságának vastag falát. Minél többet mutogatunk, minél többet használjuk a közi nyelvet, annál nagyobb a valószínűsége, hogy leomlik a fal. Ekkor az egyik fal dőlni kezdett. Odaszaladtam, teljes erőmből nyomtam vissza, de hiába. Rám dőlt... Ez volt az álmom csattanója, és ez lett a tanulság is... Salga Attila Mákoskalács Szakszerűség és értelem Egyházmegye az a terület, amely egy teljes joghatóságú püspökre van bízva Nyelvelés - kézzel-lábbal
