Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-30 / 231. szám
O 1992. szeptember 30., szerda Nyerjen egy Fordot! Kedves Olvasónk! Elindult lapunk újabb szenzációs nyereményakciója. Azok vehetnek részt a következő sorsoláson, akik 1992. október 1 -jétől kezdődően még ebben az évben legalább egy negyedévre előfizetik lapunkat, így az az olvasónk is szerencsés lehet, aki decemberben a jövő év három hónapjára fizeti elő a Békés Megyei Hírlapot. Kérjük, hogy az előfizetést igazoló szelvényt — még ha havonta fizetett elő, akkor is — levelezőlapra ragassza fel és küldje be címünkre (Békés Megyei Hírlap, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4.). Akik folyószámlán fizetik a díjat, a számla számát és a számlát kezelő pénzintézet nevét, címét írják fel a levelezőlapra. Ha részt kíván venni a sorsoláson, postán vagy személyesen január 10-éig juttassa el hozzánk a levelezőlapot! A sorsolásra 1993 januárjában kerül sor. A főnyeremény ezúttal a képen látható, egymillió forintot érő Ford Fiesta személygépkocsi. Ezen kívül további 500 ezer forint értékben kerülnek nyeremények kisorsolásra. Ha valaki meg akarja sokszorozni nyerési esélyét, szervezzen további előfizetőket családja, ismerősei, munkatársai, barátai körében. Ha például két előfizetőt szervez, még négyszer kerül a neve a szerencsekerékbe. Ha ötöt, akkor 25-ször, amennyiben tízet, úgy még 100-szor. Ehhez lapunkban külön megrendelőt fogunk Önöknek biztosítani. OLVASSON BENNÜNKET ÉS NYERJEN EGY FORDOT! Figyelje naponta a Békés Megyei Hírlapot! S. 0. s. Segítség! Elakadtam... Ki örüljön és minek? És akkor tárcsáztam a 328- 800-at. Mert szükségem volt valakire, akinek elmondhattam problémámat, anélkül, hogy szégyenkeznem kellett volna. A vonal túlsó végén levő ismeretlen ember nagyon kedves, megértő volt. Beszélgetésünk végére együtt jöttünk rá, mi is a megoldás. Az S. O. S. lelkisegély-szol- gálatról van szó, amely már három éve, 1989. szeptember 1-jétől működik Békéscsabán. Az egész megyéből hívható. E nagyon fontos, olykor „életmentő csapat” vezetője Szabóné dr. Kállai Klára klinikai pszichológus. Őt kérdeztük meg: — Ki lehet tagja a lelkise- gély-szolgálatnak? — Bármilyen foglalkozású lehet az önkéntes jelentkező. De előnyben részesül az, akinek fejlett a problémaérzékenysége, kellő empátiája s konfliktusmegoldó képessége van. Különböző tesztekkel, alkalmassági próbával állapítjuk meg, ki képes erre az önzetlen segítségadásra, némi díjazásért. A tagok minimálisan harminc óra képzést kapnak. —Hány munkatársa van? — Közel negyven. De szeretnénk bővíteni ezt a létszámot. Várjuk a leendő kollégák jelentkezését a 321-820-as telefonon, a 4-es melléken, hétköznapokon kilenctől tizenkettőig. Jó lenne, ha a nap huszonnégy órájában várhatnánk a hívásokat, mint ahogy azt Budapesten és Debrecenben teszik. Ennek azonban anyagi akadályai vannak. Van egy Tini Telefon Alapítványunk. Ennek segítségével a tini lelkise- gély-szolgálat idejét is meghosszabbíthatnánk. Jelenleg hétközben fél 5-től fél 7-ig telefonálhatnak a diákok, tinédzserek. A vonal túlsó végén ugyancsak egy fiatal várja a hívást. Családi gondok, iskolai kudarcok stb. megbeszélésére. —A hívások száma? — Körülbelül 1800 évente, a rossz telefonhelyzet ellenére. A leggyakoribb hívók a középkorú férfiak. Főleg innen, Békéscsabáról, Gyuláról, Békésről, Szarvasról és környékükről telefonálnak. Köztudott, hogy hazánk, s benne Békés megye „előkelő” helyet foglal el az öngyilkossági statisztikában. Előfordul a kifejezett öngyilkossági hívás is. Kétharmaduk előre jelzi szándékát. — Véleménye szerint mik lehetnek az okok? — Kapcsolati nehézségek, családi problémák, érzelmi motívumok. Sok a magányos, a családban is magányos ember. Újabban sok gondot okoz a munkanélküliség okozta egzisztenciális válság. —Többen vannak úgy, hogy nem mernek telefonálni vagy szeretnék megőrizni névtelenségüket... — Az anonimitás fontos dolog. Semmilyen adatot, még a nevét sem kérdezzük meg a hívónak. A nemzetközi normákat be kell tartanunk. Semmilyen információ nem vihető ki a szolgálatból. — A lelkisegély-szolgálat- nak mi a legfőbb célja? — Bármikor, bárki kerülhet krízishelyzetbe, s ilyenkor a szolgálat teljesen ingyenesen kész átsegíteni a nehézségeken a bajbajutottat. Sokan vannak egyedül, mindenki érezte már, hogy jó lenne megbeszélni gondjait, de nincs kivel. Ahhoz hasonlítanám a mi munkánkat, mint amikor megakad egy fa a folyóban, s azt visszaigazítjuk a sodrásba... Az S. O. S. lelkisegély-szol- gálat mindennap este hét órától reggel hét óráig a 328-800- as telefonon hívható. Aranyi Erzsébet Fogalmam sincs, hányán kezdték meg tanulmányaikat az idén a „Vízműben”; a kedvüket sem akarom elvenni a szorgalmas tanulástól, ám a tavasz vége óta nem hagy nyugodni egy sor gondolat. Akkor ugyanis közmeghallgatást tartott a csabai önkormányzat, majd annak a közmeghallgatásnak és a városháza előtti tüntetésnek a nyomására hozott egy elhamarkodott döntést. A Rudolf Főgimnáziumot visszaadta az evangélikus egyháznak, hogy az kísérletet tehessen a hagyományai szerinti színvonalú oktatás felújítására, majd a pártok és a közvélemény megnyugtatására az „új” önkormányzati gimnáziumnak a volt MSZMP-szék- házban való elhelyezéséről is döntött. Ezt tudtam meg a másnapi helyi lapokból; az egyik plakátméretű betűkből való címre is emlékszem: „Örülhetnek az evangélikusok”. Minek örülhetnek? Hogy visszakapták azt, ami az övéké? No ne beszéljünk... A vízműsök viszont a tüntetésükkel „célba értek”: a tudósításokból értesültem, komolyan szóba sem került az ön- kormányzati középiskolának a Lorántffy Zsuzsanna Leány- gimnáziumban való elhelyezése. Szándékosan használtam a két tanintézet utolsó jogállapot szerinti nevét. Az utóbbi helyén létesült 1950-ben, az évek során oly sok névre hallgató iskola, mint közönségesen „a Vízmű”, amelyről számomra mára teljesen egyértelműen bebizonyosodott, hogy ha valamikor volt is, ma már nincsen semmilyen képzési szerepe. Nekem a megállapítás első felére is megvan a válaszom: ugyanis ott képesítőztem. A Szegedi József Attila .Tudományegyetem Bölcsé- szettudományi Karán ugyan semmi hátrányt nem jelentett, hogy technikumban végeztem, ám ezt dr. Offra Sándor- nénak, dr. Barna Bálintnak, Lázár Jánosnak, Mörk Győzőnek, Kerekes Györgynek és — utolsóként említve, de elsősorban reá gondolva — Féja Géza tanár úrnak (így szólíthattam először Géza bácsit, aki a könyvtárban „tanított”), az akkori tanároknak köszönhetem. Szóval: hiába adta akárki is az önkormányzat kezelésébe a pártházat azzal a kikötéssel, hogy az csak oktatási célokra használható, ezzel vagy még elhamarkodottabban szabta meg a feltételt, avagy... á, erre ne is gondoljunk. Az az épület oktatási célokra ugyanis alkalmatlan. Higgye el mindenki kisdobos becsületszóra, ám néhány alapvető okot ideírok: nincsen tornaterem, európai mértékkel mérhető konyha, a rendelkezésre álló beépítetlen terület a szükségesnek alig kétharmada, az elképzelt tantermek előírt minimális szélességéből átlag egy méter hiányzik, minden födémet ki kell cserélni. Sorolhatnám még a kizáró okokat, de ennyi után is fel ifierem tenni a kérdést: megéri-e az indokoltnál magasabb költség az elvárhatónál alacsonyabb használhatóságot? Tehát: ki örüljön akkor... és minek is örüljön? Kovács György Beszélgetésünk végére együtt jöttünk rá, mi is a megoldás
