Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-30 / 231. szám
50 éves a vízlépcső Ma, szerdán 10 órától a bé- késsszentandrási nagyközség önkormányzata, a Magyar Hidrológiai Társaság Békés Megyei Szervezete, a Magyar Múzeum és Szaklevéltár, valamint a Tessedik Sámuel Oktatási Kutatási Központ a helyi vízlépcső fennállásának 50 éves évfordulója alkalmából emlékülést rendez a művelődési ház nagytermében. Az emlékülés védnöke Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter. Az ünnepség után emléktáblát avatnak. Képviselői programok Remport Katalin országgyűlési képviselő 1992. október 1- jén 18 órakor Végegyházán, az önkormányzatnál, október 2- án 18 órakor Battonyán, az ön- kormányzatnál képviselői beszámolót tart. Dr. Sarkadiné dr. Lukovics Éva országgyűlési képviselő 1992. október 2-án 14-től 15 óráig képviselői fogadóórát tart az SZDSZ Kiss E. u. 8/1. szám alatti székházában. Ruhabörze az óvodában Olcsó, jó állapotban lévő ruhákat árultak a füzesgyarmati óvodákban szeptember 17— 21. között. A szülők lelkes gyűjtőmunkája révén állt össze az árukészlet, amelynek legdrágább darabja 50 forintba került. A börze révén 25 ezer forinthoz jutottak az óvodák. A megmaradt ruhákat a békéscsabai befogadóállomásnak ajánlották fel. Elmaradt a meccs Elmaradt Szeghalmon a kedd délutánra tervezett nemzetközi labdarúgó-mérkőzés, mert a vendég nagyszalontaiak a határátkelés nehézségei miatt nem tudtak eljönni. Fórum állattartóknak Csütörtökön Eleken, a művelődési házban 17.30 órától fórumot rendeznek sertés- és szarvasmarha-tenyésztőknek. Bemutatkozik a Pulina-Hage amerikai—magyar rt. és a kaposvári hibridsertés-tenyésztő vállalat, a KA-HYB. Szó lesz a tenyészállat-kihelyezésről, a takarmánykoncentrátumok forgalmazási lehetőségeiről, a termelői szerződésekről. Szegedre kerültek a ’48-as relikviák Csaknem száz éve tartó „pince- fogságból” került napvilágra, pontosabban a szegedi Móra Ferenc Múzeumba az a szenzációsnak számító gyűjtemény, amely az 1848-as forradalomhoz és szabadságharchoz kötődő tárgyakat és dokumentumokat tartalmaz. Az aradi tizenhárom ereklyéinek múzeuma Aradon volt, ahol a századelőn még látogathatták az érdeklődők. Aztán az állandó kiállítás anyaga az aradi múzeum pincéjébe került, ahonnan a napokban szállították a Tisza- parti városba.A szegedi múzeum szakemberei azonnal hozzákezdtek a relikviák tisztításához, restaurálásához, a dokumentumok rendezéséhez. KÖRKÉP Ezt a rendszert elfogadtuk „Békéscsaba és körzetének telefonszámai hatjegyűre változtak, a régi szám elé tárcsázzon egy 3-ast” — figyelmeztet a női hang, valahányszor megfeledkezünk az új hívási rendről. Az átállás szombaton 0 órakor kezdődött... és néhány másodperc alatt befejeződött. Legalábbis a MATÁV megyei távközlési üzemében — tudtuk meg Kopcsák Mihály üzemvezető-helyettestől. Az előfizetők ebből nem vettek észre semmit, hisz az átkötések jó részét előre elvégezték. Amikor az ötödik sípszó elhangzott, a panelt is kicserélték. Utána a helyi központokban, majd a vidéki kisebb központokban végezték el igen rövid idő alatt az egy-két átkötést. A dolog műszaki része zökkenőmentesen zajlott le. Aztán ránk virradt a szombat... Délig a telefonálók 20 százaléka az ötjegyű számmal próbálkozott. Ezt az áramkörökre kötött számlálóberendezésről lehetett tudni, ugyanis azokat a hívásokat, amelyek nem hat számjegyűek voltak, a bemondóra küldte. A hétfői munkakezdés — a várakozással ellentétben — kevesebb rossz hívással indult, 10—15 százalékra visszaesett a nap folyamán. Kedden pedig már a telefonálóknak mindössze hat-hét százaléka hibázott. Nem ostromoltuk a hibabejelentőt, a tudakozót sem vettük jobban igénybe, mint máskor. A megerősített szolgálat egyik helyen sem volt indokolt. Néhány panaszt hallottunk, nem volt rögtön tárcsahang. Az eggyel több szám valóban rontja a központ áteresztő képességét. A problémát fokozatosan oldja meg a decemberben üzembe helyezendő új központ. Most azonban a lényeg: rövid idő alatt elfogadtuk a 6 számos rendszert, így addig is javítjuk telefonálási lehetőségeinket. (Szőke) Vita a nemzeti és etnikai kisebbségekről Az Országgyűlés kedden délelőtt tíz óra után néhány pefc- cel megkezdte őszi ülésszakának tizedik munkanapját. Napirend előtt kért szót Csépe Béla, a kereszténydemokraták frakcióvezetője Pálfy G. István hétfői felmentésével kapcsolatban. Ez nem egyszerű munkáltatói, hanem nagyon is politikai kérdés — jelentette ki. Majd hozzátette: Hankiss Elemér televízióelnök is levonhatná a konzekvenciát, és lemondásával elősegíthetné a médiaügy megoldását. Csépe Béla kitért arra is, hogy nem szeretné, ha a magyar népet — a két korábbi tüntetésre utalva — „szombatiakra” és „csütörtökiekre” osztanák, és kizárólag ez utóbbi esemény résztvevőit tekintenék demokratáknak. „Milliós tömeg kerül lassan a társadalom perifériájára” — hangsúlyozta Barcza Imre független képviselő napirend előtti felszólalásában, amikor a magyarországi nyugdíjasok kilátástalan helyzetére hívta fel az Országgyűlés figyelmét. Mint mondotta: a nyugdíjasok nem osztják a gazdasági vezetők optimizmusát, és félő — mivel egyre inkább úgy érzik, a társadalom már leírta őket —, hogy elvesztik türelmüket. A napirend elfogadása után az Országgyűlés a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját. A téma előadója: Nagy Ferenc József tárca nélküli miniszter volt. A vitát nem fejezték be, azt várhatóan a jövő héten folytatják. A miniszter elmondotta: az előkészítésbe bevonták az úgynevezett kisebbségi kerékasztalt, és kikérték minden számba vehető kisebbség véleményét is. Főként pénzügyi és költségvetéssel kapcsolatos kérdésekben kérték az illetékes kormánytagokat megnyilatkozásra a képviselők a délutáni interpellációs időszakban. Az Országgyűlés határozatot hozott az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről 1950-ben Rómában született egyezmény és kiegészítő jegyzőkönyvei megerősítéséről. Mivel délután a parlament nem bizonyult határozatképesnek, ezért a döntést a központi költségvetés jövő évi irányszámairól és a költségvetéspolitika főbb kérdéseiről elhalasztották. Röviddel este hét óra előtt az Országgyűlés befejezte keddi ülésnapjának munkáját. Európai út Ha minden úgy alakul, ahogy a kül- és belföldi politikusok tervezik, akkor november végén Magyarország az Európai Közösség társult tagjává válik. A társulási szerzó'dés előkészítésének egyik mozzanataként megalakult az Országgyűlésen belül az európai közösségi ügyek bizottsága. Megyénk képviselője, az új bizottság tagja, Vastagh Pál (MSZP) kérésünkre így foglalta össze feladataikat: — A bizottságnak két alapvető feladata van. Az egyik: a magyar jogrendszer és az európai közösségi jog közötti harmónia megteremtése. Ez azt jelenti, hogy a parlament által elfogadott törvényeknek lényegében azonos struktúrát, felfogást kell tükrözniük, mint ami az Európai Közösség országainak jogalkotási gyakorlatában kialakult. Eddig is folyt ilyen jogegységesítő munka, elsősorban az emberi jogok területén, viszont a gazdasági jogalkotásban ez még nem teljesedett ki. — A bizottság másik feladata az, hogy a társulási szerződés érvényesülését, végrehajtását ellenőrizze. Nekem, mint az alkotmányügyi bizottság tagjának, elsősorban az lesz a dolgom, hogy a jogrendszeri harmonizációban vegyek részt, ezt figyeljem. Nagyon érdekes, nagyon izgalmas, új területet is jelentő feladat ez. Bőven lesz lehetőségem, hogy az eddigieknél jobban kitekintsek az országhatárokon túlra is jogi értelemben. S.Á. Nemcsak neki! Báthory utcai olvasónk csodálkozva látta, amint az egyik ház kapubejáróját aszfaltozzák. Az utca lakói korábban társultak útjuk rendbetételére, akkor szó volt a kapubejárók aszfaltozásáról, ám végül is csak az útra jött össze a pénz. Ugyanis nem lépett be a társulásban mindenki. Úgy hírlik, annak a bizonyos háznak a lakói sem, s lám, nekik még kapubejáró is készült. Olvasónkat, aki megfizette volna, hogy a bejáróját aszfaltozzák, a munkások vezetője elutasította. Mondván, ez nincs benne a költségben. Majd azt is mondták, az illetőnek azért csinálták meg, mert jó kolléga... Felhívtuk a Közúti Építő Vállalat békéscsabai főépítésvezetőségét. Tóth András fő- építésvezető-helyettes elmondta, az illető, bár másik vállalatnál van, kolléga és kifizette a bejáró aszfaltozását. Nem zárkóznak el az ilyen igényektől, csak éppen egy másik brigád feladata. Amikor padkázásra kérül sor, mindenkiét megcsinálják, aki kéri. Ha többen lennének, írják össze az igényeket, és juttassák el hozzá. Bizony jó lett volna, ha olvasónknak ezt a helyszínen így elmondják. Akkor nem érte volna arculcsapásként a furcsán magyarázott előny. Sz.M. Drágább lesz a gázolaj Október 1-jétől, csütörtöktől 1 forint 50 fillérrel többet kell fizetni a gázolajért, az ipari és a háztartási tüzelőolajért — tájékoztatta a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság az MTI- t. Az áremelés a világpiaci árak változása miatt vált szükségessé — közölte a cég illetékese. Ennek megfelelően a motorikus gázolaj literenként 44 forint 50 fillérbe, az ipari tüzelőolaj 43 forint 50 fillérbe, a háztartási tüzelőolaj pedig 19 forint 50 fillérbe kerül október 1-jétől. A benzin fogyasztói ára nem változik októberben. Mint a MOL- nál elmondták: a cég felkészült a téli szezonra, jelenleg a kő- olajkészlet mintegy 20 napra elegendő. A MÓL forgalmazza a folyékony energiahordozó mintegy 80 százalékát. Csődbe jutottak Legutóbbi közlésünk óta újabb Békés megyei cégekről tudtuk meg, högy csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási eljárás folyik ellenük. Az alábbiakban olvashatják—a Heti Csődértesítő alapján — az újabb listát. Végelszámolási eljárások Biofilter Fehérjefeldolgozó és Kereskedő Kft., Békéscsaba; Kazép ISZ felelősségváll. műk. Oxidkerámia Előállító Gmk., Orosháza; Meta- kémia Kisszövetkezet, Körösladány; Népművészeti Kosárfonó Háziipari Szövetkezet, Békés. Csődeljárás Aquila Reklám és Kereskedelmi Kft., Orosháza. 1992. szeptember 30., szerda Vagyonbevallás eló'tti leltár „HA URA VAGY A TIEIDNEK, AKKOR A TIEID SZÜKSÉGKÉPPEN SZOLGÁID NEKED. EBBEN AZ ESETBEN AZONBAN VIGYÁZNOD KELL, NEHOGY A RÉGI MONDÁS SZERINT ANNYI ELLENSÉGED LEGYEN, AHÁNY SZOLGÁD.” (Rotterdami Erasmus) Tetten ért tolvajok ( Folytatás az 1. oldalról) Almáskerti lebukás V. L. büntetett előéletű orosházi lakos előszeretettel látogatta a Szőlő körúton lévő almáskertet. No nemcsak azért, hogy csillapíthatatlan éhségét és vitaminszükségletét enyhítse és pótolja! Többről volt szó, mármint több almáról. Legutolsó szüreti kísérleténél azonban lebukott. Akkor éppen 6000 forint értékű gyümölcs lapult a kosarában. Tolvajduó A rendőrjárőrök éjszakánként a parkolókat is végignézik. Szeptember 18-án a Kölcsey utcában két gyanús alakra figyeltek föl, akik egy autó feltörésén fáradoztak. A tettenérés során N. I.-t a helyszínen elfogták, N. Cs. azonban szökésben van. Éjjeli randevú A Könd utcai biliárdklubban idősebb férfi iszogatott. A három fiatal — látva, hogy az úr tárcájában néhány ezres lapul —, F. É., Z. T., Sz. P. nem volt rest, tervet eszelt ki. A hölgyre várt az a feladat, hogy csaliként elkísérje a férfit, s adandó alkalommal a két fiú majd színre lép. A piactéri gyógyszertárnái cigarettát és gyufát kért Z. T. és Sz. P. az idegentől, s eközben kilopta farzsebéből a tárcát is. Ahogy az jó zsivá- nyokhoz illik, a 6000 forintot igazságosan elosztották, s folytatták útjukat az éjszakába. A sértett azonnal a rendőrséghez fordult, így a három büntetlen előéletű fiatalt még aznap éjjel megtalálták. Az árulkodó bizonyíték, az elhajított üres tárca a gyógyszertár tetejéről került elő. A fiatalok nem tudtak magyarázatot adni tettükre. Sarakba szárítva Az igazság határa Az utóbbi időben egyre kevesebb olvasó keres bennünket munkahelyi gondokkal. Nem arról van szó, hogy máról holnapra megoldódtak volna a korábban meglévőproblémák. Mindössze ,,megfontoltabbá” váltak az emberek, és tízszer is meggondolják, szóljanak-e egyszer is vagy sem. Féltik a munkahelyüket, már akinek van mit félteni. Egymásért sem állnak ki, örülnek, ha a saját állásuk biztos. Ilyen helyzetben a munkaadó egynémelyike alacsony munkabérért, kemény feltételek mellett alkalmazza őket. A munkakörülmények is nehezednek, és a nyolc órából nemegyszer kilenc vagy tíz lesz, anélkül, hogy ezért túlórapénzt kapnának. Méltatlankodni, reklamálni senki sem mer. Kell a munkahely, kell a fizetés, s az igazság határa csak idáig tart. Érdekképviseleti szervek vagy papíron vannak vagy sehogysem, a szakszervezet akár új, akár régi, csak téblá- bol, és saját legitimitásával van elfoglalva. Olyan hogy béralku a munkaadóval vagy a munkakörülmények javítására irányuló törekvés szinte kihalt a gazdaságban. A privatizáció során az alkalmazottak kiszolgáltatottsága növekedett, és szókimondásuk, igazságérzetük béklyóba került. A ne szólj szám nem fáj fejem ma élőbb mint valaha. P.J.
