Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-30 / 231. szám
1992. szeptember 30., szerda HAZAI TÜKÖR BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Sikeres volt a főpróba Termel a Mezahegyesi Cukorgyár Korábban már hírt adtunk arról, hogy szeptember közepén megkezdődött a termelés a Mezőhegyesi Cukorgyárban. Az üzemi főpróba napján beszélgettünk Bihari Lászlóval, a gyár igazgatójával. Bihari László: „Az aszály miatt a külföldi szállítás eleve nem jöhet szóba” — A feldolgozási idény kezdetén a hazai cukorgyárak kétnapos főpróbát tartanak — bocsátotta előre Bihari László. — Az első napon megtörtént a külső területek szemlézése, másnap pedig a gépek, berendezések ellenőrzésére került sor. Minden főpróbára három bizottságot hozunk létre. Az úgynevezett főbizottság vizsgálja a szakmai felkészültséget, a technikai, műszaki színvonalat. Ezenkívül tűzrendészen és munkavédelmi bizottság is alakul minden alkalommal. A tűzrendészeti és a munkavédelmi bizottság egy-egy ilyen szemlén meglehetősen sok hiányosságot szokott feltárni, annak ellenére, hogy a gyári szakemberek egész évben folyamatosan dolgoznak a felmerülő problémák megoldásán. — Mi történne egy sikertelen főpróba esetén? — A felkészülés az előző kampány befejezésétől a tegnapi napig tartott, tehát gyakorlatilag kizárt a sikertelenség. Ma már a főpróbát már sehol sem követi leállás. Ez költségtakarékos megoldás, hiszen nem kell kétszer felfű- teni a gyárat. — Ha már a költségeknél tartunk: mennyibe kerül egy ilyen felkészülés? — Természetesen sokba. A költségek egyik részét a szokványos évi karbantartás jelenti, a másikat pedig a felújítások és a beruházások. Meg kell mondanom, ez utóbbiakra mostanában egyre kevesebb pénz jut. A nagy karbantartást azonban minden körülmények között el kell végeznünk, ennek költségei meghaladják a 100 millió forintot. — Beruházásokra mennyit fordítottak az idén? — Huszonöt-harminc milliót, de ebben a tavalyról áthúzódó beruházások költségei is benne vannak. Nem nagy összeg, ennél sokkal többet kellene a gyárra költenünk. — Tehát a főpróba után rögtön elkezdik a termelést. Lesz elegendő répájuk? — Az előzetes tárgyalásokon és februárban a szerződések megkötésekor arra törekedtünk, hogy a termelők lehetőleg csökkentsék a répa vetésterületét. Korábban a körzetünkben 9-10 ezer hektár répa termett, most 7223 hektár. Úgy tűnt, hogy ez a mennyiség elegendő, esetleg jut belőle külföldre is. Az aszály miatt most a külföldi szállítás eleve nem jöhet szóba, hiszen a vártnál kevesebb répa termett. Hozzáteszem: az embargó miatt Szerbiába nem is szállíthatnánk. így — napi 3 ezer tonna feldolgozást véve alapul — mintegy 90 napos kampányra számíthatunk. — Utoljára, de nem utolsósorban beszéljünk azokról, akik ezt az egész rendszert működtetik. Csúcsidőszakban hányán dolgoznak a Mezőhegyesi Cukorgyárban? — A jelenlegi bérszabályozás arra ösztönözte a gyárvezetést, hogy a kampány időszakára a munkanélküliek közül toborozzunk dolgozókat. Gyáron belül egyébként az ideiglenesek létszáma 121, közöttük alig akad néhány nyugdíjas, azok is elsősorban rendészek. Kampány alatt — mivel több kapu is működik — lényegesen nagyobb a gyári rendészek létszáma, mint a felkészülés időszakában. A most felvettek között vannak érettségizett fiatalemberek is, közülük néhányat szertnénk véglegesen megtartani, fokozatosan felváltva velük a nyugdíjasokat. Erre ösztönöz bennünket a már említett bérszabályozási rendszer. Ideiglenesen további 38 dolgozót alkalmazunk az ún. külső munkahelyeinken. A benti állandó létszámunk 507. A kampányra felvettekkel együtt tehát mintegy 670 embernek nyújt munkalehetőséget a gyár. Illetve ennél is többnek, mert szeptember elejétől egyszemélyes kft.-ként működik a gyáron belül a szállítási és a rakodási üzem. Ménesi György Hongkongi bemutató Megalakult a Gyermekvilág Alapítvány A gyermekek politikamentes, kulturális játék és szórakozási tevékenységének biztosítására hivatalosan is megalakult a Gyermekvilág Alapítvány. Az alapítvány olyan rendezvényeket kíván szervezni és támogatni, melyek a gyerekek világának feltárását, bemutatását, fejlesztését segítik elő. Mivel a gyerekek világának legfontosabb eleme a játék, ezért a programok is elsősorban ehhez kötődnek. Nemrégiben Budapesten, a Hotel Termál Aquincum előadótermében több mint egy tucat hongkongi gyártó és kereskedő mutatkozott be magyar üzletemberek előtt. A bemutató célja az volt, hogy a két állam megismerje egymás termékeit, gazdasági szokásait, s természetesen adásvételre is sor kerülhessen. A bemutató során termékkatalógusokon és konkrét árukon keresztül lehetett meggyőződni arról, mit kínál a hongkongi üzletember a hazai viszonteladóknak, esetleg gyártóknak. A skála igen széles volt, a mikroelektronika kis csipjeitől kezdve a bébiruhákon keresztül, a bőrdíszműig, gyermekjátékig sok mindent lehetett látni. Portékáikat a világpiaci ár alatt kínálják. Ezek nem utánzatok, mint ahogy hozzászoktunk egy-egy karórán vagy rádión látott japán felirat láttán, hanem valódi hazai termékek. Fontos tanulsága a háromnapos termékbemutatónak, hogy meg tudják jeleníteni azokat az árukat, amit eladásra kínálnak. Érdemes a mi exportőreinknek is a figyelmébe ajánlani, hogy két-három nyelvű felirattal ellátott színes katalógus nélkül szinte nem is érdemes elindulni, de az sem hátrány, ha az üzletember legalább az angol nyelvet beszéli. Aki többet akar tudni a külföldi gyártókról, az ugyanitt havonta, illetve negyedévenként megjelenő reklámújságot is megrendelhet, teljesen díjmentesen. P.J. Olvasóink írják Emlékezés az öregek világnapjára Október 1-je az öregek világnapja, ez alkalomból a szarvasi Nyugdíjas Klub vezetősége is csatlakozik a nyugdíjaskamara demonsti-ációs felhívásához, kiáll a nyugdíjasok érdekeinek védelmében. Mivel a nyugdíjasok létükben veszélyeztetettek, a nyugdíjak reálértéke a létminimum alatt áll. Családjainktól nem kaphatunk támogatást, mivel lassan ők is erre szorulnak. Sajnos a nép által választott országgyűlés nem teljesíti a vállalt kötelezettségét, a kampányban felvázolt ígéreteit. A parlament működése első percétől kezdve a saját képviselői díjuk megállapításával volt elfoglalva. A népjóléti miniszter, dr. Surján László személyesen is kötelezettséget vállalt az Európai Charta aláírásával a nyugdíjasok megfelelő létbiztonságáért. A különbözőjelzett, illetve bevezetett áremelések lehetetlenné teszik öreg napjainkat. Mivel közöttünk vannak háborút, hadifogságot megjárt emberek, a háború utáni nincstelenség, politikai üldöztetés, a tsz-szervezés, illetve bekényszerítés életünk megpróbáltatásos időszakai voltak. Idős korunkra több megbecsülést és tiszteletet szeretnénk kapni az illetékesektől, ez a mi jogos kérésünk. Szarvasi Nyugdíjas Klub Kétegyháza után A kétegyházi és túrái tragédiát követően egy füzesgyarmati cigány költőnő, Jónás Tamásné Eri Magdolna verset írt. Sorait itt olvashatjuk. Részvét Mikor a gyászolónak részvétet kívánsz, s azt mondod átérzed fájdalmát, Ez csak önámítás. Megérteni egy anya fájdalmát csak úgy lehet, ha a gyász fájdalma téged is megérintett. A minap midőn gyermekem életét veszélyben éreztem, a rettegés, a félelem a szívemig ért. S boldogan vontam karjaimba mikor azt tudhatom, nem veszítem el őt. Bombaként hatott a hír, megölték társaid. Bár a hír szerint tolvajt, s nem embert fogott a csősz. De mi tudjuk, meghalniuk nem azért kellett, mert gyümölcsre éheztek. A cigánysága az mit bélyegként viselt. S ez okozza vesztét mindannyiunknak míg a kart karba öltve egy egységes egészet nem alkotunk. S nem bélyegként de, mellvértként büszkén vállaljuk: Mi cigányok vagyunk! Utóirat A három árva ha tudná ugyan ezt mondaná: Ne hagyjátok, hogy több árva cigány gyermek apját s anyját hiába várja! James A. Michener: • ■ Híd Andauná I 7. Egy lány lefordított barna tányérokat rakott a földre—megtévesztésig hasonlítottak a tányéraknákra —, amelyek láttán az orosz tankok megtorpantak. Fiúk gránátokat fűztek madzagra, és addig bűvészkedtek velük, míg a lánctalpak alá nem kerültek. Lányok seprűnyeleket dugtak ki az ablakon, a tankok legénysége ezeket fegyvernek nézte, és így be lehetett csalogatni őket a zsákutcákba. A legbátrabb ifjú harcosok pedig kirohantak, és csodarabokat dugtak a lánctalpakba — így a tankok elakadtak. A tankok megállítása volt a könnyebb feladat; ám a megrekedt tank is képes tüzet okádni három nehéz gépfegyverből. No és a szovjetek készek voltak az ágyút akár egyetlen magyarra is rászegezni. A fiatalok azonban számos módját eszelték ki, hogyan semmisíthetik meg a sérült tankokat. Egyikük a kövezet gödrébe benzint töltött, megvárta, amíg a tank a benzinpocsolya közepébe nem ér, és odahajított egy gránátot Egy másik nagy- feszültségű vezetéket dobott egy tankra, így végzett a bent ülőkkel. Egy villamosvezető beindította járművét, és az utolsó pillanatban ugrott le, mielőtt a kocsi belerohant a tankba, amely azután lángra lobbant. A fiatalok Molotov-koktéljai okozták a legtöbb kárt a tankokban. Kapualjakban rejtőző lányok tartottak egy-egy benzines palackot. Amikor a tank megcsúszott vagy megállt, egy lány kirohant, és felrobbantotta. Sokan lelték így halálukat. A szabadságharcosok kifogytak a benzinből, de még így sem hagyták abba a bombagyártást. Néhány fiú vízzel töltötte meg a palackokat. Amikor egy tankra hajították, az oroszok megrémültek, megpróbáltak kiugrálni, és a nagyobb fiúk lelőtték őket. Végül a szovjetek bevették a Várhegyet Mire behatoltak a Várba, alig harmincán maradtak a magyar fiatalok közül, akik három napig állták az iszonyatos szovjet támadást. Azután büszkén léptek elő fehér zászló alatt A szovjet parancsnok megvárta, amíg a falakon kívülre értek, azután kivégezte valamennyiüket. A rombolás végeztével mindössze két helyen tartották magukat a szabadságharcosok. Az oroszok tankokkal, aknevetőkkel, rakétákkal vonultak a Kilián laktanyához, és alaposan megrongálták az épületet. Háromnapi ellenállás után a névtelen felkelők szétszóródtak. A negyedik napon a szovjetek elfoglalták a tátongó romot, ahol már teljesen elapadt a szabadságéltetővére. Az ellenállás utolsó nagy központja Csepel volt. Amikor elszállt a győzelem minden reménye, akkor jött el a csepeliek legdicsőségesebb órája. Ezeknek az egyszerű embereknek a hősies ellenállása elképesztette a világot. Csepel kedvenc célpontja volt a gellérthegyi ágyúknak. És ez ellen az ipari központ ellen irányozták legtöbb rakétájukat a lökhajtásos szovjet gépek is. Ám ezek sem igázhatták le a csepelieket, úgyhogy a kommunisták kénytelenek voltak bevetni a tankokat meg a gyalogságot. Nagyon heves volt a támadás, és mindennél állhatato- sabb a védelem. Az egyik munkás magasnyomású csövet fabrikált, amely benzint fröcskölt a tankokra, és azok lángra lobbantak. Egy másik munkás megjavított egy zsákmányolt légvédelmi ágyút, és lelőtt egy alacsonyabban szálló lökhajtásos gépet. A védők mindennel megpróbálkoztak. Amikor a szovjetek elözönlötték a szigetet, a csepeliek felgyújtották az olajfinomítót, hogy ezzel tartsák távol őket. Minden hiába. A csata nyolcadik napján, november 11-én már lehetetlen volt az ellenállás. Ám akárcsak a Kilián utóvédjei, a csepeliek sem voltak hajlandók megadni magukat. Elszöktek, és elrejtőztek, hogy életben maradjanak és később folytassák a harcot a megszállók ellen. Magyar rekviem A SZOVJETEK még a harcok kezdetén egyszerű szabályt állítottak fel: amelyik házból egyetlen lövés eldördül, azt földig kell rombolni. Ha egy utcán lövöldözés támad, szét kell lőni az utca valamennyi házát. És a szabályt könyörtelenül betartották. Ha a szovjetek olyan nép ellen harcolnak, amelyik sosem működött együtt velük, még valamiképpen érthető lett volna az efféle barbár eljárás. Budapesten azonban a szovjetek olyan emberek ellen éltek irtózatos eszközökkel, akik békés szövetségeseik voltak. A szovjet tankok legénysége vadul robogott végig az utcákon, és akit csak megláttak, arra lőttek. Három esetben sorban álló nőket lőttek agyon. Irgalmatlanul lekaszálták a mentősöket és a Vöröskereszt embereit. Sebesülteket ellátó ápolónőket közvetlen közelből lőttek agyon. A magyar véradó központ teljes vér- és vérplazmaállományát lefoglalták, így a magyar orvosoknak csak sóoldat-infú- zió állt a rendelkezésére, ami nemegyszer a sebesültek halálát okozta. Gyerekek estek áldozatul, kórházak váltak célponttá, puszta gyanú alapján végeztek ki fiatalokat. Leégett az Országos Levéltár, és amikor a tűzoltók menteni próbálták az épületet, lelőtték őket. Az áruházakat kifosztották. Még a budapesti csata végeztével is folytatódott a megtorlás. Az orosz tankok nagyszerűen beváltak — hát még, ha fegyvertelen lakosság volt az ellenfelük! A vitathatatlan diadal napjai után a gyalogság lépett színre. A közép-ázsiai köztársaságokból származó katonák állatok módjára viselkedtek; ijesztő volt áldozataik száma. Miután Budapestet leteperte a túlerő, körülbelül így állt a helyzet: az oroszok húszezer lakásban tettek kárt, 2200-at leromboltak. Mintegy háromezer volt a magyar halottak és országosan húszezer a sebesültek száma. Becslések szerint nyolcszáz orosz esett el, és ezerötszáz sebesült meg. (Folytatjuk)
