Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-03 / 208. szám
1992. szeptember 3., csütörtök GAZDASÁG BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Termőföld árverési hirdetmény A Békés Megyei Kárrendezési Hivatal BATTONYA városban, a Petőfi Mgtsz által kijelölt termőföldterületre az árverést kitűzi. 1. Az árverés helye: Baltonya, Polgármesteri Hivatal 2. .4z árverés ideje: 1992. szeptember 18., 9 óra. 3. Az árverésre kerülő nagyüzemi tábla: Táblásai Tulajdonos Helyrajzi szám Terület Művelési Aranykorona érték Kor Iái ózó intézkedések Petófi Mgtsz 0584/7 63 ha 7823 nő szántó 1745,32 _ 0619/19 56 ha 0456 m1 szántó 1986,79 — 0629Í» 37 ha 4699 nő szántó 1316,85 — 0664 90 ha 8469 nő szántó 3231,22 A Békés Megyei Kárrendezési Hivatal OKÁNY községben, a Haladás Mgtsz által kijelölt termőföldterületre az árverést kitűzi. L. Az árverés helye: Okány, Polgármesteri Hivatal 2. Az árverés ideje: 1992. szeptember 18., 9 óra. 3. Az árverésre kerülő nagyüzemi tábla: Táblaszám Tulajdonos lletyrajzi szám Terület Művelési H Aranykorona érlék Korlátozó intézkedések Haladás Mgtsz' 066/1 153 ha 6582 nő szántó 3214,51 077/1 a 56 ha 6805 m! szántó 1645,44 — 077/1 b 7760 nő erdó 6,98 — 072 a 41 ha 6057 nő szántó 1138,74 — 072 b 1 ha 7978 nő erdó 21,93 Egyéni tökeérdekeltséget A mezőgazdasági termelőszövetkezet ebben a községben is, mint máshol, az átalakulás előtt áll. Miként Papp János gádorosi téeszelnöktől megtudtuk, négy bizottságot hoztak létre külön-külön önálló feladattal, hogy a munkát előkészítse. Közülük kettő, a földkijelölő és a vagyon felosztását végző már befejezte munkáját, az átalakulást előkészítő és az új szövetkezeti alapszabályt kidolgozó munkabizottság még dolgozik. A törvény szerint 60 napon belül kell jelezni a termelőszövetkezeti tagnak, hogy ki kíván-e lépni a szövetkezet kötelékéből. A szövetkezet vezetése szerint a valós mozgás a nyár közepe felé fejeződik be. Ekkor már látni lehet, ki megy és ki marad. — Mi mindenképpen a mellett vagyunk — kezdi beszélgetésünket Papp János —, hogy aki megy, azt engedjük és aki maradni akar, annak megteremtsük a feltételeit a hosszú távú megélhetésnek. Számba kell venni, hogy a vagyonból mi az ami mobilizálható, mi az ami hozadékot termel és mi az ami érték, de forintálisan a termelési értékben nem jelenik meg. Tudomásul kell venni, hogy a termelőszövetkezet vagyona többségében forgóeszközhitellel terhelt és egy kiválás esetén ezt is figyelembe kell venni. Nagyobb értékű vagyon kivitele esetén csoportosítani kell, melyek jöhetnek számításba és melyek azok, amelyek nem. A felosztásnál feltétlenül figyelembe kell venni a különálló, de a termelési folyamatban együttműködő egységek egymás mellett élését. A termelőszövetkezet célja, hogy az új típusú szövetkezés elvei szerint lehetőséget biztosítson a különálló egységek önelszámoló egységgé, más esetben akár önálló jogi személlyé válásának is. Gyakorlat már Gádoroson, hogy kisebb részeket, mint például a terménydarálót vagy a szeszfőzdét egy-egy magánvállalkozónak adják bérbe és a szerződés fejében bérleti jogviszonyban egymásnak kölcsönös szolgáltatást nyújtsanak. — Legfontosabbnak tartom a vagyonműködtetés stratégiájának kidolgozását. Úgy érzem, a jövő mezőgazdaságának talpon maradása ettől függ, nem a szervezeti formától. Felhívom a figyelmet arra is,, hogy az üzletrésztulajdon nem igazi tulajdon. Ettől nem nő a dolgozók anyagi érdekeltsége. Határozottan külön válik egymástól az üzletrész-tulajdonlás és a vagyonműködtetés. Elképzelhető, hogy valakinek van vagyona a szövetkezetben, de nem végez munkát és ez fordítva is igaz lehet. Úgy gondolom, egyéni vagyonér- dekeltség nélkül a tulajdonosi szemlélet nem válik gyakorlattá. Mi arra törekszünk, hogy a különálló, egymásnak szolgáltatást nyújtó szervezetek olyan tagokat tömörítsenek, akik otthonról, a családi kasszából is hoznak némi pénzt és ezt is kockáztatják, befektetik. Tulajdonos másképp nem lesz — mondotta a téeszelnök. A gádorosiak a csoportos vállalkozások és az egyéni vállalkozások térnyerése mellett fontosnak ítélik egy központi szervezet, úgynevezett holding kialakítását. Ennek a koordináció, a vagyonkezelés lenne a feladata, ugyanakkor ők végeznék az önálló egységek közötti koordinációt is. Felügyelnék a velük szerződésben állók tevékenységét, a szerződésben foglaltak betartását. A föld a legfontosabb tényező, amely igényli a központi kezelést. — Szerintünk ez a holding venné bérbe a földet a tulajdonosoktól és adná bérleménybe tovább az önálló egységeknek. Szétaprózni nem lehet a területeket és nem is érdemes, hiszen például az ipari és gabonanövények mindenképpen központi kezelést igényelnek. Részben a terület miatt, részben a technológia pontos betartása végett. Ezt a holdingot a tulajdonosok választanák, elsődleges feladata a tulajdonosok érdekeinek képviselete. Másik fontos dolga a tulajdo-- nosok nevében eljárni, a termelést irányítani, szervezni és szakembergárdájával az egyes egységeket segíteni — fejezte be beszélgetésünket Papp János téeszelnök. Papp János Vállalkozni akar? Jegyezze meg! Az üzletek nem az égben köttetnek A már működő több százezer egyéni vagy kisvállalkozás első egy-két évének tapasztalatai jelezték, hogy a megfelelő piaci előkészítés és bevezetés után milyen mértékben függ a vállalkozás sikere — rosszabb esetben kudarca — az üzletkötés és szerződés módjától. Az üzleti tisztesség rendkívül fontos, de a „gentleman agreementben” soha nem szabad megbízni! A becsületszó, az ígéret, a megállapodást megpecsétlő kézfogás aligha pótolhatja az átgondolt, minden feltételt, következményt pontosan rögzítő írásos szerződést. Az üzleti kapcsolatoknak ugyanis mind az eladó, mind a vevő részéről ez az alapkérdése. De mit is kell tartalmaznia egy-egy ilyen kétoldalú megállapodásnak? Mindenekelőtt a szállítási feltételeket, a csomagolás módját, a határidőket, azok, be nem tartásának következményeit, a termék vagy szolgáltatás árát, sőt az sem árt, ha annak minőségi, garanciális leírását, az alkatrész-utánpótlás feltételeit is rögzítik. A gyakorlottabb, nagy vevőkörrel rendelkező cégek üzletkötői szeretik az előre elkészített formanyomtatványokat, amelyeket a szóbeli megállapodás után egyszerűen megpróbálnak aláíratni ügyfeleikkel. Ennek egyik legnagyobb veszélye, hogy az előre elkészített szövegben aligha lesznek benne a tárgyaláson szóban kikötött feltételek, esetleges engedmények, s ha ennek nem járunk a végére, bizony tengerikígyóvá nyúló pereskedésbe keveredhetünk. Később ugyanis nincs mód panaszt tenni, a szóbeli megállapodásra hivatkozni — a papíron rögzített feltételek számítanak csak. Ezért nem árt, ha a nagyobb értékű, hosszú távra szóló szerződések tervezetét jogásszal ellenőriztetik a felek nehogy jogszerűtlen, vagy vitára okot adó passzusok is belekerüljenek az okmányba. A magyar gazdasági életben manapság a menedzsereké a főszerep. Tőlük várnak sikert és boldogulást a vállalkozók, pedig mind a kereskedelemben, mind a szolgáltatások terén van egy szakma, ami nélkül nehezen boldogulnak a cégek. És ez a szakma az üzletkötőké. Iskolában töltött évek, szakmai gyakorlat teszi „mesterré” őket, professzionalitá- suk a sikeres vállalkozások kulcsa. Nélkülük ott leselkedik a csőd, a felszámolás veszélye. Ny.V.,FEB KSH-hírek Mint a gyertyaláng... Az év első felében a népesedési helyzetben a korábbiakhoz hasonló jelenségek voltak megfigyelhetők. Január—május hónapokban — előzetes adatok szerint — 49 205 élveszületés történt, ami 3 ezerrel, csaknem 6 százalékkal kevesebb a tavaly ilyenkorinál. Tovább esett az ezer lakosra jutó élveszületési arányszám is, amely öt hónap átlagában 11,5 volt, szemben az egy évvel ezelőtti 12,2-del. A halálozások száma ugyanebben az időszakban 62 056 volt, 1815-tel, nem egészen 3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az ezer lakosra jutó halálozási arányszám a tavaly január—májusi 14,9-ről idén 14,5-re változott. Ezen belül a csecsemőhalálozás 151 esettel, 18 százalékkal csökkent, az ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli meghaltak száma pedig 16-ról 14-re mérséklődött. Az említett változások eredményeként az év első öt hónapjában a népesség természetes fogyása 12 851 főt tett ki, 1220- szal többet a múlt év első öt havinál. A további népmozgalmi jelenségek közül a házasságkötések száma, amely hosszabb ideje meglehetősen alacsony szinten stabilizálódott, idén január— májusban 14,4 százalékkal visszaesett. A terhességmegszakítások és a magzati halálozások száma némileg — 1,3, illetve 2,7 százalékkal — csökkent, de 100 élveszülöttre jutó arányszámuk emelkedett (4,8, illetve 3,3 százalékkal). \ Kevesebben táppénzen Ez év elejétől a dolgozók betegségének első 10 napjára a munkaadó fizeti a táppénzt. Nagyrészt ezzel magyarázható, hogy az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság által nyilvántartott (és fizetett) táppénzes napok száma és arányszáma jóval kisebb a korábbiaknál. Az I. félév átlagában -— az OTF adatai szerint — a táppénzre jogosult alkalmazásban állóknak és ipari szövetkezeti tagoknak tavaly 7 százaléka, idén 5,2 százaléka volt táppénzes állományban. Csökkent a táppénzes napok száma a mezőgazdasági szövetkezeti tagok esetében is, amiben nagy szerepe volt (az említettek mellett) létszámuk nagyarányú mérséklődésének. A fentiektől eltérően az önállók (a gazdasági társaságok és a szakcsoportok tagjaival együtt) táppénzes napjainak száma — a jogosultak számának 26 százalékos növekedése mellett — január— májusban 2 százalékkal emelkedett. Több a baleset Az év első öt hónapjában 8604 személysérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt, 4,9 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. (Tavaly az év egészében 12 százalékkal csökkent a balesetek száma.) Az idei növekedés mögött a könnyű sérüléses balesetek számának 10 százalékos emelkedése áll, a halálos kimenetelű balesetek száma valamivel kisebb, a súlyos sérüléssel járóké lényegében annyi volt, mint egy évvel korábban. Közúti közlekedési baleset következtében január— május hónapokban 702 ember vesztetteéletét, hattal kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában. A súlyosan sérült személyek száma 4038, a könnyen megsérülteké 7287 volt, az előző 1,5 százalékkal kevesebb, utóbbi 8,3 százalékkal több volt, mint tavaly január—májusban. Plusz 20 ezer bűneset Az ismertté vált bűncselekmények száma az év eddig eltelt időszakában tovább emelkedett. Az I. félév folyamán 226 398 bűncselekmény jutott a hatóság tudomására, ami kereken 20 ezer esettel, 10 százalékkal több a tavaly I. félévinél. A növekedésben nagy szerepe van annak, hogy Budapesten és Pest megyében, ahol a lakosság számához viszonyított bűnözési arány korábban is jóval az országos átlag fölött volt, ez év első felében 21, illetve 34 százalékkal (13, illetve 6 ezerrel) több bűncselekmény vált ismertté, mint egy évvel korábban. Ezen kívül nagy mértékű, 20 százalék fölötti volt a növekedés a viszonylag alacsony arányszámot felmutató Békés, Csongrád és Nógrád megyékben, valamint Somogybán, ahol a bűncselekmények arányszáma megközelíti az országos átlagot. A többi megyében általában kisebb mértékű volt a változás, legfeljebb 10 százalékkal nőtt vagy csökkent a bűncselekmények száma. Fejér megyében, ettől eltérően, 22 százalékos visszaesést jeleznek az adatok, szemben a tavaly ilyenkor feljegyzett 2,4-szeres növekedéssel. Az ismertté vált bűncselekmények számának emelkedése idén kisebb volt, mint tavaly. Az ütem mérséklődése a múlt év második felében kezdődött. Tavaly az év első felében még az 1990. évit megközelítő, 49 százalékos emelkedés volt megfigyelhető, amit a II. félévben jóval kisebb, 16 százalékos növekedés követett. Az 1992.1. félévi 10 százalékos emelkedés ennél is kisebb. Az I. félév folyamán 67 614 bűnelkövető vált ismertté, 8629- cel, 14,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az ismertté vált bűnelkövetők száma Tolna megye kivételével valamennyi megyében emelkedett, tehát abban a további 9 megyében is, ahol a bűncselekmények száma — Tolnához hasonlóan — elmaradt a tavalyitól. Javult a bűncselekmények felderítése. Míg a múlt év első felében az ismertté vált bűncselekmények nem egészen 40 százalékát derítették fel, idén 50 százalékát.
