Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-22 / 224. szám

iRÉKÉSmegyei hírlap­KÖRKÉP 1992. szeptember 22., kedd o Kukabuli A hivatal hangja nem változik? 000109 = színes tv Aki korábbi vásárlása révén a fenti sorszámú ajándéksorsje­gyet kapta az Elektroházban, átveheti a pénteken kisorsolt színes televíziót az üzletben. Képzőművészek megyénkből is Szeptember 23-án, holnap nyílik a németországi Wiesba- denben az a képzőművészeti kiállítás, amely a kortárs euró­pai művészetek sorozatban ha­zánk festészetével, szobrásza­téval ismerteti meg a látogató­kat. A huszonöt magyar mű­vész között szerepel három Békés megyei is: Lóránt Já­nos, Széri Varga Géza és Tóth Ernő. Képviselői beszámoló Szeptember 25-én, pénteken 18 órakor Pusztaottlakán a művelődési házban képviselői beszámolót tart Remport Ka­talin országgyűlési képviselő. MSZP-Party A szocilista párt Békés megyei szervezete meghívására az el­ső Party-estén Katona Béla, az országgyűlés szocialista frak­ciójának titkára tart előadást a parlament kétéves munkájá­ról. A kötetlen beszélgetés a békéscsabai Party Kisvendég­lő nagytermében lesz szep­tember 24-én, este 6 órakor. (Folytatás az 1. oldalról) adatok léteznek, csak szét­szórtan, több helyen és nem teljes körűen.) Na és mi van akkor, ha valaki éppen utósze- zonozik a Balatonnál, s nem tartja be a három napot? Akkor durr bele az 1860 forintos ma­ximumba? És azt havonta, ne­gyedévente vagy évente gon­dolják? Szóval mi tagadás, megfog­ták a népet ezzel a levéllel, mert pánikszerűen csengtek a telefonok a feladónál is. Csak zárójelben jegyzem meg: ha ebbe a levélbe belefogalmaz­zák, hogy milyen adatokat kér­nek, s azokat levélben is elküldhetik a csabai polgárok, akkor a vállalat is rengeteg bosszúságtól menekül meg. Hogy nem piti ügyről van szó, jelzi: a hónap folyamán megközelítően 28 ezer lakás­ba vitték, viszik ki ezt a leve­let. Mire is volt kíváncsi a válla­lat? Arra, hogy hány szobás a lakás, milyen kukába hordják a szemetet a lakók, s akinek folyószámlája van, annak a számlaszámára is. Rögtön felmerült a polgá­rok ezreiben: mióta szemetel az ember helyett a szobája? A válasz: az egész országban így mérik ki a kukadíjat és passz. (Ez is van olyan szellemes, mint amikor a vízdíjat a lakás légköbmétere alapján állapí­tották meg.) A kiinduló pont tehát egy közgyűlési rendelet, aminek végrehajtásával az önkor­mányzat saját közüzemi válla­latát, a városgazdálkodásit bízta meg. A létszámcsökken­tett vállalat nem volt felajzva a rövid határidejű feladattól, amellyel a lakásnyilvántartás gépi adatfeldolgozásába is be­segített a személyszállítási díj kiszabása mellett. S hogy fino­man fogalmazzunk, saját munkáját nehezítette meg ez­zel a valóban félresikerült, bántó hangú levéllel. Egyébként a harmadik ne­gyedév szemétszállítási díját -— éppen a felmérés miatt — a városgazdálkodási vállalat előlegezi meg a polgároknak, akik a számlát csak október­ben kapják meg. Aki lakásszö­vetkezeti tag, az januártól ugyancsak a városgazdálko­dástól kapja a számlát, mert a szövetkezet januártól nem szedi a kukadíjat. Ennek okát nem részletezzük, lényege: nem sikerült a városgazdálko­dásnak és a szövetkezetnek megegyeznie ebben a kérdés­ben, amire később vissza­térünk, mivel több ezer lakás- tulajdonost érint. B.S.E. „Mióta szemetel az ember helyett a szobája?” FOTÓ: FAZEKAS FERENC Ma csakúgy, mint minden kedden, ébredjen a Kishegyeddel! mám Csipkés kombiné * * W» «* *** ST «3M3l A 25. SZÁM TARTALMÁBÓL: — Este nyolctól reggel hatig egyfolytában. — Vetkőzz! — mondta a késsel hadonászó férfi. — Rekviem a kombinéért. — Medveczky Ilona és az ő ruhái. — Népszerű sorozatokkal, szerelemmel, divattal, kozmetikával ismét negyven oldalon még mindig csak 29 forintért kedvenc lapja már az újságárusoknál! K ________________________________________ „IN DULAT ELLEN HARCOLNI NEHÉZ, MERT AMIT AKAR, A LÉLEK ÁRÁN VESZI MEG.” (Hérakleitosz) Négyen vettek hét hektárt Földárverés Battonyán Olvasóink lapunkból is ér­tesülhettek arról, hogy Békés megyében is megkezdődtek a földárverések. A megyei kár- rendezési hivatal árverezési osztálya három árverező cso­portot hozott létre. Ezeknek a csoportoknak az árverésveze­tőn kívül tagja egy jogász, egy számítógép-kezelő és egy gép­író. — Naponta két árverést bo­nyolítunk le egy-egy csoport­tal — mondja Jámbor István osztályvezető. — A harmadik csoport mindig a soron követ­kező árverések előkészítésén dolgozik. Munkánk gyorsasá­ga attól függ, hogy a földhiva­talok milyen ütemben bocsát­ják rendelkezésünkre a korri­gált ingatlan-nyilvántartási adatokat. Tehát az iramot ők diktálják. Mi napi három árve­rés megtartására is képesek lennénk, sőt igény esetén szó­ba jöhet újabb árverező cso­portok szervezése is. —Az ön irányításával a na­pokban lezajlott Battonyán az első földárverés. Milyen ta­pasztalatokat szerzett? — A battonyai volt a me­gyében a 13. árverés, melyet előírásszerűén, több helyen is meghirdettünk. A kitűzött időpontban, 9 órakor még nem voltak itt a kárpótlási jeggyel rendelkezők. A szép számú érdeklődőnek a vára­kozás idejére hasznos elfog­laltságot biztosítottunk: leve­títettünk nekik egy oktatófil­met. Közben megérkezett az a négy helyi lakos, aki a mai napon földet szándékozott vá­sárolni. Letétbe helyezték a kárpótlási jegyeiket, mi ellen­őriztük azok valódiságát, s ezután elkezdődhetett az ár­verés. A Petőfi Mgtsz négy táblája közül az érintettek csak egyre, az úgynevezett Zanyik-táblára jelentettek be vásárlási szándékot. A licitá­lás lefelé haladt, végül mind a négy vásárló aranykoronán­ként 500 forintos áron szerzett földtulajdont. —Összesen mennyit? — A négy személy 110 ezer forint értékű kárpótlási jegyet használt fel, ezért 220 arany­korona értékű termőföldet ad­tunk el, ami 7,4 hektárnak felel meg. — Mikor lesz legközelebb földárverés Battonyán? — Szeptember 23-án a Dó­zsa, október 13-án pedig a Má­jus 1. téeszben kijelölt táblák kerülnek kalapács alá. Mi pe­dig a békéscsabai Szabadság­ban folytatjuk hétfőn a mun­kát. Ménesi György „Ha felmegy a karóra, letörjük a derekát” (Folytatás az 1. oldalról) már több ízben is megfenye­gették a kikapcsolást végre­hajtani akaró kirendeltségi vil­lanyszerelőket. „Ha felmegy a karóra, letörjük a derekát!” — hangzik minden kísérletnél ezeken a helyeken a fenyegető mondat. — Testi sértésnek termé­szetesen nem akarom kitenni a kollegáimat — folytatta a ki­rendeltségvezető —, így a rendőrséghez fordultam segít­ségért. Ok azonban azt mond­ták, a szolgálati szabályzatuk értelmében csak akkor végez­hetnek ilyen tevékenységet, ha erre az önkormányzat felkéri őket. Az önkormányzat pedig csak akkor kérhetne karhatal­mi segítséget, ha mi fel tud­nánk mutatni ehhez egy bíró­sági végzést, ám a bíróság csak akkor foglalkozik velünk, ha már minden törvényes utat be­jártunk, vagyis kikapcsoltuk az áramot. Na és pont ezt nem tudjuk. Olyan ez, mint a láncmese, csak éppen egy ponton bezárul a kör, és a kirendeltsévezető tanácstalanná válik. Ráadásul ott a veszély, hogy az eddig rendszeresebben fizetők a pél­da nyomán egyszer csak azt mondják: ha nekik lehet, nekünk is! Végül is nem kell hozzá más, mint néhány go­romba mondat a karóra mászó szerelő felé. —RIA Pozsony a Parlamentben Az Országgyűlés hétfőn dél­után megkezdte őszi üléssza­kának 7. munkanapját. Napi­rend előtt Boross Péter belügy­miniszter a múlt heti pozsonyi Sióvan Bratislava—Ferenc­város labdarúgó-mérkőzés kapcsán — immár az UEFA- döntés ismeretében — azt hangsúlyozta: a rendbontók kiemelése természetesnek te­kinthető, de sehol a világon nem szokás különleges alaku­latot bevetni sporteseményen. A belügyminiszter a pozsonyi kommandós akciót indokolat­lan, barbár megtorló rendőri rohamnak minősítette. Magyarország elleni pél­dátlan pogromnak minősítette a Pozsonyban történteket na­pirend előtti felszólalásában Torgyán József. A független kisgazda országgyűlési képvi­selő többek között felszólítot­ta a belügyminisztert, mentse fel tisztségéből a IX. kerületi rendőrkapitányt—ő Pozsony­ban a magyar rendőrök vezető­je volt. líom Gyula MSZP-s képvi­selő, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad „indulatból” politizál­ni és kérte Torgyán Józsefet tartózkodjon a hisztériakeltés­től. Véleményéhez csatlako­zott Kelemen András külügyi államtitkár, aki felelős politi­kai magatartásra kérte a képvi­selőket. A napirend előtti felszóla­lások után a képviselők foly­tatták az 1993. évi költségve­tési irányelvek általános vitá­ját. A 37-ek és a függetlenek vezérszónokai után Rab Ká­roly (SZDSZ) és Schiffer Já­nos (MSZP) mondta el véle­ményét az irányelvek egyes kérdéseiről. Ezt követően az elnöklő Dörnbach Alajos to­vábbi felszólalások hiányá­ban az általános vitát lezárta. A részletes vitát előrelátható­lag a jövő héten kezdi meg a T. Ház. Válságköltségvetés Petrenkó János független képviselő véleményére azért érdemes odafigyelni, mert vállalkozó, az ózdi PEKO művek tulajdonosa, s mint ilyen, a saját bőrén tapasztalja a magyar gazdaság bajait. A jövő évi költségvetés irányelveiről szóló vitában szólalt fel tegnap. Nem érti — mondta a képviselő—, hogy honnan veszi a kormány azt az elképzelést, hogy 1993 a gazdasági fordulat, a fellendülés kezdetének éve lesz? A bankrendszer nem működik, a bankok csak a kormány házipénztáraként üzemelnek. A gazdaság mélyponton van és még mélyebbre fog süllyedni. A csődeljárásokat bonyolító cégek is csődbe fognak jutni, mert a húsos falatokat már kiárusították. Az Állami Vagyonügynökség árai irreálisan magasak, s erre alapozzák a költségvetést. A tőkebeáramlás 1993- ra csökkeni fog, mert a magyar vállalati szféra és politikai rendszer bizonytalansága nem segíti elő a befektetést. A kétkulcsos áfát nyugodtan vezessük be, ha azt akarjuk, hogy a szegény emberek tízszer szegényebbek legyenek. Petrenkó János szerint a kormánynak válságköltségvetést kell csinálnia 1993-ra és azt végrehajtania. Le kell szállni a magas lóról — fejezte be felszólalását. 5 f, Sarokba szorítva Szabó bácsi haragszik —Ej, ej—csóválta afejétaszülőfalumbéli Szabó bácsi.— Hát mi az Isten csudájára jó az, hogy nyakra-főre adják el Magyarországot! ? Kitörik az ember nyelve, amíg kimond­ja, mit is kér a boltban, mert bizony alig van ott már valaminek magyar neve. S miközben nemzetközivé válnak az áruk, szép csöndesen emelkedik az áruk. Ehhez mit szól, újságíró kisasszony? Tényleg. Mit is szólok? Egy újabb várható eladás jut eszembe. A szolnoki Tisza Menti Vegyiművek mosópor­gyára, amelyet a hírek szerint hamarosan a neves Henkel cég kíván megvásárolni. Jelenleg a mosóporgyár termelésének mintegy 30 szá­zalékát teszi ki a sokak által közkedvelt, olcsó Tomi mosóporcsalád. Hogy vajon Henkelék hosszabb távon megtartják-e a jól ismert magyar márkát vagy annak árát, ki tudja!? Mindenesetre tény, hogy Szabó bácsi haragszik rájuk, és az összes többi nyugati „tőkeinjekciósra” : — Nem azé gyiin ide egy se, hogy nekünk jobb legyen. Olcsó meg szorgos a magyar tenyér, oszt hasznuk van belőle. Csak azt nem értem, egy ilyen tenyér mért nem magyar szekeret tol! ? —RIA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents