Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-19-20 / 222. szám

1992. szeptember 19-20., szombat-vasárnap HAZAI TÜKÖR àRÉKËS MEGYEI HÍRLAP Tisztelt Ügyfelünk! ^ Szeged, Kecskemét és Békéscsaba, valamint körzeteinek hívószámai 1992. szeptember 25-én 24.00 órától 6 i3eyűre változnak. _ (j ö Kérjük, a 62-es, 76-os és 66-os körzetszám után első számjegyként a régi szám elé egy 3-ast tárcsázzon! További, bővebb felvilágosítást ügyfélszolgálati irodáink adnak. Szeged, Csongrádi sgt. 12. (62) 22-200 Szentes, Kossuth u. 3. (63) 11-994 Baja, Arany )ános u. 2. (79)23-234 Kecskemét, Szabadság tér 4. (76) 20-712 Békéscsaba, Szent István lér 1. (66) 28-788 r MAGYAR TÁVKÖZLÉSI RT. L SZEGEDI IGAZGATÓSÁGA Kereskedők, készítők, importőrök figyelem! ÄzS. O.S.BT. MEGNYITJA DIVATÁRU NAGYKERESKEDÉSÉT ismert budapesti készítők részvételével Békéscsabán, az Erkel u. 7.,sz. alatt. Nyitás: szeptember 21-én. Nyitva tartás: naponta 7—19 óráig. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. S. O. S. BT., Békéscsaba, Elkel u. 7. Telefon: (66) 21-991. FIGYELEM ÁRAMSZÜNET! Értesítjük kedves fogyasztóinkat, hogy hálózati karbantartási munkák miatt 1992. szeptember 21 -én reggel 7 órától 15 óráig Gyulán, a Felszabadítók úti lakótelep területén áramszünetet tartunk. Hálózataink és azok készülékei a fenti időpontban is feszültség alatt állónak tekintendők, azok megközelítése és érintése életveszélyes és tilos! MNémet színvonal. I év garancia i PfiR$ÁT' I arcon titan 128 ! profi műholdvevő készlet ■g mely 22 000 Ft I 8 I I ! I 128 programhely Wegener Panda Stereo kompatibilis On Screen 0.8 dB LNC 0.9-1.2 m 0 antennd Dekáder csatlakozási lehetőség Kiegészítőkkel több műhold vételére alkalmas T ! L PARSAT Elektronikai KFT. Szentendre 2001 Pf 176 Bodape&t I. Con4n tér 7. (Fő u) Budapest XIH. Szent LùszJô a 14. Vetzprtm, Tiszafa u 23 Ádárvd, Kossuth L u. 51. Kkkuniacháza, Dózsa Gy. út 117. Szeged, Gutlenbdrg út 32. Sátoraljaújhely, Kossuth L. a 13. Győr, Ürvüâg út 3. Vámospárcs, Pacsirta út 2. Dunakeszi. Húrsfa u. 3d. Balaton bog tár, AtWa út 3 I/o. befizetésével + havi részletekkel otthonába viszi a: RTL Screen Sport, SAT1, RTL4, SKY, MTV. 3SAT, ARD 1, SKY NEWS, TELE5. PR07. NR3. Eurosport stb. TV műsorokat, ♦ rádió­műsorokat CD hangm hőségben. Tel.; 26/10-775 Tel.: 201-9770 Tel.: 06/60 15-902 Tel : 80/28-604 Tel : 84/32-522 Tel.: 24/30-163 Tel.: 62/21-671 Tel.: 41/22-467 Tel.: 96/26-490 Tel 60/56-063 Tel.: 27/42-967 Tel 65/50-120 Ingyenes házhoz száfftás az egész ország területén i Az eleki Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezet értesíti Tisztelt Partnereit, hogy az 1992. szeptember 11-én elfogadott alapszabálya szerint a szövetkezet új neve: „Eleki Haladás" Mezőgazdasági Szövetkezet. A „Lenin Mgtsz" feliratú bélyegzők 1992. szeptember 28-ától érvénytelenek. IGAZGATÓSÁG W Parker Remek állás 16. Juliette figyelmesen ült és hallgatta Pierret. Közben ész­revette a fiatalember szája szélén húzódó két keserű vo­nást. De megfigyelte a szemét is. Ezt az élénk, okos, intelli­gens szempárt, amely élénken tükrözte minden érzését, in­dulatát. Pierre arca nem volt szép. Csak harmonikus. És ro­konszenves. Juliette arra gon­dolt, hogy hasonló arcú férfi egy sincs azok között, akik körülötte lebzselnek... — Menjünk — mondta hir­telen, minden átmenet nélkül. — Sétálni szeretnék, tartson velem... Pierre bólintott. A lányban volt annyi tapintat, hogy éppen Pierre szegénységére való te­kintettel, kísérletet sem tett ar­ra, hogy maga rendezze szám­láját. Pierre fizetett és elhagy­ták a kis cukrászdát. — Menjünk ki a Boisba... — indítványozta a lány és bár Pierre nem érzett túlzottan nagy kedvet ehhez a kirándu­láshoz, percek múlva már ro­bogott velük az autóbusz a Bo­is de Boulogne felé. Jókedvűen indultak a beha­vazott sétányon, leheletük messzire megelőzte őket. Az átlátszó, kristálytiszta levegő­ben, a hidegben kipirult az ar­cuk és mintha most minden társadalmi különbség, nevelé­si beidegzettség leomlott vol- na^ csak fiatalok voltak: fiú és lány. — Fogjon meg! — kiáltotta váratlanul Juliette és szaladni kezdett. Pierre meglepődött. Azután elmosolyodott és szaladni kez­dett a karcsú lány után. Sza­ladt, megcsúszott a havon, el­esett, feltápászkodott és sza­ladt tovább. Szaladt, amíg elérte Juliettet. És amikor elér­te, lihegve, kipirulva, boldo­gan kapta el a karját.-—Megvan! — Meg... — felelte a lány kipirult arccal. Ami azután történt, szinte valószínűtlen. Juliette mo­solygó szeme egyre közelebb jött Pierre arcához. Vérvörös kis szája szétnyílt és megre­megett az izgalomtól. Arasz­nyi távolságra sem volt az arca Pierreétől. Akkor suttogva, melegen, egy kis remegéssel kiszaladt a száján: — Csókoljon meg... Pierre ajka a szájára tapadt. Furcsa, esetlen csók volt. így csak az csókol — aki először csókol. Mérhetetlen izgalom, ijedtség, meglepetés, várako­zás, csodálkozás volt ebben a csókban és Pierre lesütött szemmel, zavartan állt, ami­kor Juliette kibontakozott öle­léséből. Pierre egy percig úgy érezte, most valami őrültséget követett el, valami megbo­csáthatatlan őrültséget... En­nek nem lett volna szabad megtörténnie... Töprengését Juliette nyu­godt, tárgyilagos hangja szakí­totta félbe: — Jöjjön, Pierre, haza­megyünk! Nem a csók-rutinié, ve­szélytelen kalandra kapható, modem kis bestia fölényes hangja volt. Juliette hangjából kiérzett valamilyen körülírha- tatlan, csendes boldogság, amit csak azok ismernek, akik keveset kapnak az élettől, de ezt a keveset megbecsülik. Mintha csak kimpndta volna: igen, ezt a tiszta, becsületes csókot akartam és most menjünk haza... * A gyűlölet egyre ott vibrált körülötte. Feléje kiáltott a sze­mekből, a tekintetekből és a vá­laszokból, amelyeket kapott. Lafortune egyetlen fölös­leges szót nem beszélt vele, Pierre hiába kínálta fel szolgá­latait, hogy akár apróságokban is segítségére lesz a képviselő­nek. Lafortune úgy viselke­dett, mint aki elhatározta, hogy kiutálja házából a fö­lösleges, kellemetlen fickót. A felesége csak nagy ritkán beszélt Pierre-el. Ilyenkor ud­varias, kimért, de rideg volt. És Pierre az ő szavaiból is ki- érezte, hogy legszívesebben azon a napon látná, amikor végérvényesen elhagyja a La­fortune villát. Gaston mit sem változott. Érezte, tudta, hogy Pierre sze­me rajta van és változatlanul gyűlölte a volt korrepetitort. Mindenki utálta Pierret. Csak Juliette érezte és tudta, hogy ennek a különös fiatal­embernek fontos, óriási szere­pe van a villában. Neki kö­szönhető, hogy az édesanyja mostanában többet foglalko­zik velük, Gastonnal néha ta­nul vagy elkíséri a sportmér­kőzésekre, színházba viszi őket. Ennek a furcsa fiatalem­bernek köszönhető, hogy Gas­ton nem oly mérhetetlenül ön­hitt és szemtelen, mint eddig. És neki köszönhető, hogy ő, Juliette ma már észrevesz dol­gokat, amelyek azelőtt nem ér­dekelték. Néha gyalog mász­kál a városban, érdekli, milyen sorsra jutottak volt osztály- társnői, kezd nyitott szemmel járni a világban. Juliette inkább csak sejtette, mint tudta, hogy a mestersége­sen rájuk kényszerített „ren­desség” mögött ott lappang a gyűlölet. Inkább csak sejtette, hogy minden, minden megfor­dulna azon a napon, amikor Pierre elhagyja a házat és ma­gával visz minden titkot, rej­tett megfigyelést. Sejtelme sem volt arról, mi­lyen közel van ez a perc. * Lafortune képviselő moso­lyogva jött haza. Jókedvűen, mint akivel valamilyen na­gyon kellemes dolog történt. Ebéd után — szokásával ellen­tétben — nem ment el hazul­ról, hanem lesietett a dolgozó- szobába. Az íróasztalnál ülve várta meg Pierret, aki három óra után néhány perccel érke­zett. Lafortune ismét a régi volt. Lendületes, vidám, gyors, el­határozott; olyan ember, akit nem feszélyez semmi. —Jónapot—köszönt előre. — Mi újság, barátom? Pierre felfigyelt a hangra. — Semmi, képviselő úr... — Egy kis meglepetésem van a maga számára—közölte Lafortune mosolyogva. — Bi­zonyára emlékszik még arra a beszélgetésre, amit itt, ebben a szobában, az ablakkárpit mögül ki lesett? Pierre elvörösödött. Bólin­tott. (Folytatjuk) Zárszó egy vitához Korábban „nyugodt erőként" nem válaszoltam a Békés Megyei Hírlapban megjelenő, az MDF-et vagy a kormányt bíráló kom­mentárokra és levelekre még akkor sem, ha azok alaptalan vádaskodásokat vagy tényekkel ellentétes gondolatokat közöl­tek. Úgy gondoltam, az olvasó el tudja dönteni az írás igazságtar­talmát. Ezt az álláspontomat felül kellett vizsgálnom, mivel az igazság egyik oldalának hangsúlyozása félrevezetheti a legjobb szándékú olvasót is. Mivel a válaszlevelem megjelenése után további vélemények is érkeztek — a teljesség igénye nélkül — a levelekről és a glosszáról szeretnék néhány gondolatot elmondani. Azt hiszem. Zalai úr félreértette válaszlevelem első felének kissé ironikus hangvételét, amelynek alapgondolatát egy bibliai idézettel summázhatnám: „az vesse rá az első követ, aki maga nem vétkezett”. Egy másik gondolat, amelyik felkeltette figyelmemet: „az a feltétlen bizalom és vakhitűség ad okot az aggodalomra, mely Kerekes úr nyilatkozatából árad..." Ennek veszélyét Zalai úr tudja a legjobban, hiszen megyei párttitkár korában cenzúrázta a Népújságot. Ön valószínű feltétlen bizalommal és vakhitűséggel volt pártja iránt, mivel újságíróktól tudom, kivetette azokat a cikkeket és mondatokat, amelyek kritizálták pártját és a fennálló rendet. Kifogásolja, hogy levelének egy részére nem adtam választ, de abban nem vagyok illetékes. Azt azonban biztosan tudom, hogy a „Visszhang” -jában közölt állítása—valamennyi MDF-képvise­lő az önkormányzati földek visszaadása ellen szavazott—fino­man fogalmazva is nem igaz. Ezek után Zalai úr emlékezőtehetsé­gében megrendült a bizalmam. Zalai urat megtámogatandó és személyemet sértegetőglossza jelent meg a Békés Megyei Hírlap egy újságírójának a tollából. Véleményem szerint ennek stílusa nem érte el azt a szintet, amire egy politizáló embernek válaszolni illik, ezért erre külön nem kívánok reagálni. Ismerem a főszerkesztő úr álláspontját, amely elítéli az ízléstelen, zavaros írásokat. Pintér Attila olvasó írásához, aki úgy írta alá levelét „egy, a kormány munkáját bíráló, leírni merő, hű hírlapolvasó”, csak annyi megjegyzésem lenne, hogy ön valóban egy nagyon bátor ember , mert ahogy a sajtót és a médiákat figyelem, bizony nagy bátorság kell a kormány bírálásához. Én a magam részéről nem kívánom folytatni a Csurka-interjú következményeként kialakult vitát, mert ez egyre jobban partta­lanná és személyeskedővé vált, s ezzel nem akarom tovább terhelni az újságolvasókat. Dr. Kerekes Attila *** A Zalai György és dr. Kerekes Attila közötti vita valamennyi érintettje lehetőséget kapott a lapunk hasábjain való véle­ménynyilvánításra, illetve viszontválaszra. A vitát lezárjuk, a témával kapcsolatos további leveleket közvetlenül a cím­zettnek továbbítjuk. A SZERKESZTŐSÉG

Next

/
Thumbnails
Contents