Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-19-20 / 222. szám

1992. szeptember 19-20., szombat-vasárnap o |D! UV KEP Mondták Rossz magyar, aki a magyart fajnak hirdeti, és ezzel a szláv Petőfit, a germán Semmelwe­ist vagy Herczeg Ferencet, a cigány Bihari Jánost (a Rákóc- zi-nóta szerzőjét) és Dankó Pistát, a zsidó Bródy Sándort, Radnóti Miklóst és költé­szetünk jelentős hányadát ki­zárja a magyar nemzetből. Az egész magyar kultúra kihulla­na európai magas színvonalá­ról, ha ezek nem magyarok. (Hegedűs Géza író) Ama marosvásárhelyi feke­te vasárnap ezt kiáltották-ordí- tották-süvöltötték testvéreink: „Ne féljetek, magyarok! Itt vannak a cigányok!” Isten őrizzen és magunk is őriz­kedjünk az ilyen próbatételek­től, de úgy érzem, hogy nyíl- tan-határozottan nekünk, az ő testvéreiknek ezt kell monda­nunk: „Ne féljetek, cigányok! Itt vannak a magyarok!” S hogy szavunknak hitelt sze­rezhessünk, tennünk is kell azért. (Bartis Ferenc író) Az FKGP bármelyik szár­nya, tagozata, platformja, frakciója, egész politikája sok­kal kevésbé lehetne a közélet­ben lebecsülhető, ha vezér­alakjai képesek lettek volna mindenkor félretenni szemé­lyes ambícióikat, nem lettek volna egymás ellen is kijátsz­hatók, ha nem lettek volna töb­ben is kaphatók demokratikus testületek döntéseit megkerül­ve vagy szemérmetlenül ki­játszva egyezkedésekre, ka- marillasutyorgásra. (Omol- nár Miklós országgyűlési képviselő [FKGP]) Jelenleg egy ideologikus kormány van hatalmon, ami átpolitizálja az egész gazdasá­got. Ennek a szolgálatába állí­tották a privatizációt, a kárpót­lást, a külgazdasági stratégiát. Látható, hogy mit művelnek a bankokban, amelyek mind új fellegvárak, a gazdaság hatal­mi tényezői. S látszik az állami vállalatoknál is, hogy a klien­túrát próbálják tulajdonhoz juttatni, vagy pozícióba he­lyezni. Pillanatnyilag a csök­kenő koncon való osztozkodás folyik gazdasági rendszervál­tás címén... (Békési László, volt pénzügyminiszter) Fürkésző Petőfit okkal nevezhetjük a csárdák költőjének, hiszen gyakran megpihent bennük, s több verse idézi a csapszékek és a kocsmák hangulatát. Ba­rangolásai közben e vidéki ta­pasztalatokat is szerzett. Keré- nyi Frigyeshez címzett úti le­velei egyikében így ír erről: „...jártam Bihar megye két helységében, Okányban és Körös-Ladányon. Ettem is, nem is; azt adtak, ami nekik tetszett, nem amit kértem, s ezt is úgy tették elém, mintha isten irgalmából adnák. De nem bosszankodtam, sőt jól esett, igen, jól esett, mert ebből is láttam, hogy a magyar restell szolgálni, hogy nem termett szolgaságra, az angyalát is.” FAZEKAS FERENC FELVETELE Halló! Beszélgessünk! — Halló, jó estét kívánok. Elek, Nádor József né? A Békés Megyei Hírlaptól Tóth Ibolya vagyok. Egy kis beszélgetésre szeretném kérni, mégpedig a vasárnapról. — Nádor Józsefné vagyok. Most rögtön beszélgessünk? —Ha nem tartom fel. — Ó, nem,, a tévét néztük, de éppen vége a folytatásos filmnek. Közben pedig horgo­lok, tudja, nem lehet tétlenül ülni a képernyő előtt, úgyhogy állandóan kézimunkázni szok­tam. Ez pihentet, és hasznos is, nagy a család, hét gyermek, tizenhárom unoka. Ha jön a névnap, születésnap, ajándék­ba mindig szoktak ilyesmit kapni tőlem. — Ha nagy a család, akkor biztosan nem kell a vasárnapi programokon gondolkodni?! Mivel telt például a legutóbbi vasárnap? — Hála istennek, mindig megvan a vasárnapi program. Én Mária vagyok, úgyhogy az elmúlt hét végén névnapot ün­nepeltünk, előtte egy héttel pe­dig Csabán, a tanítóképző főis­kolán az aranydiplomámat ve­hettem át, miután ötven éve szereztem a pedagógus-diplo­mát. Csak az a keserűség, hogy a férjem ezt nem érhette meg. Nagyszerű társam volt, hirte­len halt meg. Ilyen az élet, mit tehetünk? —Ezen talán egyedül az idő és a család könnyít. Az arany­diplomához gratulálok. Visszatérve a beszélgetés té­májához: hogyan telik egy át­lagos vasárnapja? « —Úgy kezdődik, ahogyan a hétköznapok is: fél hét, hét órakor auf, aztán megetetem a kutyát-macskát. Kilenckor kezdődik a mise, ott találko­zom mindig a gyerekekkel. Emlékezetes vasárnapom az augusztus 9-i, amikor a hetve­nedik születésnapomat együtt ünnepelte a család a tizenhar­madik unokám keresztelőjé­vel. Szűk családi körben vol­tunk negyvenhatan! — Van ennyi tányér a vilá­gon egy háztartásban ? — Hát, gondot okozott, de úgy oldottuk meg, hogy étte­remben ebédeltünk, a többit, süteményt, kávét pedig itthon rendeztük el. — Mivel telik a most követ­kező vasárnapja ? — Délelőtt misére me­gyünk, utána ebéd a fogorvos lányoméknál, délután három­tól hétig pedig az elmaradha­tatlan kártyaparti a baráti kör­rel. Velük sok évtizedes barát­ság fűz össze, én a férjem ré­vén kerültem közéjük. Megbe­széljük a világ folyását, örülünk a másik örömének. í i J Ó0CÍS ■ }ßä«t a«* <**■ N fr** . * ' „Több mint húsz éves pályafutásom alatt megtanultam, hogy csak becsületesen küzdve, felkészülten lehet eredményt elérni, a pályán csakúgy, mint az élet többi területén. A kitartás, a szorgalom mindig meghozza az eredményt.” E sorok írója; Pásztor József, a Békéscsabai Előre NB I-es labdarúgó-csapatának vezető edzője KÍNáLÓ „Úgy tudom, hogy a a világ minden kormánya mellett, ha másként nem is, tanácsadóként, néhápy személy dolgozik, hogy az állam és az egyház közötti kapcsola­tokat ápolja, elősegítse. A mi feladataink bővebbek ennél. Az okokat az elmúlt negyven évben kereshetjük: amíg az egyházak teljes erejüket vissza nem nyerik, szükségük van a segítségre; kell egy, a kormány és az egyházak közötti koordináló, egyeztető, képviselő szer­vezet.” — mondja Pálos Miklós államtitkár a 6. oldalon közreadott beszélgetésben. „így üzen a Körözs-tájról nékem ma is az én hazám: lepkék szállnak fel a sárból, s Varjasnak ősi hajlatán fű a szél és benne a hír egészen a Dunáig sír... ” A vers címe: Égi tájék. Ha kíváncsi a Kedves Olvasó a teljes versre, és természetesen arra, hogy ki a költő, akkor lapozzon egyet: a 7. oldalon megismerheti. „A Halak igen vonzóan tud fellépni, és általában könnyen az ujjai közé tekeri azt, akit kiszemelt magá­nak. Igen érzéki, mivel a képzelete különösen fejlett és az egyesülésre való tehetsége olyan mértékű...” megtudhatja, milyen mértékű, sőt azt is, hogy a Rák gyengéd, a Mérleg előzékeny, a Bika ínyenc, és még sok pikáns dolgot is megtudhat, ha fellapozza a 8. oldalon az asztrológiai előrejelzést. „A magyar ember étkezési szokásain igen nehéz változtatni, hacsak nem élt már túl komolyabb szívbe­tegséget. Az viszont kevéssé köztudott, hogy viszonylag magas zsírfogyasztás mellett is lehet olyan adaléktáp­anyagokat fogyasztani, melyek a veszélyes vérzsírszin­tet (koleszterin) csökkenteni képesek.” Érdeklik a szívügyei, mégpedig a szó szoros értelmé­ben? Tudja, mit ajánlatos fogyasztani érelmeszesedés ellen? Jó szívvel ajánljuk figyelmébe a 10. oldalon az egészségvédelmi szakemberek írását, miszerint „A szív­dobogás egészségünk ritmusa” (Dv\ vállalkozó? í^ondjai vannak? ÿAtsegitjük a nekázságeken! Kínálunk: — belvárosi irodabérletet belefernnal, tel efax használattal — ügyviteli tevékenységeket and italt mérlegig, TMincs szüksége beruházásra! C-sak a tényleges költséget viseli! Tékó Kft. Békéscsaba, Szigligeti u. 6. "Telefon: (óó) 21-4-55. Fekete fehéren Kétegyháza, TUra Két héttel ezelőtt maroknyi kétegyházi polgár teherautóra ült és nekihajtott egy ott élő család házának. Akik a viskóban laktak, azokkal már hosszú ideje bajuk volt a községben élőknek. A hírek szerint valósággal rettegésben tartották a lakosságot. A teherautósok úgy gondolták, nem mehet így tovább, ők majd rendet raknak. Az „eredmény” ismert: romba dőlt, illetve lángra lobbant házak, egymásnak feszülő, harcias táborok, bosszúért lihegő sértettek és megerősített rendőri erők vezénylése a helyszínre. Égy héttel ezelőtt egy túrái mezőőr megelégelte, hogy egye­sek évek óta büntetlenül lopják a gyümölcsöskertből az almát és a körtét. Úgy gondolta, nem mehet így tovább, ő majd rendet rak. Az „eredmény” ismert: két halott, egymásnak feszülő, harcias táborok, bosszúért lihegő sértettek és megerősített rendőri erők vezénylése a helyszínre. A két történet legfőbb közös vonása az önbíráskodás. Azok fellépése és vélt igazuk érvényesítése, akiket fenyegetettségük­kel, egyre őrlődő idegeikkel magukra hagytak. Akik hiába mondták el talán többször is: nem lehet állandó rettegésben élni, illetve, nem silányodhat átjáróházzá eg>fgyümölcsöskert. Akik hiába sürgettek erélyes fellépést a rendbontókkal szemben. Jajszavukat, figyelmeztető kiáltásukat senki nem volt hajlan­dó meghallani. Talán azért, mert olyan országban, ahol nyíltan lehet fasisztázni, zsidózni, bárki becsületébe büntetlenül bele­gázolni, ott előbb-utóbb elapad a hatóság, a hivatal bátorsága az erélyes fellépéshez. Ott már csak az marad, hogy az idegileg kikészültek teherautóra ülnek, a rettegésbe hajszoltak pedig elhúzzák a vadászpuska ravaszát. Vagyis maguk próbálnak rendet teremteni. De az Isten óvja meg ezt az országot attól, hogy a teherautósok és a mezőőrök vegyék kezükbe a rend fenntartá­sát. Mert útjukat romba dőlt házak és halottak spkasága fogja jelezni. Árpási Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents