Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-15 / 218. szám

ffiKÉS MEGYEI HÍRLAP KÖRKÉP f 1992. szeptember 15., kedd Ruszt rendez Békéscsabán Vita az indulatokról Sütő András darabjával kezdődik az évad Tanévnyitó az Egri Hittudományi Főiskolán Az Egri Hittudományi Főisko­lán tegnap rendezték meg a tanévnyitó ünnepséget. Sere­gély István egri érsek, a Ma­gyar Katolikus Püspöki Kar el­nöke köszöntötte a papnöven­dékeket. Ebben az évben 19 első éves kezdi meg tanulmá­nyait az 1709-ben alapított, nagy múltú egri főiskolán. Ugyancsak hétfőn tartotta tanévnyitó szenátusi ülését Egerben az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola. A két egri főiskola között kialakult együttműködés nyomán meg­kezdődött a hittanszakos taná­rok képzése is. Tanévkezdő támogatások Mezőgyánban valamennyi ál­talános iskolai tanuló ingyenes tankönyv és füzetcsomag ellá­tásban részesült, melyet az ön- kormányzat fizetett. Ehhez hasonló gesztussal nyújtott át 20 ezer forintot az újszalontai képviselő-testület a kötegyáni óvodának, ahová hat kisgyer­mekük jár. A nyertes szám: 005146 A békéscsabai Elektroház múlt heti sorsolásán a 005146- os számú sorsjegy tulajdonosa nyert egy színes tévét. Az új nyertes a héten pénteken, a kö­vetkező sorsoláson veheti át a készüléket az üzletben, ahol egyben felkérik az újabb sors­jegy kihúzására. „A MÉRTÉKTARTÓ TRÉFÁK SZÓRAKOZ­TATNAK, A SZERTE­LENEKTŐL HARAG­RA GERJEDÜNK.” (Seneca) (Folytatás az 1. oldalról) szélgetni, meghívott. Abban az időben sok csabai előadást láttam, szakmai ankétok vol­tak, érdekes viták. — S elég jó híre volt Békés­csabának. — Igen, az lényeges, hogy akkoriban több szép, nagy sikerű prózai előadás született. Hallom, mostanában megint akadnak biztató jelek... Szóra­koztatni is kell, ez természe­tes, de a drámai értékek ápolá­sa a színházak feladatához tar­tozik. Nem nőhet fel generáció a klasszikus drámai értékek nélkül. — A szuzai menyegző min­denképp a fajsúlyos drámát, az értéket képviseli. Magyaror­szági ősbemutatóját On ren­dezte 1981-ben a Nemzeti Színházban. Azóta volt a kará­csonyi forradalom(?), Maros- vásárhely és legutóbb Tőkés László éhségsztrájkja. Ha érteném az olaszt, sem ér­teném olyan gyorsan hadar­nak. Fura beszédjükre figyel­tem fel az újkígyósi búcsúban. Hogy kik ők és honnan jöttek? Sikerült ezt megtudnom Mli- nár Páltól, a Balassi Tánc- együttes vezetőjétől: — A Le „Ciocie” tánc-, ének- és zeneegyüttessel cse­rekapcsolatban állunk. 1991- ben a Balassi volt kint Rocca­— Az egyik legizgalma­sabb, legérdekesebb magyar drámának tartom, ezért aján­lottam az új direktornak. Min­denképp társulatnevelő és re­mélhetőleg sikeres, szép elő­adás lesz. Amikor a meghívást kaptam, akkor persze még nem gondoltuk, hogy Tőkés éhségsztrájkja ad majd aktua­litást az előadásnak. Két évvel ezelőtt játszottuk négyszer Szegeden, a Dóm téren. Akkor az volt az előadás szépsége, hogy Marosvásárhely után, fé- lig-meddig gyógyultan Sütő András is eljött, és nagy ün­neplésben részesítette őt a kö­zönség és a város is. Anélkül, hogy itt politizálni kezdenék, de ahogyan Tőkés is mondja: nem egyszerűen az erdélyi magyarság kérdéséről van szó, hanem egy több nem­zetiségű ország demokratikus alapállásáról. Ez a darab azt a gondolatot érinti, hogy jel­gorgában, ebben a négyezer lakosú kis faluban, ami Rómá­tól délre, 80 kilométerre talál­ható. — Direkt az újkígyósi bú­csúba érkeztek? — Nem, dehogy. Fellépnek Gyomán, Endrődön, Mezőbe- rényben és Gyulán is. —Hány tagú az együttes? — Huszonhatan érkeztek a vendégszereplésre. B. V. lemtelenség egy fokon túl az asszimiláció; tehát minden népnek meg kellene tartani — ahogyan Sütő írja — a maga kultúráját, a nyelvét, az arcát, nem lehet beolvadni semmi­lyen kicsi vagy nagy biroda­lomba. — A szereposztásban feltű­nően sok az új név. — Sok a vendég. Más ma a színházi világ szerkezete, mint tíz évvel ezelőtt volt, no­ha én fontosnak tartom a foko­zatos, folyamatos társulatépí­tést, mert alapvetően mégis­csak egy állandó társulat az, amelyik egy színháznak a fo­lyamatos munkáját biztosít­hatja és arculatot teremthet. Fontos a városnak is, hogy sze­ressék, tiszteljék azokat a szí­nészeket, akik itt dolgoznak, akiknek társadalmi feladatuk van — hangsúlyozta Ruszt Jó­zsef. Niedzielsky Katalin Kamatcsökkentések október 1-jétől Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. október 1-jétől újabb kamatcsökkentést hajt végre. A jövő hónap elsejé­től a könyves betétek kamatai 2- 5 százalékkal, alakossági folyó­számla-betéteké 4-5 százalék­kal, míg a letéti jegy után járó kamat 5 százalékkal csökken. A folyószámla-hitelek, a szemé­lyi és áruvásárlási hitelek kama­tai is csökkennek ezzel egy idő­ben 3, illetve 2 százalékkal. A látraszóló takarékbetét kamata 12-ről 10 százalékra, a lekötés nélküli lakossági folyószámla­betét 15-ről 10 százalékra mér­séklődik. A folyószámla-hitel kamata 31 százalékról 28 száza­lékra csökken. A támogatott la­kossági hitelek kamatai pedig 32-ről 28 százalékra mérsék­lődnek. Az egy éven túli taka­réklevél bruttó kamata 26,25- ról 21,25-re mérséklődik, ami 21 százalékról 17 százalékra történcyiettó kamatváltozást je­lent. A letéti jegy bruttó kamata 25 százalékról 20 százalékra esik vissza. (Folytatás az 1, oldalról) kost, őrizetbe vették. Bírálta a sajtót, amiért időnként nem tényszerűen tájékoztatott, s ezzel szította a feszültséget. A politikusok figyelmét arra hív­ta fel, hogy hasonló konfliktu­sok esetén ne siessenek azon­nal a helyszínre, óvakodjanak a helyzet idő előtti értékelésé­Fél éve tragikus közlekedési baleset következtében vesztette életét dr. Szentkereszty András, a békéscsabai Réthy Pál Kór­ház-Rendelőintézet 45 éves or­vos-igazgatója. Emlékének ápolása és megőrzése mellett a közlekedési balesetek megelő­zéséért, a közlekedés biztonsá­gáért, valamint a balesetet szen­vedett egészségügyi dolgozók megsegítésére, az elhunyt egészségügyi dolgozók hozzá­tok a rendőrök utasításától. A belügyminiszter felszólalásá­ra több képviselő is reagált. Egyaránt hangsúlyozták a közélet különböző szereplői­nek, a politikusoknak, a parla­mentnek és a kormánynak a szerepét és a felelősségét a fel­merült konfliktusok kapcsán. Este nyolc órakor a költség- vetés végrehajtásáról szóló vi­tában a pártok vezérszónokai­nak felszólalásával fejezte be tegnapi munkáját a T. Ház. (MTI) tartozóinak támogatására ala­pítványt hoztak létre, melyet az alapítók tegnap a megyeházán szentesítettek aláírásukkal. Ed­dig 223 ezer forint folyt be az alapítvány tagjaitól, amelyet bankszámlán helyeznek el. Az alapítvány azonban nyílt, ahhoz bárki csatlakozhat. Dr. Vitaszek László rendőrorvos, a kuratóri­um tagja elmondta, hogy a számlaszámot a közeljövőben hozzák nyilvánosságra. Táncosok Roccagorgából Szépek, jókedvűek, hiszen fiatalok. Olasz táncosok fellépés előtt Önvédelem, nem pogrom A kétegyházi és túrái eseményeket boncolgató, napirend eló'tti felszó­lalásokra reagálva szót kért Varga Zoltán (MDF) orosházi képviselő. — Senki nem mehet el szótlanul, különösen ebben a Házban, olyan jelenségek mellett, amikről szó van. Úgy gondolom azonban, hogy nem szabad azt a hibát elkövetnünk, amit jó néhányan elkövetnek, nevezetesen, hogy bizonyos eseményeket nagyvonalúan kezelve, egyetlen kalap alá vonják az országot, egyetlen rasszista, kirekesztő politikaként próbálják meg megjelölni és jellemezni mindazt, ami ma Magyarországon történik. Á kétegyházi eset kapcsán mindenképpen tiltakoznom kell. Tilta­koznom kell, mert a belügyminiszter úr szó szerint idézte azt, ami történt. Valóban, ha pogromról beszélünk, egyetlen család pogromkí­sérletéről van szó, akik megpróbáltak egy egész közösséget, románo­kat, magyarokat, cigányokat rettegésben tartva kisajátítani egy te­lepülést, amelyiknek lakossága végső és kétségbeesett fegyverként, ha úgy tetszik, önbíráskodásként, ha úgy tetszik, önvédelemből élt ezzel a nagyon súlyos fegyverrel. Helytelen és elítélhető. De még helytelenebb és elítélhetőbb az, ha úgy gondoljuk, hogy ez a kísérlet bármelyik faji kisebbség ellen irányult volna. Önvédelem volt, Tisztelt Ház! Szeret­ném elmondani (akit érdekel, utánajárhat), hogy korábban ez a család Almáskamarás községből hasonló körülmények között kényszerült távozni, éppen azért, mert nem volt képes tiszteletben tartani a legelemibb emberi normákat sem, amit minden közösség törvénye egyformán ír elő minden magyar állampolgár számára. Tisztelettel kérem tehát képviselőtársaimat, hogy mindenképpen várjuk meg a hivatalos vizsgálat eredményét, és semmiképpen ne kezdjünk politi­kai csatározást olyan témakörben, amely mindannyiunk és a jövőnk ügye is egyaránt. g ^ Dr. Szentkereszty András Alapítvány Rendkívüli szoftvervásár Gyulán! A Számítástechnikai és Szervezési Akadémia kiállításán, a VÉNUSZ Szoftver Kft. standján. Helyszín: művelődési ház (Béke sugárút 15.) Ideje: 1992. szeptember 16—lSáig 9—17 áráig. Az árusításra kerülő szoftverek ismertetése a Békés Megyei Hírlap szeptember 14-én megjelent számában a 8. oldalon található meg. Budapest XIV., Amerikai út 39. 1/1., 8—16 óráig. Felvilágosítás: 183-0720, Angyal József. Telefon/telefax: . 183-0722. VÉNUSZ-] J Szoftver kft. J c 1 )■ Szociális információs iroda Nyugdíjasok világnapja A nyugdíjasok világnapja alkal­mából a sarkadi nyugdíjas egyesület színvonalas műsorral várja tagjait október 1 -jén a Bar­tók Béla Művelődési Központ­ba. Ugyanezen a napon ugyanitt találkoznak egymással a Békés megyei nyugdíjasszervezet tag­jai is. A nagycsaládosok békéscsa­bai országos találkozójának anyagi támogatásáról; egy szo­ciális információs iroda létreho­zásáról, valamint saját működé­si szabályzatáról döntött tegna­pi ülésén, a megyeházán dr. Si­mon Imre alapítványi elnök ve­zetésével Békés Megye Szociá­lis Alapítványának Kuratóriu­ma. A nagycsaládosok egyesülete az idén, szeptember 26-án Bé­késcsabán tartja országos talál­kozóját, melynek megrendezé­séhez a házigazda békéscsabai szervezet kérte az alapítvány tá­mogatását. A kuratórium tagjai 40 ezer forintot szavaztak meg erre a célra. A Munkaügyi Mi­nisztérium által kiírt pályázatot elnyerve a kuratórium egy szo­ciális információs iroda kialakí­tásáról is döntött. Az iroda — amelynek irányítását minden fizetség nélkül vállalta Schei- rich Gyula, a megyei önkor­mányzat szociálpolitikusa — tervezi munkanélküliek mun­kaerőpiaci tréningjét, szociális vállalkozásra felkészítő tanfo­lyamok szervezését, az önkor­mányzatok segítését pályáza­tok kiválasztásában és elkészí­tésében, valamint adományok gyűjtését az alapítvány céljára. Expó - nekünk is A honfoglalás 1100. évfordu­lójához és az 1996-os világki­állításhoz kapcsolódóan a Bé­kés Megyei Sportigazgatóság és a Mezőhegyesi Mezőgazda- sági Kombinát nagyszabású lovasprodukciók szervezését és lebonyolítását tervezi. A cél kettős: a szervezők szeretnék megismertetni Délkelet-Ma- gyarországot a bel- és külföldi vendégekkel, illetve szeretnék fellendíteni a térség idegen- forgalmát. Az eddigi elképzelések megvitatására a napokban Me­zőhegyesen, a Nonius Hotel­ben került sor. A tanácskozás­ra meghívták Békés és Csong- rád megye országgyűlési kép­viselőit, dr. Horváth Balázs sportminisztert, Barsiné Pata­ki Etelka államtitkárt, a világ- kiállítás kormánybiztosát. Bár a neves meghívottak más irá­nyú elfoglaltságaik miatt távol maradtak a tanácskozástól, előzőleg támogatásukról biz­tosították a kezdeményezést. A megbeszélésen a résztve­vők megállapodtak a „Lovas­sporttal, népi lovasjátékokkal az 1996-os világkiállítás segí­tésére” elnevezésű alapítvány létrehozásában. A tervek sze­rint ez az alapítvány — a Bé­kés és Csongrád megyei ön- kormányzatok támogatásával — pályázatot nyújt be a világ- kiállításhoz kapcsolódó regio­nális programok megszerve­zésére. M. Gy. Sarakba szorítva Fontossági sorrend A napokban gépkocsimmal elsuhanva a pusztaottlakai ke­reszteződésnél, örömmel nyugtázhattam, hogy megkezdték a bekötőút felújítását. Maga a tény talán máshol nem számít nagy ügynek, de biztos forrásból tudom, e kistelepülés lakosa­inak létfontosságú ez az út. Ezen meditálva eszembe jutott egyik reggeli rádióriport. Ebben pedig fővárosunkról, Buda­pestről esett szó, ahol éppen azt fejtegették, hogy mit is tegyenek az elmúlt negyven év volt művészi alkotásaival, történetesen a munkásmozgalmi szobrokkal, emlékművekkel. Almélkodva hallgattam, amint a terv szerint ezeket lebont­ják, és majd egy közös szoborparkba helyezik el. És mennyibe kerül mindez?—tettefel a riportéra kérdést. Bevallom, az 50 millió forintos válaszra még a szám is tátva maradt. Mi mindent tudna ennyi pénzzel kezdeni egy ilyen Pusztaottlaka- féle kistelepülés — villant agyamba a feltételezés. Hány iskolát, óvodát, utat, közművet, munkalehetőséget lehetne teremteni sok száz embernek ezekből a „mellékes” pénzekből. Tudom, a felvetett cél is lényeges, de talán el lehetne gondol­kodni a sorrenden. Mi afontosabb? Halasi Mária

Next

/
Thumbnails
Contents