Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-09 / 213. szám

tßEKES MEGYEI HIRLAPBŰNBE(L)ESÉS

1992. szeptember 9., szerda

Az akció fedőneve: lakodalom

Az élet mindig tartogat meglepetéseket — mondhatnák a Mezökovácsházi Rendőrkapitányság munkatársai, mivel újabb fordulat következett be a betöréses lopások terén. Az akció fedőneve lehetne akár — mármint a betörők szemszögéből — a lakodalom szó is. Ugyanis az utóbbi időben több településen felerősödött az a tendencia, mely szerint amíg a falu apraja-nagyja a hétvégi lakodalomban ropja a táncot, ezen időszak alatt „enyves kezű” legények látogatják az elhagyott házakat, így történt ez a közelmúltban Magyarbánhegyesen is, ahol a főutca lakói — néhány ház kivételével — lakodalomban töltötték a szombat estét. Ezáltal az „akcióhoz” jó terep kínálkozott, s csupán a „lelemény” hiányzott. De, mint látni fogjuk, ez sem késett sokáig.

— Majdnem elájultam, amikor hajnal egykor hazaértünk az újkígyósi lakodalomból — mondja M. Józsefné, az egyik károsult. A pénzeskazetta üresen a konyha közepén, a földön hevert, a másik helyiségben levő fém fegyverszekény felfeszítve, a páncélszekrény szintén. Rögtön láttuk, hogy itt betörők jártak. Azonnal szóltunk a rendőrségnek, akik jöttek is, de sajnos kutyát nem hozhattak magukkal, mert éppen hasonló ügyben Mezőhegyesre vitték. Pedig akkor kellett volna gyorsan „rácsapni” a szagnyomokra! Később kétszer is rekonstruálták az esetet, de bizonyítható nyom nem volt. A tettes feltehetően tudta, hogy mit keres és sajnos 550 ezer forint értékű készpénzt és aranyékszert vitt el. Nagyon

bánt az eset, félünk, nappal is bezárkózunk és ezután még fokozottabb védelemről kell gondoskodnunk.

— A tettes vagy tettesek feltehetően a kerten keresztül közlekedtek és így a hátsó ablakon levő szúnyogháló levágása után a keret leemelésével jutottak a házba — mondja dr. Baráth Mihály, a rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője.

Mint megtudtuk, a betörők ezt megelőzően (úgy 22 és 23 óra között) egy másik lakóházban is jártak T. JMátééknál, ahol azonban megzavarták őket. Az otthon tartózkodó idős néni zajt hallott, azt hitte, hogy a család érkezett meg a lakodalomból: „Fiam, már hazajöttetek?” — kiabált ki a szobából, mire a betörők megijedtek és elszeleltek. A sietség azonban csak a második szomszédig tartott, ahol, mint említettük, nagyobb „szerencsével” jártak. Az ügyben a nyomozás még tart és M. Jó- zsefék 50 ezer forintot ajánlottak fel annak, aki segít a tettest kézre keríteni.

Az eset nem egyedüli, mivel előző héten hasonló fedőnév alatt Végegyházán történt betörés P. Istvánéknál. A tettes kifejezetten pénzszerzés céljából kereshette fel a családi házat, amit a szekrényekből, fiókokból, polcokról a szoba közepére halmozott összes fellelhető holmi megléte bizonyít. Mivel pénzt nem talált, vigasztalásként két szál kolbászt tett útitarisznyájába. A végegyházi család okulva korábbi példákból (vagy megérzésből?) magával vitte a lakodalomba az összes készpénzét és a takarékkönyvet, ezért nem találhatta meg a hívatlan látogató.

Az esetek tanulsága sajnos, hogy a kistelepüléseken elharapózó és a lakodalmak idején elszaporodó betörések még fokozottabb óvatosságra intenek. Több helyen erre az időszakra őröket fogadnak, önkéntes önvédelmi, alkalmi csoportokat szerveznek, a rendőrség sűríti ezen időszakokban az őrjáratokat, de nem árt a fokozott vagyonvédelem se. Végül önkéntelenül felvetődik a kérdés: csak ez a megoldás?

Halasi Mária

Testileg, lelkileg kiszolgáltatva

Brutális nemi erőszak Magyarbánhegyesen

A Magyarbánhegyesi Szociális Foglalkoztató Intézetben olyan értelmi fogyatékosok vannak, akiket segíteni kell az életbe való beilleszkedéshez, munkát végeznek, bejárnak a faluba, mert számukra nagyon fontos a külső kapcsolattartás. Ilyen lelkileg sérült személyt nézett ki magának az elkövető, akit a közelmúltban — a szociális otthon és a falu közötti földúton — megtámadott, majd megerőszakolt olyan körülmények között, amelynek teljes részleteit e gyönge papír sem viselné el. Az erőszak körülményei azonban mindannyiunk számára tanulságosak lehetnek, talán ezért sem céltalan szólni róla.

Először a Mezőkovácsházi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályán érdeklődtünk a történtekről:

Más napokhoz hasonlóan, ezen a napon is 8 óra körül mentek be a faluba az otthon lakói a vasútállomásnál levő ABC-be vásárolni. Ki csoportosan, ki egyedül — hallhattuk az előzményeket. A sértett, aki egyébként 39 éves, ráadásul mozgássérült nő, egyedül jött visszafelé a legrövidebb, s egyben a mezőgazdasági táblák között vezető földúton. Az út felénél levő kereszteződésnél egy kisportolt, erős alkatú, ismeretlen fiatalember hirtelen eléállt és kötözködni kezdett vele. Ezután a testileg, lelkileg kiszolgáltatott nőt tettleg bántalmazta, durván leszedte a ruháját, majd pedig megerőszakolta. Eközben két gondozott is a helyszínre ért, akiket törött sörösüveggel hadonászva zavart el. Az otthonba érve elmondták a látottakat, miután egy gondozó sietett a helyszínre. Azonban őt is sikerült megfélemlíteni, aki újabb segítségért indult vissza.

Az erőszakoskodónak mindez nem volt elég. A sérült nőt feltette egy kerékpárra és eltolta Medgyesegyháza irányába. A csatorna átereszénél letértek a földútra, ahol ismét megverte áldozatát, brutális módon kegyetlenkedett vele és megerőszakolta. Ezt követően magára hagyta. Az áldozat magára ráncigálta ruháit és kivánszorgott a közútra, ahol az éppen arra járó szolgálatban

levő békéscsabai rendőrök találtak rá. A három tanú személyleírása alapján robotkép készült az illetőről, valamint körözést adtak ki.

Felkerestük a szociális foglalkoztatót is, hogy érdeklődjünk az azóta tett intézkedésekről.

— A gondozottaink nem egy zárt intézmény lakói, ez nem is cél, inkább az életbe visszaszoktatás a feladatunk — mondja Botás István igazgatóhelyettes. — Továbbra is járnak ápoltjaink dolgozni a faluba, de a kimenőnapokra fokozottab figyelmet fordítunk. Az eset után két hétig csak gondozói kísérettel mehettek ki, most pedig csak nagyobb csoportokban. Ezeket úgy állítjuk össze, hogy férfiak és nők vegyesen, mert lányok semmiképp sem mehetnek egyedül. Más megelőzést nem tudunk tenni, de reméljük ez is eredményt hoz.

És miközben talán sokunkban feléled a kiszolgáltatottsággal kapcsolatban egyfajta vegyes érzelem, bízzunk abban, hogy e felháborító és szomorú eset nem fog megismétlődni.

H.M.

Szeptemberi gyermekcsapda

Fekete szeptembernek is nevezhetnénk az év e kilencedik hónapját. Nem a diákok szemszögéből ítélkezve — tekintettel a tanévkezdetre —, hanem azért, mert ilyenkor igencsak megugrik a gyermekbalesetek száma. Ennek okairól, orvoslási lehetőségeiről beszélgettünk Kárpáti Béla rendőr őrnaggyal, a Békés Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács (KBT) titkárával és Sebők Mihállyal, a Békés Megyei Pedagógiai Intézet munkatársával.

A titkárt először a beszédes statisztikáról faggattuk.

— Az idei év első nyolc hónapjában a megyeszerte bekövetkezett 625 sérüléses közúti balesetből 35 minősíthető gyermekbalesetnek — mondta Kárpáti Béla. — Szerencsére e hónapban—eltérően a sok éves átlagtól és az országos helyzettől — útjainkon még nem következett be gyermekbaleset. Sőt — ez is kivételes

Kárpáti Béla rendőr őrnagy

helyzet — az idén még nem követelt gyermekáldozatot a megye közlekedése.

— Ez a tény mire vezethető vissza?

— Többek között a hosszú ideje folyó nevelési gyakorlatra.

Sebők Mihály hasonló okokat talált.

— Megyénkben a közlekedési nevelés 10 éve szerves része lett az iskolai nevelési folyamatnak—mondta. — Ez

a KBT és a pedagógusok jó kapcsolatának gyümölcse.

— Mi jelent többletveszélyt a gyerekekre szeptemberben?

— A szabad életből a kötöttségek világába lépnek. A legveszélyesebb az otthon és az iskola közötti útszakasz. A szülőknek meg kell szervezniük az iskolába menetelt. Ráadásul maguk is előidézhetnek veszélyhelyzetet: amikor autóval viszik iskolába a gyereküket, nem az iskola oldalán állnak meg, s nem a járda felé szállítják ki őket. Olyat is látni, hogy felnőtt ember szinte áthúzza gyerekét a piros jelzésen.

— Kényszerhelyzet alakul ki — teszi hozzá Kárpáti őrnagy. — Időre kell odaérnie, ám a gyerek nem mindig indul el időben. Vagy éppen nem jól választja meg az iskolához vezető utat, ezért késésbe kerül. De a gépkocsivezetőkre is másként hat a gyerekek szünidei jelenléte a közlekedésben, s másként az iskolai időszak, amikor az utakon csoportosan jelennek meg. Iyenkor elég a gyerekek figyelmetlenségéhez annyi, hogy meglátva a másikat, rákiabálnak egymásra.

— A szülők meddig kísér- gessék iskolába a gyereküket?

— Amíg nem képes biztonságosan eljutni oda.

— Van-e módjuk évente és idejében szót váltani minderről a szülőkkel?

— A pedagógusok már az első szülői értekezleteken szóba hozzák a témát — mondta Sebők Mihály. —Sőt, a legfontosabb tudnivalókról már az évnyitókon szó esik.

Három megyében — így Békésben is — közlekedésnevelési kísérletet indított be a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium. Három éve 17 megyebeli általános iskolában, 12 óvodában és 6 középiskolában folyik ez a munka. Lényege: az óvodától a felsőfokú képzésig egységes szemlélettel, egymásra épült a közlekedési nevelés. A Békés Megyei Pedagógiai Intézet jóvoltából idén szeptembertől a megye valamennyi általános iskolájára kiterjed(hetne) a kísérlet. Tizenkét iskolában azonban nem tartanak igényt rá. (Három év alatt e program keretében 10-15 millió forint áramlott a megyébe. Ötszáz kempingkerékpár, kétszáz segédmotoros kerékpár, az óvodákban rollerek, kisautók, közlekedési tanpályák állnak az oktatás rendelkezésére. De

Sebők Mihály

FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET

tanmenet, tankönyvek, video- anyagok, társasjátékok is segítik a pedagógusokat.)

A közlekedésnevelés a technika tantárggyal, 6-7 órás időtartamban „csempésződött” be az oktatásba. A szükséges eszközöket ingyen kapják meg a gyerekek. Az együttműködést elutasító iskolák számára még mindig nyitott az út: a pedagógiai intézetben átvehetők az oktatóanyagok.

Kiss A. János

Hol mér a traffipax?

KBT-ból Balasetmegeló'zési Bizottság

Az adott napon elsőhelyen jelzett mérési helyen 5.30—14.00 óráig, a második helyszínen 14.30— 22.00 óráig végeznek méréseket. A helyszínek és az időpontok szolgálatszervezési okokból kivételesen változhatnak.

Szeptember 9.: Békéscsaba—Orosháza (47-es út); Békéscsaba—Gyula (44-es út).

Szeptember 10.: Békéscsaba belterület (44-es út) Békéscsaba belterület (44-es út).

Szeptember 11.: Békéscsaba belterület (44-es út) Békéscsaba belterület (44-es út).

Szeptember 12.: Békéscsaba—Szarvas (44-es út) Békéscsaba—Gyula—Sarkad (44-es és 4219es út).

Szeptember 13.: Békéscsaba—Szeghalom (47-es út) Békéscsaba—Mezőkovácsháza (4434-es út). Szeptember 14.: Békéscsaba belterület (44-es út) Békéscsaba belterület (44-es út).

Szeptember 15.: Békéscsaba—Orosháza (47-es út) Békéscsaba belterület (44-es út).

Szeptember végén megszűnik a megyei közlekedésbiztonsági tanács. Finomkodva azt is mondhatnánk: átalakul. Ám a változás iránya nem a civil társadalmi önszerveződés, hanem — mégha a jobbik értelemben gondolunk is rá — a hivatali keretek közé szorított bürokratizmus. Sem okunk,

sem jogunk azt állítani, hogy ez rossz és eleve reménytelen út, de mindenképpen a dolgok könnyebb és kockázatosabb végének megragadása. A feladat beépül a rendőrség szervezeti és működési rendjébe, ezzel a munka szakszerűsége bizonyára tovább javul majd.

Ám azt senki nem tudhatja

még, vajon hány társadalmi segítő, önzetlen támogató és szimpatizáns engedi el a szervezeti változások miatt azt az immár szolgálati szabályzattal megregulázott kezet, mely a KBT emblémájából valamennyiünk számára ismert volt.

K. A.J.

Egy gyermektragédia helyszíne (archív)